Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-06 / 156. szám
6 A HELYZET DÉLMAGYARORSZÁQ CSÜTÖRTÖK, 1995. JÚL. 6. Jelenet a filmből Szabó István Szabó opera filmet forgat Színház és politika szövevényei Film és valóság a forgatás szünetében. (Fotó: Hárs László) Offenbach titka munkacímmel két Offenbach-vígoperát feldolgozó televíziós filmet forgat Szabó István Oscar-díjas filmrendező a kecskeméti Katona József Színházban. A Mephisto és a Redl ezredes világhírű rendezője (akit operarendezőként is híressé tett a Trubadúr bécsi színrevitele) ismét egykori filmjeinek csapatával, köztük Koltai Lajos ugyancsak nemzetközi hírű operatőrrel dolgozik. A film német-magyar közös produkcióként készül a stuttgarti, berlini és londoni székhelyű Euroarts, a ZDF Arte valamint a magyar televíziós szórakoztató műsorgyártásból ismert MTM vállakózásaként. A film forgatása utolsó stádiumában tegnap az alkotók és producerek sajtótájékoztatón fogadták a hazai és külföldi újságírókat. A film alapját két buffóopera adja, amelyeket Offenbach Párizsban írt 1855-ben és 1857-ben, III. Napoléon idején. Szabó István rendező elmondta, hogy két operának, illetve első előadásuk körülményeinek különleges politikai háttere volt az, ami a német producerek által javasolt témát számára érdekessé tette. E háttérben az áll, hogy III. Napoléon színházszervezési okokból csak korlátozott számú szereplőre adott színháznyitási engedélyt; amikor Offenbach megírta első vígopráját, mindössze 2 színészt és 15 muzsikust alkalmazhatott, a második darabban pedig csak 5 színész és 30 zenész játszhatott. Az engedélyt Offenbach barátja, a kor ismert figurája Charles Auguste Louis de Morny gróf (a fáma szerint III. Napoléon féltestvére) szerezte meg s Offenbach színházából bátor, szókimondó politikai színházat csinált, politikai üzeneteit a színé-' szekkel mondatva el. A film íve is ezen a szálon fut végig: hogyan érvényesül Morny befolyása a politikára a színházon keresztül, miközben ö maga, a botrányok és sikerek szerzője a nézőtéren vagy a királyi páholyban ül, és hogyan érvényesül végül mégis Offenbach egyénisége. Szabó István ebben a keretjátékban helyezte el a két Offenbach operát. A hangfelvételeket a saarbrückeni rádió zenekarával és 7 ország előadóművészeivel készítették el, s a zene play back technikával szól majd a filmen. A film díszlettervezője T. Kovács Attila a színpadi jelenetekhez fekete-fehér hatású díszleteket tervezett, amely különleges ellenhatásban lesz majd a színházi környezet természetes díszletével. A német fél elmondta: egész Európában keresgéltek megfelelő színházi belsőt, míg végül Kecskeméten megtalálták. A Katona József Színház belseje szakasztott olyan, mint azé, amelyikben Offenbach első vígopráját előadták Párizsban. Ami a fényképezési technikát illeti, az operatőr Koltai Lajos szerint ezt ugyanúgy fogják fel, mintha mozifilmet forgatnának. A szokásos 3-4 helyett egyetlen kamerával dolgoznak, de mivel már megtalálták „a hangot, amelyen érdemes szólni", ez a technika annál inkább fog hasonlítani a film-írás technikájához. A film két főszerepét Jordán Tamás (Offenbach) és Kulka János (Morny gróf) játssza. Panek Sándor WMNHNMMNNMIHMNM^ • Tanúvallomások a Magda Marinko-perben Az élettárs meniette a menthetőt 1. S. kérésének eleget téve Varga Zoltán tanácselnök bíró Magda Marinkót kivezettette a teremből. (Erre egyébként a büntetőeljárási törvény lehetőséget ad.) Ezt követően 1. S. elmondta: 1991. nyarán Szabadkán ismerkedett meg Magda Marinkóval és 1993. februárja óta éltek Szegeden. Eredeti tervük szerint néhány hét után továbbutaztak volna Olaszországba, ahol végleg le akartak telepedni. A tanú megerősítette, hogy 1994. január 23-án este (ezen az éjszakán ölték meg Z. Nagy Bálintot és családját) moziban volt Magda Marinkóval, több más, már korábban kihallgatott személy társaságában. Vallomása szerint a filmvetítés után autóval hazavitték barátaikat, majd Magda Marinkóval egy pizzériában vacsoráztak, végül hazamentek. Megjegyezte: hamar elaludt és mivel általában mélyen alszik, nem tudja, hogy barátja elhagytae a lakást az éjszaka folyamán. A tanú kifejtette: nem tudja, hogy Magda Marinko miből teremtette elő a megélhetésükhöz szükséges pénzt. Bizonyos jelekből arra következetett, hogy Magda Marinko pénzbehajtással foglalkozik. Jellemzése szerint a vádlott féltékeny terA Fővárosi Bíróságon a Magda Marinkoper eddigi leghosszabb, több mint hét órán át tartó, tizenegyedik tárgyalási napját tartották meg szerdán. E napon tanúként hallgatták ki Magda Marinko volt élettársát, aki kérte, hogy az elsőrendű vádlott távollétében tehessen vallomást, mivel - mint mondta - szeretne őszintén mindent elmondani, de fél korábbi barátjától. (A nő Magda Marinkához fűződő élettársi viszonyára tekintettel megtagadhatta volna a vallomástételt, de nem élt mentességi jogával.) mészetű volt, gyakran hirtelen megváltozott a hangulata, és egyszer meg is verte őt. Megemlítette azt is, hogy Magda Marinko számára a gyerekek jelentettek mindent a világon, továbbá fontosak voltak még neki a kutyák és a lovak is. I. S. a bíróság által felismerésre bemutatott ékszerek közül néhányról azt állította, hogy azokat minden kétséget kizáróan a sajátjaként tud azonosítani. Több aranytárgyról azt mondta: neki is ugyanilyenek voltak a tulajdonában. (A bizonyítás annak megállapítására irányul, hogy a Magda Marinkótól, illetve az élettársától lefoglalt ékszerek a vád tárgyává tett bűncselekményekből származnak-e.) Egy másik tanú, Z. Nagyék bejárónője arról számolt be, hogy 1994. január 24-én nem tudott bejutni munkaadóinak házába. Két és fél órát várakozott, majd hazament. Csak másnap tudta nteg, hogy Z. Nagyék bűncselekmény áldozatai lettek. A lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés bűntettével vádolt Dobnik János szintén tanúként beidézett testvére hangsúlyozta: nem ért a fegyverekhez, így nem tudott meggyőződni arról, hogy mi volt az a tárgy, amit egy alkalommal bátyja szobájában talált. Vallomást tett Dobnik egyik barátja és egy korábbi barátnője is. Az egyik tanú Dobnikot művésznek nevezte, aki írással, festészettel foglalkozik. Ezzel a tervezett tanúkihallgatások befejeződtek, a csütörtöki tárgyalás napirendjén igazságügyi szakértők kihallgatása szerepel. Kinek tetszik Szent István? Mint köztudott, a városi közgyűlés csütörtökön dönt a Szent István szobor ügyében. A művet a polgármester kérésére a Képcsarnok Kárász utcai üzletének kirakatában tették közzé, hogy a szegedi polgárok véleményt alkothassanak róla. Tegnapi lapunkban - mivel kedden délután ilyen információt kaptunk - azt jeleztük, hogy az említett időpontig az üzletben elhelyezett füzetbe még senki nem írt véleményt. Ezzel szemben tegnap reggeltől sok telefonálónk jelezte, hogy ő bejegyezte véleményét az alkotásról. Mai lapunkban korrigálni szerettük volna a hibás tájékoztatást azzal, hogy röviden idézünk a véleményekből. Ezzel kapcsolatban délután a következő levelet kaptuk a polgármesteri hivatalból: „ Délmagyarország Szerkesztősége Dlusztus Imre Főszerkesztő Úrnak Tisztelt Főszerkesztő Úr! Tudomásomra jutott, hogy Pacsika Emília újságíró a Képcsarnokban kiállításra kerülő István király szobor felállításának véleménykutató füzetét kimásolta a Délmagyarország napilap számára. Ez á füzet az önkormányzati képviselők számára üzenet Szeged lakosságától. Tiltakozom az ellen, hogy az újságban a füzetben leírtak hozzájárulásom nélkül megjelenjenek. Szeged, 1995. július 5. Tisztelettel: A szokatlan levelet most kivételesen akceptáljuk. Hogy azért mégse fosszuk meg teljesen az olvasót a tájékozódás lehetőségétől, jelezzük, hogy a füzetbe bejegyzett vélemények a legmelegebb elismeréstől a merev elutasításig tartó skálán megoszlanak. Dr. Szalay István " Az, hogy ebben az esetben méltányoltuk a polgármester tiltakozását, természetesen nem változtat abbéli meggyőződésünkön, hogy a közügyek nemcsak meghozott döntésként, hanem minden összefüggésükben a nyilvánosságra tartoznak. • A felvételi ponthatár megállapításakor 3 tényezőt vesznek figyelembe a felsőoktatási intézmények: a jelentkezők számát, az általuk elért eredményeket, valamint a felvételi irányszámot. Azt a jelentkezőt, illetve átjelentkezőt, aki a meghatározott ponthatárt elérte, fel kell venni, aki alatta van, azt nem lehet felvenni. A döntés ellen csak jogszabálysértés esetén lehet fellebbezni a felsőoktatási intézmények vezetőinél. Pontszámát minden felvételiző ismeri, (gy a közölt táblázat alapján tudhatja, hogy felvették vagy sem. Fontos tudni, hogy az egyes intézmények (szakok) ponthatárai az eltérő pontszámítási rendszerek miatt egymással nem mindig hasonlíthatók össze. Erről bővebb információk a Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban találhatók. Az orvosegyetemek vezetői 36 ponthatárt határoztak meg, közöttük 10 egyetemi szakokra, 26 főiskolai szakokra vonatkozik. Az egyetemi ponthatárok Felsőoktatási ponthatárok 30 százaléka magasabb, 70 százaléka alacsonyabb az elmúlt évinél. Ez összefügg azzal, hogy az egyetemi karokra idén 2 százalékkal kevesebb volt a jelentkező, mint tavaly. Az egyetemi ponthatárok Debrecenben növekedtek, Szegeden és Pécsett csökkentek az előző éviekhez képest. Budapesten egy karon emelkedtek, két karon csökkentek. A főiskolai ponthatárok 45 százaléka emelkedett, ugyanilyen mértékben csökkent, 10 százaléka azonos a tavalyihoz viszonyítva. A főiskolai szakokra 32 százalékkal többen jelentkeztek az elmúlt évinél, a felvettek száma közel 8 százalékkal növekszik. A ponthatárok Debrecenben és Pécsett általában magasabbak a tavalyinál, Szegeden és a fővárosban, többségükben csökkentek. Egészségügyi felsőoktatási intézmények Szak D0TE POTE SOTE SZOTE HETE HETE Bp. Miskolc általános orvos 109 107 110 101 „ fogorvos 107 101 105 101 gyógyszerész -95 94 Főiskolai képzés ált.szociális munkás nappali 100 100 84 levelező 80 97 72 dietetikus 89 -92 diplomás ápoló nappali 100 77 _ 77 85 levelező 80 32 _ 50 91 egészségügyi szakoktató levelező --• • 90 egészségügyi ügyvitelszervező 92 -gyógytornász 89 91 102 102 KÖJÁL-felügyelő _ _ 85 mentőtiszt (levelező) _ _ _ 92 optometrista (levelező) -99 védőnő • Az Állambiztonsági Szolgálat még 1989. nyarán is előírta az újságíróknak, hogyan tudósítsanak a magyar belpolitikai változások külföldi visszhangjáról. Egyebek közt ez is kiderült a belügyi irattárak áttekintése során. A munkát végző történész-levéltáros testület tájékoztatóján az is elTudósítások az államboloiiságnak 1989-90-es iratmegsemmisítések teljes feltárására. hangzott, hogy újabb vizsgálatot tartanak indokoltnak az