Délmagyarország, 1995. szeptember (85. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-11 / 213. szám

HÉTFŐ, 1995. SZEPT. 11. Teller Ede kedves háza A lugosiak felújították a világhírű tudós családjának egykori házát. (Fotó: Gyenes Kálmán) Lúgoson jártunk, a Temes-parti város­ban, mely egyike Közép-Európa talán legjellegzetesebb kulturális-politikai „lelőhelyeinek": a román, a magyar és a német (sváb) sze­mélyiségek egész tárháza indult e mintegy 60 ezer la­kosú településről az évek során az érvé­nyesülés felé. Lucián Blaga, Filaret Barbu, a Brediceanu család tagjai, Adam Mül­ler-Guttenbrunn, Norbert Wiener, Ja­kabffy Elemér, Szán­tó György, Neu­mann János, Katona Szabó István neve mindenképpen e vá­roshoz kapcsolható. INTERJÚ 11 Érthető okokból, hatalmas vihart kavart idén megint a Balatonon az angolnapusztulás. Hullámai nemcsak az országot verték körbe, de a külföldet is érintették, ami, persze, megint ránk ütött vissza. Több­ször írtunk magunk is róla, most ismét megkérdeztük Nemcsók Já­nos szegedi professzort, balatoni államtitkárt, mit tudunk eddig az okokról, és milyen következtetést vonhatunk le belőlük. Talán cél­szerű, ha az általunk eddig érintett gondok sorrendjében haladunk. • A Balaton nem halastó! Agyonangolnázták a vizet Nemcsók János. (Fotó: Schmidt Andrea) Teller Ede, a hidrogén­bomba „atyja", a jeles fizi­kus emlékirataiban jelezte: nagyszülei és édesanyja lu­gosi háza diákkorának ked­ves tartózkodási helye volt, melyhez felhőtlen diákkorá­nak legszebb időszaka fűző­dik. A budapesti születésű, az egykori Fasori Gimnázi­umba járó diák nyolc éven át minden nyarát a Temes-par­ton, a felvételünkön bemuta­tott, édesanyja családjának birtokában levő Deutsch­házban töltötte, mintegy har­minc méterre a Temes-part­tól. Sajtóhírek szerint szep­tember-október hónapokban Teller Ede Romániába uta­zik. A kolozsvári Babes-Bo­lyai Egyetem díszdoktorrá avatja, s szándékai szerint szeretne ellátogatni Lúgosra is. A Délmagyarország kér­désére Turcanu Virgil lugosi polgármester a következőket mondta: - Ismerjük Teller professzor terveit. Tudomá­sunk van arról, hogy Kolozs­várott nagy vitát váltott ki az az elképzelés, hogy a Babes­Bolyai Egyetemen díszdok­torrá avatják. Véleményem szerint a józan ész felülkere­kedik az indokolatlan óva­tosságon: mindahányan tud­juk, hogy Teller Ede Ronald Reagan elnök egyik tanács­adójaként igenis hozzájárult ahhoz, hogy a '80-as évek elejétől a kommunizmus, az addigi térhódításaival szem­ben, egy tapodtat sem jutott előre. Nyílt szívvel várjuk Lúgos városába, sőt azt a házat, ahol valaha gyermek­éveit töltötte, rendbetettük. Városunk lakói ismerik és nagyra értékelik Teller Ede életútját. Meggyőződésünk, hogy az utókor kárpótolni fogja az elmaradt Nobel-dí­jért. Pataki Sándor • Négy évvel ezelőtt volt az egész tóra kiterjedő el­ső fölvonás. Akkor hiva­talosan megtiltották, hogy angolnát telepítse­nek bele. Lám, ármányos kezek mégis telepítettek. - Bizonyítható, hogy nem. Az a rengeteg angolna, ami idén pusztult el, mind 1991 előtt került bele. • Uramisten! Hogyan fért bele annyi?! Ennyire telhetetlen volt a halgaz­dálkodásunk? - Sajnos, felelőtlenül agyonangolnázták a vizet. • Megnézték az ivadék­nevelők számadásait is? - Szigorú vizsgálatot ren­deltem el: se az élő példá­nyok között, se az elpusztul­tak között nem akadt olyan, amelyiket 1991 után tették volna bele. A kormeghatáro­zás teljes pontossággal iga­zolta ezt. • Akkor szóba került a fonalféreg, 25-30 is elő­fordult egynek-egynek az üszóhólyagjában. - Tisztázódott végre, már akkor is szúnyogirtó miatt gyöngültek le annyira, hogy könnyűszerrel megteleped­hettek bennük a fonalférgek is. Az igazi ok tehát a szú­nyogirtó vegyszer volt. • Akkor most miért csak a keleti végeken pusztul­tak? Máshol is irtották a szúnyogot. Pánik volt idén az egyébként ártat­lan árvaszúnyog miatt is. - A kenesei öbölben fel­hőszakadással fölérő hatal­mas vihar támadt közvetle­nül a permetezés után, és az mosta bele. A tó többi ré­szén nem volt vihar, a keszt­helyi öbölben kifogott an­golnák kontrollként szere­pelhettek a mostani vizsgála­toknál. Persze, előjött me­gint a régi reflex: a kiskerte­ket permetezték, onnan jött bele a vegyszer. Sajnos, egy­értelmű: a szúnyogirtó a lu­das. • Az, amelyik a növény­' védelem szakemberei sze­rint elbomlik, mire leér a földre.... - Hatalmas mese! A bala­toni iszapból mutatta ki a vizsgálat, hogy egy hónap eltelte után is'ott volt még a belejutott méreg háromne­gyede. Magát nagyon mege­tették a növényvédelem szakemberei. Sajnos, lépten­nyomon tapasztaltuk most is, önmagukat szakértőnek nyilvánító kóklerek sokasá­ga adott egészen félrevezető tájékoztatásokat. Szeretem az újságírókat, rengeteget köszönhetünk nekik éppen figyelmük révén, de annyi zöldséget is összeírtak, elő­számlálni is nehéz lenne. Al­kalmanként oda fordultak fölvilágosításért, ahol a fél­retájékoztatás volt az érdek. • Ha egyértelműen a szúnyogirtó okolható, ak­kor miért nem pusztult a többi hal is? - Sikerült sorrendet fölál­lítanunk a veszélyeztetettsé­get illetően. A nemzetközi irodalomból is kiderült, leg­érzékenyebb a pisztráng - ez szerencsénkre nem él meg a tóban -, követi azonnal az angolna, a szélhajtó küsz, a busa, a ragadozó halak és a ponty. A többiben is kimu­tatható a méreg, de valami­vel nagyobb a tűrőképessé­gük. Sajnos, kellemetlen rá­adás is van: az angolnának különleges éjszakai szokása, hogy a sekélyebb, füvesebb partokhoz megy ki, ahol tör­ténetesen töményebb volt a vegyszer, és ráadásul kopol­tyúig kiemelkedik a vízből. Ha filmszerű bevonatként úszik még a méreg a felszí­nen az első órákban, az an­golna meg éppen ott pipál, nem csodálkozhatunk, hogy kopoltyúja bevérzik. Mint emberen a tüdővérzés, olyan veszélyes ez a jelenség. A megvizsgált példányok kö­zött sok olyat találtunk, ame­lyiknek a gyomra annyira üres volt, mintha napok óta nem evett volna. Bélrend­szeri gondok is fölmerültek tehát. A mindig eleven hal annyira legyöngült, szinte ténfergett a víz tetején, mi­előtt elpusztult volna. Szá­nalmas látvány volt. • Meddig kell még ret­tegnünk hasonló vesze­delem miatt? Nem adják a zsidó vagyoni „Amíg ez a parlament van uralmon Romániában, sem­miféle zsidó és egyéb közös­ségi javakat nem fogunk visszaszolgáltatni" - hang­súlyozta pártjának hét végi sajtóértekezletén Corneliu Vadim Tudor, a nacionalista, antiszemita és idegengyűlölő Nagy Románia Párt elnöke, válaszként a román elnök­ség, a kormány és a fő kor­mányzópárt vezetőinek leg­utóbbi, kijelentéseire, a tör­vénytelenül kisajátított ki­sebbségi javak törvény általi visszaszolgáltatásáról szóló ígéreteire. - Angolnát ter­mészetesen ezután sem telepíthetnek, így két-három év alatt kifogy a víz­ből. Siettetjük is, elrendeltem, hogy az angolnát és a busát mindenkép­pen ki kell fogni belőle. • Erre mond­ják majd, akik mégse ha­lásszák ki, hogy olyan volt a nemzetközi piac, nem vette senki, tehát legjobb volt benne hagyni. - Repülőgépről is látni lehetett, hatalmas busara­jok úsztak - sajnos, megint­csak dögként - a tó közepén. Ekkora veszedelemnek nem tehetjük ki a többi élőlényt, köztük első helyen természe­tesen az embert, hogy bomló haltetemekkel legyen tele. Ha senki nem veszi meg, ha még a fejlődő országoknak se tudjuk eladni, ha állati ta­karmánynak tudjuk csak föl­használni, akkor is ki kell fogni! Mentség nem fogad­ható el. Két-három év múlva nem fordulhat elő hasonló eset. • Tessék vigyázni, sza­ván fogják! - Teljes felelősséggel mondom. Azért sem lehet, mert a vegyszeres szúnyorir­tást a Balatonon már a kö­vetkező évben a biológiai védekezés váltja föl. Ahogy maga írta, azzal egészen pontos a célzás. Nem lehet eltűrni, hogy egyetlen csípős szúnyog elpusztításáért hat­ezer hasznos rovart is meg­öljünk. Sajnos kimutatható, hogy az utóbbi tizenöt évben Kétszáz aradi vett részt a második alkalommal meg­rendezett „Kézfogások" ma­gyar-román baráti találkozó szombati gyulai rendezvé­nyein. A tavalyi gyulai ese­ménysorozatot követő idei aradi - csütörtöktől vasárna­pig tartó - magyar-román ta­lálkozó egy napra Gyulára települt át. A tizennégy munkacsoport vezetői az Er­kel Művelődési Házban be­számoltak a kétnapos aradi eszmecsere tanulságairól. A politológiai szekció - amely­ben aradi és békési ország­gyűlési képviselők, s a két kormány szakemberei is sze­repeltek - sürgették a hatá­rátkelők működésének javí­tását, támogatták a két or­szág közti határátkelés in­gyenességét és a kölcsönös vízummentességet, s indítvá­nyozták a két ország határ olyan hatalmas vegyszerter­helés alatt éltek a halak, minden fajtának és minden egyednek rongálódott a mája és a bélműködése. # Szabad közbevetnem? Nálunk, például az Alföl­dön, továbbra is marad­na a vegyszer? Amikor végre tudjuk, hogy árt? - Szűkkeblű lennék, ha csak a Balatonra gondolnék. A következő évtől kezdődő két esztendő alatt az egész országra szeretném kiter­jeszteni ezt a módszert. Be kell végre látnia mindenki­nek, a molekuláris biológiá­ra támaszkodó modern véde­kezés nagyobb hasznot hoz­hat, mint az olajszőkítés. Ha valaki csak a hasznot nézi. • Tessék vigyázni me­gint: hatalmas ellenállás lesz, hiszen számos cég léte függ attól, hogy mé­reggel permetezzen. Nem akarok túlozni, de akár terroristákat is alkalmaz­nak, hogy a méreg mégis kijusson. menti településeinek össze­fogását, szövetségbe szerve­ződését. A résztvevők egye­tértettek abban, hogy a törté­nelmi megbékélést a jószán­dék egyértelmű kimutatásá­val kell elősegíteni. Hasonló egyezségre jutottak Aradon a magyar és a román írók, akiknek a tanácskozásán részt vett Tornai József, a Magyar írószövetség elnöke is. Az írók párbeszédét időn­ként nehezítette az eltérő fo­galomhasználat, ám a tisztá­zásokat követően (például: mit jelent Erdély a magyar­ságnak és mit a románság­- Szeretnénk úgy szervez­ni, hogy ugyanazok legye­nek érdekeltek a biológiai védekezésben is. De folytat­nám: a telepítési tilalom és a biológiai szúnyogirtás mel­lett elengedhetetlen fölada­tunk a nádasok rehabilitáció­ja. Végzetesen pusztult a nád, naponta látjuk kárát az élővilágban. Állandóan vizs­gáljuk a Balaton anyagfor­galmát és tápanyagterheltsé­gét ezután is, és azonnal in­tézkedünk, ha megbillenne az egészséges egyensúly. Hatalmas munka, komplex föladat, de elválaszthatatla­nul összefügg a többi igye­kezetünkkel. Tudomásul kell vennie mindenkinek, a Bala­ton nem halastó, és csak a halból fakakó üzleti érde­keknek nem rendelhetjük alá. • A „pálcázás" elma­rad? Iszonyatos a kár. - Leginkább a számonké­rést szorgalmazzák az újság­írók, de meg kell monda­nom, én nem akarok kereszt­re feszíteni senkit. Egyetér­tek természetesen a környe­zetvédőkkel, akik a vizsgála­tok eredményeinek összeg­zése után a személyi felelős­ségrevonást is ígérik. Ha úgy hozta a sorsom, hogy bioló­gusként lettem balatoni ál­lamtitkár, akkor az a termé­szetes, ha a korszerű magyar biogazdálkodás alapjait aka­rom megteremteni az egész országban. Legnagyobb meglepetésemre a fűzfői nit­rokémiai ipar felelőseitől is támogatást kaptam - hajlan­dóak környezetbarát nyers­anyagokra áttérni -, de Csongrád megyei képviselő­ként is mindent el kell kö­vetnem a Duna-Tisza köze elsivatagosodása ellen, a Holt-Maros rahabilitációja beindításéért, vagy például az algyői galvániszap meg­semmisítéséért. Azt tartom a legnagyobb bajnak, hogy a legmodernebb technológiá­kat sorra nem ismerik, akik­nek azokkal kellene dolgoz­niuk régtől fogva már. Horváth Dezső nak) sort kerítettek azokra a közös gondokra, amelyeket azonosan ítélnek meg - pél­dául az amerikanizálódás, az elnemzetlenítés, az európai szellemiség pusztulásának a veszélyeit. Vasárnap Kisira­toson folytatódott és Aradon fejezték be a „Kézfogások" idei eseménysorozatát. A ka­tolikus magyarok lakta Kisira­tos búcsúján vettek részt a találkozó vendégei. Aradon vasárnap a Városháza dísz­termében záróünnepséggel, a Maros-parton pedig gálamű­sorral zárták le a baráti talál­kozót. (MTI) ÜZLETHELYISEG KIADÓ! Az országos üzletlánccal rendelkező RESTI Rt. tőkeerős társaságok és egyéni vállalkozók jelentkezését várja, az alábbi vasútúállomások területén, a RESTI Rt.-hez tarto­zó egységek hosszú távú üzemeltetésére, melyben lehe­tőség nyílik a legszélesebb kereskedelmi és vendéglátó­ipar tevékenység folytatására. Szerződést, minden további szóbeli tárgyalás nélkül, a számunkra legkedvezőbb írásbeli ajánlatot tevő társaság­gal vagy magánszeméllyel kötünk. A helyiségek megte­kintését biztosítjuk. A táblázatban minimális bérleti díjak szerepelnek. Érdeklődni lehet a 267-2056-os telefonon vagy levél­ben: Resti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Rész­vénytársaság, 1052 Budapest, Vármegye u. 3-5. Üzem helysége Tevékenységi kör Bérleti díj Ft/+áfa/év nm Makó Makó Röszke étterem+büfé trafik, bazár trafik, bazár 400 000 96 000 144 000 295 20 29 FIGYELEM! ÁLLÁSAJÁNLAT! 1 OO löt akar foglalkoztatni amerikai cég, a kereskedelem legkülönbözőbb területén, belföldön vagy külföldön. A betanítás költségeit a cég vállalja + kedvező kereset, havi: 38 000 Ft nettó. Hívja a szegedi irodát: tel.: 02/322-221 Szalagparketta: tölgy, akác, kőris, bükk lambéria I. o. Hajópadló, lépcsölapok, balkon- és kerítés­elemek, szegölécek. Parketta- és Faáruüzlet, Kossuth L. sgt. 112. T.: 484-950 tel.: 321-910 Hatósági vizsgára felkészítő tanfolyamok - személy- és vagyonőri szaktanfolyam - Magánnyomozói szaktanfolyam a 87/1995. (VIII. 14.) Korm. rendelet és a 12/1995. (VIII.18.) BM-rendelet alapján. ÁLLAMILAG ELISMERT SZAKKÉPESÍTÉST NYÚJTÓ középfokú és felsőfokú szakképesítő biztonságszervezői tanfolyamok RÉSZLETFIZETÉSSEL TÁJÉKOZTATÁS ÉS JELENTKEZÉS: Szeged, Tábor u. 5. • „Kézfogások": Arad után Gyula Búcsú Kisiratoson

Next

/
Oldalképek
Tartalom