Délmagyarország, 1995. augusztus (85. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-21 / 195. szám

HÉTFŐ, 1995. AUG. 21. BELÜGYEINK 3 • Országunk mindent elkö­vet a békés rendezés érdeké­ben, de semmilyen formában nem kíván beavatkozni a ki­alakult helyzetbe, s megtesz mindent annak érdekében, hogy távol tartsa magát a fegyveres konfliktustól. Egyetlen, a konfliktusban részt vevő fél mellett sem kötelezi el magát, egyikük számára, Így a horvátoknak sem, a szerbeknek sem nyújt előnyöket. Mindezt Keleti György honvédelmi miniszter mond­ta a délszláv válsággal kap­csolatban vasárnap reggel, amikor az augusztus 20-i ün­nepélyes tisztavatásra felso­rakozott tisztjelölteket kö­szöntötte a Parlament előtti Kossuth téren. Az eskütétel helyszínén ezt megelőzően katonai tiszteletadás mellett felvonták az állami zászlót államalapító Szent István ki­rály ünnepének tiszteletére. Az ország politikai veze­tésének - a kormánykoalí­ciónak - kötelessége, hogy vállalja hazánk gazdasági szénájának a rendberakását ­megfontoltan, a végrehajtás módját illetően a lehető tár­sadalmi egyetértés talaján. Kimondva, hogy amint a szintet emelnie sikerül, kész • Tisztavatás a Kossuth téten Magyarország semleges a délszláv háborúban Hivatásos tisztek - eskütétel közben. (MTI Telefotó) visszaadni mindazt, amiről ma lemondani kényszerü­lünk. Ezt Göncz Árpád hangsúlyozta Szent István ünnepének délelőttjén, va­sárnap a budai Várban ren­dezett központi állami ün­nepségen. Beszédében a köztársasági elnök felhívta a figyelmet: az ellenzéknek kötelessége, hogy ne gátolja e folyamat minél simább, minél ésszerűbb, minél ke­vésbé fájdalmas véghezvite­lét. A koalíciónak és az ellen­zéknek pedig közös köteles­sége, hogy folytasson a köz javát szem előtt tartó, sorsa megoldásába a polgárt is be­vonó, társadalmi feszültséget oldó szabad és folyamatos vitát. • Államalapító Szent István király ünnepének előestéjén, szombaton állami fogadást rendeztek az Országházban. A Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke, Horn Gyula miniszterelnök és Gál Zoltán, a Magyar Ország­gyűlés elnöke által adott fogadáson részt vettek kor­mánytagok, a parlamenti pártok képviselői, a gazdasá­gi és a szellemi élet kiemel­kedő személyiségei, diplo­maták. Jelen voltak a hatá­ron túli magyarság, valamint a magyarországi nemzeti ki­sebbségek képviselői is. Az ünnepi eseményen Gál Zol­tán mondott pohárköszöntőt. (MTI) • Ceglédi zászlóbontás Magysu Egységért Mozgalom Új mozgalom zász­lóbontási rendezvé­nyét tartották meg szombaton Cegléden, ahol megalakult a Ma­gyar Egységért Moz­galom. Á 300 induló taggal - értelmiségiek, vállalkozók, szakmun­kások - induló, egye­sületi formában mű­ködő szervezet célja politikai hovatartozás­tól függetlenül egység­be kovácsolni a nem­zet érdekében tenni akaró honpolgárokat. Mint Pozsgay Imre meg­választott elnök az alakuló ülés utáni sajtótájékoztatóján elmondta: a mozgalom fel kíván lépni az ország leépü­lése és kiárusítása ellen, alapvető feladatának tekinti a gazdasági növekedés elin­dítását, védeni kívánja a ma­gyar ipart, a mezőgazdasá­got és a magyar piacot. Tö­rekszik a nemzet pusztulásá­nak megállítására, s minde­zek érdekében hamarosan kidolgozza a Magyar Egysé­gért Mozgalom felemelkedé­si programját. Ennek elké­szítésében szakmai bizottsá­gok működnek majd közre, akik az országot érintő leg­fontosabb társadalmi, gazda­sági, kulturális kérdésekben készítenek olyan iránymuta­tást, amely biztos bázist je­lenthet a politikai erők szá­mára is, hiszen saját prog­ramjaik hatásfokát nem rit­kán az egymás közötti csatá­rozás gyengíti. A mozgalom programjai viszont a napi politikai erővonalak felett állnak majd. Persze megva­lósításukhoz egyaránt szük­ség van társadalmi és állami összefogásra. A mozgalom nem kíván politikai párttá szerveződni, ám törekvése szerint a következő választá­sokon párthovatartozástól függetlenül azokat a jelölte­ket kívánja támogatni, akik munkájukkal bizonyították, hogy valóban a nemzet érde­keit képviselik. Az alakuló ülésen máris tíz társadalmi szervezet je­lentette be a mozgalomhoz csatlakozási szándékát, így a tagok sorába lépett többek között a Magyar Alkotók és Gondolkodók Független Szövetsége és a Magyar Ipa­ri Védegylet. A következő hetekben szerte az országban megalakulnak a helyi szer­vezetek, ahol a csatlakozó­kat regisztrálják. A mozga­lom központja Budapesten működik majd. A sajtótájékoztatón részt vett Tőkés László nagyváradi református püspök is, aki ki­fejtette: a Szent István ünnep különösen jó alkalom a nem­zetet egységbe tömöríteni szándékozó mozgalom elin­dítására, mert az egység az elmúlt években szétszakado­zott, helyreállítása minden fáradságot megérdemel. An­nál is inkább, mert az euró­pai integráció csak úgy kép­zelhető el, ha a saját házunk táján megindul az illeszke­dési, egységesülési folya­mat. - Mindemellett a most útjára induló mozgalom nem bizonyos, hogy osztatlan si­kert arat - húzta alá Tőkés László -, hiszen manapság a siker éppen ellentétes előjelű reakciókat válthat ki. Ennek ellenére az eredményességre kell törekedni. (MTI) Karcagon a kunok Letelepedésük 750. és ön­megváltásuk 250. évforduló­jára emlékeztek a kunok csütörtöktől vasárnapig a Nagykunsági kulturális na­pokon. A rendezvénysorozat fő helyszínén, Karcagon eb­ből az alkalomból a múze­umban az ősök életét felvil­lantó régészeti kiállítás, míg a művelődési és ifjúsági központban a Mongol-Altaj kazakjait bemutató kiállítás nyílt. Ez utóbbi Kunkovács László fotóművész segítsé­gével a kunok származási helyére kalauzolja el a tárlat­látogatókat. A kulturális na­pok keretében ugyancsak va­sárnap a Karcaggal szomszé­dos Kisújszálláson, a város­házán a Nagykunság népmű­vészetét reprezentáló kiállí­tást nyitottak meg. Kisebbségek a Parlamentben A kisebbségi kérdés te­kintetében nem ismerünk kettős mértéket. Számunkra egyaránt fontos kötelezett­ség, hogy az itt élő nemzeti­ségek megfelelő jogaik bir­tokában otthon érezhessék magukat a szülőföldjükön, a Magyar Köztársaságban, mint ahogy elháríthatatlan felelősséget érzünk azon honfitársainkért, akiknek szülőföldjét a történelem vi­harai más ország határai kö­zé sodorták - hangsúlyozta Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke azon a fogadáson, amelyet augusztus 20-a al­kalmából a határainkon túl élő magyar kisebbségek és a hazai kisebbségi önkor­mányzatok vezetőinek tisz­teletére rendeztek szomba­ton a Parlamentben. Az Országgyűlés elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségi kérdésben elért eredményeink mellett eddigi lépéseinkkel még nem váltunk a probléma megoldásának mintaországá­vá. Megoldatlan a nemzeti­ségek parlamenti képvisele­tének gondja, nem lehetünk elégedettek a magyarországi kisebbségek anyanyelvi ok­tatásának helyzetével, nem biztosított a magyar újságok és könyvek rendszeres hoz­záférhetősége a szomszéd országokban, csakúgy, mint az ottani magyar nyelvű ki­adványoké nálunk, s a ki­sebbségi önkormányzatok is csak első botladozó lépései­ket teszik - tette hozzá. Me­gemlítette azt is, hogy Ma­gyarország szeretne jobban támaszkodni szoptszédaira a hazai kisebbségek oktatási­kulturális gondjainak megol­dásában, ám ez a segítség egyelőre eléggé korlátozott. (MTI) i | vasúti fülkében senki sem akart az ablakhoz ülni. LlJ Legalábbis menetiránnyal szemben, mert onnan szokott érkezni a kő vagy az ismeretlen fajtájú lövedék. Miután vakmerő bátorsággal elfoglaltam az üresen hagyott helyet, gyorsan kialakult az alkalmi kerekasz­tal. A téma a gyermekbűnözés. Sok újat hallhattam a társaikat fosztogató kölyök­bandákról, a koldulásra, bolti lopásokra, sőt besurra­nó tolvajlásra kényszerített gyerekekről, akikkel szem­ben tehetetlen a társadalom, ha megfogják őket, azonnal el is eresztik, mivel hogy nem büntethetőek. - Csak azt tudnám, mitől ilyenek! - sopánkodott egy méreteiben, színeiben egyaránt feltűnőnek számí­tó asszonyság. - Tőlünk. A választ egy sötét ruhás, szikár termetű, kortalan arcú nőtől kapta. A két asszony egymásra nézett, az­tán valamiért úgy döntöttek, hogy nem folytatják to­vább a társalgást. A fülkében végül csak én maradtan a sötét ruhás­sal. Talán, mert túl szép volt a Balaton-parti este, vagy túl sok jutott aznapra neki is az élet terheiből, hirtelen kitört belőle benne szorongó története. Egy éve sincs, hogy elvesztette a kislányát. Egy fiú fojtotta meg, akivel egy éve már együtt járt. Az egésznél jelen volt a fiú tízéves kishúga is. Mindketten egybehangzóan azt vallották, hogy csak játszották a fojtogatást, s nagyon megdöbbentek, ami­kor a lány nem tért magához. Ettől függetlenül észnél voltak. Az anyának, aki késő este keresni indult a lányát, azt mondták, hogy a Borika már haza ment. Aztán kerítettek egy ócska zsákot, belegyömöszölték a testet, felrakták egy bicik­lire, hogy kifuvarozzák a falu széli mocsárba. Pechjükre ál közben találkoztak egy rendőrrel. A fiú hat évet kapott. Azóta átkozódó leveleket küld a börtönből. Elvették tőle legszebb ifjúságát. De ki­szabadul még. És a fekete ruhás asszonynak van egy kisebbik lánya is. A fiú szülei is fenyegetik az asszonyt. Szerencsére nemcsak szóban, írásban is. Q 7] egnap feljelentette őket a rendőrségen, ahol áí­_/ vették a leveleket, felvették a panaszát, és azt ta­nácsolták: utazzon el egy időre. Együtt szálltunk le, ami őt nyugtalanította. Meg­könnyebbülten vette tudomásul, hogy én más irányba megyek. Másnap nem ismert meg a strandon. Harmadnap ki se jött... Itt vágta el ennek a történetnek a fonalát az élet. A végét nem tudom, de szorongva várom. SCHINDLER TETŐABLAKOK ^^^^ 63X100 26 OOO Ft ^MIMII Dili 78x120 30 OOO Ft MUUUL UHU 78x140 32 OOO Ft Szeged. Csongrádi sgt. 27. Szentes. József A. u. 24. Tel.: 62/474-481. 62/491-022.Tel.: 63/314-011 • A nemzeti ellenállás mie­lőbbi megszervezésére, az elmaradt rendszerváltás végrehajtására hívott fel Csurka István pártelnök, a Magyar Igazság és Élet Pártjának augusztus 20-i ün­nepségén. A szervezet a Bu­dai Várban, a Disz téren tar­totta meg rendezvényét. Csurka szerint elmúlt a meg­bújás, az alkudozás kora, nincs hova hátrálni. A párt­elnök kijelentette: a magyar nép nem vívta meg háború­ját az átalakulásért. - Bedől­tünk annak, hogy a változás békés, bársonyos legyen ­tette hozzá. Véleménye sze­rint az 1989-ben megkezdett út nemzetvesztőnek bizo­nyult, a régi rendszer elitjé­nek hatalomátmentését szol­gálta. Csurka egyben kétke­dését fejezte ki, hogy a „más formájú egypártrendszer li­berálbolsevikjai" váltógaz­daság keretében átadnák a hatalmat. • Politikai döntés is, hol húzzuk meg az ország ré­gióinak határait. Az alföldi megyék és a borsodi iparö­vezet közös jellemzője, hogy például a munkanél­küliség nagyságrendjét mu­tató oszlop az egekig szö­kik. míg a nemzeti összter­mékhez való hozzájárulást jelző adatsor alatta marad minden más régióénak. Te­hát az ország keleti térsége gazdasági szempontok alapján jóval elmaradot­tabb, mint a főváros vagy a Dunántúl észak-nyugati ré­sze. Ezért tartották indo­koltnak a szocialisták, hogy regionális tanácskozásukra az alföldieken kívül meg­hívják Borsod-Abaúj-Zemp­lén megyét is. Az MSZP miskolci elnökével, az Or­szággyűlés szocialista pártfrakciója helyettes ve­zetőjével, Tompa Sándorral beszélgettünk. • „Bepirosodott" az or­szág keleti fele a leg­utóbbi választásokon. Ennek ellenére a szocia­lista többségű Parla­ment és kormány eddig semmit se tett azért, hogy ez a régió ledol­gozhassa hátrányait. A Horn-kormány egy évé­ről szóló brossúréban sem olvastam állításo­mat cáfoló tényekről, eredményekről. Mit ér­hetnek el együtt az alfol­0 KÉRDÉS • Az MSZP-frakció helyettes vezetőjéhez Létezzen Alföld-lobby? di megyék és a borsodi ipari övezet képviselői? - Az Alföld közismerten mezőgazdasági vidék. A Horn kormány egy éve alatt e szektorról folyt a legtöbb vita. A szakemberek egy ré­sze szerint tovább tart a me­zőgazdaság mélyrepülése, a mutatók viszont ezzel ellen­tétes tendenciákat is felvá­zolnak. Átfogó agrárpoliti­kát igényelnek azok a me­gyék, melyeknek képviselői Szegeden összegyűltek. De például az infrastruktúra fejlesztése olyan, jogos kö­vetelés, mely a borsodi vi­déket is arra ösztönzi, hogy részt vegyen egy ilyen regi­onális tanácskozáson. Az ország vérkeringését tovább kell építeni, ezért tartjuk in­dokoltnak, hogy az M3-as, az M5-ös és a déli autópá­lya szükségességét hangsú­lyozzuk. • Mi az értelme ma egy parlamenti pártfrakción belüli csoportosulásnak? - Az ország 176 válasz­tókerülete közül 149-ből szocialista képviselő került a Parlamentbe. Ez az arány arra int, hogy e frakció „or­szágos ügyekről" is gondol­kodjon. Nehéz összeegyez­tetni a különböző érdeke­ket. Éppen ezért már a frak­ción belül el kell kezdeni az ismeretterjesztő, érvelő munkát, egy-egy régió ügyéhez szimpatizánsokat keresni. Ez veze'thez ahhoz a sikerélményhez, amit a régió szempontjából „jó" döntés jelent. A politiku­soknak a régión belüli és a térségek közötti kapcsolat­tartása azért is fontos, mert a képviselők így nyer­hetnek betekintést a döntési mechanizmusba, így gyako­rolhatnak nyomást a kor­mányzati munkára. Tompa Sándor • Számomra kérdéses, e nyomásgyakorlás valódi­sága és tartóssága. Ugyanis a döntések egy része „elvész" a végre­hajtás útvesztőiben, a vi­dék számára kedvező ha­tározat valóra váltását szabotálhatják a dörzsölt minisztériumi „kis és nagykutyák". Ön szerint hol húzódnak a politikai törésvonalak: a parla­menti pártok között avagy a budapesti elit és a „vidéki politikusocs­kák" között? Egyáltalán: a mai felállásban van ér­telme a lobbyzásnak? - Demokrácia van. Tehát a kormánypártok és az el­lenzék között feszül ellen­tét. Nagyritkán előfordul különalku, például az ön­kormányzati és finanszíro­zási rendszernél, amikor egy-egy térségnek vagy vá­rosnak sikerül kilobbyzni és parlamenti döntéssel meg­erősíteni valamiféle támo­gatást.- De nem szerencsé­sek az ilyen elosztási tech­nikák. Az önkormányzati finanszírozási vita azt iga­zolja, hogy a koalíciós part­nerek között is ellentét le­het. Az SZDSZ álláspontjá­nak lényege: ahol megter­melődött a személyi jöve­delemadó, ott kell hagyni. Mi, ezzel szemben azt mondjuk, hogy meg kell ta­lálni azt a kompromisszu­mot, melyben azok. akik fejlődnek, lemondanak bi­zonyos eszközözökről, me­lyekkel a hátrányos helyze­tű régiók leszakadása mér­sékelhető. Az elmúlt egy év kormányzati tapasztalatá­nak lényege: csak magunk­ra számíthatunk. El kell ké­szíteni a hároméves gazda­sági tervet, ehhez kell igazí­tani a költségvetést, az adó­törvényt. A régiókat össze­fogásra serkentheti, hogy elérjék: az elmaradott térsé­gekben legyenek adó- és befektetési kedvezmények, hogy a tőke ide (is) irányul­jon. Érdemes lobbyzni a költségvetésből is finanszí­rozható infrastrukturális be­ruházásokért. Álláspon­tunk: szükségesek a de­centralizált területfejlesztési pénzalapok. Azaz a terület­fejlesztési törvény végképp az elmaradott régiók ügye. 0.1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom