Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-31 / 177. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1995. JÚL. 31. Tovább bonyolódik a boszniai helyzet Július 31. 1370. I. (Nagy) Lajos király vámmentességet ad a brassóiaknak Zárával folytatott kereskedelmük­höz. 1566. Madridban meg­hal Bartolomé de Las Ca­sas spanyol dominikánus szerzetes, közép-amerikai indiánmisszionárius. Las Casas - gyakran teljesen hiába - fellépett a spanyol gyarmatokon élő indiánok jogaiért. 1667. A bredai béke lezárja az 1664 óta tartó angol-holland tengeri há­borút. Anglia megkapja a korábban elfoglalt észak­amerikai-holland birtoko­kat. 1784. A filozófus Di­derot halála. Denis Dide­rot író, filozófus, a nagy francia „Enciklopédia" társkiadója és szerzője meghal Párizsban. 1815. Napóleonnal közlik, hogy a szövetsé­gesek Szent Ilona szigeté­re száműzik. Októberben érkezik ide, s itt hal meg 1821. május 5-én. 1914. A fenyegető há­borús veszély kihirdetése Németországban. Német ultimátum Franciaország­nak választ kérve arra, hogy orosz-német háború esetén semleges marad-e. Német ultimátum Orosz­országnak, amelyben a német kormány a háborús intézkedések leállítását követeli. 1919. A „weimari koa­líció" pártjai: a Német Szociáldemokrata Párt, a Német Demokrata Párt és a Centrum 265 szavazatá­val a Weimarban ülésező nemzetgyűlés elfogadja az alkotmányt. Németor­szágot köztársaságként határozza meg, s a nem­zeti színeknek a feketét­vöröset-aranyt tekinti. A nép által 7 évre közvetle­nül választott köztársasá­gi elnök széles körű jo­gokkal bír, szükség esetén kiiktathatja a parlamentet. A „weimari koalíció" mérsékelt erői megalkot­ják az alkotmányt és el­érik a versailles-i béke­szerződés elfogadását. 1926. A Szovjetunió megnemtámadási szerző­dést köt Afganisztánnal. 1958. Hruscsov Pe­kingben Mao Ce-tunggal tárgyal a közel-keleti kér­désekről. 1969. VI. Pál pápa lá­togatást tesz Ugandában, ahol több afrikai állam­férfivel találkozik, és köz­vetítést kísérel meg a bi­afrai kérdésben. 1978. Újabb harcok törnek ki Dél-Libanonban izraeliek, palesztinok, és libanoni csapatok között. 1983. A LXVHI. Esz­perantó Világkongrésszus Budapesten. Befejeződött a horvát offenzíva EB ELSŐ BETON ÉPÍTŐANYAG-ÁRUHÁZUNK KÍNÁLATÁBÓL: BEREMENDI CEMENT 350/20 * diszpozíciós ár: 720 Ft/q * bolti ár: 899 Ft/q LB-KNAUF VAKOLATOK és csemperagasztók július 31 .-augusztus 5-ig, régi áron, készletből vásárolhatók meg. SZEGED, DOROZSMAI ÚT 5-7., tel.: 62/326-735 A boszniai és a horvátországi szerb csapatok szombatra virradóra fokozták támadásukat az északnyugat-boszniai Bihács ellen - adta hírül a szarajevói rádió. A beszámoló szerint a szerbek akciója válasz a Dinara-hegységben, Livno környékén indított sikeres horvát offenzívára. A boszniai horvátok „védelmi mi­nisztériuma" eközben befejezettnek nyilvánította a bosznia-hercegovinai horvát egységek és a horvát hadsereg Tndjman az Adria­vezetékre figyel Franjo Tudjman horvát elnök bejelentette, hogy kész azonnal tárgyalni a krajinai szerbekkel, s egyúttal szo­katlanul éles hangon katonai akcióval fenyegette meg őket arra az esetre, ha vona­kodnának a találkozótól. A Vjesnik című zágrábi újság vasárnapi száma szerint a zágrábi küldöttség és a láz­adó szerbek képviselői Genfben találkoznának, hogy megállapodjanak a ké­sőbbi, horvátországi megbe­szélések időpontjában és té­májában. Tudjman közölte, hogy a találkozó kezdetét követően ,,24 órán belül" megnyitnák az Adria-kőolaj ­vezetéket, amelynek egyes szakaszai szerb területeken haladnak át. - Ha a szerb fél nem mutat szándékot a ko­moly tárgyalásokra, akkor a Horvát Köztársaság arra kényszerül, hogy a szerbek által elfoglalt területek rein­tegrációját maga végezze el - idézte az újság az elnöki hivatal közleményét. közös hadműveletét a Bihactól 50 kilo­méterre délre fekvő Livnónál. A horvá­tok három napig tartó offenzívájuk alatt 230 négyzetkilométernyi területet foglaltak el a térségben, pénteken be­vonultak a stratégiai fontosságú Graho­vóba és Glamocba is. A boszniai hor­vátok vezetője elismerte, hogy a Hor­vát Köztársaság csapatai is részt vettek a nyugat-boszniai Grahovo és Glamoc elfoglalásával végződött offenzívában. Kresimir Zubak, a boszniai horvát­Kihajóznak a katonák. (MTI - Telefotó) Britek érkeztek Splitbe A 24. brit légi deszant fő­kontingensének első egysé­gei megérkeztek a horvátor­szági Splitbe. Megérkezésü­ket követően a spliti repülő­térről azonnal a délebbre fekvő Plocse kikötővárosba indultak. Plocséban alakítot­ták ki a gyorsbevetésű erők kötelékében szolgáló brit csapatok támaszpontját. Az ENSZ-vezetés eddigi tervei szerint a 4 ezer brit katonát szükség esetén Plocséból he­likoptereken fogják elszállí­tani a majdani, boszniai be­muzulmán föderáció vezetője a zágrábi televíziónak nyilatkozva szombaton ki­jelentette, hogy horvátországi elitalaku­latok vettek részt a nyugat-boszniai harcokban annak a katonai együttmű­ködési megállapodásnak az alapján, amelyet tíz nappal ezelőtt írtak alá Splitben Horvátország és Bosznia-Her­cegovina vezetői. Zubak szerint a hadművelet „rész­ben már befejeződött". Elmondta, hogy az akcióban kiváló kiinduló állásokat foglaltak el a krajinai szerbek központ­ja, Knin, valamint Petrovac, Drvar és más közép-boszniai települések felé. vetési területekre. A horvát hadsereg beavatkozása után visszavonulóban vannak a bihácsi övezetből azok a szerb egységek, amelyek a szomszédos horvátországi krajinából elárasztották a te­rületet. - Többszáz krajinai szerb fegyverest láttak visszavonulni a bihácsi kat­lanból saját horvátországi te­rületükre, de nem tudni, hogy ez a csapatmozgás a teljes kivonuláshoz vezet vagy csak az erők átcsopor­tosítása zajlik - mondta tele­fonon a bihácsi enklávéban lévő békefenntartók parancs­noka. - Az elmúlt 24 órában nagyon visszaesett a harcok intenzitása. A megfigyelőink az övezet északi és nyugati részéből észlelik a kivonu­lást. Meg kell azonban még győződni arról is, hogy a szerbek elviszik a tüzérségü­ket is - mondta Jesper Hel­soe ezredes. Pale segítséget kér Belgrádtól A boszniai szerbek köztársaságának par­lamenti elnöke felkérte Belgrádot, hogy po­litikai tekintélyét latba vetve segítsen a hor­vátországi szerb szakadároknak az ellenük indított horvát offenzíva megállításában. Momcsilo Krajisnik a jagodinai rádiónak adott vasárnapi nyilatkozatában egyebek kö­zött kijelentette, hogy a „Krajinai Szerb Köztársaság" népe egyedül nem tudja meg­védeni magát, mert Horvátországnak sokkal nagyobb fegyveres ereje van, s ha egymás baráti megsegítését akarják, akkor annak itt az ideje. A boszniai szerb vezető szerint a boszniai és a horvátországi szerbek most élik át köztársaságaik történetének legnehe­zebb időszakát. A belgrádi nyilatkozata Nyilatkozatban ítélte el a belgrádi kormány azt, hogy a Horvát Köz­társaság hadserege be­avatkozott a nyugat­boszniai harcokba. A Ju­goszláv Szövetségi Köz­társaság kormánya va­sárnap tartott rendkívüli ülésén fogadta el a nyi­latkozatot, amelyben ko­moly nyugtalanságának adott hangot a Bosznia­Hercegovinában uralko­dó feszültség éleződése, a harci cselekmények fokozódása miatt. A belgrádi vezetés szerint az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának határozataival ellentétes, hogy Horvát­ország fegyveres erői­nek reguláris alakulatai harcolnak Boszniában. Ez a katonai cselekmé­nyek veszélyes mértékű fokozódásával fenyeget, és veszélyezteti a nem­zetközi közösségnek azokat az erőfeszítéseit, amelyek a válság békés rendezését célozzák. A belgrádi kormány meggyőződését fejezte ki, hogy a boszniai vál­ságot csak politikai úton lehet rendezni, s a jelen­legi helyzetben energi­kus nemzetközi politikai akciókra van szükség. A nyilatkozatban kifejtet­ték, hogy azonnal és fel­tételek nélkül be kell szüntetni a katonai cse­lekményeket Bosznia­Hercegovina egész terü­letén, s felszólították a nemzetközi közösséget, hogy járuljon hozzá a feszültség enyhítéséhez. • Kék zászlók sárga csillagokkal (I.) A háborúnak gazdasági mozgatói (is) vannak A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, Bosznia-Her­cegovina, vagy éppen Hor­vátország az elszenvedett károk miatt kritikus helyzet­be került. A magyar veszte­ségek - amelyeket szeren­csére háborús károk nem szaporítanak - óvatos becs­lések szerint is évi egymilli­árd USD körüliek. A hábo­rúskodás pedig harmadik éve tart. Mindezek figyelem­be vételével érthető, hogy a szegedi kezdeményezés a térség helyzetének gazdasági szempontú áttekintésére az Európai Közösség Megfi­gyelő Missziójának zágrábi központjában megértő támo­gatásra talált. Június köze­pén Peter von Betzold pro­fesszor, a zágrábi központ gazdasági szekciójának ve­zetője vállalkozott arra, hogy a határ menti régiók közigazgatási és politikai ve­zetői, kiemelt jelentőségű gazdasági szervezeteinek képviselői számára tájékoz­tatást adjon a volt Jugoszlá­via területén létrejött álla­mok gazdasági helyzetéről, az ENSZ által elrendelt szankciók hatásáról és azok­Hozzászoktak a szegediek az eltelt két és fél év alatt a fehér egyenruhás megfigyelőkhöz. A Forrás Szállóban la­kó diplomaták egy része a volt Jugoszlá­via hadviselő országai ellen elrendelt gazdasági szankciók betartását ellenőr­zi, másik csoportjuk pedig a magyar ol­dalon kiséri figyelemmel a román határ­tól az osztrák határig a különböző ha­táreseményeket. Az Európai Unió által a magyar kormánnyal megkötött meg­állapodás azonban ennél szélesebben je­lölte meg lehetséges tevékenységük „sávhatárait". Feladataik közé tartozik a térség gazdasági helyzete alakulásá­nak figyelemmel kísérése, időszakon­kénti elemzése. A fő cél a háború okozta károk minimalizálása, az emberi életek, anyagi javak, a meglehetősen törékeny béke védelme. Arra a kérdésre, hogy mikor lesz valódi fegyvernyugvás, még a hivatásos jósok sem tudnak választ adni, szakértők pedig egyenesen elhárít­ják a válaszadást. Azt viszont mindenki tudja: sem háború, sem béke nem lehet meg gazdasági háttér nélkül. ról a folyamatokról, amelyek szerepet játszhatnak a térség normális működésének hely­reállításában. Von Betzold professzor előadásában elsősorban a hadban álló felek helyzetét értékelte, de a számára adott felkérésnek megfelelően részletesen elemezte azokat a tényezőket is, amelyek a magyar gazdaságra hatással voltak, vagy lehetnek. Nyo­matékosan aláhúzta: ámbár a közhiedelem szerint nem.a gazdasági ktrdések állnak a jelenlegi balkáni események közppontjában, de minden döntés, változás mögött kita­pinthatóak a gazdasági moz­gatók. Az előadó bevezetőjében felvázolta a jelenleg érvény­ben lévő gazdasági szankci­ók néhány jellemző hatását, amelyek nem nélkülözték a szokatlan megfogalmazáso­kat sem. Azzal a jelenlévők mindegyike egyetértett, hogy a mai helyzet meghatá­rozó folyamatai csak akkor érthetők meg és akkor szá­míthatunk világos perspektí­vák felvázolására, ha kellő­képpen tudjuk értékelni az előzményeket. Amennyiben tisztább képünk van a jelen­ről, azzal alapozhatjuk meg a hőn várt jobb jövőt. Tekin­tettel atra, hogy jó ideje már majd' mindenki a háború eseményei mellett a legtöb­bet az ENSZ által életbe lép­tetett szankciókkal foglalko­zik, ezekkel összefüggő né­hány bevezető megállapítást tett von Bertzold. Kihangsúlyozta: a szank­ciók nem csak Szerbiára és Montenegróra vonatkoznak, hiszen több szomszédos álla­mot érint közvetlenül, mond­hatni „személyesen" is ez a háború, annak hatásai néme­lyeket ugyanúgy sújtanak, mint a hadviselőket. Érthető és indokolt tehát, hogy vala­mennyien szeretnék ponto­san tudni, milyen további gazdasági veszteséget okoz majd még ez a helyzet pél­dául Romániának, Bulgáriá­nak vagy Magyarországnak. A számadatokba való előze­tes belebonyolódása nélkül említette, hogy nemrégiben az Európai Unió szakértői is elvégezték saját becsült ada­taik alapján a térség országa­it ért veszteségekkel kapcso­latos számvetéseiket. Ennek eredményeit figyelembe vé­ve megerősítette: a magyar értékelésekben szereplő évek kb. egymilliárd USD veszteség, sajnos, nem te­kinthető túlzottnak. A veszteségek eredetét il­letően célszerű azokat szám­ba venni, amelyek a kereske­delem területén keletkeztek, de ebbe beleértendő az áru­cserén kívül az is, ami az áruk szállításának elmaradá­sa miatt következtek be. Má­sodsorban említést érdemel­nek azok a károk, amelyek a finánciális tranzakciók meg­hiúsulása miatt adódtak. Harmadrészt beszélni kell azokról a veszteségekről, amelyeket az infrastrukturá­lis kapcsolatok elvágása mi­att szenvednek el az érintet­tek. Tóth László mérnök-őrnagy Fejpénz a román határon A társadalmi segély folyó­sításáról rendelkező román törvény életbeléptetésével egy időben, augusztus 1 -jével a jogosultság fedezésére szükséges források előterem­téséért az 1995. évre határát­lépési illetéket vezetnek be minden turisztikai, vagy ma­gáncéllal külföldre utazó ro­mán állampolgár számára. Az illeték szintje mindene­gyes kilépéskor 15 ezer lej, illetve 5 ezer lej a kishatár­forgalom esetében. A törvény értelmében, amelynek alkot­mányosságát számos szená­tor és képviselő kifogásolta, de amelyet az Alkotmánybí­róság jogszerűnek ismert el. SZUPER ÉLŰ TELEFON BULI SZÓRAKOZÁS * RAHDEUÚ * TALÁLKOZÁS lEGYSZERRE 14 TELEFONÁLÓVAL CSEVEGHETSZ PVC-padlókiárusítás 30-40% engedmény Grabó vékony 4390 690 Fl/ím Grabó vastag 4890 1390 Ftfm Szegeden, a Kálvin téri üzletházban (a kakasos templomnál, a fürdővel szemben). Msxu Nyári vásár július 31-től a Márka Divatházban - Nyári méteráruk 30%-al - Női, férfi szezonális konfekciók, divatáruk 30-40% engedménnyel. Szeged, Dugonics tér 11. T.: 312-570 Aug. 20-i fáklyás | vízi felvonuláshoz résztvevők | jelentkezését várjuk! Előzetes egyeztetés: MAHART-hajóóllomás ^313-834 Zsiga AHila ' (Fáklyát biztosítunk. Gyülekezés aug. 20., 20.00, Hajóállomás) VAS-MŰSZAKI ÁRUHÁZ KIS- ÉS NAGYKERESKEDÉ! BRÜSSZELI KRT. 32. SZERSZAMOK, RÖGZÍTÉS- ES HEGESZTES­TECHNIKA, CSISZOLÓTERMÉKEK és még több árucikkel várjuk vásárlóinkat. (Tel.: 62/314-845)

Next

/
Oldalképek
Tartalom