Délmagyarország, 1995. augusztus (85. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-18 / 193. szám

BELÜGYEINK 3 PÉNTEK, 1995. AUG. 18. yl kormány csütörtöki ülésén nyilatkozatot fogadott el, amelyben aggodalmát fejezi ki egyes vajdasági magyarlakta településekről érkező, a szerb menekültek erőszakos betelepítésével kapcsolatos hírek miatt. A dokumentumban leszögezik: a magyar kabinet elvárja, hogy a jugoszláv és a szerb kormány tegyen azonnali intézkedéseket a Vajdaságban élő magyarok védelme érdekében. Akadályozzák meg az önkényes beköltözéseket, az ott élő magyarok elűzésére irányuló spontán vagy szervezett akciókat. Bokros lakásügyei • Munkanélküliség Pályakezdők kilátástalansága [TTjavaly német márkában, schillingben, svájci U frankban volt érdemes takarékoskodni, mindhá­rom hozama negyven százalék felettire sikerült, ha összeadtuk a forintleértékeléseket és a szerény, de biz­tos kamatokat. A garanciával is megtámogatott fo­rintbefektetések alulról közelítették a harminc száza­lékot, miközben a dollár hozama még a húszat sem érte el, olyan kedvezőtlenül alakultak a keresztárfo­lyamok. Idén is számol a befektető, forintban vagy valutá­ban őrizgesse pénzét. Tulajdonképpen a korábbinál könnyebb dolga lehetne, hiszen a Bokros-program ré­szeként napi leértékelésekre állt át a Magyar Nemzeti Bank, s ennek mértéke nyilvános. Eddig sikerült is betartani, a kezdetben gyorsabb mértékről az ígéret­nek megfelelően át is álltak már egy szelídebb napi devalválásra. Ezek szerint mindennap kevesebbet ér a forint, többet kell fizetni például a lakossági valuta­keretért. Persze ez nincs pontosan így, sőt aki német márkát vásárolt a napokban, mondjuk a legnagyobb kereskedelmi bank valutafiókjában, az hatvan fillér­rel kevesebbet fizetett érte, mintha egy héttel ezelőtt vette volna, két hete pedig éppen egy forinttal volt drágább a márka. Természetesen nem a forint erősödik, hanem a márka gyengül a többi nyugat-európai valutához ké­pest. Lehet, hogy az idei esztendő nem a márka éve lesz, bár a környező országokban még mindig^ez a leginkább konvertibilis valuta. Szakértők szerint a dollár erősödése tartós lesz, pedig nagyon rosszul kezdte az évet. Jóval másfél márka felett indult, tavasz végére viszont úgy meggyengült, hogy már csak egy egész egyharmad márkát adtak egy dollárért A na­pokban újra nagyon megközelítette a keresztárfolyam az egy dollár egyenlő másfél márkát, s a napi ingado­zásoktól eltekintve a dollár további erősödését jósol­ják. A legbátrabbak szerint ez a folyamat akár két évig is eltarthat. > /árpedig ha ez a jóslat igaz, akkor újra el kell UJJ gondolkodni azon, hogy milyen valutába tartsa pénzét a polgár. Mert idén is lehet olyan devizanem, hogy a végelszámolásnál a hozam alatta marad a 32­34 százalékon maximálható, állami garanciával is megtámogatott forintkamatoknak. Lehet, hogy újra elő kell venni azt az unalomig ismert tanácsot, misze­rint fele márka, fele dollár, s akkor nem kell állandó­an a keresztárfolyamot böngészni. Bár tulajdonkép­pen a forint sem utolsó, a ritka kivételtől eltekintve jobb, mint az ingatlanbefektetés. DÉLBEN - ESTE Alabátito étterem ^ Ny.: 11.30-15; 18­Asztalfoglalás 312-914-es telefonon! g A kormány határozott ar­ról, hogy a helyi önkor­mányzatok jövőre összesen 414,5 milliárd forint köz­ponti költségvetési támoga­tásban részesülnek - jelen­tette be Kiss Elemér, a Mi­niszterelnöki Hivatal köz­igaztási államtitkára a kabi­net ülését követő sajtótájé­koztatón. Elmondta: az ön­kormányzatok finanszírozási rendszerének az államház­tartási reformnak megfelelő átalakítását három év alatt, fokozatosan kell hajtják vég­re. Ennek során nő a szemé­lyi jövedelemadónak a tele­püléseken maradó hányada, úgy, hogy csökken a jövede­lemarányos, nő a létszám­arányos rész. Első lépésben 1996-ban várhatóan négy-öt százalékos lesz a változás. Kiss Elemér azt is elmondta: az ülésen Horn Gyula mi­niszterelnök rosszallását fe­jezte ki, amiért a belügymi­niszter és a pénzügyminisz­ter a nyilvánosság elé vitte az önkormányzatok finanszí­rozásával kapcsolatos nézet­különbségeiket. Újságírói A Magyar Demokrata Fó­rum elnöksége azt javasolja Für Lajos pártelnöknek és Szabó Iván ügyvezető elnök­nek, frakcióvezetőnek, hogy vegyen részt a miniszterel­nök által kezdeményezett, az ellenzék vezetőivel folyta­tandó jövő heti tárgyaláson. Ezt Kónya Imre alelnök je­lentette be csütörtökön az el­nökségi ülést követő sajtótá­jékoztatón. Az MDF vezetői ugyanis úgy vélik, hogy a miniszterelnök tárgyalási ja­vaslata elmozdulást jelent a korábbi kormánypolitikától, miszerint nincs alternatíva azzal szemben, amit a koalí­ció kínál, az ellenzék pedig csak bírál. Kónya Imre hoz­zátette: a megbeszélésen va­ló részvételt Für Lajos és kérdésre válaszolva Kiss Elemér elmondta: a szabad­demokrata miniszterek az ülésen nem jelezték, hogy koalíciós egyeztetést kezde­ményeznének az önkor­mányzatokkal kapcsolatos kormánydöntés nyomán. A kormány jövő heti ülé­sén dönt az 1996-os költség­vetés további, még vitás kér­déseiről, többek között a fel­sőoktatás, a diplomácia, a honvédelem és a népjóléti intézmények rendelkezésére bocsátható összegekről. Azt azonban már most leszögez­ték: a büdzsé nem veszé­lyeztetheti e területek műkö­dőképességét. A költségve­tés részleteinek kidolgozásá­nál mindenképpen meg kell őrizni a mezőgazdasági tá­mogatások és az exportösz­tönzés privilegizált helyze­tét. A pénzügyminiszter ja­Szabó Iván dönti el, mivel a meghívás személy szerint nekik szólt. Az elnökség nyilatkozatot fogadott el a Magyar Egysé­gért nevű mozgalom au­gusztus 19-i ceglédi megala­kulásával kapcsolatban. Az MDF-nek az az elvi állás­pontja, hogy támogat min­den olyan törekvést, amely a nemzet felemelkedését a va­lódi polgári erények gyakor­lásán keresztül kívánja szol­gálni. A fórum az új mozga­lomhoz viszonyát azonban csak azután tudja konkrétan megfogalmazni, miután an­nak céljai, politikai szándé­kai az alapítók által elfoga­dott dokumentumban is nyilvánosságra kerülnek. (MTI) vaslatára a kabinet követke­ző ülésén foglalkozik a sze­mélyi jövedelemadó jövő évi szabályaival is. A tervekkel ellentétben nem foglalkoztak az adópolitikának a fekete­gazdaság elleni fellépés ér­dekében való változtatásá­val. E kérdésben a kabinet további egyeztetéseket írt elő. A kormány foglalkozott a hazai lakáshelyzettel és Bok­ros Lajost bízta meg a laká­sügyi koncepció kidolgozá­sával kapcsolatos koordiná­ciós feladatokkal. Határoz­tak az Országos Lakáspoliti­kai Tanács létrehozásáról, amelynek elnöke ugyancsak a pénzügyminiszter lett. A pénzügyi tárca vezetőjének szeptember 30-ig kell előter­jesztést készítenie a lakás­helyzet javítása érdekében teendő intézkedésekről, a la­WWWWWHMIJ— • Az év végéig tartósan mintegy félmillió munka­nélküli lesz az országban, s számuk emelkedése nem várható. A regisztrált mun­kanéküliek országosan 10,1 százalékos arányában régi­ónként lehetnek eltérések, azonban az új vállalkozások belépésével, korábbiak tönkremenésével kompen­zálódik az országos arány­szám. Az persze más kér­dés, hogy milyen a megyei munkaügyi központok „lá­tóköréből" kikerült állásta­lanok száma - közölte Hal­mos Csaba, az Országos Munkaügyi Központ főigaz­gatója csütörtöki, Miskol­con tartott sajtótájékoztató­ján. Elmondta, hogy a mun­kaerőpiaci helyzet alakulá­sának optimista prognózisa szerint 1997 végére 450 ezerre csökken a regisztrált munkanálküliek száma, a pesszimista számítások sze­rint viszont csaknem 700 ezerre növekszik. Mindez természetesen függőségben van az ország gazdasági helyzetének alakulásától. káspolitikai koncepciónak pedig október végére kell el­készülnie. A kabinet az idén további 104 millió forintot biztosít az ombudsmani hivatalok el­helyezésére, illetve újabb helyiségeket bocsát az ál­lampolgári biztosok rendel­kezésére a Világkiállítási Programiroda által használt Tüköry utcai épületben. Határozott a kormány a háziorvosi szolgálatok, a já­róbeteg-ellátás és a fekvőbe­teg-ellátás új finanszírozási módjairól. A jövőben mini­mum 1500 fős lélekszám mellett hozhatók létre házi­orvosi körzetek, szemben az eddigi 1800 fős alsó határral. A visszaélések kiszűrését célzó rendeletet alkottak a keresőképtelenség orvosi el­bírálásának ellenőrzéséről, valamint módosították a Az OMK főigazgatója szólt arról, hogy kinevezése óta végigjárta valamennyi megye munkaügyi központ­ját, s tapasztalatai alapján nem a megyei szervezetek, hanem a helyi kirendeltsé­gek hatékony munkáján áll, vagy bukik a foglalkoztatási helyzet. A munkaügyi köz­pontoknak át kell alakulniuk egy olyan szolgáltató szerve­zetté, amelyek legfőbb fel­adata a munkaadók és a munkavállalók közötti „nap­rakész" kapcsolattartás. Hal­mos Csaba kitért arra is, hogy a létszámleépítések ter­mészetesen érintik az orszá­gos és megyei munkaügyi szervezetek állományát is, azonban ezek az átszervezé­közgyógyellátási igazol­ványról szóló rendelkezést.­Döntöttek arról is, hogy ezentúl fix összegű támoga­tásban részesülnek a gyó­gyászati segédeszközök ter­mékcsoportjai. A kormány elfogadta és az Országgyűlés elé teijeszti a légiközlekedés újraszabá­lyozásáról szóló törvényja­vaslatot. A jogszabály dekla­rálja a Magyar Köztársaság légterében végzett repülések szabadságát, s új eleme, hogy légijárművet bárki tart­hat a tulajdonában. Rendeletet alkotott a ka­binet az értékpapírok és ér­tékpapírszerű okiratok előál­lításának, kezelésének és megsemmisítésének bizton­sági szabályairól. Kidolgoz­ták a felsőoktatási intézmé­nyek létesítésének és meg­szüntetésének eljárási rend­jét. A kormány 60 millió fo­rintos vagyonpótlást juttat a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány számára, az alapítvány működőképessé­gének biztosítása és nyugdíj­pénztárának beindítása érde­kében. A tervekkel ellentétben a kormány nem foglalkozott vízumpolitikával, e kérdés­ről - a mostaninál konkré­tabb előterjesztés alapján ­várhatóan a jövő heti ülésen tárgyalnak a miniszterek. (MTI) sek „vérveszteség" nélkül rendeződnek, magyarán nyugdíjazásokkal, előnyug­díjazásokkal és önként távo­zókkal megoldódnak. Az országos munkarőpia­ci helyzettel kapcsolatban kifejtette, hogy az álláskere­sők 60 százaléka sajnálatos módon még 8 osztályos vég­zettséggel és szakmával sem rendelkezik, s ezek az embe­rek egészségügyileg is káro­sultak. A legnagyobb gondot - Halmos szerint - a pálya­kezdők munkábaállítása okozza, igen aggasztó, hogy országszerte növekszik azon tartósan munkanélküliek aránya, akik még esélyt sem látnak elhelyezkedésükre. "(MTI) • A Magyar Köztársaság el­nöke, a miniszterelnök elő­terjesztésére augusztus 20-a alkalmából kitüntetéseket adományozott kimagasló szakmai munkájuk elismeré­seként több népművelőnek. A Néprajzi Múzeum aulájá­ban tegnap Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter adta át a kitünteté­seket. Eredményes népműve­lő munkája elismeréseként a Népművelődésért-díjat ado­mányozta Nagy Albert kore­Szegediek kitüntetése ográfusnak, a Szeged Tánc­együttes vezetőjének; a ma­gyar levéltárügy érdekében kifejtett kiemelkedő munkája elismeréseként a Pauler Gyula-díjat adományozta Dunai Józsefiének, a Csong­rád Megyei Levéltár igazga­tóhelyettesének. (MTI) B Wagner András az előző ciklusban is a vasi megye­székhely, Szombathely ön­kormányzatának első embe­re volt, s már korábban is szerepet vállalt az önkor­mányzatok érdekképviseleti szervezeteiben. A hét elején a Megyei Jogú Városok Szövetségének oktatási bi­zottsági alelnökeként vezet­te Szegeden a bizottság ta­nácskozását. Azt mondta, végzettsége szerint ő is ta­nár, a felesége is, s a család­ban mások is; ismeri a peda­gógustársadalom munkáját és életét. Mégis az iskola­rendszer elhatározott mi­nisztériumi racionalizálásá­nak híve. • Aláírta a petíciót az elmúlt héten, amelyet a nagy- és kisvárosok szö­vetsége küldött el az ille­tékes kormányszervek­nek, s amelyben az ön­kormányzatoknak áten­gedett szja-hányad 20 százalékos tervezett csök­kentése ellen tiltakoz­nak. Az érveik között szerepel az iskolafenn­tartás kötelezettsége. Most miért ért egyet a m Szombathely polgármesteréhez Híve az iskolarendszer ésszerűsítésének közoktatásban tervezett megszorításokkal? - Két különböző témáról van szó: az önkormányza­toknak visszajuttatott szja­hányad szabadon felhasz­nálható forrást jelent; nem­csak az intézmények fenn­tartására fordítjuk, hanem szociális segélyezésre, váro­süzemeltetésre és a fejlesz­tés alapjait is ez szolgálja. Az átengedett szja-hányad mindig két évvel követi a valóságot, tehát az idei befi­zetéseknek - reméljük - a 35 százalékát 1997-ben kapjuk meg; ez az egyetlen olyan önkormányzati bevé­tel, amely a helyi gazdaság jövedelemtermelő képessé­gével összefüggésben van. Ha 20 százalékkal csökken­tik ezt a forrást, alapjaiban változtatják meg az önkor­mányzatiságot. Szombathe­lyen ez fél milliárdos bevé­telkiesést jelent - fele annyit, mint a nagyobb vá­rosokban, mondjuk Szege­den. Cserébe a normatív tá­mogatás megemelését ígér­ték; csakhogy a megemelt normatíva mindössze egy évig annyi, amennyi most, azután az infláció átalakítja; márpedig eddig sem volt kormány-szokás az infláció mértékével megnövelni a normatív támogatást. De ha Wagner András ettől eltekintek, és a meg­emelt normatívával úgy szá­molok, mintha nem lenne infláció, akkor is majdnem 200 millióval kevesebb lesz a költségvetésünk. Az isko­lák tekintetében ez nem mást jelent, mint hogy a kö­zoktatás szinte teljes mér­tékben állami finanszírozá­sú lesz, megszűnik a jelen­legi kétpólusú fenntartás. Előáll egy faramuci helyzet: jogilag - a '90-es önkor­mányzati törvény alapján ­továbbra is az önkormány­zat viselné az iskolafenntar­tói felelősséget, miközben pénzügyileg szinte teljes mértékben a kormánytól függenének ezek az intéz­mények. Az önkormányza­tok nem automatikusan uta­sítanak el minden kormány­tervet: a közoktatás raciona­lizálását azért támogatjuk, mert helyben meggyőz'őd­tünk már róla, hogy vannak belső tartalékok, amelyek ésszerűbb fölhasználásával meg lehet csinálni egy jobb iskolarendszert. De kizáró­lag akkor, ha a fájdalmas lé­péseket is tartalmazó intéz­kedéssorozatért együtt vál­lalja a felelősséget a kor­mányzat és az önkormány­zatok. Ez alapvetően annyit jelent, hogy a racionalizá­lással felszabaduló pénzt nem vonják el, hanem a kö­zoktatás fejlesztésére fordít­hatjuk. • Ahol már racionali­záltak saját hatáskörük­ben az önkormányzatok, ott a költségvetési egyen­súlyuk érdekében tették és nem az iskola-minő­séget javították a meg­spórolt pénzből. - Nem általánosítanék. Éppen Szegeden hallottam, hogy még az előző ciklus­ban itt végrehajtott raciona­lizálásnak az volt az egyik pozitív következménye, hogy négyszer annyi pénzt tudtak fejlesztésre fordítani, mint korábban. De azt sem tagadhatom, hogy például a mi költségvetésünk már rég nem lenne egyensúlyban, ha nem ésszerűsítünk az isko­larendszerben. Kiderült, hogy az öt legjobb iskolánk használja el a legkevesebb pénzt, hogy a fenntartási költségek jelenleg nem mu­tatnak semmi összefüggést az iskolák tartalmi-minőségi mutatóival. Ez nem egész­séges dolog. Kiderült, hogy a keserves ügyek, az iskola­bezárások, összevonások, elbocsátások igenis elvisel­hetőbbek, ha látszik az ér­telmük: ha visszaforgatható a pénz - nemcsak a megma­radó tanárok bérére, hanem a megmaradó iskolák szín­vonalának emelésére. Mert néhány elit iskola és sok rossz - nem az állampolgár érdeke. Az az érdekünk, hogy a lehetséges legna­gyobb esélyegyenlőséget biztosító, általánosan jó színvonalon és gazdaságo­san működő iskolarendszer legyen. • Elég erősek az önkor­mányzati szövetségek ahhoz, hogy megakadá­lyozzák: a kincstár az is­kolapénzeket is elnyelje? - A hét jelenlegi szövet­séget kétségtelenül ki lehet játszani egymás ellen. Most azon dolgozunk, hogy leg­alább a nagy- és kisvárosi érdekképviseletek lépjenek föl együtt, a hatásos politi­kai nyomásgyakorlás vé­gett. Sulyok Erzsébet Az MDF elfogadja a meghívást

Next

/
Oldalképek
Tartalom