Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-05 / 155. szám

BWHHBH 1 1 • .. •I":"...l.'. VjJfc ..-Te 8 SPORT DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1995. JÚL. 5. SZERDAI SZISZEGÉS BÁB(A). Most látom csak, milyen hálátlan dolog játékvezetőnek lenni. Különösen akkor, ha valakit nem csupán a „laikus" szurkolók és a „nagyokos" újságírók szapulnak, hanem még saját kollégái is. A déli végeken, úgy tűnik, éledezőben a bírókannibalizmus. A többség (erről jó néhány telefon és levél tanúskodik) egyes-egyedül az ideiglenes JB-elnök vérére szomjazik. Bába Sándoréra. Akiről egy hete ezeken a hasábokon nagyjából annyit állapítottunk meg, hogy a női MK-döntőn inkább megye hármas, semmint NB ll-es szinten sípolt. Azóta az általa irányított testület tagjai - ki névvel, ki anélkül - megvádolták már mással is. Például diktatórikus bajiammal, gyerekességgel, alkalmatlansággal, szánalmas besúgóhálózat mozgatásával, azzal, hogy olyan szolgalelkű mamelukokkal veszi körül magát, akiket bábként ráncigálhat ide-oda. Az igazán szomorú az egészben az, hogy a jelek szerint itt, Csongrádban nem csupán a foci, ez a sokunktól ellopott játék lett gyógyíthatatlan, hanem már közvetlen környezete is. A bírók lázadásával ettől függetlenül (vagy inkább éppen ezért...) szombati számunkban részletesen is foglalkozunk. Addig meg, jobb híján, találgassunk: sok felnőtt közt elvész-e „a" Bába? • Teheránban adnak egymásnak randevút a világ legjobb junior korú birkózói. A népes mezőnyben ott vannak a magyarok, köztük két Szegedi VSE-s fiatal is. Kalcsevics László az 57, míg Szarka Imre a 48 kilogrammban veszi fel a küzdelmet. Tegnap Kiss Tibor, a Szegedi Vasutas szakosztály elnöke telefonon felhívta a vb helyszínét, ahol a következő tájékoztatást kapta, amit aztán lapunknak továbbított, így megtudtuk, hogy Szarka Imre mindkét fogásnemben szőnyegre lép, míg Kalcsevics László csak a kötöttfogásban indul. A 48 kiloKalcsevics • J « HBMff grammban l$-au, míg az 57 kg-ban 24 en próbálják ka a felkészültségüket.. Az első fordulóban Szarka szereplését ment kísérte szerencse, mert török efflemfeMtől 5:#-ás pontozásos- vereséget szenvedett. Kalcsevics az első kanyarban technikai tussal legyőzte a dél-afiriikai tomkózót. • A Balmazújváros visszalépett NB H-es mai«lhat a Vásárhely! Az MLSZ-ben kedden elkészítették a labdarúgó NB II. 1995/96-os szezonjának sorsolását A Balmazújváros közölte, hogy visszalép a másodosztályú küzdelmektől, s ősszel az NB Ill-ban indul. Helyette a legjobb kieső, az a Hódmezővásárhelyi LC szerzett jogot az indulásra, amely tavasszal egyszer már bejelentette, hogy anyagiak hiányában nem vállalja tovább az NB H-es szereplést. A vásárhelyiek akkor néhány nappal később mégis a folytatás mellett döntöttek, most pedig az az érdekes helyzet állt elő, hogy a helyi szponzorok kikötötték: csak a másodosztályban támogatják a HLC-t, az NB Hl-ban semmiképpen. A Hódmezővásárhelynek így jobbkor nem is jöhetett volna a Balmazújváros viszszalépése... A másodosztály őszi küzdelmei augusztus 13-től november 19-ig tartanak, a tavaszi idény pedig március 10-én rajtol és június 16-án fejeződik be. Az órára lebontott részletes menetrendet július 12-én, szerdán, illetve másnap, csütörtökön készítik el. Vízparti toborzó Vízisportok űzésére alkalmas sportnapközi nyílik Algyőn. Az érdeklődők bővebb felvilágosítást a 06-60-381-083-as telefonszámon kapnak. Eldöntötték, hogy a 32 csapat közül melyek kerülnek a Keleti, melyek a Nyugati csoportba. Az első osztályból kiesett Sopron és Nagykanizsa Nyugaton folytatja, akárcsak a feljutók közül a Balatonfüred, az Mrd és a Kaposvár. A Keleti csoportba került három újonc, az Eger, a Sényő és a Kecskemét. A fővárosi együttesek közül a III. kerület kérte az MLSZ-t, hogy a következő szezonban is a Keleti csoport küzdelmeiben vehessen részt. Ezt a szövetség és a többi csapat elfogadta, így a BKV Előre és a Budafok maradt Nyugaton. A Baja viszont a Nyugati csoportból átkerült a Keletibe. Nemrég !ai:üko/orr. egymással a két hajdani íüibdariígx) szomszédvár, az UTC és a SZAK crégfiúeaapata ai Kertész uittcáktm, mintegy 1001 néz® elláffi. A mérkőzés, "jegyzőkönyve": UTC-SZAK2-2 UTC: Újftdlyi Haskav KimasHcz. Lovász. Horvárhi A. Krecskai. Rappert. Kovács J.. Kovács $_, Juhász. Magyar,. Ördőgti. fftr•yaidkiiirtii, Gerecz,. Vaatgai M., Nagy. SZAK:. Tónk,. Tódor, Dara, Zöldi, Mészáros Z. Saumosvöígyi. Horváth. Nádudvari. Mészáros L Varga B.. Vftáfe. Gólszerzők:: Kovács S„ K©>vácsl. iH. Varga B„ Mészáros Z. • Aranyos alkimisták albuma (3.) „Én Szegeden akarok bajnok lenni!" a Amióta az első csapat játékosa - márpedig igen régóta, 17 éves korától az - húzóembere, meghatározója a társaságnak. A szegedi „röplabdaiskola" jellegzetes egyénisége, magán hordozza tanítómesterei valamennyi kézjegyét. Tehetségére mi sem jellemzőbb, hogy már szárnybontogatásakor túlhaladta korát. A nyúlánk fiú hasonló évjáratú társai közül nemcsak magasságával, gyors csuklójával és fantasztikus ruganyosságával, de rendkívüli gömérzékével, hatalmas lecsapásaival is kitűnt. Ezért aztán az edzői kar váltott eredeti elképzelésén, mármint azon, hogy feladót faragjanak „Huii"-ból. Ütőjátékos lett, és nem is akármilyen, hiszen a szegedi röplabdasport újkori példaképe nélkül ma már a válogatott kezdő hatosa sem képzelhető el! . Életét a röplabdára tette fel, mindent alávetett és vet a sportnak, igazi profiként él és cselekszik. Nagyon sokszor, és sokan megpróbálták elcsábítani Hulmann Zsoltot Szegedtől, ám neki mindig a „Nem!" volt a válasza. „Sanyi bá'! Én Szegeden akarok bajnok lenni, mégpedig most!" - mondta legutóbb húsvétkor, edzője vállára borulva. Óhaja beteljesült, mégpedig úgy, hogy összteljesítménye alapján a Medikémia Szeged egyik, hanem a legjobbja volt bajnoki évben... Kötetlen csevelyünkkor minden „logikai sorrendet" NÉVJEGY HULMANN Zsolt Született: 1969. január 26-án, Szegeden Magassága: 190 cm Eddigi klubjai: Szegedi Építők SE, Délép SE, Szeol-Délép SE, Papiron SC, Medikémia Szeged Válogatottságainak száma: ifjúságiként 113szor, felnőttként 70-szer öltötte magára a címeres mezt Eredményei: bajnoki bronz-, ezüst- és aranyérem, kétszer Magyar Kupa-győzelem Fotó: Gyenes Kálmán mellőzve váltottunk szót a csupa nagybetűs „ÉLET"ról, a családról, a szerelemről, a hobbiról, no és természetesen a sportról. Ráhangolásként azt kérdeztem tőle, mi jut eszébe, ha meghallja edzője, Nyári Sándor nevét? „A tisztelet!" — árulják el csillogó szemei a „belülről" fakadó, nagyon is őszinte érzelmeket. A váratlan bevezető után lazábbra engedtük a gyeplőt, hogy igazándiból kitárulkozhasson. „Érdekel az autó, imádok vezetni, szívesen hallgatok könnyűzenét, miközben a konyhában teszek-veszek, de kedvemet lelem az elektromos herkentyűk bíbelésében is" - közli, mi minden képes még lekötni figyelmét a röplabdán kívül. A konyhánál maradva, természetesen a kedvenc étele és itala felől is érdeklődöm. Teszem ezt azért, mert nagyon is jól emlékszem, hogy nem is oly rég", amikor a „lenni, vagy nem lenni" kérdése foglalkoztatta az egyesületet, Zsolti - élsportoló létére - nem szégyelle kijelenteni az öltözőben, odáig jutottak, hogy otthon bizony nincs mit enni a családjának! Szerencséle ez az időszak viharok nélkül múlt el, s ma már nincsenek ilyen gondjai sem neki, sem társainak. „Imádom a grillcsirkét, és ünnepi alkalmakkor nem vetem meg a jó vodkát narancslével hígítva" — meséli, számára mi is a lukullnszi lakoma. A pénz, mint mondta, soha nem vetette tol, ezért aztán ha megnyerné a lottó főnyereményt „Élnék, mint Marci Hevesen, de szívesen nyaralnék a Bermudákon is! " - sejteti, hogy nem esne kétségbe, ha nagyobb öszszeghez jutna. Csapongó gondolatai a gyermekkori ábrándokat is felidézik: „Állandóan a jjobémál jobb kajákról, márkás; italokról., a szép lányokról, rmi meg a különleges lámpákról álmodoztam" — említi fülig érő szájjal, mily' széfes skálán mozgott niáir akkor is érdeklődési kőre, ami azóta igencsak beszűkült.. „Aki nem tudná, més vagyok, van egy tündéri gyermekünk,, csak a családnak élek" — teszi érthetővé visszavonulását, es azt, hogy maiért éppen a szőke a nőideáfjja. A világ történetaíéréi, mivel mindig összefüggésben van a politikával, nincs jó vétenmémniyet még gondolatban is igyekszik magát távol tartani a különböző válságokat, háborúkat kiváltó eseményektől. Ami nem jelenti azt, hogy ne lenne tájékozott. „Nem az. udvariasság mondottja velem, hogy a DM jó lap, szinte' mindent megtalálok bemne, ami érdekes itthon és külföldöm. Szeretem olvasni" — vallja be az újsághoz való kötődését. Amikor hazánk' nem: éppen széppel és jóval kecsegtető .jövőképét" ecseteljük, beszélgetésünk során először válik komollyá. „Szeretnék később is normális körübméynek között élni" — tudatja, mire vágyik a röplabdán túli időszakban.. Abban a szerencsés hehzelbern vagyok, hogy emmek rendkívül szimpatikus, mindig és mindenütt udvarias, előzékeny fiatalembernek kezdettől fogva kísérhetem pályafutása, sorsa sót. Ezért is merem ni: ka egy sportoló' tett azért, hogy a csúcsra jussom, úgy „HuM" igen, tehát ha valaki megérdemli a bajmotí aranyat — ö mindenképpen! Töröktől fa képen fekete alsóban) sokat vártak a Szeged FC-nél, de keveset nyújtott, sőt egy adott pillanatban itt hagyott csapot-papot, és visszament Tiszakécskére. (Fotó: Gyenes Kálmán) játékosból sokszor tizenegy sem volt sem adták három edzőnél alább... Az ér íocibakija volt az „erők egyesítése", A kék-fekete-fehérekhez ennek érdekében három neves idegenlégióst is szerződtettek, akik nem kevés pénzébe kerültek a klubnak. Itt játszott Szegeden vendégmunkásként Pécsről a román Dorobantu és az ukrán Csabán, valamint a Vasastól a szetrb Vasziljevics. Dorobantut kivéve, valamennyien csak a mérkőzésekre jártak le a Tisza partjára, nem edzettek együtt a többiekkel, csupán azt az időt töltötték itt, arntíg a mérkőzés tartott... Nagyobb változást azonban ők. sem hoztak a csapat életébe, talán csak annyit, hogy hozzásegítették az SZFC-t althoz, hogy az önkormányzati támogatáshoz jusson. Igaz aztán a kapott pénz jó részét éppen nekik fizették ki_ Az áj év kezdetén lényeges változás történt a Szeged FC életében. A város két NB III as csapatának (SZFC, Dózsa) vezetői úgy döntöttek, hogy „egyesítik erőiket", s megpróbálnak a kecskemétiek nyomába eredni. Ennek érdekében a Szegedi Dózsa labdarúgó csapata, antely csak rosszabb gólkülönbségével maradt le az önkormányzati támogatásért folyó versenyben, megszűnt, játékosait átigazolták a Szeged FC-hez. így a nagymúltú csapatnak január elején mintegy 30 játékos állt rendelkezésére ahhoz, hogy kiválogassák azt a 22 labdarúgót, aki megpróbálja megvalósítani az elképzeléseket. A cél ugyanis egy volt: még ebben a bajnokságban felkerülni az NB Ilbe! Ebből a klub elnöksége, amely az új évben újabb tagokkal bővült, jottányit sem engedett. Voltak olyan labdarúgók (Tóth Z.. Csehó, Sahin. Krajczár) akik már az ekjén kijelentették: nem, tartják megvalósíthatónak az ötletet, nem kia keret tagjai lenni. Pénzszűke világunkban kevés olyan csapat, amely kiesett egy alacsonyabb osztályba, gondolhat azonnali visszajutásra. A Szeged FC gárdája sem úgy vágott neki az NB IH-as bajnokságnak, hogy egy esztendő után ismét elfoglalja helyét az NB H-esek között. Nem tette ezt lehetővé a klub anyagi helyzete, sem pedig szűkös játékoskerete. Maradt tehát a célkitűzés, a minél jobb szereplés, aztán a majd meglátjuk szemlélet. A minél jobb szereplés elsősorban abból állt, hogy a Tiszapartiak legyenek a szegedi csapatok közül az őszi szezon végén a legjobbak, mert egy hármas (Szeged FC, SZVSE, Szegedi Dózsa) megállapodás érteimében az a csapat részesül csak önkormányzati támogatásban, amelyik a másik kettőt megelőzte. Mások, látván, hogy a szegedieken kívül más városból is verbuválnak a csapathoz játékosokat, ezért álltak el a további munkától. Ide került ugyanis Török, Kanál, Szurgent, majd később, igaz csak egy-két mérkőzésre, Puhalak és Rott is. Voltak olyan hangok is az elnökségben, hogy ne azonnali feljutást követeljenek, hanem a tavaszi alapozás után a következő bajnokságban legyen ez konkrét cél. A többség azonban csak az azonnali sikerről volt hajlandó hallani. Amikor Czibere László, akit a csapat szakmai irányításával megbíztak, kétségeit fejezte ki a sikert illetően, válaszút elé állították: vagy vállalja így, ••I vagy mással tárgyalnak. A szakember vállalta, de arra ó sem számított, hogy már az első mérkőzéseken szerte foszlik mindennemű felkerülési álom. A Mezőkovácsháza ellen még nyögvenyelősen győzött a csapat, de következett a SZFC „Waterlója", a Vasutas elleni mérkőzés, amelynek elveszítése szinte minden további erőfeszítést feleslegessé tett. Nem beszélve a Cegléd elleni döntetlenről, valamint a nagy rivális, a KTE ellen elmaradt győzelemről. Az elnökség józanul gondolkodó tagjai levonták a megfelelő következtetést, s benyújtották lemondásukat, különösen a mezőberényi kudarc után. Amilyen nagy volt januárban a csapat körül a nyüzsgés, olyan csend lett egyszeriben. Drákói szigort vezettek be, a játékosok csak a teljesítmény (győzelem) után kaptak pénzt, Czibere László edző is bedobta a törölközőt, helyét a tapasztalt szakember, de segíteni már nem tudó Portörő Gábor vette át, hogy aztán ő is belássa: erejét meghaladja a feladat... Közben fogytak a játékosok is, nem egyszer tizenegy hadra fogható embere sem i volt az együttesnek. A vé- í gén, Makó ellen, már a rég elfeledt Vasziljevicset is elő kellett rángatni, hogy egy csapatot ki tudjanak állítani. Az edzői poszton, akárcsak a bajnokság kezdetén, ismét Nagylaki Kálmánt lehetett találni (igaz előtte már megjárta Vásárhelyt is), aki mint egy sülyedő hajónak a kapitánya kitartott a csapat mellett... Végül is a gárda még csak a dobogó közelébe sem tudott kerülni, a középmezőnyben végzett, amit „erő- ! egyesítés" nélkül, talán csak önerőre támaszkodva is meg tudott volna valósítani. ^jttttiiriÉí Veszprémben rendezték a 6. Hungária Kupa nemzetközi kemdóveisenyt, amin 17 férficsapat vett részt. Az eseményen a szegedi együttes (iCsola T„ Kovács /., Tráser 71, Hatvani L„ Sitka A.) mindössze egyetlen találattal vesztett a berlini csapattal szentben, így meg kellett elégednie a 3. helyezéssel. A kupát a budapesati VSzM nyerte, második a berlini, harmadik a szegedi, a negyedik a BRSE gárdája lett A szegediek harmadik helyének úgy is örülhetünk, hogy tudjuk, a találatok számolgatása pontegyenlőség, azaz döntetlen esetén alakítja ki a sorrendet... A mostani eredmények azért is értékesek, mert jól tükrözik a hazai kendósport fejlődését. A fővárosi csapatok közé - mind az országos, mind a nemzetközi versenyeken - Szeged rendszeresen „beékelődik" 2-3. helyre. A német csapatok az elmúlt évig minden versenyt megnyertek Magyarországon, ám most fordult a helyzet, amiben a hazánkban oktató IOCV (Japán Önkéntes Külföldi Szolgálat) edzőknek oroszlánrészük van. Horgászverseny A balástyai Alkotmány HE július 9-én (vasárnap) az őszeszéki tavón versenyt rendez. Nevezni (300 forint személyenkén) július 8-án 16 óráig lehet személyesen Bárkányi Jánosnénál vagy Boldizsár Ferencnél (Balástya, Rákóczi u. 5.). A vízterületen július 8-án 0 órától másnap 12 óráig tilalom van. A versengésre vasárnap reggel 5 órakor kell jelentkezni a tónál.