Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-05 / 155. szám

SZERDA, 1995. JÚL. 5. BELÜGYEINK 3 Vannak konkrét javaslataim, de egyelőre nem mondom el — nyilatkozta Bokros Lajos pénzügyminiszter az újságírók érdeklődésére azután, hogy kedden a Képviselői Irodaházban több mint egyórás megbeszélést folytatott Szekeres Imrével, az MSZP frakcióvezetőjével. • A pénzügyminiszter be­számolt a szocialista politi­kusnak a stabilizációs cso­magot érintő alkotmánybíró­sági döntés nyomán kidolgo­zott elképzeléseiről, azzal, hogy a kormány csütörtöki ülésén hozzák meg e téma­körben az előzetes döntése­ket. Bokros Lajos a kabinet határozatai után hétfőn rész­letesen tájékoztatja az MSZP frakcióját a javaslatokról. Bokros Lajos úgy véleke­dett, hogy a tervek megvita­tására nagy valószínűséggel össze kellene hívni az Or­szággyűlés rendkívüli ülését, ám hozzáfűzte: vizsgálják annak lehetőségét, hogy ezt .Uzótábvbí e gráiM ehokséee wlWwwl wwil mi VHvWI^IVnHI miként lehet elkerülni. A legfontosabbnak mindazo­náltal azt tartja, hogy ne ha­lasszák el a végtelenségig azoknak az intézkedéseknek a bevezetését, amelyre az Alkotmánybíróság csak ha­lasztó hatályú döntést ho­zott, de magukat a rendelke­zéseket tartalmilag nem mi­nősítette. A miniszter arra sem kívánt válaszolni, hogy terveiben a „funyiró-eh?" ér­vényesül-e, csupán annyit mondott: van remény arra, hogy pótolják a költségve­tésből kieső 12 milliárd, a tb-alapok költségvetéséből hiányzó 15 milliánl, s a sze­mélyi számokkal kapcsola­tos döntés miatt kieső 10-12 milliárd forintot. A találkozót megelőzően délelőtt ülésezett a Magyar Szocialista Pánt országos el­nöksége. A testület mintegy hiront és fél óras kötetlen eszmecserén 'tekintette át fé­léves unkáját, s úgy érté­kelte, hogy szorosabb együttműködésre van szük­ség a kormány, a frakció és a páitelnökség között. Az ülé­sen részt vett Horn Gyula kormányfő-pártelnök és Gál Zoltán, az Országgyűlés el­nöke is. Az elnökség - mi­ként azt Csíntalan Sándor ügyvezető alelnök az egybe­gyűlt újságíróknak elmondta — ezúttal nem hozott dönté­seket, sem állásfoglalásokat. Abban viszont megállapod­tak, hogy a kormányhoz és a frakcióhoz hasonlóan a párt­elnökség is egész nyáron fo­lyamatosan dolgozik A mi­niszterelnök jelezte, hogy későbbre halasztja július kö­zepétől tervezett szabadsá­gát- Az elnökség és az appa­rátus vezetői egyébként — egy korábbi döntésének megfelelően - e hét közepén úgymond „edzőtáborba" vo­nulnak, s javaslatot tesznek az elnökség második féléves üléstervére. Philippe Labreveux, az ENSZ magyarországi főbiztosa megérkezik a Tető alatti Kisebbségi Székházba. (Fotó: Kantok Csaba) Több jut a menekülteknek Szervezettebben, s ebből adódóan jobban szeretné az ENSZ támogatni a menekül­teket Magyarországon. Volta­képpen ez volt a lényege an­nak az előadásnak és beszél­getésnek, amelyet Philippe Labreveux, az ENSZ magyar­országi főbiztosa folytatott tegnap este Szegeden a Tető alatti klubházban. A főbiztos, aki a délután folyamán talál­kozott dr. Szalay István pol­gármesterrel, dr. Mécs Lász­lónak, a szegedi önkormány­zat kisebbségi tanácsnokának és dr. Bárkányi Gábornak, a Menekültügyi és Migrációs Hivatal szegedi vezetőjének társaságában látogatott a Bo­lyai utcában lévő székházba. Labreveux kifejtette, hogy a Menekültügyi Főbiztosság egyezményt írt alá a magyar kormánnyal, amelynek értel­mében növeli a valamikori Jugoszlávia területéről hoz­zánk érkező menekültek, va­lamint az úgynevezett mene­dékesek segélyezését. így a jövőben magasabb havi étke­zési és lakbértámogatást kap­nak. Támogatják a beilleszke­désüket is, mégpedig oly mó­don, hogy - ha nem magyar az anyanyelvük - nyelvtanfo­lyamokat szerveznek szá­mukra, szakképesítési támo­gatást biztosítanak, valamint úgynevezett indulási segélyt adnak a családoknak a leg­szükségesebb háztartási fel­szerelés beszerzésére. Pénz­beli támogatást nyújtanak azoknak a vállalkozóknak, akik hajlandók a menekültek szakmai felkészítésében, il­letve átképzésében közremű­ködni. Philippe Labreveux és munkatársai az esti találko­zón válaszoltak a menedéke­sek által feltett, zömmel az elhelyezkedéssel kapcsolatos, kérdésekre is. K.F. A helyzet rossz Magyarországnak középtávon meg keU felelnie az Enrópai Unió kritériumrend­szerének. Ez azt jelenti, hogy a költségvetési hiánynak - privatizációs bevételeket nem számítva - közelíteni keU a GDP 3 százalékához, szemben az ez évre várható 6-6,5 százalékkal. Lényeges az is, hogy a központi költségvetés eladósodása mi­ként alakuL te európai kritériumrendszer e tekintetben a GDP 60 százalékát en­gedi meg. Magyarországon a helyzet ennél lényegesen rosszabb, a költségvetés bel- és külföldi kamatozó és nem kamatozó adóssága 1994 végén megközelítette a GDP 87 százalékát Ezt a fő célt tartalmazza a kormány jövő évi költségvetésről készített irányelve, melyet pénteken juttattak el a Parlamentbe, ám csak hétfőn és kedden kapták kézhez a képviselők. • Az 1994-es költségvetés sel kapcsolatban a sarokszá­mokat az irányelvek nem rögzítik, csupán a főbb elve ket határozzák meg. Eszerint olyan államháztartási politi­kát kell folytaim, amelyben az újraelosztás mértékét tar­tósan vissza kell szorítani A cél a hiány és az újraelosztás együttes markáns csökkenté­se. Ezért jövőre nem kerül­het sor a bevételek növelésé­re, vagyis lényeges adóeme­lésre. Miután a költségvetés számára az egyik legna­gyobb tétel az adósságszol­gálat kamatkiadása, ezért a kormány szerint minideii olyan eszközt fel kell hasz­nálni, amely mérsékli ezt a terhet. Lényeges, hogy hosszabb távon is kezelhető mértékű álIamadósság-áUo­mány alakuljon ki, s ezzel növekedjen a költségvetés­politika mozgástere. Ebből a szempontból meghatározó az infláció és a kamatszint közgazdasági eszközökkel történő erőteljes leszorítása. A részletesebb koltségve­tés-politikai célokat tekintve az irányelvek leszögezik: a költségvetési politikának is alá kell támasztania a jövő évi fizetési mérlegprogné­zisL Ennek eszköze a külíöl­di tőke beáramlását elősegítő kormányzati beruházások folytatása, a mais/akii fejlesz­tés és tudományos kutatás támogatása, a feketegazda­ság felszámolásának gyorsí­tása. Ez utóbbi esetében lé­nyeges a szabályozása és in­tézményi feltételek javítása. A kormány úgy véli, hogy amennyiben sikerül a fekete­gazdaságot. annak számotte­vő részét a legális szférába terelni, úgy a hiány mérsék­lésével egyidejűleg a bevéte­leket biztosító adóterhek csökkentésére is lehetőség myiülmta Az irányelvek elkészülte után a jövő évi részletes költséggel kapcsolatos mun­kák felgyorsulnak a Pénz­ügyminisztériumban. Az irányelvek szerint a költség­vetés összeállításakor azzal számolnak, hogy 1996-ban az adóterhek összességük­ben nem növekszenek. Ugyanakkor méltányosabbá és igazságosabbá kívánják tenni az adóterhelést, anú azt jelenti, hogy a személyi jö­vedelemadó-rendszerben számottevő változások vár­hatók. Lényeges feltétel, hogy a befolyó bevételek GDP-hez viszonyított aránya semmiképpen se mérséklőd­jön. Az áfa esetében a jelen­legi rendszer hiányosságai­nak megszüntetésére törek­szenek, igazodva az unió szabályaihoz. A kormány nem tartja szükségesnek a társasági adórendszer kor­rekcióját, ám kisebb változá­sok a jogharmonizációs tö­rekvések jegyében várhatók. Javaslat készül viszont a tár­sadalombiztosítási járulék­rendszer átalakítására. A cél az, hogy a járulékkulcsok csökkenjenek, mégpedig úgy, hogy a munkáltatói és az egyéni járulékok egymás­hoz viszonyított aranya vál­tozzon. Jövőre a költségve­tés 100 milliárd forintos pri­vatizációs bevétellel számol. Ezt még azok az összegek növelhetik, amelyek az idei esztendőről esetlegesen át­húzódnak. rZtrdes kis történetekbe akad az ember manapság akkor is, ha nem újságíró, ha nem foglalko­zásszerűen keresi a bajokat, és az összeütközéseket is olykor. Aki érdeket képvisel, az egyúttal érdeket sért Aki a nyilvánosság érdekeit képviseli, sérti mindazok­nak az érdekeit, akik el akarják titkolni a különféle disznóságokat - s a régi, jó kanyarlámpával vagy si­kerül a homályos zugokba bevilágítani, vagy nem. A szerencsén, a felkészültségen, a munka mennyiségén is múlik az ilyesmi, na meg azon is, hogy mekkora méretű az ügy. Azelőtt, a pártállami időkben a pártbizottsági tele­fonokra futottak be a sajtóelhárító be- vagy inkább feljelentések. Aztán vagy volt foganatjuk, vagy se. At­tól is függött, hogy ki volt a feljelentő, és hogy a felje­lentés kihez jutott feL A feljelentéssel többnyire nem zárultak le az ügyek, mert ha valamelyik apparátcsík elérte, hogy az egyik lapnál „állítsák le" az újságírót, voltak még lapok számosan, és meg lehetett írni azok­ban. Ha ez se ment, akkor ki lehetett postázni az ügyet a szamizdatnak, és a „második nyilvánosság­ban" való megjelenése után elég hamar mindenki tu­dott róla, mert bemondta a Szabad Európa. Vagyis a komolyabb szerzőket nem lehetett csak úgy leállítani. Sőt! Ezek a fölülről jövő tiltogatások az ép, egészséges lelkű emberekben mindig fordított ha­tást váltottak kL Nem megijedtek, hanem attól, hogy a pofájukba próbáltak tiporni, személyükben is érde­keltté tették őket abban, hogy a tiltott gyümölcsnek jó hírét keltsék A személyi érdekeltséget nem árt meg­említeni, ugyanis a hírlapirónak kötelessége, hogy nyitottan, elfogulatlanul érkezzen az új helyzetekbe. Azok a pártbizottságok megszűntek. A feljelentés helyett ma néha lőnek. Vagy legalábbis beígérik. At­tól függ, mekkora pénz van az ügyben. És nagyon so­kan csak fenyegetőznek. Olyan jólesne egyszer egy stílusos, elegáns kidobás. Amire az ellenérdekelt fél­nek kijáró tisztelettel rá kell bólintani: ez igen, ezt így kell csinálni! De nem. I agy a folyamatosság: a régi tolvajok se ismerték ennek a módját s nyomukba érve az újak, lopni ugyan hamar megtanultak, de legtöbbjüknek ugya­núgy nincs stílusa, ahogy elődeiknek se volt. Nem tudnak frappánsan a fenébe küldeni valakit, hanem ­a kelet-európai nulla értékű partikat kultiválva - ezt úgy csinálják, hogy kinyilik az ember zsebében a bics­ka, s míg a telefonban udvariaskodik, addig magában már tízszer elmondta, na megállj... Talán majd az unokáinknak menni fog. Nekik lesz annyi lelkierejük, hogy ilyenkor mégse hagyják a zsebkést kinyílni, s hogy nem fognak ellenfelüknek olyasmiket mondani, amitől az mindenáron nyílni akar. UÍUX SJ' Marinko ellentmondásokkal Magda Marinko és társai bűnpere július 4-én, kedden újabb tanúk kihallgatásával folytatódott a Fővárosi Bíró­ságon. A több mint 7 órán át tartó tizedik tárgyalási napon elhangzottak alapján meg­dőlni látszik egy korábban vallomást tett szeiífély állítá­sa, aki 1994. január 23-án 20 óra körül Z. Nagy Bálint há­zánál egy parkoló autóban felismerni vélte Magda Ma­rinkát. Hárman is igazolták ugyanis, hogy az elsőrendű vádlott az említett időben ­velük együtt - moziban volt. (Mint ismeretes, a szegedi Z. Nagy Bálint cukrászdatulaj­donost és családját 1994. ja­nuár 23-áról 24-ére virradó éjjel pontosan meg nem ha­tározható időpontban ölték meg). • PM-jelentés a gazdaságról Növekedés és egyensúlyromlás Az egyensúlyromlás a fo­lyó fizetési mérlegben és a költségvetési mérlegben egyaránt tapasztalható. Az el­ső negyedév végéig 1,4 milli­árd dolláros hiány alakult ki a folyó fizetési mérlegben. Ez elsősorban az áruforgalmi de­ficit következménye, de más tételek, így az idegenforga­lom passzívuma is rontotta az egyensúlyt. (Az idegenforgal­mi bevételek tovább növeked­tek, ám a kiadások elsősorban a fokozott lakossági turista­devizavásárlások következté­ben ennél gyorsabban bővül­tek.) Mérséklődében van a költségvetési hiány bővülése. A deficit májusban meghalad­ta a 166 milliárd forintot. így a hiány túllépte a pótköltség­vetésben elfogadott éves mér­téket. Miközben ebben az idő­szakban az egyensúlyromlást Továbbra is gyors a növekedés a gazdaság­ban, de folytatódik az egyensúlyromlás. A sta­bilizációs intézkedések hatása még csak részben érzékelhető a restrikciós intézkedéseket követő­en, a gazdaságnak hosz­szabb időre van szüksé­ge az alkalmazkodás­hoz. Ezt állapítja meg a Pénzügyminisztérium legutóbbi jelentése, amely a márciusi, áprili­si adatok alapján ösz­szegzi az ez évi gazdasá­gi folyamatokat. csak bizonyos mértékben si­került megfékezni, viszonylag gyors volt a gazdaság növeke­dése. Az ipari termelés több mint 11 százalékkal bővült az első negyedévben. Különösen figyelemreméltó, hogy a gaz­dasági termelés gyors bővülé­se a termelékenység jelentős javulása mellett alakult ki A foglalkoztatottak száma ugyanis az első negyedévben nem változott. Áprilisban 1 százaléknál kisebb mértékben növekedtek a vállalkozói piaci átlagkama­tok- A betéti kamatoknál egy­általán nem változott a szín­vonal. A negyedik hónapban az átlagos vállalkozói hitelek kamata 33 százalékot, míg a betéteké 25-26 százalékot tett ki. A termelői és a fogyasztói árak áprilisi gyors növekedése miatt csökkent a reálkamat­színvonal. Ez főleg a lakossá­gi betéteknél érzékelhető. Az OTP összes lakossági betéti kamatlábai már jelenleg is ne­gatív reálkamatot eredmé­nyeznek. A lakosság jövedel­mi pozícióit nagymértékben meghatározta, hogy az első negyedévben a nettó átlagke­resetek reálértéke 7-8 száza­ék kai esett vissza. Ez szirtén a gyorsuló áremelés követ­kezménye. A megtakarítások négy hónap alatt 95 milliárd forinttal emelkedtek. • Egy hétig a drog volt a téma azon a franciaországi konferencián, melyről a na­pokban tért haza a magyar résztvevő, Tcáabér György, a Szegedi Rehabilitációs Intézet vezetője, altit a Mo bfflgáz Szeged és a Hunsett­gáz Szeged támogatott. A tanácskozást a 3TE nevű nemzetközi szervezet ren­dezte, amely régóta narko­mán és tottikomán fiatalok kezelésével foglalkozó szakemberek randevúit bozza tető alá. Nem lehet azt mondani, hogy szívet mdkn^ető dolgok hangzot­tak el: a drogok újabb hul­láma várható. A konferen­cia célja volt az is, hogy egy egységes szemléletet alakítson Iti az európai ke­zelési módszerek tetülelécL • Milyen változósok történnek a kábítószer­kereskedelemben és fo­gyasztásban? — Két nem új, de hihetet­lenül gyorsan terjedő szer­ről volt szó: az extasyről és a crack-tól. Utóbbi megje­lent már Európában, az előbbi pedig Szegeden is felbukkan, sőt? A crack hi­© KÉRDÉS • M rehabilitációs vezetőhöz Újabb drogok hulláma várható hetetlenül veszélyes, hiszen olcsó és egyszeri alkalma­zás után, 20 másodperc alatt függőséget okoz. Előbb orgazmust idéz elő, majd pedig egy depressziós állapot következik, s újabb adagot igényel a szervezet. Rendszeres használat ese­tén rövid idő alatt a fo­gyasztó halálához vezet. • A kóbítószerfogyasz­tás hátteréről esett szó? — Mindig azt kell vizs­gáink hogy milyen az adott egyén viszonya a szerhez. Az új gondolatot az ameri­kai szakember mondta ki. A XX. század végi nagyon súlyos civilizációs válság­ról van szó, az értékrend­szer felbomlásról. Szó sincs arról, hogy a kábítószerezés deviáns, a társadalmat el­utasító magatartásforma. Pontosan az ellenkezője igaz: egy hihetetlenül erős azonosulási vágy van a to­xikománokban a nem-érté­kekre alapuló értékrend­szerrel. Azzal, amit a hazug világ közvetít feléjük, ami ömlik például a televízió­ból. Nem lehet érték a Ca­dillac, a toalettkacsa és a menedzser-típus. Ugyanak­kor az összes toxikomán ezt akaija elérni. • Szó van hazánkban a lágy drogok legalizálá­sáról. Mi a véleménye erről? - Angliában vannak or­vosok, akit felírhatnak he­roint. Ez Svájcban is bevet; gyakorlat, az elvonókúrát is Talabér György így csinálják. A liberalizá­lásnak hosszú története, óriási irodalma van. Mind­egyik liberalizálás kataszt­rofálisan végződött, s min­dig erős prohibíciós tör­vény követte. Magyaror­szágon jelenleg van egy na­gyon rossz törvény, mely a kábítószerkérdéssel foglal­kozik. Ismétlem: az a fon­tos, hogy az egyén szerhez való viszonyával foglalkoz­zunk függetlenül attól, hogy ez szemelt rizling, vagy pedig marihuánás ci­garetta. A.L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom