Délmagyarország, 1995. augusztus (85. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-19 / 194. szám

SZOMBAT, 1995. AUG. 19. ÜNNEP 9 • - Legenda és valóság ötvözete Ópusztaszer - vallja Ratkai Imre, Csongrád Megye Közgyűlésének alelnöke. - Anonymus sorainak igazságtartalma, hogy a honfoglalás befejezéseként a magyar vezérek „itt ejtették meg szerét az ország egész dolgának" vitatható. Tény viszont, hogy 10. századi kőtemplom és kolostor, körülötte ősi település maradványait találták meg a régészek itt, az Alföld szívében. A honfoglalás 1000. évfordulójára emelt Árpádemlékmii pedig a mai Magyarország területén az egyetlen vidéki milleneumi emlékhely. A körötte kialakult szabadtéri néprajzi múzeum a századfordulóra emlékeztet. A kor hangulatát idézi, ezért indokolt, hogy itt áll a Feszty-körkép. Ezekre az elemekre építve készítettük el 1993-ban az emlékpark hosszútávú fejlesztési tervét. - Az emlékpark alapkoncepcióját 1970-ben írta le Erdei Ferenc. Az országos emlékbizottság javaslatára 1974-ben hagyták jóvá az alapkoncepciót. Akkor vette fel Sövényháza az Ópusztaszer nevet. A régészeti feltárásokat már a múlt században elkezdték, de lendületet a 70-es évek után kaptak. Az, ami ma az emlékparkban lát-^ ható - mutat körbe Szabó G. László, az emlékbizottság titkára -, 1977 után épült. Ópusztaszerért már akkor lobbyztak, amikor ezt a „kapitalizmusízű" szót hivatalosan ki se lehetett ejteni. Szívügyének tekintette az emlékpark megteremtését Losonczi elvtárs, az emlékbizottság akkori elnöke, ezért 1977 után minden létező erő megmozdult. A közösből emeltetett az emlékpark. Csongrád megye erőfeszítése különösen jelentős. Hogy mást ne említsünk: a bejárati kaput Szeged emeltette, a skanzen tájházait az érintett települések. Az egykori Tisza medret az ATIVIZIG alakította ki tóvá, építette föl ott az éppen mostanában átadott gátőrházat. Az új látványosság, Feszty Árpád panorámaképének restaurálásához is központi pénzekre volt szükség, hiszen háromszázmillió forintba került. A nagy, közös bugyelláris azonban egyre nehezebben nyílik. Úgy tűnik, az új, majd legújabb kurzus hanyagolja Ópusztaszert. Legutóbb például nem sikerült pénzt szerezni az európai színvonalú kiszolgáló helyiségek kialakításához, az ehhez szükséges 200 millió forintot az Országgyűlés nem szavazta meg. Miért? Azérte, mert a honfoglalás 1100. évfordulója ürügyén plusz pénzekért versenyző régiók és települések között Csongrád megye és Ópusztaszer nem elég fifikás és kitartó? Azért-e. mert a szóba jöhető politikusok nem elég ügyes lobbyzók? Azért-e, mert az MSZP-n belül perifériára szoruló Szűrös Mátyás az emlékbizottság jelenlegi elnöke? Ki tudja? Mindenesetre a megye önkormányzata felismerte: új formában kell működtetni az emlékparkot. - Közhasznú társaság alakítását tervezzük. így biztosítható Az Alföld közepén létezik az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, ahova egyre többen zarándokolnak el. De mi a vonzó ezen az 54 hektáros területen? Miért látogatnak el évente több ezren az Árpád-emlékműhöz, az ott feltárt középkori templom és kolostor maradványaihoz, a századfordulós alföldi falut idéző skanzenbe, a Feszty-körkép csarnokába és a parkerdőbe? Mi is „Ópusztaszer"? Legenda vagy valóság, nemzeti mitológiánk darabja vagy történelmi kegyhely, „Magyar Nemzeti Disneyland" vagy történeti emlékparkká dagasztott múzeum? A Feszty-körkép - immár új helyén • A nemzet iskolája vagy Magyar Disneyland? Legenda és valóság ötvözete, Ópusztaszer Ópusztaszer jövője - jelenti ki a megyei közgyűlés alelnöke. 1993 óta nem változtak, azaz szűkültek az önkormányzat forrásai. Tehát a költségvetést kímélő módon, a vállalkozói és az intézményi szemléletet ötvözve kell megoldanunk feladatainkat. A közhasznú társaság ellátná a kötelező állami, önkormányzati feladatokat, így például folytatná a régészeti feltárást, kiállításokat rendezne, az emlékparkban programokat szervezne. Ugyanakkor élvezné a vállalkozóknak nyújtott előnyöket, mondjuk az áfa visszatérítést, ami ösztönzi a beruházásokat. A képződött nyereséget viszont nem lehet innen „kivenni", azaz osztalékot fizetni vagy más önkormányzati feladatok megoldása érdekében pénzt „átcsoportosítani", hanem az emlékpark céljaira, például a skanzen bővítésére, a kiszolgáló épületek felhúzására kell fordítani. Az Ópusztaszer neve hallatán kavargó értékekről felerősödött a vita. Itt a honfoglalásra, a milleneumra, a második honfoglalásnak nevezett 1945-ös földosztásra is utal műalkotás. Ópusztaszer Anonymus korát, a századforduló Magyarországának hangulatát, de a grandiózus terveket dédelgető és augusztus 20-t mint a szocialista alkotmány ünnepét középpontba állító előző rendszert is fölidézi. Ezzel az ideológiai egyveleggel nehéz mit kezdeni. A Feszty-körkép újjávarázsolásával olyan látványosságot telepítettek az emlékparkba, melyhez mindenki viszonyul valahogy. Szinte ketté szakadt a honfoglalás 1100. évfordulójára készülő ország. Az Szabó G. László, az emlékbizottság titkára egyik tábor esküszik Ópusztaszerre mint nemzeti zarándokhelyre, a másik csapat az emlékparkot hazugságokon alapuló „Nemzeti Disneyland "-nek nevezi. - Ópusztaszer sajtója nagy. Száz közleményből viszont csak 4-5 fanyalog - állítja az emlékbizottság titkára. - A Feszty-körkép felállítása után felerősödő vitát lecsendesítheti a könyv, mely a vereckei bevonulást romantikus felfogásban megjelenítő panorámakép történetét összegzi a festéstől a restaurálásáig, illetve látható lesz a 18 európai körképet bemutató videofilm. Bizonyára növeli a hely értékét, ha a körképnek is otthont adó múzeumépületben elkészül minden kiállítás. Látható lesz az itt feltárt kőtemplom és kolostor makettje, bemutatjuk a középkori Szer mezővárost. A Promenád 1896 című, hazai viselettörténeti kiállításunk utalni fog a Feszty-körképet szülő kor ízlésvilágára és hangulatára. A Magyar géniuszok című kiállítás azoknak a magyaroknak állít emléket, akik az emberi haladáshoz hozzájárultak. A skanzen is folyamatosan gyarapodik. Tervezzük, hogy a falumúzeum főterét teljessé teszszük egy kápolna és egy falusi kocsma felállításával. Egy szárazmalom felépítéséről, falusi tematő telepítéséről is esett már szó. Az emlékpark látnivalói - meggyőződésem - erősítik a hazához való kötődést, az identitástudatot. „Abban reménykedünk, hogy életében legalább egyszer minden magyar elzarándokol a nemzeti emlékparkba, melyet a nemzet iskolájaként építettünk, nem magunknak, hanem gyermekeinknek és leszármazottjainknak, hogy a múltból okulva bizakodással készülhessenek a jövőre" - írja Parkkalauzában Trogmayer Ottó múzeumigazgató. Most emlékműstül, körképestül, skanzenestül egynapos kirándulás célpontja az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Augusztus eleje óta a látogatók zöme a leghíresebb magyar panorámaképre kíváncsi. - Lenyűgöző a körkép. A magyarok bejövetelét minden magyarnak meg kell néznie - ájuldozik dr. Buzsai Ilona, aki Veszprémből jött a „kőjurtába". - Minden egyes alkalommal felfedezek valami újdonságot, pedig 1991 óta már nagyon sokszor láttam Feszty Árpád festményét mosolyog vendégére Kecskeméti János, Ópusztaszer polgármestere. - Az kaptam, amit vártam. A színek visszafogottak, a hangulat megkapó - néz körbe, a hanghatásokra figyelve suttog Barna Gábor, egy címertervező és kivitelező vállalkozás menedzsere. - Felsőszentivánról jöttünk. Az országjáró klub 87 tagját hoztam el Ópusztaszerre - áll egy csoport közepén, belépőjegyekkel a kezében Mándity Istvánné. - Történelemtanár vagyok, mindent elmondtam már a csoportomnak, amit a körképről és a milleneum koráról tudni kell. A körkép épületében 24 órás a portaszolgálat, a panorámakép épségére klímaberendezés és fegyveres őrök vigyáznak. A fekete csigaúton félóránként indulhat el a maximum 60-80 fős csoport. A magnóról szóló ismertető szöveg után 20 perc áll a látogató rendelkezésére, hogy a lába alatt kezdődő, a festményben „folytatódó" terepasztal és a 120-szor 15 méteres vászon, illetve a legalább 8 hangszóróból származó hanghatás teremtette optikai csalódást és hangulatot, a honfoglalás ilyetén romantikus megjelenítését, a panorámakép hatását kóstolgassa. Az emlékparki túrát a körcsarnokból kilépve érdemes folytatni. A centrum: az Árpád-emlékmű. Mellette a régészeti ásatások, a kilátódomb, ahol - a sajnos egynyelvű és kopottas - ismertető táblákat olvasva kiderül a lényeg. A séta a skanzen felé folytatható. A másik szóba jöhető útvonal: a tó és a vízi mesterségek emlékhelyei, majd a „fasátrak" alkotta kiállftásegyüttes, ami a skanzenben folytatódik, s véget ér a földosztásra emlékeztető kőnél. A honfoglalás 1100. évfordulójára úgy Ígérik - korszerűsítik a látogatót vezető, tájékoztató táblákat, magyarul, angolul és németül fá" olvashatók lesznek a legfontosabb tudnivalók. A színpad a kilátódomb tövébe kerül. A főbejárat melletti bódéváros helyett egyszer korszerű, üzleteket, vendéglőt és mellékhelyiségeket befogadó épület lesz. Művészi színvonalú, a hely jellegzetességeit felidézni képes, de a különböző korosztályoknak szóló és pénztárcát igénylő emlék- és ajándéktárgyak készítésére pályázatot írnak ki. Ez a „többfunkciós" emlékpark egész Európában egyedülálló. Ehhez a különlegességhez kell igazítani a vendégfogadás színvonalát. - Amerikában sem láttam hasonló látványosságot - válaszol tört magyarsággal nem túl eredeti, „Hogy tetszett az emlékpark?" kérdésemre a 26 éves Ráhel Sheehan, aki az Árpád-emlékműtől csongrádi nagynénjével együtt a kijárat felé indult. - A körkép kilátóján erősen éreztem, hogy ide tartozom. Itt érzem otthon magam. Azt tervezem, ha találok munkát, visszajövök Magyarországra, itt fogok élni. - El kell ide jönni, én azt mondom - veszi át a szót a nagynéni. - Ha legenda, ha valóság, a mi múltunk. A pusztaszer-fehértói tájvédelmi körzet központja is az emlékpark, ahol a természet és ember harmonikus kapcsolatáért kiált több kiállítás, például a Csete-féle „fasátrakban" vagy az itt fölépített kiskunsági erdészházban. Mert Ópusztaszer nem csupán az ideológiai lerakódásoktól megtisztítható emlékhely és hatalmas múzeum, hanem pihenőhely is. A hosszútávú rendezési terv is erre a funkcióra helyezi a hangsúlyt. Az ott rögzített elképzelések megvalósítása 1993-ban 1 milliárd forintba került volna. A múzeumi és az emlékhelyek a park egyharmadát veszik igénybe. A lovaspálya és a játszótér tovább fejleszthető. De a délvidéki háború befejezése, az ide vezető úthálózat korszerűsítése, esetleg a déli autópálya megvalósulása után bizonyára több vállalkozó is verseng, hogy megépíthesse az ide álmodott motelt, a termálvizes fürdőmedencéket, a szabadidőközponthoz szükséges sportpályákat. Ezt úgy segíti elő a megyei önkormányzat, hogy az emlékpark körül egyre több földterületet vásárol. A képzelőerőpek semmi sem szab határt. Mert Szer a múlt, de Ópusztaszer a jelen és a jövő. Újszászi Ilona Szobrok, kupolák, terek, látványok az emlékparkban. (Fotó: Enyedi Zoltán)