Délmagyarország, 1995. augusztus (85. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-03 / 180. szám

BELÜGYEINK 3 Zsúfolásig megtelt a csanádpalotai katolikus templom. (Fotó: Karnok Csaba) • Dr. Bratinka József, ha­zánk vatikáni nagykövete ar­ról szólt, hogy személyében a rendezvényre, az állam és az egyház közötti kapcsola­tok megjelenítője és képvi­selője érkezett. Mint mond­ta, római tevékenységében is az határozza meg a mozgás­terét, hogy az állam és az egyház ügyeiben Magyaror­szág és a katolikus világval­lás központja között termt­sen és tartson fenn kapcsola­tokat. A Délmagyarország kérdésére válaszolva kijelen­tette, hogy a Vatikánban feb­ruár 6-án adta át II. János Pál pápának a megbízóleve­lét, s az azóta eltelt időszak­ban igen széleskörű előbb tájékozódási, majd kapcso­latteremtési, később érdemi diplomáciai munkát végzett hazánk képviseletében. El­mondta, hogy igen kiterjedt, nagy létszámú magyar koló­nia él és dolgozik Rómában, II. János PáI üzenete A párbeszéd - mindenekfölött A tegnap esti szentmisét megelőzően Spák Imre polgármester, Gyulay Endre Szeged-csanádi me­gyéspüspök és dr. Bratinka József sajtóértekezleten tájékoztatta az újságírókat a csanádpalotai ese­ményről. Gyulay püspök úr méltatta a helybéliek egyébként követendő példáját, hogy alkalmakként politikusokat, közélett személyiségeket hívnak meg és így bizonyos kapcsolatteremtést tesznek lehetővé az ott lakó emberek és meghívottak között velük rendszeres kapcsolatot alakított ki. A szentmise végén Ma­gyarország vatikáni nagykö­vete ismertette Őszentsége üzenetét. Ennek van egy protokolláris része, melyben a nagykövet beiktatását mél­tatja a szentatya, de van személyes üzenete is a ma­gyar népnek. Ebben érződik az a történelmi barátság is, amely magyar és lengyel emberek között fejlődött ki. A pápa tisztáben van azzal, hogy ez az átmeneti időszak milyen erkölcsi és anyagi természetű nehézségekkel jár. Pontosan tudja, lengyel származásának köszönhető­leg is, hogy napjainkban nem egyszerűen a politikai struktúrák megváltoztatásá­ról van szó, nem csak arra van szükség, hanem erkölcsi értékrendszerünket is módo­sítani kell, ebben a szférában is megújulást kell eszközöl­ni. A pápa hangsúlyozza a magyar nép bátorságát, alá­húzza, hogy mennyire cso­dálatos az a fejlődés, amit eddig elértünk, s mennyire szükségünk van azokra az értékekre, amelyeket a kato­likus egyház is képvisel. Is­meri kisebbségi problémáin­kat is, tudja, hogy mai politi­kai határainkon túl is élnek magyar nemzetiségű katoli­kus és nem katolikus hívek. A szentatya üzenetében hangsúlyozza a dialógus fontosságát. Véleménye sze­rint a katolikus egyház nem bizonyos társadalmi rend­szerek mellett teszi le a vok­sát, hanem a saját szociális doktrínájával, szociális taní­tásával segít mindazoknak, akik a szabadság és az em­beri méltóság alapján egy ország politikai életét veze­tik, irányítják, illetőleg vál­lalkoznak erre a nehéz fel­adatra. Ugyanitt kiemeli a párbeszéd fontosságát a tár­sadalom különböző rétegei, szereplői, a politika külön­böző pártjai és tisztségvise­lői között. K. F. • Magyar az orvoslásról Az SZDSZ kételyei Az SZDSZ várja az MSZP hivatalos megkeresését a kor­mányzat tervezett átalakításá­val és a miniszterelnök-he­lyettesi poszt létrehozásával kapcsolatban. A koalíciós megállapodás rögzíti a kabi­net struktúráját, annak meg­változtatása módosíthatja a megállapodást, ezért szüksé­ges lehet a Koalíciós Egyez­tető Tanács összehívása ­mondta Magyar Bálint, az SZDSZ ügyvivője. Úgy vélte azonban, hogy a kormányzati munka hibáit nem új posztok beiktatásával kellene orvo­solni. (MTI) Kevesebb föld van parlagon Az ország 4716 ezer hek­táros szántóterületéből ez év május 31-én 4525 ezer hek­tár volt bevetve. A vetetlen terület aránya az 1993. évi 8,7 százalékról 1995. tava­szára 4,1 százalékra csök­kent a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint. A gabonafélék vetésterü­lete - a búza kivételével ­többéves emelkedés után is­mét visszaesett. Búzát 1107 ezer hektáron vetettek, 46 ezer hektárral nagyobb terü­leten, mint egy évvel koráb­ban. Az árpa vetésterülete 425 ezer hektárról 398 ezer hektárra csökkent. Rozsot 78 ezer hektáron vetettek, 12 ezer hektárral kevesebbet mint tavaly. A zab vetésterü­lete 54 ezer hektár, kismér­tékben ez is csökkent. A kukorica vetésterületé­nek elmúlt négy évre jellem­ző emelkedése után megtor­panás tapasztalható. Az idén 1098 ezer hektáron vetettek kukoricát, 13 százalékkal kevesebbet mint tavaly. A cukorrépa vetésterülete 18 százalékkal nőtt - 125 ezer hektárra ami a privatizált cukorgyárak növekvő igé­nyeinek köszönhető. A nap­raforgó vetésterülete 501 ezer hektár, majdnem 20 százalékkal több mint ta­valy. Burgonyát 59 ezer hek­táron, a tavalyival közel azo­nos területen vetettek az idén. • A kiadványból megtudha­tó, hogy a Magyar Honvéd­ség létszáma az 1989. évi 155 ezer 700-ról ez év köze­pére 93 ezer 155-re csökkent és ez a létszám az év végén várhatóan már csak 85 ezer körül lesz. Jelenleg 987 harckocsival rendelkezik a Magyar Honvédség - T-54, T-55, T-72-es típusokkal ­ám ezek számát ez év no­vember közepére 835-re kell csökkenteni a nemzetközi megállapodások szerint. A páncélozott harcjárművek száma 1.595, ez azonban alatta marad az engedélye­zett 1700-nak. Hadrendben van 159 harci repülőgép, ­MIG-21, MIG-23, MIG-29, SZU-22 - ez 21-el kevesebb a megállapított kvótánál. A speciális harci helikopterek száma - MI-24-esek - mind­össze 39, noha ennek csak­nem háromszorosával is ren­delkezhetne a honvédség. A kiadvány közli, hogy hol helyezkednek el a kato­nai alakulatok. így gépesített lövészcsapatok állomásoz­nak Rétságon, Szombathe­• A szomszédok tanulmányozhatják Tények a honvédségről Magyar és angol nyelven egy időben lá­tott napvilágot a Hon­védelmi Minisztérium Sajtóirodájának repre­zentatív kiadványa, a Honvédelem '95, amely tényeket és adatokat közöl a honvédségről és bemutatja a haderőre­form lényegét is, azt, hogy katonailag miként csatlakozhat Magyar­ország a NATO-hoz. lyen, Nagykanizsán, Lenti­ben, Baján, Debrecenben, Hódmezővásárhelyen, Nyír­egyházán és Abasáron. Harckocsi csapatok Tatán, Tapolcán és Kalocsán, tüzér­csapatok: Tapolcán, Marca­liban, Pécsett, Cegléden, Kiskunhalason és Szombat­helyen találhatók. A harcá­szati repülőcsapatok köz­pontja Taszár, Kecskemét és Pápa, míg a légvédelmi ra­kétacsapatoké Budapest, Győr, Kalocsa és Keszthely. A rádiótechnikai csapat Veszprémben állomásozik. A haderőreformról szóló fejezetből kiderül, hogy a honvédség létszámát 1998. végére 60 ezerre kell csök­kenteni, miközben az éves védelmi költségvetést úgy kell tervezni, hogy annak 15-20 százaléka jusson fej­lesztésre. A közeljövőben tervezik a radarok korszerű­sítését, a légvédelmi és tü­zérkomplexumok moderni­zálását, valamint a páncélo­zott szállító harcjárművek cseréjét. A NATO-hoz való illeszkedés érdekében pedig korszerűsítik a híradáshoz szükséges berendezéseket. (MTI) MmQSfflfe teft tisztességben megőszült ismerősöm mostanában megbokrosodott és olyat csinál, ami régen lidérc álmaiban sem jutott volna eszébe: adót csaL Kettőkor leteszi a műszakot a gyárban, azután kézről-kézre jár a lakótelepen. Megjavítja, ha csöpög a csap, kicseréli az elromlott a zárat, polcot fúr a falra, vagy éppen vil­lanyt szerel. Amolyan ezermester-féle „olcsójános". Teheti, hiszen senki sem kér tőle számlát néhány száz forintról. Összecsorog neki mégegyszer annyi, mint délelőtt a gyárban: húsz-huszonkét ezer forint. Jól jár ő is, meg a panellakók is. Ismerősöm alig néz tévét, nem tudja, hogy ő, legalábbis a szociológusok szerint, a feketegazdaságba menekült. Csak teszi a dolgát, él­ni szeretne. Az adatok már-már riasztóak, a statisztikusok sze­rint közel 30 százalékkal kell mindenért többet fizet­nünk most, mint tavaly nyáron. Az infláció felerősö­dött, s vele együtt a feketegazdaság is. Mivel a bérek emelkedése nem képes egyensúlyban tartani az árak növekedését, marad a másik út: az adócsalás, itt még lehet valamit keresni. Állami kényszernek is mond­hatnánk, hogy csalni kell, hiszen a társadalom gyom­ra nehezen veszi be, hogy száz megtermelt forintból jó, ha tíz megmarad. Alighanem minden rekordot megdöntött az elmúlt évtizedekben a háztartási energia elmúlt egy esztendei áremelkedése: közel hatvan százalékkal kell többet fi­zetnünk az energiáért, mint tavaly ilyenkor. Termé­szetesen az energiaár robbanása kihat minden ter­mékre, s inflációt gerjeszt. A tervezett gazdasági intézkedések közül maradék­talanul talán csak a reálbérek csökkenése valósult meg: a nettó átlagkeresetek - jóval magasabb infláció mellett -16 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A keresetek reálértéke, legalábbis a statiszti­kusok szerint, 8 százalékkal csökkent. Szomorú, de ezen belül a szellemi foglalkozásúak jövedelme még ennél is többel, kerek tíz százalékkal ér kevesebbet, mint tavaly ilyenkor. Mindnyájan menekülünk: a kormány egy újabb „lefaragási" programba, hiszen 12 milliárdot ripsz­ropsz elő kell teremtenie, a lakosság, a civil szféra a feketegazdaságba, ha teheti. És miért ne tehetné, nem akadt még olyan állam, ahol pusztán jogszabályokkal, nyers erővel úrrá tudtak volna lenni az adócsaláson. Ehhez sokkal többre lenne szükség: másfajta kor­mányzati mentalitásra. Olyanra, amelyik az „elve­szem és újraelosztom kényem-kedvem szerint" filozó­fia helyett azokat engedni érvényesülni, akik valóban dolgoznak, akarnak valamit. r. i okros pénzügyminiszter úr mindenesetre opti­LD mista. Szerinte jövőre az inflációt 25 százalék körül tudják majd kézben tartani, miközben jóval több mint száz milliárdos költségvetési hiánnyal szá­mol. A matematika vajmi keveset ér, ha nem áll mögé egy ország. A szerelő továbbra is fusizik, a piaci árus sem ad számlát és a korrupt pénzek kora sem jár le várhatóan jövőre. A társadalom menekül, miközben erkölcsi infláci­ónk még a forint romlásánál is gyorsabb. Kátes hírnév „A magyar nők a leghizesebbek Magyarország nemcsak a felséges gulyásról híres - ol­vasható a Bild ,,A magyar nők a legtüzesebbek" című szerdai cikkében. - A nem­zetközi pornóüzletben dol­gozó sztárok 90 százaléka magyar - mondja Christophe Clark pornóproducer. - Ma­gyarországon találhatók Eu­rópa legszebb és legszaba­dabb leányai. Illusztrálás­képpen a bulvárlap be is mu­tat egy ruhátlan magyar le­ányt, akinek Clark az Ange­lica Bella fantázianevet adta. Hogy az üzletet még jobban felvirágoztassa, a producer le is telepedett Magyarorszá­gon, ahol újabb lányokat ke­res. A Bild szerint talán a paprika teszi azt, hogy a ma­gyar lányok olyan tüzesek... (MTI) • Eddig szinte ismeretlen, mégis a klasszikusok közé sorolható szegedi művészt fedezett föl nemrég az utó­kor. Az 1958-ban elhunyt Vass Vera legszebb fest­ményeit végre megtekint­hetjük a múzeumban ren­dezett kiállításon. A tárlatot sok-sok előkészítő munka előzte meg és a művészet­történet szempontjából is értékes hagyaték körül akad még bőven tennivaló. Az életműről a művész unoka­húgát, dr. Institóris László­nét kérdeztük. • Miért nem ismerhet­tük meg eddig Vass Ve­ra művészetét? - A képek 1984-ben ke­rültek szűkebb családom birtokába, addig Vass Vera (és nagyanyám) nővérénél voltak, aki haláláig hét la­kat alatt őrizte húga hagya­tékát. Művész ismerőseink, Vinkler László, Kopasz Márta, Dinnyés Éva évek­kel ezelőtt kitűnőnek minő­sítette ugyan nagynéném képeit, de tíz évvel ezelőtt valakit felfedezni, egy telje­13 KÉRDÉS • Egy életmű gondozójához Hét lakat alatt sen ismeretlen művész ké­peit bemutatni szinte lehe­tetlen volt. Azt sem tudtam hol kezdjem a dolgot, kihez kopogtassak be először. Tudtam, hogy sok ismert szegedi művésznek nem jut emlékszoba, kiállítóhely, nem remélhettem hogy szó­ba áll valaki is velem. Mi­kor a város az Aba-Novák centenáriumra készülődött az újságban megjelent egy felhívás: aki valamilyen, a témához kapcsolódó doku­mentummal rendelkezik je­lentkezzék. Miután Vera ta­nítványa, sőt egy ideig munkatársa is volt Aba-No­vák Vilmosnak - aki egyébként nem egyszer vendégeskedett nagyanyá­méknál -, a közös időszak­ról készült fényképeket, do­kumentumokat bevittem az Aba-Novák alapítvány ku­ratóriumához. Ezután, Aba­Novák Judit tanácsára ­akiről Vera egy kislánykori portrét festett - felkeres­tem a múzeum vezetőit. Szuromi Pálnak a festmé­nyek nagyon tetszettek, s megígérte, hogy azokból a múzeumban kiállítást ren­deznek. • Miről mesélnek a ké­ziratok, levelek, képesla­pok? - Mikor Lengyel András elhatározta, hogy tanul­mányt ír Veráról megpró­báltam az életűt adatait összegyűjteni. Nem volt Dr. Institóris Lászlóné könnyű, mert rengeteg ben­ne a fehér folt. Sajnálom, hogy nem faggattam ki nagyanyámat míg élt, így a „kutatásnál" kénytelen vol­tam egy-egy levél tartalmá­ra, vagy levelezőlap címzé­sére, dátumára hagyatkozni. A családi mesékből tudom, hogy Bálint Sándor Vera halála után, ki akarta adatni verseit, képeiből pedig ki­állítást szeretett volna ren­dezni. Megtaláltuk azt a le­velet is, mefyben Németh László elismeréssel nyilat­kozik Vera költeményeiről. Tudunk róla, hogy nagyné­némnek Buday Györggyel, Ortutay Gyulával is volt kapcsolata. Sajnos azok kö­zül, akik őt, mint művészt ismerhették, csak egyetlen személy él, Redő Ferenc gobelinművész, aki kéré­semre, mindent magnóra mondott, amire emlékezett Verával kapcsolatban. • Mik lesznek a további teendői, a kiállítás le­bontása után? - Eddig is sok segítséget kaptam a szponzoroktól, nélkülük a további feladato­kat sem tudom elvégezni. A festményeket restauráltatni, kereteztetni kell és megfe­lelően raktározni. Vera gra­fikákat is készített, ezeket is jó lenne valahol bemutatni. A verseket - pielyekről II ia Mihály is elismerőleg nyi­latkozott- ki kellene adatni. Fel szeretném kutatni azo­kat, akik Kőszegen az utol­só években Verával talál­kozhattak, esetleg képet is kaptak tőle. Pacsika Emília

Next

/
Oldalképek
Tartalom