Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-07 / 157. szám

PÉNTEK, 1995. JÚL. 7. BELÜGYEINK 3 A kormány eltökélt szándéka, hogy az államháztartási reformot megvalósítsa. Az Alkotmánybíróság döntése nyomán az 1995. évi központi költségvetés bevéte­leiből kieső 12 milliárd forintot, valamint a társadalombiztosítási alapok költség­vetéséből hiányzó 16 milliárd forintot mindenképpen pótolni kell. A kormány a konkrét döntéseket a július 26-27-ei ülésén hozza meg erre vonatkozóan. • Ezt hangoztatta Horn Gyula miniszterelnök a kor­mány csütörtöki ülését köve­tően. A kormányfő kijelen­tette: a mai ülésen a lehető­ségeket vizsgálták meg. Azért döntenek véglegesen a július végi kormányülésen, mert a kormány látni akarja az első féléves makrogazda­sági teljesítményt. Ugyanis nem csak a kiadásokat, ha­nem a bevételeket is át akar­ják tekinteni; megvizsgálják, hogy a március 12-ei intéz­kedést követően hogyan vál­tozott a gazdaság állapota. Az előzetes információk alapján ugyanis egyes terüle­„A társadalmat nem lehet terhelni1 teken a bevételek is nőttek a márciusi kormányintézke­dést követően. A tb-alapok idei költség­vetésére vonatkozóan a kor­mány felhatalmazta a pénz­ügyminisztert és a népjóléti minisztert, hogy a tb-önkor­mányzatok vezetésével te­kintsék át, milyen intézkedé­seket lehet tenni az alkot­mánybírósági döntés alapján keletkező hiány pótlására. Horn Gyula kijelentette: „Személyes véleményem, a társadalmat tovább nem le­het terhelni. Az intézkedése­ket az elhatározott reformlé­pésekkel összhangban kell megtenni". A miniszterelnök aláhúzta: szükség van mind a pótköltségvetés, mind a tb­alapok költségvetésének életbeléptetésére. Az Alkot­mánybíróság ugyanis nem a gazdasági stabilizációt kér­dőjelezte meg, csupán a sta­bilizációs törvénymódosító csomag egyes pontjait. A pótköltségvetés pedig a gaz­dasági stabilizációt szolgálja - jelentette ki a miniszterel­nök. Július 26-27-én a kor­mány első olvasatban meg­vitatja az államháztartási re­formcsomagot, második ol­vasatban áttekinti a háromé­ves gazdasági programot és a jövő évi központi költség­vetést. Horn Gyula kijelen­tette: nincs szükség a kor­mány szerint arra, hogy a Parlamentet augusztus 20-a előtt összehívják. Törekedni kell arra, hogy az őszi ülés­szak első napja lehetőleg szeptember 4-ére essék. A miniszterelnök bejelentette: találkozót kezdeményezett Sólyom Lászlóval, az Alkot­mánybíróság elnökével. A találkozóra hétfőn délután kerül sor. A megbeszélés célja: a kormány tájékozód­jon az Alkotmánybíróságnak a gazdasági stabilizációval kapcsolatos álláspontjáról. .100-' Az 1995-ben várható államadósság (%/GDP) *A központi költségvetés tartozása (Forrás: GLÓBUS/OECD/Pénzügyminisztérium) Szuper helyezés - adósságban Az ábra azt jelzi, hogy az idén mely or­szágok szerepelnek az adóslista élvonalá­ban. Olymódon mérve az eladósodást, hogy a nemzeti össztermék hány százalé­kát teszi ki a tartozás. Magyarország saj­nos nagyon is előkelő, mondhatni szuper helyezést ér el ezen a listán, az ötödik he­lyet. Olimpiai pontversenyben ez álomhe­lyezés lenne, adóslistában viszont enyhén szólva veszélyes. Főként azért, mert a bennünket megelőző országok közül Bel­gium, Olaszország és Svédország gazda­sága messze egészségesebb, mint a miénk, Görögország pedig EU-tagként sokkal jobb helyzetben van nálunk, mivelhogy mi még csak kopogtatunk az ajtón. Fölvé­telünknek pedig kíméletlenül kemény föl­tételei vannak. A Magyar Televízió l-es csatornáján sugárzott Nap­kelte című műsort eddig megjelentető Stáb Rt. rész­vényei a Vico tulajdonába kerültek. Ezt Fenyő János, a társaság elnök-vezérigazga­tója jelentette be a Stáb Rt. alkalmazottai előtt. Fenyő János a találkozón biztosítot­ta a műsor készítőit, hogy nem változik a háromórás Nemesük, a foszformentesítő Az ez évre tervezett 2,3 milliárd forinttal szemben csak 1,94 milliárd forintot költhetnek a Balatonra ­mondta Nemcsók János kor­mánybiztos sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta: az önkor­mányzatokat semmiféle hoz­zájárulásra nem lehet kény­szeríteni, a balatoni fejlesztést a központi költségvetésből kell a továbbiakban finanszí­rozni. Ide tartozik a csatorná­zás is, amelyet az elkövetke­zendő három évben teljes egészében ki kell építeni a Balaton körül úgy, hogy a foszformentesítés legalább 90 százalékos legyen. Ugyan­csak fontos kis-balatoni táro­zó beruházásának az ezred­forduló előtti befejezése. HIRDETÉSFELVÉTEL SZEGED, STEFÁNIA 10., SAJTÓHÁZ REGGEL 7-TÁL ESTE 7-IG! • Már a közeli hetekben, legké­sőbb augusztus elején érezteti ha­tását a magyar­osztrák határátke­lőhelyeken az a megállapodás, amelyet szerdán Bécsben a két bel­ügyminisztérium szakértői tárgy­alásán véglegesí­tettek. A megálla­podás Hegyesha­lom-Nickelsdorf­nál három külön sáv létesítését irá­nyozza elő. Az egyikben az EU, illetve az Európai Gazdasági Térség országainak pol­gárai haladhatnak át, a másik a ma­gyarok, illetve a Magyar sávban menekülhetünk M mindkét ország­ban vízummentes­séget élvező álla­mok utasai előtt áll nyitva, míg az összes többi or­szág polgára a harmadik sávot veheti igénybe. Az EU-sávra az Unión belüli el­lenőrzés érvényes, míg a magyar sávban a könnyí­tett eljárás, amely csak a személy­azonosság igazo­lására terjed ki, s a szigorúbb - még » mindig nem a schengeni, de ah­hoz közelítő - el­lenőrzést csak a harmadik sávnál alkalmazzák. Ha a határőr vagy vám­őr okot lát a tüze­tesebb vizsgálatra az első két sávnál, ezt a sorból kiál­lítva, elkülönítve hajtják végre. Fon­tos része a meg­áll apodásnak, hogy szükség ese­tén valamennyi kaput megnyitják. reggeli hír és magazinműsor irányvonala és struktúrája, és a teljes alkotógárda élvezi bizalmát. Fenyő János el­mondta, hogy a részvények megvásárlásáról tájékoztatta Horváth Ádámot, az MTV elnökét is, aki azt tudomásul vette, az üzlet anyagi vonat­kozásairól nem kívánt nyi­latkozni. /TI férfiak több mint egyharmada meghal a nyug­LXJ díjkorhatár, azaz 60 éves kora előtt. A népesség öt százaléka rokkant, minden ötödik ember krónikus betegségben szenved. Míg Európában a születéskor várható élettartam átlagosan 75 és fél év, addig ná­lunk a nőké 73,8, a férfiaké 64,5 év. A romlásunk vagy lepusztulásunk már a hatvanas évek közepe óta folyamatos, s egészségi állapotunk aggasztóan rossz­nak minősíttetik. Az elmúlt négy évben a sok-sok megrázkódtatás okán még a korábbinál is tovább romlott. A helyzetet drámainak mondják és mondták már tavaly ősszel is, amikor lett az új kormánynak új egészségügyi programja, ami nem rémisztett villám­gyors változtatással, s nem akarta a korábbi refor­mokat újraértékelni. Nem akart mindent hirtelen és egyszerre felborítani, még akkor sem, ha mindenki tisztában volt azzal: az egészségügy ötven éve válto­zatlan struktúráját megváltoztatni élet- és létkérdés. Ami ebből a megfontoltnak tűnő programból itt és most tapasztalható, az a kapkodás, a sokkterápia, az egyik napról a másikra megjelenő előkészítetlen döntések sorozata, a teljes és „tökéletes" kommuni­kációs zavar és információ-dugulás a fent és lent le­vők között. /71 megyei mentőfőorvosok csak június utolsó LJ-i napjaiban tudták meg, hogy miért is kell majd fizetnie a betegnek július első napjától. A városok fogász főorvosainak és egészségügyi vezetőinek négy nappal a törvény hatálybalépése előtt még fogalmuk sem volt a különböző beavatkozások árairól; a pa­rádfürdői szanatórium vezetői a Magyar Közlönyből értesültek arról, hogy megszüntetik intézményüket; az üzemegészségügy helyi vezetői számára az egyik héten tálalt tájékoztatást a másik héten megcáfolják az illetékesek. Az egyre nyilvánvalóbbá váló kapkodás mind na­gyobb félelmet, mondhatni pánikot szül, ami - mint tudjuk - nem gyógyító erejű. Vagy nekünk már édes mindegy? ( u ^CJm í cjeíckcju*-. ÁRENGEDMÉNY AZ OÁZIS SZAKKIÁLLÍTÁS IDÍJÍ ALATT! BRAMAC CSEREPEKRE SCHINDLER TETŐABLAKOKRA BAJAI NYÍLÁSZÁRÓKRA 10% 10% 10% rUnnill BAII C'm: Szeged, Csongrádi sgt, 27. MUUIIL DHU Tel.: 62/491-022, 62/474-481. Vita a nemzeti alaptantervről Az Országos Köznevelési Tanács, illetve a Közoktatás­politikai Tanács egyaránt nagy többséggel fogadta el csütörtöki ülésén a nemzeti alaptanterv tervezetét, de mindkét testület szükséges­nek tart néhány korrekciót a szövegben. A művelődési minisztérium sajtóirodájának tájékoztatása szerint a követ­kező hetekben elkészül a végső szövegváltozat. A közlemény utal arra, hogy a miniszter egy erősebb legiti­mizációt kívánt adni a tör­vénynek azzal, hogy mielőtt aláírta e fontos dokumentu­mot, szavazást kért e két szakmai testülettől. A szep­temberben Parlament elé ke­rülő közoktatási törvény mó­dosításáról szóló úgyneve­zett kis törvény-csomag sze­rint a Köznevelési Tanács­nak egyetértési, a Közokta­táspolitikai Tanácsnak pedig véleményezési joga lesz. Fóti dal az olajmaffiáról Az olajmaffia újabb trükkje miatt került kínos helyzetbe egy fóti család. Éppen vakációra készülőd­tek, amikor az APEH-től ajánlott levéllel állított be a postás. Mint kiderült, arról kaptak értesítést, hogy ta­valy másfél millió forint ér­tékben háztartási tüzelőola­jat vásároltak, és erre vissza­igényelték az áfát. Emiatt utólagos ellenőrzést akar tar­tani náluk az APEH. A há­zaspár azonban már két éve visszaadta az elektromos cikkek forgalmazására kivál­tott vállalkozói engedélyt, azóta semmilyen kereskedel­mi tevékenységet nem foly­tatnak, nincs is olajkályhá­juk, és soha nem vásároltak tüzelőolajat. Valakik tehát adataik és egykori adószámuk felhasználásával igényelték vissza az áfát. Természetesen a családnak, miután tisztázták magukat, nem kell fizetnie. Az ügyben a rendőrség meg­kezdte a nyomozást; a ma még ismeretlen tettesek felte­hetően sorozatban követtek el ilyen csalásokat. Az alvilág a személyi adatok megszerzésével is egyre gyakrabban manipulál. Erre utal, a rendőrség sze­rint, hogy a hét elején töb­ben is jelentkeztek a rendőr­ségen, mert autójukból, az étteremben vagy a strandon ellopták személyi igazolvá­nyukat és papírjaikat. • Philippe Labreveux, az ENSZ magyarországi me­nekültügyi főbiztosa a na­pokban Szegeden járt, poli­tikusokkal, vállalkozókkal és a Tisza parti városban élő menedékesekkel talál­kozott. A Tető alatti Ki­sebbségi Székházban tartott előadása után kértük nyilat­kozatra. • Információink szerint egyre több bosnyák me­nekült érkezik hozzánk. Hol helyezik el ezeket a , friss" menekülteket? - Az év kezdetétől kö­rülbelül 1500 menekült jött Magyarországra. Zömmel Boszniából, Bjelinából és környékéről. Ez azt bizo­nyítja, hogy a bosnyák lakta vidéken etnikai tisztogatás folyik. A megszálló szerb hatóságok látszólagos együttműködése ezekkel a szerencsétlen emberekkel úgy történik, hogy a fogoly­táborokból szabadulni kívá­nó bosnyákokat 2 ezer már­KÉRDÉS • Az ENSZ-főbiztosához Jönnek a bosnyák menekültek ka ellenében útiokmányok­kal látják el, átdobják őket a kis-Jugoszlávia területére, onnan pedig Magyaror­szágra. Sokan tovább men­nek Németországba, Svájc­ba, Svédországba és más nyugati államokba. Azok, akik a zöldhatáron át érkez­nek, semmilyen személyi okmánnyal nem rendelkez­nek, ők itt maradnak. Főleg Békéscsabán, bár legújabb értesüléseim szerint, ez a tábor már megtelt, így Nagyatádra irányítják őket. • Miért zárták be a csongrádi átmeneti tá­bort? - Ott mindössze 200-an voltak. A fenntartási költsé­gek viszont óriásiak, így ta­karékossági okokból került erre sor. Előtte a hajdúszo­boszlói tábort is bezártuk, hasonló okok miatt. Most négy tábor működik Ma­gyarországon: Nagyatád 1400, Békéscsaba 200, Bicske 150 és Vése 100 menekülttel. Összesen tehát mintegy 2 ezer menekültet tudunk a négy befogadó tá­borban elhelyezni, s ezek működtetési költségeit fe­dezni. • A napokban nagy port kavart a nagyatádi bosnyák orvosok ügye, akik, mint ismeretes, az Philippe Labreveux egykori Jugoszláviában szerezték okleveleiket, ám azokat nem honosí­tották, így a magyar ha­tóságok megvonták mű­ködési engedélyüket. Mi a helyzet ezekkel az em­berekkel és mi lesz az ügy végkimenetele? - Valóban, az a problé­ma, hogy ezek az emberek szabályos oklevéllel rendel­keznek, ám, azokat nem honosították. Hogy miért „kérték fel" őket tevékeny­ségük beszüntetésére, s mi­ért kell esetleg az országot is elhagyniuk, én tudom, de erről most nem nyilatko­zom... Ez azonban semmi­képpen sincs összefüggés­ben munkájuk minősítésé-. vei! Az előállt helyzet el­lenérerbízom abban, hogy itt fognak maradni e/ek a szakemberek, elsősorban azért, mert a magyarok ugyan el tudják látni .a nagyatádi tábor egészség­ügyi felügyeletét, de: nem tudnak kommunikálni a be­tegekkel, nem ismerik a nyelvüket, azonkívül a me­nekültek nem fizetőképe­sek, tehát a magyar törvé­nyek értelmében, nem tud­nak fizetni a szolgáltatáso­kért. Az orvosokról és munkájukról jó vélemény alakult ki a táborban, s re­mélem, ha másként nem, akkor a belügyminiszter úr segítségével megoldjuk majd ezt a problémát. Kisimre Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom