Délmagyarország, 1995. augusztus (85. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-26 / 200. szám

SZOMBAT, 1995. AUG. 26. Jft BELÜGYEINK 3 • Az említett három párt magatartását konstruktívnak minősítette a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy tárgyalópartnerei több kérdésben is kifejezték egyetértésüket, például a tekintetben, hogy fel kell gyorsítani a törvényhozási munkát, előtérbe helyezve a gazdasági jogszabályokat. Az FKGP elnökével folytatott megbeszéléssel kapcsolatban elmondta: Torgyán József átadott egy hosszú listát, amelyet szóban is kiegészített, de amikor ő rákérdezett, hogy milyen megoldásokat kínál a Kisgazdapárt, az ismert „hangzatos, jelszószerű" általános megfogalmazásokon túl semmilyen konkrét javaslat nem hangzott el. Horn Gyula tájékoztatta az újságírókat: az ellenzéki pártok frakcióvezetői abban is egyetértettek, hogy folytatódjanak a hasonló konzultációk, sőt vélhetően már a jövő héten hatpárti tárgyalásra is sor kerül. A miniszterelnök hozzátette: elhatározott szándéka a folyamatos párbeszéd a közélet és a társadalom képviselőivel, így folytatni kívánja a munkaadókkal és a munkavállalókkal, a civilszerveze• Horn Gyula ellenzéki vezetőkkel találkozott Felgyorsítják a parlamenti munkát tekkel és az egyházakkal is a megbeszélést. A tárgyalások tartalmi kérdéseit érintve Horn Gyula elmondta: tájékoztatást adott a kormány tervezett diplomáciai lépéseiről, a román, a szlovák kormánnyal tervezett magas szintú találkozóról, valamint a vajdasági magyarok helyzetével kapcsolatos magyar kezdeményezésekről. Megemlítette: komoly vitába keveredett Torgyán Józseffel, aki a magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszakítását szorgalmazta a magyarságot hátrányosan érintő oktatási törvény miatt. Mint Horn Gyula kifejtette: az ilyen javaslat csak károkat okoz, és súlyos következménnyel járhat a romániai magyarságra nézve is, nem ez a megoldás. A délszláv határ menti helyzettel kapcsolatban a miniszterelnök elmondta: olyan intézkedéseket vezetnek be, amelyek biztosítják azt, hogy Magyarország területét Az MDF, a KDNP és a Fidesz gondolkodásmódjában sok a reális elem, amely közel áll a kormány felfogásához - mondta Horn Gyula miniszterelnök pénteken délután a Parlamentben megtartott sajtótájékoztatóján, amelyen a négy ellenzéki párt vezetőivel folytatott találkozóit értékelte. senki nem használhatja fel behatolásra, vagy katonai akcióra, mert Magyarország egyik fél oldalán sem áll, távol tartja magát minden háborús cselekménytől. A miniszterelnök az ellenzéki pártok frakcióvezetőivel a parlamenti munka javításáról, a törvénykezés gyorsításáról is eszmét cserélt. Szándékai egyetértésre találtak például abban, hogy a gazdasági válság megoldása és az átalakulás gyorsítása miatt elsőbbséget kell kapniuk a gazdasági törvényeknek a parlamentben. így az államháztartási reformnak, a feketegazdaság felszámolásának prioritáshoz kell jutnia. A parlamenti munkát azért is kell gyorsítani, mert, mint Horn Gyula fogalmazott: egyre nő a benyújtott és még nem tárgyalt, vagy nem el nem fogadott törvények száma. A kormányfő hangsúlyozta: nem kívánja kezdeményezni a házszabály módosítását, a jelenlegi is lehetőséget ad a gyorsításra: az egymással összefüggő törvényjavaslatokat egy csomagban lehet tárgyalni. Szeptember-októberben például a mezőgazdasággal kapcsolatban terjeszt be ilyen törvénycsomagot a kormány. Horn Gyula az ellenzékkel folytatott megbeszélése után úgy véli, hogy a médiatörvényt néhány hónap alatt el lehet fogadni, amenynyiben a mostani törvényjavaslat vitáját mielőbb megkezdi a hatpárti kodifikációs bizottság, amelybe egy-egy képviselőt és szakértőt delegálhat mindegyik parlamenti párt. A sajtótájékoztatón Horn Gyula a koalíció helyzetével kapcsolatos kérdések megválaszolása elől, az SZDSZszel kötött megállapodásra hivatkozva, elzárkózott. Csak annyit mondott: amióta koalíció van, azóta mindig vannak viták, de a vitákat véleménye szerint egymás között kell a két pártnak rendeznie, és ő ehhez tartja magát. Arra a kérdésre, hogy az MSZP elnöksége és az SZDSZ Ügyvivői Testülete találkozik-e a feszültségeket okozó problémák megvitatása miatt, a miniszterelnök kifejtette: a koalíciós megállapodás szerint neki a koalíciós miniszterelnök-helyettessel kell egyeztetnie, s ha nem tudnak megegyezni, akkor kell összehívni a Koalíciós Egyeztető Tanácsot. Horn Gyula szerint a megállapodásban nem szerepel, hogy a két párt vezető testületei egyeztessenek a kormány helyett. (MTI) i a politizálást? (Folytatás az l. oldalról.) Dr. Iglói Zoltán úgy vélte, e napok megbeszélései fordulópontot jelenthetnek a társaság munkájában: eldől, hogy a közösség az eddigi alapokon képes lesz-e jól szervezett, modern, minden irányba ható baráti társasággá válni; az elnök bejelentette, hogy a fórum küldöttgyűlése szombaton reggel zárt ülésen határozza meg a társaság jövendő struktúráját és megalakul az egyesület legfőbb döntéshozó szerve is. A polgárfórumot táviratban üdvözölte Göncz Árpád köztársasági elnök, köszöntve „a politikai hátsó gondolatok nélküli polgári szervezet" munkáját. Ugyancsak táviratot küldött Horn Gyula kormányfő és Gál Zoltán, a Parlament elnöke. A megnyíló polgárfórumot megbízottja útján köszöntötte Kovács László külügyminiszter, személyesen pedig Wolfart János a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Hivatal vezetője, utóbbi aláhúzva, hogy a civil megbékélési kezdeményezéseket nem helyettesítheti semmilyen magas vagy középszintű politikai egyezmény. Román részről a megnyitón Gheorghe Fulga, a román államfő tanácsadója felolvasta Ion Iliescu elnöknek a fórumhoz írott levelét. A román államfő ebben hangsúlyozza abbéli elégedettségét, hogy a két ország közötti politika nehéz átmeneti idejében vannak polgárok, akik kifejezik barátsági szándékukat és új utakat keresve próbálnak megoldást találni. Iliescu elnök ugyanakkor többször hangsúlyozta, hogy a Magyar-Román Baráti Társaság polgárfóruma számára azért jelentős, mert elhatárolja magát a „kisajátító" eszméktől, és elutasítja a szegregációs és „etnikai szeparatista" törekvéseket. (E fogalmakra a levél egyáltalán nem ad magyarázatot, de nem kétséges, hogy Iliescu bizonyos célzatossággal a nem politizáló baráti társaságot a politizáló pártokkal veti össze - S. P. S.) A levél csattanója a román elnöknek az a megállapítása volt, amely szerint a román törvénykezés és ezen belül a sokat vitatott oktatási törvény alkalmas arra, hogy európai szinten is kedvező felA háromnapos tanácskozást Kimpián Péter újságíró a fórum szervező elnöke, Petrusán György főiskolai tanár, a JGYTF Román Tanszékének vezetője és dr. Iglói Zoltán, a Magyar-Román Baráti Társaság pécsi elnöke, valamint dr. Ványai Éva alpolgármester nyitotta meg. tételeket biztosítson a nemzetiségi önazonosság megőrzésére. A megnyitó politikusi üzenet-mennyiségével sajátos ellentétben állt a polgárfórum első napjának legmarkánsabb kérdése: a politikamentes baráti társaság mit tegyen, hogy elkerülje a politizálást, illetve, válaszoljon-e a politikai eseményekre? Az ülésszak felszólalói közül többen fenntartásaikat fejezték ki a politikai megoldásokkal szemben, sőt egy olténiai román küldött kereken ki is jelentette, nemcsak kételkedik abban, hogy a politikusok véleménye segítené a barátsági munkát, de számára a politika egyenlő a hazugsággal. A magyar küldöttek közül volt, aki úgy vélte, a baráti társaság ne minősítse a politikusokat, és ne is próbáljon politizálni. Altalános vélemény szerint a leghatékonyabb eszköz a megértés és barátság eszméjének terjesztésére a családok és települések közötti kapcsolat, valamint a célratörőbb propaganda lehet. A polgárfórum összehívása előtt a küldöttek által kitöltött kérdőív összegzéséből kiderült, hogy a társaság tagjai barátsági munkájuk motivációjaként a történelmi megbékélés óhaját, az észérvek súlyát, valamint a szélsőséges politikai nézetek elleni tiltakozást jelölték meg legtöbben, s csak igen kevesen a civil politizálásban rejlő esélyeket. Az a kérdés azonban, hogy például az Iliescu levélben is említett oktatási törvénnyel kapcsolatos esetleges állásfoglalás politizálásnak minósül-e, valószínűleg a következő két napban még felvetődik a polgárfórum vitájában. S. P. S. • Tegnap délután Szegeden járt Csurka István, a Magyar Igazság és Elet Pártja elnöke. A MIEP és a Magyar Út Körök szegedi szervezeteinek vezetői fogadták a megyeháza előtt, majd a Kálvária sugárúti szakszervezeti székházban tartottak megbeszélést. - Már két napja a Hódmezővásárhelyen megrendezett írótalálkozó munkájában veszek részt, amely a népi írók 60 évvel ezelőtti összejövetelének emlékére jött létre mondta Csurka István. - Ezt az alkalmat felhasználom arra is, hogy a megye MIEPszervezeteivel is elbeszélgessek. A szegedi tanácskozásunk is ennek keretében történik és a MIEP belügyeiről, általános politikai helyzetről beszélgetünk, tájékoztatjuk egymást és jelenünkről, jövőnkről esik majd szó. • Mit gondol ma a jobboldal összefogásának lehetőségéről? - Szükséges lenne, ezt már többször javasoltam. Más a helyzet akkor, amikor választások előtt áll az ország és nincs nemzeti egység, mert a pártok egymással is vetélkednek; és más a helyzet most, amikor gondolatokat, módszereket kellene egyeztetni. Ilyenkor lazábban, de ugyanakkor mélyebben - és Ne szolgáltassuk ki a magyarságot! Csurka István Szegeden, a megyeháza előtt. (Fotó: Gyenes Kálmán) kevésbé a pártok pillanatnyi érdekei szerint - kellene előkészíteni egy majdani, a választásokon megnyilvánuló nemzeti egységet, vagy pedig megszervezni valamit, ami az ősszel kibontakozhatna, hiszen az orszában óriási az elégedetlenség. • Jelenleg mit tart az ország legsúlyosabb politikai problémájának ? - A privatizáció módszerét, lebonyolítását, hamisságát. A MIEP álláspontja - az ezzel kapcsolatos népi kezdeményezésünkhöz aláírásgyűjtést is indítottunk -, hogy nem szabad a kormányzat által tervezett módon eladni a hatalmas energiaszektorunkat, mert ezzel kiszolgáltatott állapotba kerül a magyarság. H. Zs. (77] otózó ősz barátomra ugyancsak rájár a rtíd, leg_J utóbb már pezsgőt is bontott tizenhárom plusz egy találatára, ám kiderült, az csak tizenkettes. A megállapított eredmény számításánál ugyanis más módszert alkalmazott a „totófőigazgatóság", mint amiről neki legutoljára tudomása volt. Szidott is mindenkit, aki csak érintőlegesen is illetékes volt az ügyben, mondván: a főnyereményből másik fiának is megvehette volna a lakást. A minap megint szitkozódásba kezdett, újra pénzügyi sérelem érte. Az érték kisebb, a felindulás nagyobb és mindenképpen jogosabb volt, mint a totóügyben. Miután az öreg nagyon ért a számokhoz, júniusban magyar államkötvényt vásárolt, jóval harminc százalék feletti éves hozam ígéretével, a lehető legnagyobb garanciával. Tette ezt bankon, pontosabban két bankon keresztül, talán így még biztosabbnak látta a pénzét. A vásárlással egy időben nem szép cirádás papírt kapott, hanem ígéretet, hogy hat hét múlva, azaz július végéig fizikailag is megkapja az államkötvényt. Nem kapta meg. Ez még nem lett volna túl nagy baj, pénze cirádás papír nélkül is kamatozik, de legutóbb bajba került az egyik bátyja, s összetrombitálta a család valamennyi mobilizálható pénzét. Ekkor derült ki, hogy ősz barátom pénze ugyan mindennap kamatozik, viszont nem mobilizálható. Ment az egyik bankba, ahol udvariasan elutasították a kérést, és széttárták kezüket az ügyintézők. Ment a másik nagy lakossági pénzintézetbe, ahol nyeglén küldték el, és még csak szét sem tárták a kezüket a pult túloldalán ülők. A dolgot azért nem értettem, mert ezt az államkötvényt napi árfolyamon veszi - és adja - a Magyar Nemzeti Bank, s persze számos brókercég. Néhány telefon után azonban kiderült: a Pénzügyminisztérium késve nyomtatta ki az államkötvényeket, azok késve jutottak el a tőzsdei értéktárhoz, s információnk szerint még meg sem kezdődött azok terítése. Legalábbis a vidéki bankfiókok, igazgatóságok még mutatóban sem láttak belőlük. Ez a késve kinyomtatás egyébként elég ismerős, legutóbb a Pénzügyminisztérium nem tudott szavazni OTP-ügyben, mert nem voltak kezében a részvények. Ezen azután egy darabig jól elszórakozott a szakma. Kiderült az is, hogy a bankok némi jóakarattal az államkötvény fizikai megléte nélkül is pénzhez juttathatnák az ügyfelet - mondjuk saját brókercégükön keresztül. Persze ez nem olyan egyszerű, kis összegnél valami ráfizetés is keletkezhet az ügyleten, de mindenképpen megoldható. Arra nem is merek gondolni, hogy az összeg nagysága maradt alatta a banktisztviselők ingerküszöbének. A többmilliós befektető minden bizonnyal hangosabban mondta volna, hogy neki a szerződés szerint már július végén kézbe kellett volna kapnia az államkötvényeket. Azokkal pedig napi árfolyamon könnyen értékesítheti. fVl indezt természetesen ősz barátom nem nagyon LfU akarta megérteni. Ő forintot tett be, a lehető legállamibb garanciával, két hónap múlva pedig forintot szeretett volna kivenni. Igaz, idő előtt, de hát vesszen a kamat. Mert az igazán ritka, s ily módon csaknem eladhatatlan befektetési lehetőség, amely két hónap után még a tőkét sem hajlandó visszafizetni. Nem áll olyan jól az államkincstár, hogy ilyen rossz reklámot csináljon saját kötvényének. Az öreg meg mélyebb összefüggéseket keres, ha lakásra kellene a pénz, az nem akar mostanában összejönni. Pedig ez nem mindig szerencse dolga. J/t^j^ u/^M, r • Forrongó időszak vár a közoktatásra, hiszen egy éven belül várhatóan megtörténik majd az oktatási törvény módosítása (benne a pedagógusok kötelező óraszámának „megígért" emelésével), alapvető finanszírozási kérdések (velük együtt várható elbocsátások) dőlnek el, és az új NAT-tervezet is a Parlament előtt van. Minderről Kovács Kálmán országgyűlési képviselőt, a KDNP vezető oktatási szakértőjét kérdeztük. • A gazdasági csomagtervek miatt hosszan elhúzódik a közoktatási törvénykezés, meglehetős bizonytalanségban tartva az iskolákat. Milyen állapotban van ma a törvénymódosítás? - Jelenleg két szálon is fut a közoktatási törvény módosítása. A tényleges módosítást novemberre tervezik; a kormányzat 99 ponton kívánja átalakítani a törvényt, ebből 28 az érdemi módosítás. Csakhogy a 99-ből kiragadtak két pontot és rendkívüli sietséggel önálló törvényjavaslatként június végén benyújtották a Parlament elé a Tankerületi Oktatási Központok megszüntetését, illetve a Nemzeti Alaptanterv kiadását. Ez utóbbinak az lesz 0 KÉRDÉS • A KDNP oktatási szakértőjéhez ,A miniszter menekül a felelősség alól" n a következménye, hogy a korábban kormányrendelettel kiadott NAT-alapelveket és a miniszteri rendelettel kiadott követelményrendszert és a kerettanterv-rendszert „összecsapják" és lesz belőle lényegében egy nagy kerettanterv, amelyet NAT-nak neveznek majd. Ezt akarja a kormányzat kormányrendelettel kiadni, ami véleményem szerint az oktatásért felelős miniszter menekülése a NAT-tal kapcsolatos felelősség elől. • A másik változtatás, a Tankerületi Oktatási Központok megszüntetése önt személyesen is érinti, hiszen „civilben " a Dél-magyarországi TOK igazgatója. - Mi nem az intézmény, hanem az oktatás szakmai felügyeletének megszüntetése miatt emelünk szót. A tervezet ugyanis az Országos Közoktatási Intézetet jelöli meg jogutódként, illetve bizonyos feladatokat a megyei pedagógiai intézeteknek, a megyei önkormányzatoknak és a helyi önkormányzatoknak ad. Csakhogy a helyhatóságnak adandó pluszfeladatokhoz anyagi fedezetet nem rendelnek, ami önmagában is ellentétben áll az önkormányzati törvénnyel. Gyakorlatilag megszüntetik az állami főfelügyeleti jogot is, hiszen az OKI nem ellenőrző, hanem értékelő, tudományosan elemző intézmény. Szerintem nagyon fontos lenne, hogy különösen a kistelepülések iskolái kapják meg azt a segítséget, amit az ellenőrzés jelent. A közel 3200 magyar településből mindössze 200 képes arra, hogy szakmai apparátust működtessen, ami azt jelenti, hogy ha a pedagóDr. Kovács Kálmán giai intézeteknek nem lesz meg erre a pénzük, a települések 80 százalékában laikusok fogják végezni az ellenőrzést. Akár kormányzati intézmény, akár kormányzattól független szervezet végzi, a világon mindenütt van szakmai felügyelet az oktatásban. • Az önkormányzatoktól elvonandó jövedelemadó terve eléggé megosztotta a közvéleményt. Iskolát állított szembe önkormányzattal, szakszervezetet szakszervezettel, kistelepülést nagyvárossal. Hogy látja az esélyeket? - Szerintem ez a kormányzat túl sok változtatást akar bevezetni. Általában a polgári demokráciákban a kormányváltások nem jelentenek felfordulást, és ebből a szempontból rossznak tartom a jövedelemadó megvonását. Félreértés ne essék: nem Budapest-párti vagyok, de szeretném, ha végre egy kiszámítható rendszer lenne. Ne legyen az, hogy tavaly 35 százalék, idén 15 százalék, az újabb kormányváltás után 20, majd 40 százalék marad helyben: ez így nem működik. Az önkormányzatokat arra kell ösztönözni, hogy hosszú távon tudják megtervezni a bevételeket, s a bevételek érdekében tegyenek meg mindent. Elismerem, hogy a kisebb települések számára a normatíva emelése jól jönne, de a módszertől nagyon félek. Annak idején ez a kormány a feltételek hiányában elhalasztotta a tandíjat. Aztán a feltételek változatlanul nem voltak meg, de bevezették a tandfjat úgy, hogy a feltételekről már szó sem esett. Attól félek, hogy most szép ígéretekkel elvonják a 20 százalék adót. aztán elfelejtik a normatívát megemelni. Azt hiszem, senkinek nem hiányzik ez a fajta kiszolgáltatottság. P. I.