Délmagyarország, 1995. augusztus (85. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-14 / 189. szám

Mi lesz a kórházak és a „felszabaduló" orvosok sorsa? Annyi terület válságáról hallani manapság, hogy mármár oda se figyelünk az ilyen megállapításokra. Ám néhány ágazat - ezek között is elsősorban az egészségügy - súlyos gondjai mindnyájunkat személyesen is érintenek. Ezért is nagy jelentőségű az a kormányrendelet-tervezet, amely az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának új alapokra helyezésével kívánja a kor lehetőségeinek és igényeinek megfelelően megoldani a válsághelyzetet. Természetesen még ma sem csituló, olykor szenvedélyes viták árán, különösen a kórházak és az orvosok jövőbeli sorsát illető kérdésekben. Utóbbiak közül háromra a Népjóléti Minisztérium szóvivői irodájától a következő válaszokat kaptuk. A munkaerő nem vész el, csak átalakul • Több minüSOOO kórházi ágy megszüntetéséről, illetve egyéb célú felhasználásáról született döntés. Mi lesz a hozzájuk tartozó munkaerővel? - Az egészségügy modernizációja kapcsán középtávon mintegy 20 ezer aktív kórházi ágy megszüntetése, illetve ápolási és szociális feladatok ellátását szolgáló átalakítása látszik reálisnak. Az 1995. évi szerkezetátalakítás során a megállapodásokban szereplő 8700 kórházi ágy csak részben kerül megszüntetésre. Közel 1000 ágy ápolási otthonná vagy osztállyá alakított egységben lesz használatos és ugyancsak közel 1000 ágy kerül át országos szinten a szociális szférába. Ennek megfelelően az ápoló- és egyéb munkákat végző szakszemélyzet foglalkoztatottsága érdemben nem csökken, sőt: bizonyos területeken létszámnövelésre is szükség lesz. Az orvosok körében bizonyos szakmákban valóban van létszámfölösleg. A személyi problémák megoldására több út kínálkozik. Jelentős a hiány néhány orvosi szakmában (kórboncnok, anaesthesiológus, radiológus, stb.). Egyes szakmákban e hiány 20-30 százalékot is elér, a valós szükségletekhez viszonyítva. E szakágak munkája alapvető a megfelelő színvonalú gyógyításhoz. Ilyen módon a munkaerőfelesleg kezelésének egyik - és a gyógyítás szempontjából a legfontosabb - útja az átképzés. Erre egyéni és központilag szervezett megoldások egyaránt vannak. Számos szakmában dolgoznak nyugdíjas kollégák, egzisztenciális okok miatt. A Magyar Orvosi Kamara kezdeményezésére egészségügyi nyugdíjpénztár alakult a nyugdíjba vonulás megkönnyítésére. Az intézmények is kezdeményezhetik a korhatárt elért orvosok nyugdíjba helyezését. Ez többlet-kiadással nem jár. Az intézményen belüli áthelyezést felkínálhatja a munkáltató, habár ezt a munkavállaló természetesen nem köteles elfogadni. Ha nem is nagy számban, de a klasszikus privátrendelés is megélhetést jelenthet. Jövőre 300 új háziorvosi körzet A kórházi orvosok egy része az újonnan létesített háziorvosi körzetekben találhat magának munkát. Az első évben - 1996-ban - körülbelül 300 új körzet kialakítását tervezzük. Az új körzetek létesítéséhez és a szükséges átképzés megoldásához természetesen szükség van központi forrásokra. Erre többletigényünket bejelentettük az 1996. évi költségvetés tervezéséhez. Mások a járóbeteg-szakellátásban vagy a csoportpraxisban találhatnak munkát. Az emelt szintű járóbeteg-szakellátás a háziorvosi szolgálat által igényelt diagnosztikus és konzultatív háttér miatt is nélkülözhetetlen. A közegészségügyi és járványügyi feladatok, valamint az egészgégügyi pénztár fejlesztés alatt álló ellenőrzési apparátusa is jelentős számú, jól képzett orvos munkáját igényli. Végkielégítésre csak azokban az esetekben kerül majd sor, amikor az illető orvos a fenti lehetőségek egyikében sem helyezhető el. Az előzőekből következik, hogy az idén nem lesz jelentős a végkielégítésre szorulók száma a kórházi rendszerben. Nagyobb számban kerülhetnek ki orvosok - a finanszírozás változásai miatt - a szanatóriumi rendszerből, ennek terhei azonban mint tulajdonosra, a Népjóléti Minisztériumra nehezednek. Mivel intézmények „kulcsra zárásáról" jelenleg nincs szó, a segédszemélyzet munkahelyét nem veszíti el. • Készítettek költség-számításokat a fenti folyamatra? - Igen, de a változatos megoldási lehetőségek miatt ezek csak durva becslést tesznek lehetővé. Minden intézménynek a megoldási lehetőségek alapos mérlegelése után kell elkészítenie saját • számításait. Csak 3-5 százalók • A háziorvosi körzetek szűkítéséről hallottunk. Ezen kívül mit tesznek a később is várható orvosmunkanélküliség ellen? Ebben miként lehetnek partnerek a települési önkormányzatok? - A sokat emlegetett orvos-munkanélküliség amint az első kérdésre adott válaszból már részben kiderül - korántsem olyan mérvű lesz, mint amilyennek a sajtó láttatja. A lakosság ellátása szempontjából a komoly veszélyt éppen az orvoshiány, egyes szakmák súlyos gondjai jelentik. A következő évekre tervezett változások a jelenlegi orvoslétszámnak csak 3-5 százalékát érinthetik. A változások ütemezése lehetőséget ad arra, hogy az orvoslétszámot oly módon befolyásoljuk, ami az adott körülmények között a lehető legkevesebb érdeksérelemmel jár. Az önkormányzatok elsősorban akkor segíthetnek, ha - a tulajdonukban lévő intézménnyel egyeztetve - gondoskodnak arról, hogy a területi ellátatlanságok megszűnjenek és együttműködnek az intézményeknek megfelelő jutattási és esetleg a lakásviszonyok kialakításában. Mint az alapellátáséit felelős testületnek, az önkormányzatoknak lesznek feladataik az új, kisebb lélekszámú háziorvosi körzetek kialakításában is. A tárca törekszik arra, hogy ehhez az önkormányzatok központi támogatást vehessenek igénybe Ugyanakkor az intézmények; nek gyakran komoly anyagi megterhelést jelent a szükséges átképzések, továbbképzések finanszírozása. Az ehhez való hozzájárulás ugyancsak jelentősen javíthatja mind az orvosok helyzetét, mind pedig az ellátás színvonalát. (MTI' Press) SchöHer leB" maga alá gyűrve az országot, mivel kezében tartja a gazdasági, politikai, kulturális irányítás gyeplőjét... Ismerősöm mondta: hülyére vették a jelenlegi politikusok, legközelebb legföljebb a fegyverek közül fog választani... Kárpótlás címén üveggyöngyökkel szúrják ki a magyar paraszt szemét, miközben a zsidóság a markába röhög, megtollasodik... és a többi." A hallgatóság nem rejtette véka alá lelkes egyetértését: úgy van, igaz, éljen, jól beszél... - és hasonló bekiabálásokkal fejezte ki véleményét. A Nagy Szittya Történelmi Világkongresszus 30-40 évvel ezelőtt jött létre Amerikában. Magyarországon 45 esztendeje csatlakoztak az eszméhez, a mozgalomhoz. Az ősi magyar értékeket éltetik, a magyarság sumér rokonságát hangsúlyozzák. A szittyák szerint már több ezer esztedeje éltek őseink ezen a területen, a honfoglalás csupán a kalandozók, a „tékozló fiúk megtérése", visszatérése volt 1100 évvel ezelőtt. A világkongresszus alelnöke, a találkozó fő szervezője a szegedi Siklósi András. • Miként fogalmazná meg a szittyaság lényegét? - A szkítáktól, a suméroktól származtatjuk magunkat - válaszolta. - A finnugorokkal csupán nyelvi keveredésünk volt, átvettek tőA szittya-szív megakad, ha a régi Magyarország térképére pillant az ember. (Fotó: Schmidt Andrea) „Azok akarunk maradni, amik vagyunk!" lünk kifejezéseket. Sem genetikailag, sem etnikailag nem vagyunk velük rokonságban. A szittya szóban benne van az egész ősmagyarság és a mai harcos, nemzetvédő magyarság. Nem vagyunk politikai párt. A mozgalomnak kettős célja van: egyrészt valódi történetünk feltárása, a köztudatba való elültetése, másrészt a nemzetvédelem. Egyetemes nemzetben gondolkodunk, minden magyar sérelmet igyekszünk feltárni, orvoslásáért verekedni. • Hány szittya-érzelmű él Magyarországon? - Úgy gondolom, a tízezres alkotnak, m „Patkányok rágják a magyart Pusztába kiáltottak a szittyák Üveggyöngyök és a kárpótlás 2-3000 mobilizálható közülük. De a világban 2-300 ezerre tehető a szittyák száma. • Előadásának címe: Patkányok társadalma avagy, egy szétrágott ország a fölszámolás előtt. Mit kell érteni a patkányok társadalmán, kik azok a patkányok? - Nem nevekre, hanem az egész rendszerre kell gondolni - magyarázta Siklósi András. - A jelenlegi vezetésre, is gondolok, de beleértem az elmúlt 50 esztendő bolsevizmusát is. Ugyanaz a garnitúra irányít, nem történt semmilyen téren rendszerváltás. Az egész garnitúrát minősítem patkány szóval. Nem kiragadva egyes minisztereket, államtitkárokat. Akik ma vezetik az országot, őket minősítem így apparátusukkal együtt. A találkozó egyik illusztris vendége, mondhatni, sztárja Király B. Izabella volt. Beszélgetésünk közben többször odajöttek hozzánk kopasz srácok, hogy megkérdezzék őt, mi legyen az Ötszáz szittya és szittya-szimpatizáns hallgatta az oldalán nyitott sátor alatt az előadókat. Ki Árpád-sávos zászlót pihentetett kezében, ki a nagy-Magyarország térképe fölött nosztalgiázott párás szemmel, és akadt néhány deli magyar legény, aki matt-fekete egyenruhában, oldalán gumibottal, kezében meg-megvillanó pillangókéssel, úgymond, a rendet vigyázta. általuk osztogatott szórólappal, mit, hová tegyenek. • Tavaly nem került be a Parlamentbe, azóta keveset hallani Király B. Izabelláról. Viszont, hogy itt van a találkozón, azt jelzi, a politikától nem szakadt el... - Azt hiszem, most jönnek az igazi, nagy feladatok. Ha nem tudunk '98-ban valódi nemzeti érdekű Országgyűlést - nem kormányról beszélek - létrehozni, akkor nagy baj lesz. A Magyar Érdek Pártjának elnökeként azon fáradozom, hogy létrejöjjön a nemzeti érdekek alapján működő Parlament. A mai törvényi környezet is ad lehetőséget arra, hogy áttörés történjen a következő választáson. Ehhez, persze, elszánt emberek kellenek. A pártokat színvallásra kell kényszeríteni sarkalatos kérdésekben, mert eddig ez elmaradt. Például: jó-e nekünk a köztársaság, esetleg legyen királyság, vagy valami más. • A szittyákkal milyen a kapcsolata? - Mindenhová elmegyek, ahová hívnak. Itt egy nemzeti beállítottsággal „megvert" közönség van, amellyel, remélem, lehet értelmes szót váltani. Két éve Szegeden azt tapasztaltam, lehet, érdemes. • Látni itt fekete egyenruhába öltözött fiatalokat. Bizony, a látvány rossz érzéseket kelthet az emberben... - Nem tudom, kik ők, gondolom, nemzetőrök lehetnek - vélekedett a pártelnök. - Nekik van ilyen szerencsétlen, fekete egyenruhájuk. Szorult helyzetükben felvásárolják az olcsó, kiselejtezett katonaholmikat. Nagyon, nem lehet válogatni a festékszínek között. Árpád-sávos zászlót lengetve érkezett Eger mellől, Demjénből a találkozóra a tekintélyes ősz bajuszt viselő Szemerei László Zsigmond. - A Magyar Érdek Pártja alapító tagja vagyok, kizárólag magyar érzelmű ember vallotta. - Megmondom őszintén, én azt gondoltam ott, Heves megyében, hogy itt leszünk vagy 20 ezren magyarok, szittyák. És, lehetünk vagy 300-an? Kétségbeejtő. Mérhetetlenül el vagyok keseredve emiatt. Hiába, megtette a maga hatását... Ráadásul a zsidópárt megvásárolja a magyar lelkeket. Aki viszont itt van, az tiszta nemzeti érzelmű. A jelenlévők megszavazták, hogy jövő év augusztusára összehívják a nemzetgyűlést. Helyeselték a királyság, mint államforma gondolatát. A sátorban a hangosítás gyérre sikeredett. Ilyenkor a szittyák bekiabáltak: - Hangot, hangot! Az erősítőt tökig csavarták. Az erősítő oldalán a következő felirat volt olvasható: KISZ. V. Fekete Sándor 6 RIPORT, INTERJÚ DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1995. AUG. 14. Ősi -magyar földúton, bokáig érő homokon kellett annak átgázolnia, aki nem'akart lemaradni a '95-ös szittya-találkozóról, amelyet a balástyai tanyavilágban, a Zöldmező Kempingben tartottak meg. Ahogy az egyik szónok fogalmazott: a magyarság színe-java gyűlt össze, hogy nemzetóvó gondolatait kicserélje. • Kiragadott mondatok, amelyek lényegileg tükrözik a szónokok mondandóját: „Magyarországon ma hatpárti diktatúra nyomorítja a népet... A politikusok szeretnék leváltani a magyart... Példátlan a világon: a kisebbség pozitív diszkriminációt élvez nálunk. A beilleszkedésre képtelen, bűnözésben jeleskedő cigánysággal elnéző az igazságszolgáltatás, a zsidóság - külföldi véreivel szövetkezve - aknamunkát végez,