Délmagyarország, 1995. szeptember (85. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-13 / 215. szám

SZERDA, 1995. SZEPT. 13. BELÜGYEINK 3 A megyei közgyűlés elnökével találkozott Thürmer Gyula. Szeged polgármestere viszont - egyéb elfoglaltságára hivatkozva nem fogadta a-Munkáspárt elnökét. így több ideje maradt sétára és beszélgetésre a Parlamenten kívül rekedt baloldali párt első emberének, aki tegnap reggeltől estig városunkban tartózkodott. A „Kapca-beli" nagygyűlés előtt, sajtótájékoztató után beszélgettünk Thürmer pártelnökkel. • Mi a mozgástere egy Parlamenten kívüli pártnak? - Nem jó, hogy Magyarországon minden a parlamenti demokráciára épül. Még a legjobban lebonyolított választás esetén sem lesz olyan a Parlament, amely minden magyar állampolgár érdekét folyamatosan képviselni tudja. A képviseleti demokrácia mellett a közvetlen demokrácia eszközeit is erősíteni kell. A törvények azért is rosszak, mert nem vitatják meg azokkal, akiket érint. A népszavazás is fontos eszköz, a kezdeményezés alkotmányos megnehezítése hiba. Az önkormányzatok szerepe is fontos. A médiában, a finanszírozásban viszont legalább a súlyuknak megfelelőep kéne kezelni a nem parlamenti pártokat. • A népszerűségi muta• Thürmert nem fogadta a szegedi polgármester „Nem vagyunk szélsőségesek" A pártelnök nem a NATO-ba menetelne... (Fotá: Nagy László) tója 3-4 százalék, a szélsőséges pártok közé soroltatik a Munkáspárt... — ...De ezt a „besorolást" nem fogadjuk el. Az igaz, hogy a Munkáspárt a politikai paletta baloldalán áll, de Kommunisták Magyarországi Pártja vagy a Magyar Szocialista Munkáspárt tőlünk is balra áll. Jogi minősítésnek pedig csak az lehet kiindulópontja, hogy egy párt betartja-e az ország alkotmányát és törvényeit. Ennek alapján mondom: sokkal több szélsőséges elemet fedezek fel Torgyán hozzászólásaiban, vagy a „fideszesek" minősíthetetlen kijelentéseiben, mint abban, amit mi mondunk. 9 Mi a Munkáspárt programja, hogyan alakítaná az ország gazdaságát? - A kormány nem mer szembenézni az igazságtalanságokkal. Privatizáció címén osztozkodás megy. Az állam intézményei nem védik az állampolgárt. Ne arról vitatkozzunk, hogy kapitalizmus vagy szocializmus, hanem oldjuk meg az ország problémáit! A Munkáspárt azt mondja: az ország adottságaira építsünk. így például a mezőgazdaságot, a szövetkezeteket támogassuk a földtörvénnyel! A hadiiparra szükég van és lesz, ezért nem kellett volna szétverni a nehézipart. A jövedelmező energiaipart nem lenne szabad idegen kézre adni. A legnagyobb erőnk, a képzett emberek sokasága is olvadozik, ezért az iskolákba kéne beruházni. Kifelé kell nézni, például itt az ideje, hogy ha kell, akkor egyoldalúan, de felmondjuk a jugoszláviai embargót, kereskednünk kellene Kelet-Európával, aztán Kína mellett Vietnammal. 9 Mit mondanak arra: miért ne legyen Magyarország a NATO tagja? - Hazugság, hogy a „nyugat" akarná, hogy NATÓ-tagok legyünk! Egyedül a németek hatalmi érdeke kívánja meg a mi csatlakozásunkat. A Munkáspárt el szeretné kerülni, hogy évente 2-3 milliárd dollárt kelljen katonai célokra költeni, hogy az ország katonai hadszíntérré váljon. Föl kell ismerni: a magyar honvédségre a NATO-nak nincs szüksége, csak egy esetleges katonai konfliktus esetén jönne jól az ország területe. Mi nem szeretnénk, ha ide idegen katonákat, esetleg atomfegyvereket kéne beengedni. Örüljünk, hogy a „csöbörből" kikerültünk! Ne akarjunk mindenáron a „vödörbe" lépni! 9 A „pálya széléről" hogyan értékeli a koalíciós pártok együtt (nem) működését? - Alapvető az MSZP-n belüli konfliktus: Horn nélkül nem tud kormányozni, de Hornnal nem tudja megnyerni a következő választást. Egyelőre fölvonultak az „ifjútörökök". A harc a választások közeledtével élesedik, mert nem csupán a szakszervezeti és a liberális tábor jelenik meg, hanem az egyéni képviselők szembesülnek választóikkal, akik „nem ezt a lovat" akarták. Közben az MSZP és az SZDSZ között folyamatos a hatalmi vita: a privatizáció, az államhatalmi pozíciók körül, a médiáért. Újszászi Mindenki Sansza (Budapesti tudósítónktól.) Tegnap megjelent a Magyar Alapítványok és Alapok Enciklopédiája 1995 című kézikönyv a Sansz Alapítvány és Szerkesztőség kiadásában. A megjelenés napján Takács István elnök-főszerkesztő és munkatársai sajtótájékoztatót tartottak a fővárosi Crazy Cafeban. Ma már több, mint 14 000 alapítvány létezik Magyarországon, ezeket a Sansz alapítvány mind számontartja, és igyekszik róluk a legpontosabb adatokat beszerezni. Most megjelent enciklopédiájuk naprakész, ami praktikusan annyit jelent, hogy a kötetet az idén márciusban zárták. A Magyar Alapítványok és Alapok Enciklopédiája 1995. című kötet egyik fontos értéke, hogy kiemelten mutatja be azokat az alapokat és alapítványokat, amelyek a mai magyar társadalom öntevékeny kezdeményezéseit - pályázati úton - a legnagyobb összegekkel támogatják. így szerepel a kötetben az Országos Játék Alap, a Nemzeti Sport Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány, a Soros Alapítvány, a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapítvány, a Budapest Bank, az MHB és az OTP alapítványai. A könyv közli pályázati feltételeiket és címüket is. Az enciklopédiának minden önkormányzatnál és közkönyvtárban ott a helye. Méreteihez képest árával is mindenki esélyeit akarja szolgálni, csupán ezer forintba kerül. Megrendelhető ezen a címen: Sansz Alapítvány 1385 Budapest postafiók 866. A kötetről az önkormányzatok és a művelődési házak a Sansz ígérete szerint tíz napon belül részletes tájékoztatót kapnak. A hungaricumként emfegetett magyar paprika sorsa többet jelent, mint a dollármilliárdokban mért agrárexport néhány ezreléke. A régi, dicsőséges időkben elfoglalt 30 százalékos világkereskedelmi részarányunk mára 5-7 százalékra apadt. A magyar minőséget 20 százaléknyi felárral honoráló piac ilyen szempontból is fukarabb lett. A nagyfelhasználókat inkább érdekli a mikrobiológiai tisztaság, mint a gyönyörű szín. Az ólmozott paprika botránya a nimbuszt tovább tépázta. Mégis akad, aki továbbra is termelni, őrölni, értékesíteni szeretné ezt a terméket. E gondolatok a tegnapi, fűszerpaprika fajtabemutató apropóján létrejött szakmai tanácskozáson hangzottak el. A Fűszerpaprika Kutató Állomás szegedi osztályának öthalmi parcelláin 11 fajtát és egy fajtajelöltet ajánlótÓlmosbottal vert paprika tak a közönség figyelmébe. A szőregi Tisza-Maros Szövetkezet nagyüzemi tábláin azt mutatták be, hogy miként lehet a 80 mázsás megyei átlaggal szemben közel 200 mázsás hozamot elérni ebben az aszályos évben is. A feldolgozó nem lehet versenyképes, ha a fél termést magasabb átvételi árral honorálja. Más megközelítésben helye lehet, a kisebb tételű, hagyományos minőségi árunak is. A jövőben ezt és a tömegtermelést kellene úgy magyarosan vegyítenünk. A jó fajta csak egy, de alapvető tényező, a rajtunk állók között. A 70 százalékra tehető időjárási függőségen számottevően nem változtathatunk. A kutatók, s tágabb körben az Országos Fűszerpaprika Terméktanács tagjai ezt az alkalmat is felhasználták, hogy nézeteik ütköztetésével és tapasztalataik átadásával elősegítsék, hogy e hírneves növényünk megítélése ismét az őt megillető helyre kerülhessen. Dr. Botos Károly az FM. Agrárrendtartási Hivatalának elnökhelyettese a rendtartási törvény tervezett módosításának részleteire hívta fel a figyelmet, hogy az abból származó előnyökkel mielőbb élni tudjanak a paprikások. T. Sz. I. Megvizsgálták a csomagot Az Alkotmánybíróság keddi teljes ülésén befejezte a gazdasági stabilizációs törvénycsomaggal kapcsolatos indítványok alkotmányossági vizsgálatát. A határozatokat szerdán nyilvános ülésen hirdetik ki - tájékoztatta a sajtót a testület. Az Alkotmánybíróság korábban már foglalkozott az úgynevezett „Bokroscsomaggal", miután több párt, szervezet és magánszemély kérte a törvény felülvizsgálatát. A június 30-án kihirdetett határozatában a testület a csomag több pontját az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította, ugyanakkor a törvény egészének megsemmisítésére vonatkozó beadványokat az Alkotmánybíróság elutasította. 4 hibrid tollúra réme S

zeptemberben életbe lépett a román oktatási törvény. Két évig kísértett fenyegetően a tervezete, mely ellen az erdélyi magyarok közel félmillió aláírást gyűjtöttek össze, azt követelve, hogy a bukaresti törvényhozás vegye figyelembe az RMDSZ ellentervezetének javaslatait is. Hiába. Az aláírások azóta - jobb híján - úton vannak az Európa Tanács székvárosa, Strasburg felé. Vajmi halvány remény azok után, hogy a Tanács delegátusa két hete Iliescu elnök ígéretével hagyta el Bukarestet, az ígéret pedig imígyen szólt: majd megpróbálják a törvényt engedékenyebben alkalmazni. A törvény ellen annyian emelték már fel a szavukat, hogy az itthoni iskolarendszerhez szokott olvasó már csak valami politikai balegyenesfélét lát benne. Persze, aki odaát a bőrén érzi, annak bosszantóbb, mintha „csak" politikai ügy lenne. Hajdan Ceausescu majdnem elérte célját: a megnyomorított nagy hagyományú magyar iskolák helyett sok magyar szülő inkább román nyelvű intézménybe íratta gyermekét, gondolván csak így lesz jövője. A magyar iskolákban románul oktatták a természetrajzi, földrajzi, történelmi (micsoda történelem volt!), társadalomtudományi, műszaki tárgyakat. Magyarul mentek még az egyetemi felvételihez szükséges reáltárgyak, csakhogy az a hír járta, hogy a magyarul írt felvételi vizsgáknál szigorúan betartják a nyolc százalékos etnikai arányt. Tagadták ugyan, de a bejutott diákok aránya valahogy soha nem haladta meg a nyolc százalékot. Az erdélyiek szemében ezt hozza vissza a most életbe lépett törvény; ezért állítják, hogy a dokumentum hosszabb távon elsorvasztja a magyar oktatást. Semmit nem tudnak tenni ellene, hiszen az iskolák Romániában nem az önkormányzatok, hanem az oktatási minisztérium kezében vannak, éppen azért, hogy a magyar többségű vidékek ne fejleszthessék ki saját védekezésüket. Ék félelem, mely itthonról mindössze ösztönös Ma politikai ellenállásnak tűnik, ott húsba vágó valóság, melynek az lesz a következménye, hogy a ,Jövő" érdekében ismét előnyösebb lesz román iskolába járni. El tudnak képzelni anyanyelvi szinten, kifogástalanul beszélő fiatalokat, akik nem tudnak magyarul írni és sejtelmük nincs a magyar történelemről? A felemás rendszer ezt a hibrid kultúrát hozta - és hozza - az erdélyiekre. MODUL BAU Kisméretű tégla 15,30 Ft/db Szeged, Csongrádi sgt. 27. Szentes, József A. u. 24. Tel.: 62/474-481, 62/491-022, 311-092. Tel.: 63/314-011 SZENTES-MAKÓ TÉGLAGYÁR TERMÉKEI gyári áron A koalíciós pártok közötti veszekedős színjáték nem ért véget. Most éppen szünetet tartanak. A következő, sokadik felvonás ki tudja, mikor következik. A konfliktussorozat jelentősen befolyásolhatja a Magyar Szocialista Párt novemberi kongresszusának végkifejletét. A történések hátteréről kérdeztük Máté Lászlót, az MSZP alelnökét. 9 Túlontúl liberálisnak tartja az MSZP balszárnya a Hornkormány döntéseit. E csapat arra készül mondják -, hogy a novemberben esedékes pártkongresszuson felelősségre vonja, tán le is váltja miniszterelnökét. Horn ellenjelöltje Nagy. Most Horn „idegen csapatokkal", vagyis az SZDSZ-szel verette le párton belüli kérdés • Az MSZP alelnökéhez Szakszerőség helyett; marakodás ellenfelét - vélik ellenzéki körökben. Az MSZP gazdasági ügyekkel fogalkozó alelnöke szerint erről szólt a két koalíciós párt legutóbbi vitája? - Benne vagyok e vita sűrűjében. De nem erről van itt szó! Sokan vannak a szocialista párton belül, akik úgy gondolják: az államnak van tennivalója a gazdaság élénkítéséért és a gazdaságpolitikát nem a pénzügyminiszternek kell meghatároznia. Kell egy műhely, ahol végig merik gondolni, mi lesz ezzel a kis országgal két, három, négy év múlva. Ahol nem csak az számít, hogy az éppen esedékes költségvetési hiányt hogyan pakolják a helyére, hanem arról beszélnek, mi lesz a gazdasággal. A marakodás elfedi a lényeget, a programot. A politikának nem erről kellene szólnia. Mert arról kéne beszélni: ebben Máté László az országban mi a helyzet, s ebből hogyan fogunk kilábalni. A megoldási módokban kellene versenyre kelni, nem abban, hogy egyik párt a másikat hogyan tudja maga alá gyúrni. 9 Az MSZP-kongresszusra árnyékot vet a koalíción belüli ellentét. Miről lesz szó a miskolci tanácskozáson? - A pártkongresszuson szekciókban dolgozunk. Egy szocialista-szociáldemokrata párt filozófiájából következik, hogy legalább két pontban eltér a liberális elképzelésektől. Az egyik ilyen pont: a szolidaritás elve, a másik: mi a gazdaságban az állam szerepe. A szakszervezetek, az MSZOSZ gazdasági elképzeléseit ismerjük. A mi, 100 pontból álló vitaanyagunkat a megyei fórumokon, a különböző érdekképviseleti csoportokkal megvitatjuk. Az így begyűjtött véleményeket a kongresszusi vitaanyag mellé tesszük. A gazdasági elképzelések vitájában részt vesznek a szocialista párt miniszterei és a miniszterelnök is. Az a dokumentum, amit elfogadunk, alapot nyújt, hogy egy év múlva visszatérjünk rá: a közösen elhatározottakból mi valósult meg. A választásokkor azt ígértük, az egy évvel ezelőtti pártkongresszuson megfogadtuk: mi leszünk a szakszerűség, a hozzáértés kormánya. A miskolci kongresszus most megvizsgálja: vajon így van-e, vajon higgadt, nyugodt stílusban, a hozzáértés és szakszerűség kormányaként dolgoztunk-e. 9 A mérlegkészítésnek mi lesz a következménye? - Tervezve nincs különösebb személyi kérdés. A tisztségviselőket '94 októberében két évre választották. Ezért a tisztújító kongresszus '96-ban lesz, de hogy tavasszal vagy ősszel, az most, Miskolcon eldőlhet. Ú. I. HALMOZOTT KEDVEZMÉNYEK AZ OPELNEL! (AKCIÓNK OKTÓBER VÉGÉIG TART!) —50% kezdő részlettel, 1 év kamatmentes hitel A —Ingyen Casco 1 évig — VECTRA 7,8%-kai olcsóbban —Rádiós magnó alapáron! RUPESKY KFT. 6728 Szeged, Fonógyári út 2-4. Tel.: 62/324-800, fax: 62/324-070.