Délmagyarország, 1995. augusztus (85. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-04 / 181. szám

6 RIPORT DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1995. AUG. 4. Vitorlázórepülő Bajnokság Jé, 91 magyarul beszélnek!" Meleg van és mégsem örülnek a pilóták az Alföld Vitorlázórepülő Bajnokságon. Nagy tévedés ugyanis azt hinni, hogy akármilyen meleggel megelégszenek egy vitorlázórepülő verseny résztvevői. A jelenleg felettünk lévő meleg létömeget ők ugyanis nemes egyszerűséggel dunsztos üvegnek becézik, s fölöttébb mérgesek rá, mert ilyenkor ritkán teremnek a termikek, a felfele szálló meleg légáramlatok, melyeket meglovagolva hosszú kilométereket tehetnek meg a motornélküli repülőgépek. Mindennek tetejébe pedig ez a meleg idő gyakran bezivatorosodik, s akkor aztán tényleg csak a jószerencsében reménykedhetnek a pilóták. • A gonosz időjárásnak is „köszönhető", hogy szombaton és vasárnap nem rendeztek futamot az Alföld Kupán, csak hétfőn szállhattak fel először a gépek. A zivatar és az erős szél ekkor is okozott azonban meglepetést, hiszen délután háromkor két gép is átsodródott Szerbiába. A kalandról szerda délelőtt már vidáman beszélgetünk a szegedi reptéren a két versenyzővel, egyikük budapesti, másikuk szolnoki, s mindkettejükben közös, hogy először repültek itt. Hétfőn Kiskőrösről tartottak Szeged felé, amikor meglepte őket a zivatar, s amikor kikeveredtek a cudar időjárásból, örültek, hogy megfelelő leszállóterepet találtak. K.I. egy tanya mellett tette le Piratját, m(g ifj. Búzái István egy város szélén landolt ugyanilyen gépével. Nem sejtették, merre járnak, A kánikula önmagában nem elég... (Fotó: Karnok Csaba) a budapesti pilóta a tanya gazdáját kérte meg, mutassa meg térképén, hogy hol van. a szolnoki versenyző pedig az egyik járókelőtől tudta meg, hogy Palicson és Szerbiában van. Szerencsére nem ismétlődött meg a tavalyi eset, amikor a Krajinai Szerb Köztársaságban leszállt pilótát csak három nap, gépét pedig négy hónap múlva adták vissza, hiszen kedden reggel már mindkét versenyző nekivághatott Szegeden a napi távnak. S amikor este szerencsésen ugyanitt landoltak, K.I. örömmel pattant ki a gépéből „Jé, itt magyarul beszélnek!" felkiáltással. A szerencsés eltévedés mellett azonban nem túl sok vidám dolog történt a versenyen, hiszen a gyatra időjárás miatt csak kis távokat írhatott ki a versenybizottság. Az igazi kilométerfaló szabad osztály hétfőn a SzegedTószeg-Dunaújváros-Szeged 305 kilométeres távra mehetett, míg a standard kategória résztvevői a Szeged-Tiszakécske-Szabadszállás-Szeged (238km) és a clubosok a Szeged-Kiskőrös-Szeged 9(147 km) távon bizonyíthattak. Az idő kedden sem javult, a szabadosok a SzegedDunaújváros 233 kilométeres hurkot repülték, a standard versenyzői a SzegedHarta-Szeged (186 km), míg a clubosok a Szeged-Kiskunhalas-Szeged (101 km) távot tették meg. Az időjárás „kitartott" szerdán is, mindhárom kategória hurkot repült, a szabadok Rácalmásra (243 km), a standardek Dunaújvárosba (228 km), a clubosok pedig Soltvadkertre (128 km). A verseny főbírája dr. Hegedűs Dezső - civilben egyébként a Magyar Repülő Szövetség vezetője - gondterhelten ráncolja a homlokát, amikor az időjárásról faggatom. Kis hidegfrontot szeretne, ami végre kitisztíthatná a fejünk fölül ezt az almulást. Késő este már bizakodva nézem a fellegeket, ám csak a szokásos napi zivatar érkezik meg, a változatosság kedvéért jégesővel kombinálva. T. V. „Szakértők" és „kibicek" A parlamenti ellenzék olyan kibic, akinek semmi sem drága. Ezt egy szabaddemokrata képviselő jelentette ki pártja sajtótájékoztatóján. Bauer Tamás szerint szakszerűtlen, felelőtlen, nem konstruktív és ezért ártalmas az ellenzék bírálata a kormány gazdaságpolitikájáról. Levélbombához hasonlította a Bokros-csomagot az MDF egyik elnökségi tagja. Sajtótájékoztatóján Farkas Gabriella azt mondta, hogy a két dolog között mindössze az a különbség, hogy a Bokros-csomag akkor is robban, ha nem bontják fel. Bírálta az energiaár-emelést is, elsősorban azért, mert azt nem kompenzálják a rászorulók számára. (MTI) • Külföldi és hazai résztvevőkkel néptáncgála a szabadtérin Kerek egy esztendő A kétévenként megrendezett Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztiválok hagyománya, hogy az újszegedi folklórestek és a városban fesztiválhangulatot teremtő utcai táncok sorozatát nagyszabású szabadtéri gálaprodukció zárja. A rendkívül népszerű dóm előtti gálák (amelyek a fesztivál napjaiban Szegeden készülnek) táncszínházi kuriózumok: a hatalmas színpadon többszáz táncos és zenész, a fesztivál külföldi és hazai résztvevői dramatikus játékot adnak elő, amelyben a zene és az ének mellett azért mindig a tánc a „főszereplő".A gálaprodukciók kitalálója és egyben évekig rendező-koreográfusa Nóvák Ferenc volt, az utóbbi néhány fesztiválzáró táncjátékot azonban már egykori tanítványai, a magyar néptánckoreográfusok újabb nemzedékének képviselői jegyzik. Akárcsak a két évvel ezelőttit, a mostani. Kerek egy esztendő... című táncjátékot is Diószegi László rendezi. A zeneszerző Rossa László, aki a kezdetektől a szabadtéri táncjátékok ••• társalkotója. A magyar népművészet egyik legsokoldalúbb előadója, Berecz András sem először vállal főszerepet: tavalyelőtt mesemondó volt, most énekművészként lép fel az előadásban. A 100 magyar felnőtt pár mellett szegedi gyermektáncosok, valamint a külföldi együttesek tagjai szerepelnek az egyes kárpát-medencei tájegységek évszakokhoz kötődő jellegzetes népszokásait, táncait, dalait összefűző, egységes szerkezetű játékban. A bemutató ma, pénteken este lesz, a második előadást pedig szombaton tartják a szabadtérin. Ezzel zárul a 15. néptáncfesztivál; előbb azonban, pénteken és szombaton délután - még összesen hat alkalommal - gyönyörködhetünk az együttesek színes utcai táncaiban. Pénteken délután 4-től 5-ig a múzeumnál, 5-től 6-ig a nagyáruháznál, 6-tól 7-ig a Dugonics téren, s szombaton délután ugyanilyen időrendben és ezeken a helyszíneken láthatjuk a külföldi táncosokat. S. E. • Likőrök üdítős dobozban - tilos az árusítás! A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség információi szerint Békés megyében és vélhetően az ország más részein is található a piacokon Romániából származó, Tetra Brik dobozozs csomagolású likőr, magyar nyelvű felirat és jövedéki zárjegy nélkül. A likőr forgalmazása tiltott cselekmény - tájékoztatta a főfelügyelőség csütörtökön az MTI-t. A 0,2 literes málna és egyéb gyümölcs ízesítéssel árusított ital csomagolásában megtévesztésig haDiakufina itóka sonlít a 0,2 literes dobozos gyümölcsitalokhoz, még szívószálat is tettek mellé. A likőr alkoholtartalma azonban 22 százalék, tehát fogyasztása különösen a gyermekek számára veszélyes. A doboz felirata szélesebb oldalán Draculina, Repsberry liqueur, másik oldalán Draculina, Lichior de zmeura, keskenyebb oldalán Produs de Compania European Drinks S.A. Rieni, Distributor: Transilvania General, Import-export s.r.l. Romania, 3700 Oradea, a másik keskeny oldalán pedig az összetétele szerepel. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség felhívja a lakosság figyelmét, hogy a veszélyes terméket ne vásárolják, s amennyiben boltban vették, a kereskedő számla ellenében köteles azt visszavenni. (MTI) • A feketegazdaságtól védeni kellene a fogyasztót! Csempész-csempék? A téma persze sokkal messzebbre vitt. Nem is véletlen, hogy a beszélgetesen két vendég is jelen volt: Magyar József, a szentesi Hungerit ügyvezetője és Pálkuti Istvánná, a fogyasztóvédelmi felügyelőség megyei irodájának vezetője. Már a beszélgetés elején kiderült: a gondok szinte mindenütt egyformák. A hazai csempepiacon is megjelent az elmúlt években a bóvli, az az áru, amit Nyugat-Európából már régen kitiltottak. Az élelmiszeriparban pedig a feketevágások és zugkimérések rontják a tisztességesen üzletelők esélyeit. Kiderült, Í

f forgalomba kerülő burkoóanyagok egyharmada hibás. A fogyasztóvédelem" lehetőségei pedig erősen korlátozottak: a legsúlyosabb szabálysértési bírság mindössze 30 ezer forint. Az ellenőrök létszáma évről-évre csökken, (gy szinte lehetetlen érvényt szerezni a törvénynek. A jelenlévők véleménye megegyezett abban, hogy pusztán jogszabályokkal nem lehet gátat vetni a feketekereskedelemnek. Ehhez a lakosságnak sokkal jobb jövedelemi szinten kellene élni, hogy megvásárolhassa a jó minőségű és persze drágább cikkeket. Ritka alkalom, amikor egy nagyvállalkozó harcolt azért, hogy védjék a fogyasztók érdekét. Tegnap délelőtt a szegedi Virág Curászda zöld szalonjában megtartott sajtótájékoztatón éppen ez történt. Parragh László, az ismert vállalkozó éás cégtulajdonos azért hfvta össze az újságírókat, hogy a csempepiacon uralkodó áldatlan állapotokról ejthessen szóL A vállalkozók úgy érzik, hogy a tisztességes gyártókat és kereskedőket szinte naponta büntetik azzal, hogy nem képesek gátat vetni a feketegazdaság terjedésének. Árban ugyanis a piac egyetlen tisztességes szereplője sem tudja felvenni a versenyt a számla nélküli kereskedelemmel. A hazai piac azonban - éppen a szegénység miatt - rendkívül árérzékeny: az olcsó termékeket keresik még akkor is, ha tudják, nem jó minőségű. Ezt képes ugyanis a lakosság többsége megvenni. R. G. Befőzési celofánt a gyártótól 2 és 4 íves kiszerelésben! Gyártó: NOVA-PACKTUM Kft. Budapest 1134 Lehel u. 9. Telefon: 1401-730, 1496-111. Ugyanitt: HIGIÉNIAI PAPÍRTERMÉKEK, NOZZI PAPÍR ZSEBKENDŐK. • A tudós kiállftásrendező szíves kalauzolásával először az egykori nyomdászokkal köthetünk közelebbi ismeretséget. Azt lehet tudni, hogy a könyvnyomtatás mesterei - Gutenberg után századokig - elismert városi polgárok voltak. Sokuk vállalkozott önálló kiadói tevékenységre is: alkalmi nyomtatványok, naptárak készítésével megszerezték a rávalót és kiadták az igényes, de már akkor sem rentábilis tudományos könyveket. • Beszélő jelvények A nyomtatás első századaiban egyenrangú szellemi partnerei voltak a nyomdáikban lektorként működő, a szövegeket gondozó tudósoknak, s a kor legkiválóbb művészeit - Dürer, Holbein - nyerték meg a könyvek díszeinek, illusztrációinak elkészítésére. Érthető, ha a tudománytörténetben is jegyzett nyomdászok kellő öntudattal, mintegy védjegyként, kezük munkájának garanciájaként és persze a reklám végett kifejlesztették az úgynevezett nyomdászjelvényeket. E nem ritkán művészi metszetek kezdetben a kiadványok utolsó oldalán, a kolofon (amely mindig tartalmazta a munka befejezésének napra pontos dátumát) fölött, később az első oldalon jelentek meg; általában a nyomdász nevének kezdőbetűit, s a név jelentésére utaló ábrázolást is belekomponálták a jelvénybe - ezek az úgynevezett „beszélő" nyomdászjelvények. A híres 16. századi „aldinákban", Ilyenkor derül ki nekünk, szegedieknek is, miféle értékeket rejt Somogyi kanonok úr ideajándékozott egykori gyűjteménye: dr. Csúri Károlyné Szőkefalvi-Nagy Erzsébet, a Somogyi-Könyvtár muzeális értékű kincseinek tudósa néhány éve mindig ilyentájt, a szabadtéri szezonban kiállításokon mutatja be az alapítványi anyag egyegy részletét. Láthattuk már a Dóm tér üvegpalotájának tárlóiban a ritka ősnyomtatványok legszebbjeit és legértékesebbjeit, tavaly a művészi könyvkötés volt a válogatás szempontja, az idén pedig a nyomdászattörténet kezdeti, kézműves korszakából (15-18. század) nézhetjük meg a Somogyi-gyűjtemény féltve őrzött remekeit. Jövőre - a honfoglalás 1100. évfordulójára - a könyvritkaságok tükrében szeretné áttekinteni Magyarország és a nagyvilág kapcsolatait. • Híres nyomdák kiadványai Kincsek a Somogyi-gyűjteményből Frobenius (Basel) nyomdászjelvénye Aldus Manutius velencei nyomdász és humanista tudós - a kurzív betűket először alkalmazó - kiadványaiban a nyomdászjelvény: egy hajóhorgony a rátekeredett delfinnel. Akinek Rubens dolgozott Egyébként egész Európában a német nyomdászok teijesztették el Gutenberg találmányát, viszont az esztétikailag tökéletes, legelegánsabban szerkesztett kiadványok - itáliai mesterek munkái. Kezdetben egyszemélyes, mindig azonos munkafolyamatokból álló kézműves mesterség volt a nyomdászat; Anton Koberger nürnbergi műhelye azonban már a 15. században (Angliában ekkor még nem volt nyomda!) valódi manufaktúraként működött: több sajtóval dolgozott, egyszerre több kiadvány nyomtatására is képes volt. Ügyes vállalkozóként bérmunkában más városokban is nyomtatott mint kiadó; terjesztői hálózatot épített ki, sőt külföldi fióküzleteket alapított. A fametszetekkel illusztrált legszebb könyvek az ő műhelyéből kerültek ki. A kiállításon fotók is láthatók: a 16. századi, francia származású antwerpeni mester, Christopher Plantin egykori műhelyéről, amelyet eredeti állapotában megőriztek és ma múzeum. „Itt értettem meg, mi az, hogy patrícius" - idézi antwerpeni turista- emlékeit Csűri Károlyné. Plantin mester saját házában működtette a nyomdát. Szerződtetett egy francia betűmetszőt, aki a Plantin-kiadványokhoz egyedi betűket készített - a 16. században becsomagolt betűkészletek ma is megvannak. A házban lakott Lipsius, a kor elismert tudósa, a nyomda lektora; volt benne saját könyvkereskedés, a nyomdász lakásábqp gyönyörű könyvtár. Egy Rubens rézmetszetnél nyitotta ki a tárlatrendező azt a nagy formátumú könyvet, amely az egyik kötete Plantin négy nyelvű bibliájának (8 kötetben jelent meg); ez Európa legnagyobb múzeumaiban is az egyik legritkább, s nyomdászatilag is legszebb könyv. A Grünn Vannak a kiállításon olyan értékek, mint az Erasmus munkatársának számító Frobenius mester nyomdájának terméke, egy Erasmusmunka - Hans Holbein fametszetével; olyan bibliofil gyöngyszemek, mint az Elzevir kiadványok; a tipográfiai pontrendszert kitaláló, s - Bodonival együtt - a betűcsaládokat megkomponáló francia mester, Didót klasszicista nyomtatványai. Végül hazaérünk: Tótfalusi Kis Miklós, az Amsterdamban világhírnevet szerzett betűmetsző - a mesterségre máig nagyhatású - kolozsvári kiadványai után megtekinthetjük az első szegedi nyomda kalendáriumait, iktatókönyveit, húsvéti gyónást igazoló céduláit. S amire a tulajdonos mester, Grünn Orbán mindezekkel szerezte a pénzt: Dugonics András, Vedres István könyveit. Sulyok Erzsébet