Délmagyarország, 1995. augusztus (85. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-04 / 181. szám

6 RIPORT DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1995. AUG. 4. Vitorlázórepülő Bajnokság Jé, 91 magyarul beszélnek!" Meleg van és mégsem örülnek a pilóták az Alföld Vitorlázórepülő Bajnokságon. Nagy tévedés ugyanis azt hinni, hogy akármilyen meleggel megelégszenek egy vi­torlázórepülő verseny résztvevői. A jelenleg felettünk lévő meleg létömeget ők ugyanis nemes egyszerűséggel dunsztos üvegnek becézik, s fölöttébb mérgesek rá, mert ilyenkor ritkán teremnek a termikek, a felfele szálló meleg légáramlatok, melyeket meglovagolva hosszú kilométereket tehetnek meg a motornélküli repülő­gépek. Mindennek tetejébe pedig ez a meleg idő gyakran bezivatorosodik, s akkor aztán tényleg csak a jószerencsében reménykedhetnek a pilóták. • A gonosz időjárásnak is „köszönhető", hogy szomba­ton és vasárnap nem rendez­tek futamot az Alföld Ku­pán, csak hétfőn szállhattak fel először a gépek. A ziva­tar és az erős szél ekkor is okozott azonban meglepe­tést, hiszen délután három­kor két gép is átsodródott Szerbiába. A kalandról szer­da délelőtt már vidáman be­szélgetünk a szegedi repté­ren a két versenyzővel, egyi­kük budapesti, másikuk szolnoki, s mindkettejükben közös, hogy először repültek itt. Hétfőn Kiskőrösről tar­tottak Szeged felé, amikor meglepte őket a zivatar, s amikor kikeveredtek a cudar időjárásból, örültek, hogy megfelelő leszállóterepet ta­láltak. K.I. egy tanya mellett tette le Piratját, m(g ifj. Bú­zái István egy város szélén landolt ugyanilyen gépével. Nem sejtették, merre járnak, A kánikula önmagában nem elég... (Fotó: Karnok Csaba) a budapesti pilóta a tanya gazdáját kérte meg, mutassa meg térképén, hogy hol van. a szolnoki versenyző pedig az egyik járókelőtől tudta meg, hogy Palicson és Szer­biában van. Szerencsére nem ismétlődött meg a tavalyi eset, amikor a Krajinai Szerb Köztársaságban leszállt piló­tát csak három nap, gépét pedig négy hónap múlva ad­ták vissza, hiszen kedden reggel már mindkét verseny­ző nekivághatott Szegeden a napi távnak. S amikor este szerencsésen ugyanitt lan­doltak, K.I. örömmel pattant ki a gépéből „Jé, itt magya­rul beszélnek!" felkiáltással. A szerencsés eltévedés mellett azonban nem túl sok vidám dolog történt a verse­nyen, hiszen a gyatra időjá­rás miatt csak kis távokat ír­hatott ki a versenybizottság. Az igazi kilométerfaló sza­bad osztály hétfőn a Szeged­Tószeg-Dunaújváros-Szeged 305 kilométeres távra mehe­tett, míg a standard kategória résztvevői a Szeged-Tisza­kécske-Szabadszállás-Sze­ged (238km) és a clubosok a Szeged-Kiskőrös-Szeged 9(147 km) távon bizonyíthat­tak. Az idő kedden sem ja­vult, a szabadosok a Szeged­Dunaújváros 233 kilométe­res hurkot repülték, a stan­dard versenyzői a Szeged­Harta-Szeged (186 km), míg a clubosok a Szeged-Kis­kunhalas-Szeged (101 km) távot tették meg. Az időjárás „kitartott" szerdán is, mind­három kategória hurkot re­pült, a szabadok Rácalmásra (243 km), a standardek Du­naújvárosba (228 km), a clu­bosok pedig Soltvadkertre (128 km). A verseny főbírája dr. He­gedűs Dezső - civilben egyébként a Magyar Repülő Szövetség vezetője - gond­terhelten ráncolja a homlo­kát, amikor az időjárásról faggatom. Kis hidegfrontot szeretne, ami végre kitisztít­hatná a fejünk fölül ezt az almulást. Késő este már bi­zakodva nézem a fellegeket, ám csak a szokásos napi zi­vatar érkezik meg, a változa­tosság kedvéért jégesővel kombinálva. T. V. „Szakértők" és „kibicek" A parlamenti ellenzék olyan kibic, akinek semmi sem drága. Ezt egy szabaddemokrata képviselő jelentette ki pártja sajtótájékoztatóján. Bauer Tamás szerint szaksze­rűtlen, felelőtlen, nem konstruktív és ezért ártalmas az ellenzék bírálata a kormány gazdaságpolitikájáról. Levélbombához hasonlította a Bokros-csomagot az MDF egyik elnökségi tagja. Sajtótájékoztatóján Farkas Gabriella azt mondta, hogy a két dolog között mindössze az a különbség, hogy a Bokros-csomag akkor is robban, ha nem bontják fel. Bírálta az energiaár-emelést is, első­sorban azért, mert azt nem kompenzálják a rászorulók számára. (MTI) • Külföldi és hazai résztvevőkkel néptáncgála a szabadtérin Kerek egy esztendő A kétévenként megren­dezett Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztiválok hagyo­mánya, hogy az újszegedi folklórestek és a városban fesztiválhangulatot teremtő utcai táncok sorozatát nagyszabású szabadtéri gá­laprodukció zárja. A rend­kívül népszerű dóm előtti gálák (amelyek a fesztivál napjaiban Szegeden ké­szülnek) táncszínházi kuri­ózumok: a hatalmas szín­padon többszáz táncos és zenész, a fesztivál külföldi és hazai résztvevői drama­tikus játékot adnak elő, amelyben a zene és az ének mellett azért mindig a tánc a „főszereplő".A gálapro­dukciók kitalálója és egy­ben évekig rendező-kore­ográfusa Nóvák Ferenc volt, az utóbbi néhány fesztiválzáró táncjátékot azonban már egykori tanít­ványai, a magyar néptánc­koreográfusok újabb nem­zedékének képviselői jegy­zik. Akárcsak a két évvel ezelőttit, a mostani. Kerek egy esztendő... című tánc­játékot is Diószegi László rendezi. A zeneszerző Ros­sa László, aki a kezdetek­től a szabadtéri táncjátékok ••• társalkotója. A magyar népművészet egyik legso­koldalúbb előadója, Berecz András sem először vállal főszerepet: tavalyelőtt me­semondó volt, most ének­művészként lép fel az elő­adásban. A 100 magyar felnőtt pár mellett szegedi gyermektáncosok, valamint a külföldi együttesek tagjai szerepelnek az egyes kár­pát-medencei tájegységek évszakokhoz kötődő jelleg­zetes népszokásait, táncait, dalait összefűző, egységes szerkezetű játékban. A be­mutató ma, pénteken este lesz, a második előadást pedig szombaton tartják a szabadtérin. Ezzel zárul a 15. nép­táncfesztivál; előbb azon­ban, pénteken és szomba­ton délután - még összesen hat alkalommal - gyönyör­ködhetünk az együttesek színes utcai táncaiban. Pénteken délután 4-től 5-ig a múzeumnál, 5-től 6-ig a nagyáruháznál, 6-tól 7-ig a Dugonics téren, s szomba­ton délután ugyanilyen időrendben és ezeken a helyszíneken láthatjuk a külföldi táncosokat. S. E. • Likőrök üdítős dobozban - tilos az árusítás! A Fogyasztóvédelmi Fő­felügyelőség információi szerint Békés megyében és vélhetően az ország más ré­szein is található a piacokon Romániából származó, Tetra Brik dobozozs csomagolású likőr, magyar nyelvű felirat és jövedéki zárjegy nélkül. A likőr forgalmazása tiltott cselekmény - tájékoztatta a főfelügyelőség csütörtökön az MTI-t. A 0,2 literes mál­na és egyéb gyümölcs ízesí­téssel árusított ital csomago­lásában megtévesztésig ha­Diakufina itóka sonlít a 0,2 literes dobozos gyümölcsitalokhoz, még szí­vószálat is tettek mellé. A li­kőr alkoholtartalma azonban 22 százalék, tehát fogyasztá­sa különösen a gyermekek számára veszélyes. A doboz felirata szélesebb oldalán Draculina, Repsberry lique­ur, másik oldalán Draculina, Lichior de zmeura, keske­nyebb oldalán Produs de Compania European Drinks S.A. Rieni, Distributor: Transilvania General, Im­port-export s.r.l. Romania, 3700 Oradea, a másik kes­keny oldalán pedig az össze­tétele szerepel. A Fogyasztóvédelmi Fő­felügyelőség felhívja a la­kosság figyelmét, hogy a veszélyes terméket ne vásá­rolják, s amennyiben boltban vették, a kereskedő számla ellenében köteles azt vissza­venni. (MTI) • A feketegazdaságtól védeni kellene a fogyasztót! Csempész-csempék? A téma persze sokkal messzebbre vitt. Nem is vé­letlen, hogy a beszélgetesen két vendég is jelen volt: Ma­gyar József, a szentesi Hun­gerit ügyvezetője és Pálkuti Istvánná, a fogyasztóvédel­mi felügyelőség megyei iro­dájának vezetője. Már a be­szélgetés elején kiderült: a gondok szinte mindenütt egyformák. A hazai csempe­piacon is megjelent az el­múlt években a bóvli, az az áru, amit Nyugat-Európából már régen kitiltottak. Az élelmiszeriparban pedig a fe­ketevágások és zugkiméré­sek rontják a tisztességesen üzletelők esélyeit. Kiderült, Í f forgalomba kerülő burko­óanyagok egyharmada hi­bás. A fogyasztóvédelem" le­hetőségei pedig erősen kor­látozottak: a legsúlyosabb szabálysértési bírság mind­össze 30 ezer forint. Az elle­nőrök létszáma évről-évre csökken, (gy szinte lehetet­len érvényt szerezni a tör­vénynek. A jelenlévők véle­ménye megegyezett abban, hogy pusztán jogszabályok­kal nem lehet gátat vetni a feketekereskedelemnek. Eh­hez a lakosságnak sokkal jobb jövedelemi szinten kel­lene élni, hogy megvásárol­hassa a jó minőségű és per­sze drágább cikkeket. Ritka alkalom, ami­kor egy nagyvállalko­zó harcolt azért, hogy védjék a fogyasztók érdekét. Tegnap dél­előtt a szegedi Virág Curászda zöld szalon­jában megtartott saj­tótájékoztatón éppen ez történt. Parragh László, az ismert vál­lalkozó éás cégtulaj­donos azért hfvta össze az újságírókat, hogy a csempepiacon uralkodó áldatlan áll­apotokról ejthessen szóL A vállalkozók úgy érzik, hogy a tisztességes gyártókat és kereskedőket szinte na­ponta büntetik azzal, hogy nem képesek gátat vetni a feketegazdaság terjedésének. Árban ugyanis a piac egyet­len tisztességes szereplője sem tudja felvenni a ver­senyt a számla nélküli keres­kedelemmel. A hazai piac azonban - éppen a szegény­ség miatt - rendkívül árérzé­keny: az olcsó termékeket keresik még akkor is, ha tud­ják, nem jó minőségű. Ezt képes ugyanis a lakosság többsége megvenni. R. G. Befőzési celofánt a gyártótól 2 és 4 íves kiszerelésben! Gyártó: NOVA-PACKTUM Kft. Budapest 1134 Lehel u. 9. Telefon: 1401-730, 1496-111. Ugyanitt: HIGIÉNIAI PAPÍRTERMÉKEK, NOZZI PAPÍR ZSEBKENDŐK. • A tudós kiállftásrendező szíves kalauzolásával el­őször az egykori nyomdá­szokkal köthetünk közelebbi ismeretséget. Azt lehet tud­ni, hogy a könyvnyomtatás mesterei - Gutenberg után századokig - elismert városi polgárok voltak. Sokuk vál­lalkozott önálló kiadói tevé­kenységre is: alkalmi nyom­tatványok, naptárak készíté­sével megszerezték a rávalót és kiadták az igényes, de már akkor sem rentábilis tu­dományos könyveket. • Beszélő jelvények A nyomtatás első száza­daiban egyenrangú szellemi partnerei voltak a nyomdáik­ban lektorként működő, a szövegeket gondozó tudó­soknak, s a kor legkiválóbb művészeit - Dürer, Holbein - nyerték meg a könyvek dí­szeinek, illusztrációinak el­készítésére. Érthető, ha a tu­dománytörténetben is jegy­zett nyomdászok kellő öntu­dattal, mintegy védjegyként, kezük munkájának garanciá­jaként és persze a reklám vé­gett kifejlesztették az úgyne­vezett nyomdászjelvényeket. E nem ritkán művészi met­szetek kezdetben a kiadvá­nyok utolsó oldalán, a kolo­fon (amely mindig tartal­mazta a munka befejezésé­nek napra pontos dátumát) fölött, később az első olda­lon jelentek meg; általában a nyomdász nevének kezdőbe­tűit, s a név jelentésére utaló ábrázolást is belekomponál­ták a jelvénybe - ezek az úgynevezett „beszélő" nyomdászjelvények. A híres 16. századi „aldinákban", Ilyenkor derül ki nekünk, szegedieknek is, miféle értékeket rejt Somogyi kanonok úr ideajándékozott egykori gyűjteménye: dr. Csúri Károlyné Szőkefalvi-Nagy Erzsé­bet, a Somogyi-Könyvtár muzeális értékű kincseinek tudósa néhány éve mindig ilyentájt, a szabadtéri szezonban kiállításokon mutatja be az alapítványi anyag egy­egy részletét. Láthattuk már a Dóm tér üvegpalotájának tárlóiban a ritka ősnyom­tatványok legszebbjeit és legértékesebbjeit, tavaly a művészi könyvkötés volt a válo­gatás szempontja, az idén pedig a nyomdászattörténet kezdeti, kézműves korszaká­ból (15-18. század) nézhetjük meg a Somogyi-gyűjtemény féltve őrzött remekeit. Jö­vőre - a honfoglalás 1100. évfordulójára - a könyvritkaságok tükrében szeretné át­tekinteni Magyarország és a nagyvilág kapcsolatait. • Híres nyomdák kiadványai Kincsek a Somogyi-gyűjteményből Frobenius (Basel) nyomdászjelvénye Aldus Manutius velencei nyomdász és humanista tu­dós - a kurzív betűket el­őször alkalmazó - kiadvá­nyaiban a nyomdászjelvény: egy hajóhorgony a rátekere­dett delfinnel. Akinek Rubens dolgozott Egyébként egész Európá­ban a német nyomdászok teijesztették el Gutenberg ta­lálmányát, viszont az esztéti­kailag tökéletes, legelegán­sabban szerkesztett kiadvá­nyok - itáliai mesterek mun­kái. Kezdetben egyszem­élyes, mindig azonos mun­kafolyamatokból álló kéz­műves mesterség volt a nyomdászat; Anton Kober­ger nürnbergi műhelye azon­ban már a 15. században (Angliában ekkor még nem volt nyomda!) valódi manu­faktúraként működött: több sajtóval dolgozott, egyszerre több kiadvány nyomtatására is képes volt. Ügyes vállal­kozóként bérmunkában más városokban is nyomtatott mint kiadó; terjesztői háló­zatot épített ki, sőt külföldi fióküzleteket alapított. A fa­metszetekkel illusztrált leg­szebb könyvek az ő műhe­lyéből kerültek ki. A kiállításon fotók is lát­hatók: a 16. századi, francia származású antwerpeni mes­ter, Christopher Plantin egy­kori műhelyéről, amelyet eredeti állapotában megőriz­tek és ma múzeum. „Itt ér­tettem meg, mi az, hogy pat­rícius" - idézi antwerpeni turista- emlékeit Csűri Ká­rolyné. Plantin mester saját házában működtette a nyom­dát. Szerződtetett egy fran­cia betűmetszőt, aki a Plan­tin-kiadványokhoz egyedi betűket készített - a 16. szá­zadban becsomagolt betű­készletek ma is megvannak. A házban lakott Lipsius, a kor elismert tudósa, a nyom­da lektora; volt benne saját könyvkereskedés, a nyom­dász lakásábqp gyönyörű könyvtár. Egy Rubens réz­metszetnél nyitotta ki a tár­latrendező azt a nagy formá­tumú könyvet, amely az egyik kötete Plantin négy nyelvű bibliájának (8 kötet­ben jelent meg); ez Európa legnagyobb múzeumaiban is az egyik legritkább, s nyom­dászatilag is legszebb könyv. A Grünn Vannak a kiállításon olyan értékek, mint az Eras­mus munkatársának számító Frobenius mester nyomdájá­nak terméke, egy Erasmus­munka - Hans Holbein fa­metszetével; olyan bibliofil gyöngyszemek, mint az El­zevir kiadványok; a tipográ­fiai pontrendszert kitaláló, s - Bodonival együtt - a betű­családokat megkomponáló francia mester, Didót klasszicista nyomtatványai. Végül hazaérünk: Tótfalusi Kis Miklós, az Amsterdam­ban világhírnevet szerzett betűmetsző - a mesterségre máig nagyhatású - kolozsvá­ri kiadványai után megte­kinthetjük az első szegedi nyomda kalendáriumait, ik­tatókönyveit, húsvéti gyó­nást igazoló céduláit. S ami­re a tulajdonos mester, Grünn Orbán mindezekkel szerezte a pénzt: Dugonics András, Vedres István köny­veit. Sulyok Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom