Délmagyarország, 1995. augusztus (85. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-21 / 195. szám

HÉTFŐ, 1995. AUG. 21. BELÜGYEINK 3 • Országunk mindent elkövet a békés rendezés érdekében, de semmilyen formában nem kíván beavatkozni a kialakult helyzetbe, s megtesz mindent annak érdekében, hogy távol tartsa magát a fegyveres konfliktustól. Egyetlen, a konfliktusban részt vevő fél mellett sem kötelezi el magát, egyikük számára, Így a horvátoknak sem, a szerbeknek sem nyújt előnyöket. Mindezt Keleti György honvédelmi miniszter mondta a délszláv válsággal kapcsolatban vasárnap reggel, amikor az augusztus 20-i ünnepélyes tisztavatásra felsorakozott tisztjelölteket köszöntötte a Parlament előtti Kossuth téren. Az eskütétel helyszínén ezt megelőzően katonai tiszteletadás mellett felvonták az állami zászlót államalapító Szent István király ünnepének tiszteletére. Az ország politikai vezetésének - a kormánykoalíciónak - kötelessége, hogy vállalja hazánk gazdasági szénájának a rendberakását megfontoltan, a végrehajtás módját illetően a lehető társadalmi egyetértés talaján. Kimondva, hogy amint a szintet emelnie sikerül, kész • Tisztavatás a Kossuth téten Magyarország semleges a délszláv háborúban Hivatásos tisztek - eskütétel közben. (MTI Telefotó) visszaadni mindazt, amiről ma lemondani kényszerülünk. Ezt Göncz Árpád hangsúlyozta Szent István ünnepének délelőttjén, vasárnap a budai Várban rendezett központi állami ünnepségen. Beszédében a köztársasági elnök felhívta a figyelmet: az ellenzéknek kötelessége, hogy ne gátolja e folyamat minél simább, minél ésszerűbb, minél kevésbé fájdalmas véghezvitelét. A koalíciónak és az ellenzéknek pedig közös kötelessége, hogy folytasson a köz javát szem előtt tartó, sorsa megoldásába a polgárt is bevonó, társadalmi feszültséget oldó szabad és folyamatos vitát. • Államalapító Szent István király ünnepének előestéjén, szombaton állami fogadást rendeztek az Országházban. A Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke, Horn Gyula miniszterelnök és Gál Zoltán, a Magyar Országgyűlés elnöke által adott fogadáson részt vettek kormánytagok, a parlamenti pártok képviselői, a gazdasági és a szellemi élet kiemelkedő személyiségei, diplomaták. Jelen voltak a határon túli magyarság, valamint a magyarországi nemzeti kisebbségek képviselői is. Az ünnepi eseményen Gál Zoltán mondott pohárköszöntőt. (MTI) • Ceglédi zászlóbontás Magysu Egységért Mozgalom Új mozgalom zászlóbontási rendezvényét tartották meg szombaton Cegléden, ahol megalakult a Magyar Egységért Mozgalom. Á 300 induló taggal - értelmiségiek, vállalkozók, szakmunkások - induló, egyesületi formában működő szervezet célja politikai hovatartozástól függetlenül egységbe kovácsolni a nemzet érdekében tenni akaró honpolgárokat. Mint Pozsgay Imre megválasztott elnök az alakuló ülés utáni sajtótájékoztatóján elmondta: a mozgalom fel kíván lépni az ország leépülése és kiárusítása ellen, alapvető feladatának tekinti a gazdasági növekedés elindítását, védeni kívánja a magyar ipart, a mezőgazdaságot és a magyar piacot. Törekszik a nemzet pusztulásának megállítására, s mindezek érdekében hamarosan kidolgozza a Magyar Egységért Mozgalom felemelkedési programját. Ennek elkészítésében szakmai bizottságok működnek majd közre, akik az országot érintő legfontosabb társadalmi, gazdasági, kulturális kérdésekben készítenek olyan iránymutatást, amely biztos bázist jelenthet a politikai erők számára is, hiszen saját programjaik hatásfokát nem ritkán az egymás közötti csatározás gyengíti. A mozgalom programjai viszont a napi politikai erővonalak felett állnak majd. Persze megvalósításukhoz egyaránt szükség van társadalmi és állami összefogásra. A mozgalom nem kíván politikai párttá szerveződni, ám törekvése szerint a következő választásokon párthovatartozástól függetlenül azokat a jelölteket kívánja támogatni, akik munkájukkal bizonyították, hogy valóban a nemzet érdekeit képviselik. Az alakuló ülésen máris tíz társadalmi szervezet jelentette be a mozgalomhoz csatlakozási szándékát, így a tagok sorába lépett többek között a Magyar Alkotók és Gondolkodók Független Szövetsége és a Magyar Ipari Védegylet. A következő hetekben szerte az országban megalakulnak a helyi szervezetek, ahol a csatlakozókat regisztrálják. A mozgalom központja Budapesten működik majd. A sajtótájékoztatón részt vett Tőkés László nagyváradi református püspök is, aki kifejtette: a Szent István ünnep különösen jó alkalom a nemzetet egységbe tömöríteni szándékozó mozgalom elindítására, mert az egység az elmúlt években szétszakadozott, helyreállítása minden fáradságot megérdemel. Annál is inkább, mert az európai integráció csak úgy képzelhető el, ha a saját házunk táján megindul az illeszkedési, egységesülési folyamat. - Mindemellett a most útjára induló mozgalom nem bizonyos, hogy osztatlan sikert arat - húzta alá Tőkés László -, hiszen manapság a siker éppen ellentétes előjelű reakciókat válthat ki. Ennek ellenére az eredményességre kell törekedni. (MTI) Karcagon a kunok Letelepedésük 750. és önmegváltásuk 250. évfordulójára emlékeztek a kunok csütörtöktől vasárnapig a Nagykunsági kulturális napokon. A rendezvénysorozat fő helyszínén, Karcagon ebből az alkalomból a múzeumban az ősök életét felvillantó régészeti kiállítás, míg a művelődési és ifjúsági központban a Mongol-Altaj kazakjait bemutató kiállítás nyílt. Ez utóbbi Kunkovács László fotóművész segítségével a kunok származási helyére kalauzolja el a tárlatlátogatókat. A kulturális napok keretében ugyancsak vasárnap a Karcaggal szomszédos Kisújszálláson, a városházán a Nagykunság népművészetét reprezentáló kiállítást nyitottak meg. Kisebbségek a Parlamentben A kisebbségi kérdés tekintetében nem ismerünk kettős mértéket. Számunkra egyaránt fontos kötelezettség, hogy az itt élő nemzetiségek megfelelő jogaik birtokában otthon érezhessék magukat a szülőföldjükön, a Magyar Köztársaságban, mint ahogy elháríthatatlan felelősséget érzünk azon honfitársainkért, akiknek szülőföldjét a történelem viharai más ország határai közé sodorták - hangsúlyozta Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke azon a fogadáson, amelyet augusztus 20-a alkalmából a határainkon túl élő magyar kisebbségek és a hazai kisebbségi önkormányzatok vezetőinek tiszteletére rendeztek szombaton a Parlamentben. Az Országgyűlés elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségi kérdésben elért eredményeink mellett eddigi lépéseinkkel még nem váltunk a probléma megoldásának mintaországává. Megoldatlan a nemzetiségek parlamenti képviseletének gondja, nem lehetünk elégedettek a magyarországi kisebbségek anyanyelvi oktatásának helyzetével, nem biztosított a magyar újságok és könyvek rendszeres hozzáférhetősége a szomszéd országokban, csakúgy, mint az ottani magyar nyelvű kiadványoké nálunk, s a kisebbségi önkormányzatok is csak első botladozó lépéseiket teszik - tette hozzá. Megemlítette azt is, hogy Magyarország szeretne jobban támaszkodni szoptszédaira a hazai kisebbségek oktatásikulturális gondjainak megoldásában, ám ez a segítség egyelőre eléggé korlátozott. (MTI) i | vasúti fülkében senki sem akart az ablakhoz ülni. LlJ Legalábbis menetiránnyal szemben, mert onnan szokott érkezni a kő vagy az ismeretlen fajtájú lövedék. Miután vakmerő bátorsággal elfoglaltam az üresen hagyott helyet, gyorsan kialakult az alkalmi kerekasztal. A téma a gyermekbűnözés. Sok újat hallhattam a társaikat fosztogató kölyökbandákról, a koldulásra, bolti lopásokra, sőt besurranó tolvajlásra kényszerített gyerekekről, akikkel szemben tehetetlen a társadalom, ha megfogják őket, azonnal el is eresztik, mivel hogy nem büntethetőek. - Csak azt tudnám, mitől ilyenek! - sopánkodott egy méreteiben, színeiben egyaránt feltűnőnek számító asszonyság. - Tőlünk. A választ egy sötét ruhás, szikár termetű, kortalan arcú nőtől kapta. A két asszony egymásra nézett, aztán valamiért úgy döntöttek, hogy nem folytatják tovább a társalgást. A fülkében végül csak én maradtan a sötét ruhással. Talán, mert túl szép volt a Balaton-parti este, vagy túl sok jutott aznapra neki is az élet terheiből, hirtelen kitört belőle benne szorongó története. Egy éve sincs, hogy elvesztette a kislányát. Egy fiú fojtotta meg, akivel egy éve már együtt járt. Az egésznél jelen volt a fiú tízéves kishúga is. Mindketten egybehangzóan azt vallották, hogy csak játszották a fojtogatást, s nagyon megdöbbentek, amikor a lány nem tért magához. Ettől függetlenül észnél voltak. Az anyának, aki késő este keresni indult a lányát, azt mondták, hogy a Borika már haza ment. Aztán kerítettek egy ócska zsákot, belegyömöszölték a testet, felrakták egy biciklire, hogy kifuvarozzák a falu széli mocsárba. Pechjükre ál közben találkoztak egy rendőrrel. A fiú hat évet kapott. Azóta átkozódó leveleket küld a börtönből. Elvették tőle legszebb ifjúságát. De kiszabadul még. És a fekete ruhás asszonynak van egy kisebbik lánya is. A fiú szülei is fenyegetik az asszonyt. Szerencsére nemcsak szóban, írásban is. Q 7] egnap feljelentette őket a rendőrségen, ahol áí_/ vették a leveleket, felvették a panaszát, és azt tanácsolták: utazzon el egy időre. Együtt szálltunk le, ami őt nyugtalanította. Megkönnyebbülten vette tudomásul, hogy én más irányba megyek. Másnap nem ismert meg a strandon. Harmadnap ki se jött... Itt vágta el ennek a történetnek a fonalát az élet. A végét nem tudom, de szorongva várom. SCHINDLER TETŐABLAKOK ^^^^ 63X100 26 OOO Ft ^MIMII Dili 78x120 30 OOO Ft MUUUL UHU 78x140 32 OOO Ft Szeged. Csongrádi sgt. 27. Szentes. József A. u. 24. Tel.: 62/474-481. 62/491-022.Tel.: 63/314-011 • A nemzeti ellenállás mielőbbi megszervezésére, az elmaradt rendszerváltás végrehajtására hívott fel Csurka István pártelnök, a Magyar Igazság és Élet Pártjának augusztus 20-i ünnepségén. A szervezet a Budai Várban, a Disz téren tartotta meg rendezvényét. Csurka szerint elmúlt a megbújás, az alkudozás kora, nincs hova hátrálni. A pártelnök kijelentette: a magyar nép nem vívta meg háborúját az átalakulásért. - Bedőltünk annak, hogy a változás békés, bársonyos legyen tette hozzá. Véleménye szerint az 1989-ben megkezdett út nemzetvesztőnek bizonyult, a régi rendszer elitjének hatalomátmentését szolgálta. Csurka egyben kétkedését fejezte ki, hogy a „más formájú egypártrendszer liberálbolsevikjai" váltógazdaság keretében átadnák a hatalmat. • Politikai döntés is, hol húzzuk meg az ország régióinak határait. Az alföldi megyék és a borsodi iparövezet közös jellemzője, hogy például a munkanélküliség nagyságrendjét mutató oszlop az egekig szökik. míg a nemzeti össztermékhez való hozzájárulást jelző adatsor alatta marad minden más régióénak. Tehát az ország keleti térsége gazdasági szempontok alapján jóval elmaradottabb, mint a főváros vagy a Dunántúl észak-nyugati része. Ezért tartották indokoltnak a szocialisták, hogy regionális tanácskozásukra az alföldieken kívül meghívják Borsod-Abaúj-Zemplén megyét is. Az MSZP miskolci elnökével, az Országgyűlés szocialista pártfrakciója helyettes vezetőjével, Tompa Sándorral beszélgettünk. • „Bepirosodott" az ország keleti fele a legutóbbi választásokon. Ennek ellenére a szocialista többségű Parlament és kormány eddig semmit se tett azért, hogy ez a régió ledolgozhassa hátrányait. A Horn-kormány egy évéről szóló brossúréban sem olvastam állításomat cáfoló tényekről, eredményekről. Mit érhetnek el együtt az alfol0 KÉRDÉS • Az MSZP-frakció helyettes vezetőjéhez Létezzen Alföld-lobby? di megyék és a borsodi ipari övezet képviselői? - Az Alföld közismerten mezőgazdasági vidék. A Horn kormány egy éve alatt e szektorról folyt a legtöbb vita. A szakemberek egy része szerint tovább tart a mezőgazdaság mélyrepülése, a mutatók viszont ezzel ellentétes tendenciákat is felvázolnak. Átfogó agrárpolitikát igényelnek azok a megyék, melyeknek képviselői Szegeden összegyűltek. De például az infrastruktúra fejlesztése olyan, jogos követelés, mely a borsodi vidéket is arra ösztönzi, hogy részt vegyen egy ilyen regionális tanácskozáson. Az ország vérkeringését tovább kell építeni, ezért tartjuk indokoltnak, hogy az M3-as, az M5-ös és a déli autópálya szükségességét hangsúlyozzuk. • Mi az értelme ma egy parlamenti pártfrakción belüli csoportosulásnak? - Az ország 176 választókerülete közül 149-ből szocialista képviselő került a Parlamentbe. Ez az arány arra int, hogy e frakció „országos ügyekről" is gondolkodjon. Nehéz összeegyeztetni a különböző érdekeket. Éppen ezért már a frakción belül el kell kezdeni az ismeretterjesztő, érvelő munkát, egy-egy régió ügyéhez szimpatizánsokat keresni. Ez veze'thez ahhoz a sikerélményhez, amit a régió szempontjából „jó" döntés jelent. A politikusoknak a régión belüli és a térségek közötti kapcsolattartása azért is fontos, mert a képviselők így nyerhetnek betekintést a döntési mechanizmusba, így gyakorolhatnak nyomást a kormányzati munkára. Tompa Sándor • Számomra kérdéses, e nyomásgyakorlás valódisága és tartóssága. Ugyanis a döntések egy része „elvész" a végrehajtás útvesztőiben, a vidék számára kedvező határozat valóra váltását szabotálhatják a dörzsölt minisztériumi „kis és nagykutyák". Ön szerint hol húzódnak a politikai törésvonalak: a parlamenti pártok között avagy a budapesti elit és a „vidéki politikusocskák" között? Egyáltalán: a mai felállásban van értelme a lobbyzásnak? - Demokrácia van. Tehát a kormánypártok és az ellenzék között feszül ellentét. Nagyritkán előfordul különalku, például az önkormányzati és finanszírozási rendszernél, amikor egy-egy térségnek vagy városnak sikerül kilobbyzni és parlamenti döntéssel megerősíteni valamiféle támogatást.- De nem szerencsések az ilyen elosztási technikák. Az önkormányzati finanszírozási vita azt igazolja, hogy a koalíciós partnerek között is ellentét lehet. Az SZDSZ álláspontjának lényege: ahol megtermelődött a személyi jövedelemadó, ott kell hagyni. Mi, ezzel szemben azt mondjuk, hogy meg kell találni azt a kompromisszumot, melyben azok. akik fejlődnek, lemondanak bizonyos eszközözökről, melyekkel a hátrányos helyzetű régiók leszakadása mérsékelhető. Az elmúlt egy év kormányzati tapasztalatának lényege: csak magunkra számíthatunk. El kell készíteni a hároméves gazdasági tervet, ehhez kell igazítani a költségvetést, az adótörvényt. A régiókat összefogásra serkentheti, hogy elérjék: az elmaradott térségekben legyenek adó- és befektetési kedvezmények, hogy a tőke ide (is) irányuljon. Érdemes lobbyzni a költségvetésből is finanszírozható infrastrukturális beruházásokért. Álláspontunk: szükségesek a decentralizált területfejlesztési pénzalapok. Azaz a területfejlesztési törvény végképp az elmaradott régiók ügye. 0.1.