Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-05 / 155. szám
6 HAZAI TÜKÖR DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1995. JÚL. 5. A MAGYARORSZÁGI VENDÉGFORGALOM ADATAI 1991 -1 995 Kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek száma (ezer fő) Szállodák vendégeinek száma (ezer rő) © TP /fes 350030002823 07Í"! Külföldi • Belföldi 25002074 2M9 •• 1955 1954 H 200015001000 1991 1992 1993 1994 1995. jan-márc. 1991 1992 1993 1994 1995. jan-márc. Négy hónap alatt tízmillió külföldi téblábolt nálunk A turizmus központilag regisztrált, devizabevétele mintegy 370 millió dollár volt 1995. elsó' négy hónapjában. Ez 22,8 százalékkal több a tavalyi év hasonló időszakához képest. Tízmillió külföldit fogadott ez idő alatt az ország, májusban pedig 3,5 millió látogató kereste fel Magyarországot. Mindezt Schagrin Tamás, az Országos Idegenforgalmi Hivatal (OIH) elnöke közölte keddi sajtótájékoztatóján. Kelet-Magyarország második legnagyobb Egyházmegyei Kincstára és Múzeuma nyílt meg az elmúlt héten Szegeden a Püspöki Palota hátsó szárnyában. Hozzá keli tenni: új és állandó kiállítóhelyiség létrehozása nem kis dolog akkor, amikor országszerte anyagi gondokkal, bezárásokkal, leépítésekkel küszködnek a múzeumok. Mátyás-miseruha (XV. század) Mátyás király szoros kapcsolatban állt korának legjelentősebb itáliai reneszánsz központjaival, különösképpen Firenzével. E későgót miseruha anyaga is itáliai fémszálas brokát, melyet szimmetrikusan elhelyezkedő gránátalma-minták díszítenek. Az 1773-ban készült kazulakereszt hímzése magyar munka. Alján a térdelő Szent István királyt látjuk, amint éppen felajánlja az országot Máriának. Alatta aranyozott sodrott dróthímzésű fölirat: „Auxiliatrix Szegedien 1773." (Szeged segítője). A török hódoltság idején a helybeli kolostorok számos kincse, ereklyéje, kultusztárgya került az alsóvárosi ferences kolostorba. Többek között itt őrizték a Dömötör-templom legendás Mátyáskazuláját, melynek keletkezését Heltai Gáspár a következőképpen örökítette meg: „Mikoron egyszer (Mátyás) Szegeden az gyűlésben vala, és Szent Demeter napján bement volna a nagy missére, és látta volna, hogy nem igen jeles kazula avagy missemondó ruha volna a plébánoson, a nagy missén mindjárást offerendára méne, és mikoron megköriilte volna Szent Demeternek oltárát, mindjárt levoná az ő felső ruháját, és az oltárra offerálá azt, hogy Szent Demeternek kazulát csinálnának belőle. Becsülik vala kedig azt a ruhát hatvan ezer forintra." • Mit ér egy cég, ha szegedi Dóm téri randevú Szegedinek szegedi a környezete, mégsem ismeri igazán. Ha egy idegen jön a Tisza-parti városba, néhány óra alatt tesz egy kört, eszik valami finomat egy jobb vendéglőben, s talán ezzel el is intézte a program érdemi részét. Néhányan egy-egy kuturális rendezvényt is esetleg beiktatnak. Szeged gazdasági életével, szolgáltatásaival, jellegzetes szakmáival, hagyományaival, népművészetével csak véletlenszerű és felszínes a találkozás. A Woodlands Kft. egy szépen megépített kiállítással szeretne fordítani a helyzeten. Augusztus 11-20 között a Szabadtéri Játékok hét" utolsó előadásához csatlakozva, Dóm téri Randevú címmel ad lehetőséget a várost reprezentáló cégeknek, vállalkozóknak, kézműveseknek és iparművészeknek a bemutatkozásra. A július 20-ig jelentkezők a sajátos helyszín és közönség révén hatalmas nyilvánosságot, s ezzel együtt lehetséges vevőket kaphatnak cserébe. Az esemény különlegességét és érdekességét fokozná, ha sikerülne elfeledettnek hitt hagyományokat és szakmákat is feleleveníteni. Az ötleteket a 6720 Szeged, Horváth Mihály u. 3. szám alá várják a rendezők. Ampolnakészlet Mindszentről Egyházi kincsek. (Fotó: Gyenes Kálmán) i Egyházmegyei Kincstár és Múzeum a Püspöki Palotában Felbecsülhetetlen értékű kincsek XX. századi alkotás egy sincs A múzeum elindítását, mint ahogy azt Gyulay Endre megyés püspök a megnyitón elmondta, 1988-ban tervezték, de nem a Dóm tér 5. szám alatt, hanem Alsóvároson. A rendszerváltozást követően azonban visszajöttek a ferences barátok, áldozatos munkával felújították templomukat, s a kiállítóhely szűknek bizonyult. Hosszas keresgélés után esett a választás a Püspöki Palota hátsó szárnyára. A kiállított műkincseket a Móra Ferenc Múzeum szakemberei és a Püspöki Hivatal munkatársai gyűjtötték össze a szegedcsanádi egyházmegye területén lévő plébániákról, templomokból, kápolnákból és egykori kolostorokból. A szobrok - többek között a Bécsben készült egykori Dömötör templom oltárszobrai -, az egyházi textíliák - a dalmatikák és a miseruhák -, valamint az ötvösanyagok a kelyhek, a cibóriumok, a monstranciák, a feszületek, a gyertyatartók, a tömjénezők és az ereklyetartók - a XV-XIX. századból valók. XX. századi alkotás egy sincs az összegyűjtött értékek között. Itt minden a múltat idézi. A múlt tanít, hangsúlyozta a megyéspüspök a megnyitón, majd felidézte azoknak az áldozatos embereknek a munkáját, akik még komolyan vették az oltárt, és áldozatot hoztak azért, hogy templomaikba és tereikre mesterművek kerüljenek. A műveken felfedezhető a régi korok mestereinek lelkiismeretes kezemunkája. Látható, hogy a művészek a szívüket és a hitüket is beleadták az alkotásokba. „A régi, középkori szobroknak a hátulját is meg lehet nézni, az is tökéletesen kidolgozott, mert Istennek készült, aki mindent lát." Csoda, hogy épségben maradt A textíliákat és az ötvösanyagokat az elmúlt évszázadokban használták az egyházi liturgiák és szertartások folyamán. Ezeket, részben koruknál, részben különleges értéküknél fogva, ahol tehették, kivonták a forgalomból, hogy jobban tudják őrizni őket. A fiatalabb hívők ennek okáért nem is ismerhetik a hitélet eme rekvizitumait. A kiállított műtárgyak között felbecsülhetetlen eszmei értékkel bír az alsóvárosi ferences kolostor kincstárából származó XV. századi Mátyás-; illetve Szent Gellért-miseruha, valamint a deszki plébániáról származó gótikus kehely. Szinte csoda, hogy ezen a vidéken - ahol a török majd' mindent elpusztított másfél évszázados uralma alatt - a kincsek épségben megmaradtak az utókor számára. A legjobb helyről és mestertől a legszebb alkotást A műkincseket, mint ahogy azt Zombori István muzeológus elmondta, a régió kispénzű, hívő emberei vették meg templomaik számára. Ők gyűjtögették, kuporgatták össze annak idején filléreiket, hogy „a legjobb helyről, a legjobb mestertől, a legszebb alkotást rendeljék meg a falu templomába, oltárára. " A múzeum szakemberei és a Püspöki Hivatal munkatársai az egyházmegye közel harminc plébániájáról gyűjtötték össze a kincseket. Egyebek mellett olyan településekről, mint Újkígyós, Gyula, Dorozsma, Kövegy, Szarvas, Elek, Deszk, Szeged. A magyar és egyetemes művészettörténet pótolhatatlan értékeit, kincseit és örökségét az Egyházmegyei Kincstár és Múzeumban tekinthetik meg az érdeklődők hétfő kivételével - naponta délelőtt 10-től este 6 óráig. Si. C. Si. • Az „üzenőfiizet" egyelőre üres Kinek tetszik Szent István és Gizella? A szobor a kirakatban. (Fotó: Gyenes Kálmán) A május 18-i közgyűlési döntés óta különböző vélemények láttak napvilágot a sajtóban Kligl Sándor „Szent István és Gizella" című szobortervével kapcsolatosan. Dr. Szalay István polgármester előző héten pénteken annak érdekében, hogy a közgyűlés a vitát lezárhassa, felhívással fordult a város lakóihoz. Ebben szerepelt, hogy „a szobortervet a város polgárai is megtekinthetik a Képcsarnok Kárász utcai Gulácsy Lajos bemutatótermében, s véleményüket önkormányzati képviselőik útján érvényesíthetik a július 6-i testületi ülésen." Tegnap néhány képviselőt sikerült utóiérnünk, akik elmondták: a felhívás után eddig sem telefonon, sem levélben nem keresték meg őket a választópolgárok, hogy milyen álláspontot képviseljenek szobor-ügyben. Gila Ferenc személyes beszélgetései alapján szűrte le, hogy a laikusok elfogadják és támogatják a szobortervet, egyben nem értik a művésztársadalom vitáját. Dér Ildikó, a polgármesteri hivatal főtanácsosa lapunk kérdésére közölte, hogy péntek óta körülbelül húsz telefonhívást kaptak szobor-ügyben a városházán. A telefonálók mindegyike dicsérte Kligl alkotását, azt szépnek és esztétikusnak tartotta. Víghné Martonosi Ildikó, a Képcsarnok vezetője elmondta: a felhívás óta sokan megnézték a szobortervet. Hétfő délután óta egyébként a véleményüket is leírhatják az érdeklődők abba a füzetbe - sőt, ezen keresztül üzenhetnek is az ügyben kerületi képviselőiknek -, amit a polgármesteri hivatal kérésére nyitott a Képcsarnok. Kedd délutánig, mint ahogy azt a vezetőtől megtudtuk, egyetlen egy feljegyzés sem került a füzetbe. Holnap, ha a képviselő-testület úgy dönt, újratárgyalják a városatyák a Szent István szobor elhelyezésével kapcsolatos ügyet. Sz. C. Sz. Az az ilyen fontosságú ügyekben legalábbis szokatlan önkormányzati döntés, miszerint nem írnak ki pályázatot a szegedi Szent István szoborra, biztosítva ílymódon a választás lehetőségét, alaposan fölkavarta a művésztársadalmat, amit tükröztek a lapunkban is megjelent vélemények. Azóta Zombori László például már megbánta, hogy annak idején aláírta a művészeti kollégium tiltakozó nyilatkozatát és ezért lemond kollégiumi tagságáról. Kalmár Márton pedig eljuttatta hozzánk .levelét, amelyben közli, hogy mivel a művészeti kollégium véleményét mind a kulturális bizottság, mint a közgyűlés figyelmen hagyta, visszavonja a kulturális bizottságba történt jelölését. Indokait - csakúgy, mint az időközben postánkban összegyűlt véleményeket - lapunk 15. oldalán, Kapcsolatok rovatunkban olvashatják.
