Délmagyarország, 1995. augusztus (85. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-18 / 193. szám

íí(<p>)))m % flk I fCTf I Búcsúzik a Fáklya (Széchenyi) mozi. (Schmidt Andrea felvétele) • Egy mozi végnapjai Az utolsó filmkockák zi mai sztárjai poszter nagyságú képeken: Júlia Róbert szép arca mellett Whopi Goldberg, a fekete mozicsillag, Bujtor az elmaradhatatlan sapkájában, Tom Hanks a Forrest Gampot hirdetőplakáton, és a mai mozi talán legnagyobb sztárja, Dustin Hoffman a Vírus című film jelenetében. Két srác végszóra érkezik, a plakátokat szeretnék elvinni. Nincs ellene senki, a munkások még széket is adnak nekik, hogy a magasabban levő képeket is lehámozhassák a falról. Igazi aranybánya annak, aki gyűjti a moziplakátokat, s annak, akinek a film a szenvedélye. Az ifjú postásgyerek és társa, a szakácsfiú az utolsó szemlélői a Fáklya moziban pergő befejező filmkockáknak. - Túl gyakran nem jártunk ide, mert a Fáklya ismétlő mozi lévén, a már bemutatott filmeket játszotta, de azért megfordultunk itt jó párszor, amikor szerettünk volna olyan filmet nézni, amit a bemutatókor elszalasztottunk. Rossz érzés most így látni, s tudni, hogy nem lesz másik, új filmszínház a helyén. Nem lesz. Biztosító lészen itt, biztosan pazar kivitelben, de azért ez a kopott kis mozi hiányozni fog. Szomorú vég, nem happy and. # Kalocsai Katalin Fotó a megnyitás napjaiból Megnyitó a Széchenyi moziban „Folyó hó 21-én este tartotta meg meghívott közönség előtt a Széchenyi mozi megnyitó előadását. A műsor keretében felléptek: Mattyasovszky Ilona, Petrovich Szvetiszláv és Szécsi Ferkó, akik egyenként is nagy sikert arattak. A jelenvolt közönség frappirozva volt a gyönyörű színháztól és talán nem érdektelen, ha felemlítjük mindazok neveit, akik e gyönyörű helyiség felépítésében közreműködtek. Elsősorban is ifj. Gyenes Lajos műépítész nevét kell kiemelnünk, mert a pompás kis épület az ő tervei szerint készült. A magyaros cipendale motívumú falfestés Reitzer Ferenc és fiai budapesti cég munkája, míg a villanyszerelési munkákat Hatschek, Guttmann és Társa szintén budapesti cég végezte. Az építést Ottovay István szegedi műépítész vezette. Külön érdekessége a mozinak a vetítésre használt gyöngyvászon, amire nappali fény mellett is lehet vetíteni. A gyöngyvásznat Bottka vetítővászon kereskedő szállította". (Színház és Társaság című szegedi lap, 1920. december 26.) SCHINDLER TETŐABLAKOK ^^^^ 63X100 26 OOO Ft Mflnill OAli 78x120 30 OOO Ft MIIWL DflU 78x140 32 OOO Ft Szeged, Csongrádi sgt. 27. Szentes, József A. u. 24. Tel.: 62/474-481, 62/491-022.TeI.: 63/314-011 • A járdát betöltő ormótlan teherautó már a sarokról látszik. A pótkocsija negyedig rakva a kopottá ült, színehagyott széksorokkal. Az első, a negyedik és hatodik sor került fel elsőként a platóra, s a többire is rendre ez a sors vár. Az előcsarnokban lépni alig lehet. Minden, ami a moziteremből kikerült, a szállításig itt tornyosul. Lécek, falburkolatok, székek, ülőkék, dobozok. A lecsupaszított, „kifosztott" teremben már csak a kopott vetítővászon jelzi: itt valaha mozi volt, azt már az emlékezet toldja hozzá, hogy generációk élvezték itt a film fenegyerekeit és remekeit. A Fáklya végnapjait éli, s aki eme utolsó filmkockákat, a lehangoló képet nézi, Szeged egy darabkáját temeti. - A hónap utolsó napjáig kell kiürítenünk - töri meg a gondolati nosztalgiázás csöndjét az egyik rakodó, akiről hamarost kiderül: nem segédmunkás, hanem a Mozgókép Kft. igazgatójának sofőrje. A kiürítésben segédkezik a műszaki részlegen dolgozó munkatársainak, akik ezekben a napokban segédmunkási státusban dolgoznak. - A széksorokat egyelőre elvisszük a maroslelei mozi raktárába, addig, amíg vevőre nem találnak, a hangszigetelő falburkolatot meg majd valamelyik mozink felújításánál használják. A vászon olyan rossz állapotban van, hogy nem tudom, lehet-e még azzal valamit is kezdeni. Amit bírunk megmenekítünk, amit nem, az enyészeté lesz - fejezi be a felvilágosítást, s felkapja az egyik falburkolatot. Nézem az utolsó, még érintetlen tárgyi bizonyítékokat: a nézőtér térképét, amin egykönnyen összeszámolható, hogy egy időben 430 ember nézhette itt a filmeket a legutóbbi időkben, az elsőrendű helyről 180 forintért, a másodrendűről 150-ért. Az előcsarnok falaira ragasztott plakátok tucatjai még érintetlenek. A moKözérdekű problémáikat, észrevételeiket ezen a héten ügyeletes munkatársunkkal, Szabó Magdolnával oszthatják meg a 06-60-327784-es telefonszámon, munkanapokon 8 és 10 óra között, vasárnap pedig 14-től 15 óráig. Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy Szegedről is mindegyik számot tárcsázni kell. Ha ötletük van a Fekete pont című rovatunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák velünk. - Címzés. Példás gyorsasággal válaszolt a- címzett a tegnapi Csörögben tett észrevételre. Pópity János, a Szeged 1. posta vezetőhelyettese tisztázta a félreértést Molnárné Koncz Helgával, s jelezte ezt nekünk, már reggel 9 órakor. Egyszersmind arra kéri a posta ügyfeleit, hogy a címváltozásokat tudassák levelező partnereikkel is. „Postakürtszóval" tesszük hozzá, igaza van, a pontos címzés gyorsabbá, biztonságosabbá teszi a kézbesítést. - Fény. Ugyancsak példás gyorsasággal intézkedett a Csörögben jelzett hiba elhárítására a DÉMÁSZ: a Bácska utcai közvilágítást megcsinálták. Asztalos Imre közölte azt is, továbbra is a 474-574es telefonon várják a bejelentéseket. Hozzátesszük, ha kiég egy utcai villanykörte célszerűbb közvetlenül nekik csörögni, mint a Délmagyarnak... - Zaj. Gabura József egy másik utcai, egy rókusi problémát jelzett: az Ipoly sorról éjszakát háborító zaj hallatszik valamelyik házból, mintha be-beindulna egy rossz ventilátor... - „Meleg". A Pósz Jenő utca 4-ben viszont a lakók „indultak be": a SZETAV számláival nem tudnak egyetérteni, 3 ezer 500 forintról egyszerre 15 ezren találni a díjat „kicsit sok". Még több szerintük, hogy a személyesen reklamálókat a távhősök „elküldték". - Több hasonló panasszal is csörögtek tegnap olvasóink - például Algyőről a Bartók Béla utcából, a Fésű utcából -, a témára ezért lapunkban visszatérünk. - Pénzes hívás. Szirányi Antónia viszont visszahív. Azaz kéri, menjen vissza a Rózsa utcai fonal diszkontba az a vevő, aki tegnap reggel 8 óra 10 körül VVK-kártyával vásárolt ott - pénz fog visszakapni. - Tacsi és komondor. A Feketesas utcában nem tudják, hogy kitették-e vagy csak elkóborolt egy zsömleszínű, valószínűleg még kicsinyeit szoptató tacsi. Tegnap reggel pártját fogták, és a 312-924-es számon várják gazdája jelentkezését. - Újszegeden viszont új gazdát vár egy tavasz óta a Fürj utca környékén kóborló komondor, ami mostanra úgy legyengült, hogy a toronyház előtti fűben fekve sír. Pedig nagyon jó őrző kutyája lehetne egy tanya, egy magánház „jószágainak". Egy foltos dogkölyköt keres a gazdája a Vadaspark környékén. Értesítést vár a 06-30-532-177-en. A VÁROS 5 • Mi az Ön munkája tulajdonképpen? Mi az a városmarketing? - kérdeztük Katona Andrástól. - Addig a városmarketinghez nem lehet hozzáfogni, amíg a terméket ki nem fejlesztettük. Ez a termék Szegednek az a képe, amit láttatni akarunk az idelátogatóval. Kétségtelen, hogy a háborús helyzet sokakat elriaszt, de nem is a jövő évről beszélünk, hanem az elkövetkezendő tíz évről. Ennek az arculatnak a kialakítása több éves munka eredménye lesz. A város nagyon izgalmas értékekkel rendelkezik: ezeket rangsorolni kell, s ki kell választani a megfelelő, koherens értékeket. El kell adni a várost! A prospektusoknak arról kell szólniuk, hogy akik ide eljönnek, azok jól érzik magukat. Egy városmarketing csak akkor lehet hatékony, ha egy élő várost akar eladni. Ehhez azonban előbb fel kell ébreszteni Szegedet tetszhalálából. • Az eddigi megnyilatkozásokról, melyeket ezügyben tettek, mi a véleménye? - Természetesen olvastam a cikksorozatot. Ehhez annyit, hogy Kapás Ferenchez hasonlóan én is a Városszépítő Egyesület Választmányának tagja vagyok, de ez csak azt jelenti, hogy annyi álláspontot képviselünk, ahányan vagyunk. Nem értek egyet azzal, hogy Szinte minden napra jut olyan történés, véleménynyilvánítás, mely Szeged küllemével, vonzerejével foglalkozik. Hol vállalkozók teszik le voksukat a piac és az ötletek szabadsága mellett, hol pedig lakók tiltakoznak a zsibongás ellen. Az érdekek tehát dolgoznak. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül a város vezetésének álláspontja sem, hiszen az önkormányzatnak több szempontból is fontos Szeged arculata. Olyannyira, hogy marketingnek külön megbízottja is van dr. Katona András vásárigazgató személyében. m Katona András a városmarketingről Ébresszük fel tetszhalálából Szegedet! nem lenne szüksége egy zajos, pezsgő és élettel teli Belvárosra. Azokkal - például Dlusztus Imrével - értek egyet, akik ezt nem így látják. A mediterrán területeken tapasztalható ilyen pezsgéshez azonban egyfajta mediterrán lelkület is kell. Ebbe belefér az, hogy a belvárosban lakók is el tudják ezt viselni, sőt, részt vesznek benne. • De nálunk nyoma sincs a mediterrán lelkületnek. - Ez a dolog kialakítható, de nem is a mediterrán lelkület a lényeg, hanem az, hogy ebből a lomha, álmos Szegedből végre csináljunk egy olyan várost, ahová érdemes eljönni. Európa bármely pontjáról repülőgéppel három óra alatt Budapestre lehet érni. További három óra vár arra az elszánt turistára, aki esetleg Szegedre akar jönni. Nincs autópálya, nincs repülőgép. Ide csak akkor jönnek el, ha biztosak abban, hogy jól fogják érezni magukat. • S ezt mitől érezhetik? - Attól például, hogy ez a város szép épületekkel bír. De ez önmagában kevés, ehhez infrastruktúra kell. Ma az emberek élményfe vágynak, ahogy sokasodnak terheik, annál inkább felértékelődik a szabadidő. Hol lehet Szegeden kellemesen eltölteni egy estét? Szerintem leszámítva a nemrég megnyílt Bounty teraszát - a Belvárosban sehol, ki kell menni mondjuk a most megnyílt Öreg Kőrössybe. Viszont nagyon szeretnék Szeged belvárosában egy igazi zöldterületet látni, például a kiürített Klauzál téren. Kár a Szervánszky testvéreket cikizni a piros napernyőkért, ennek ugyanis az a lényege, hogy véd a naptól. Katona András. (Fotó: Nagy László) • A Klauzál téren most lakók tiltakoznak egy pár napos zenés rendezvény ellen. - Lehet, hogy sok felháborodott levelet kapok majd, de elmondom erről a véleményemet. Megkésett az a folyamat, hogy a város a saját lakásvagyonával megfelelően gazdálkodjon. De ez nem biztos, hogy így is marad. Miután nem piaciak a lakbérek, ezért nem zajlott le az átrendeződés. Nagyon sok idős korú, alacsony jövedelmű ember, példáuí egy valamikor fontos személyiség özvegye érzelmi okokból ottmaradt a lakásban. Jóllehet, ha a lakbérek piaciak lennének, jövedelme ezt nem tenné lehetővé. Ez azokban a városokban, amelyeket például veszünk, már lezajlott. Az igazán tghetős emberek, akik korábban a Belvárosban laktak, kimentek a lakóövezetbe. Ennek a folyamatnak az elején vagyunk, de egy idő után csökken a lakások száma, s egyre több iroda jelenik majd meg a központban. Nem az a szociális gondoskodás, hogy alacsony áron luxuslakásokat biztosít akár szervezet, akár önkormányzat. Másrészt, akik máshová elmennek nyaralni, azok úgyanúgy viselkednek, mint amit most másoktól nem tudnak elfogadni. • Említsen néhány konkrét ötletet a városmarketing tervei közül! - Úgy tapasztaljuk, hogy nagyon sokak szerint a város legnagyobb értéke az évtizedeken keresztül elzárt Dóm tér, melyet most valami puritanizmus vesz körül. Nemcsak a szabadtéri játékokat kellene itt tartani, hanem például egy összevont iskolai évnyitót. Arra is van elképzelésünk, hogyan lehetne ezen a téren igazi karácsonyi hangulatot teremteni. Az sem lenne bűn, ha a vasárnapi mise után itt le lehetne ülni, zenét hallgatni. Más formában, a vendéglátásra kiélezve a Klauzál teret is hasznosítani kellene. Bántó számomra az az üresség. A közelmúltban összehívtam egy brain stormingra a kreatív managereimet. Itt merült fel egy másik remek ötlet: miért ne lehetne a Tiszán egy vízi piac? • Ezekhez pénz kell. Honnan reméli mindezt? - Egyebek mellett reméljük, hogy a Vásárigazgatóság bevételeinek egy részét erre fordíthatjuk. Amit mi termeltünk meg, azt mi szeretnénk befektetni. • Milyen döntések kellenek az elképzeléseikhez? - Elsősorban önkormányzati hatáskörökről van szó. Nagyon sok képviselő jelezte már személyes támogatását, remélem, a szavazásokkor sem feledkeznek meg erről. Létre kellene hozni egy olyan szervezetet, mely a város közterületeivel gazdálkodik. A Vásár és Piacigazgatóság - mely önkormányzati kontrollal működik - alkalmas lehet erre a feladatra, hisz voltaképp erre szól a mandátumunk. Mi a színvonalat képviseljük. Sok munkára, a város szellemi erőinek együttdolgozásra és természetesen pénzre van szükség. A szellemi erők mozgatására egyrészt biztosan hivatott a polgármester, másrészt pedig a közvélemény első számú formálója, a Délmagyarország, s annak első embere, én pedig szívesen lennék ügyintéző ezen emberek mellett, ha hajlandóak lennének egy ilyen mozgalom elindítására. Arató László