Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-31 / 177. szám
2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1995. JÚL. 31. Tovább bonyolódik a boszniai helyzet Július 31. 1370. I. (Nagy) Lajos király vámmentességet ad a brassóiaknak Zárával folytatott kereskedelmükhöz. 1566. Madridban meghal Bartolomé de Las Casas spanyol dominikánus szerzetes, közép-amerikai indiánmisszionárius. Las Casas - gyakran teljesen hiába - fellépett a spanyol gyarmatokon élő indiánok jogaiért. 1667. A bredai béke lezárja az 1664 óta tartó angol-holland tengeri háborút. Anglia megkapja a korábban elfoglalt északamerikai-holland birtokokat. 1784. A filozófus Diderot halála. Denis Diderot író, filozófus, a nagy francia „Enciklopédia" társkiadója és szerzője meghal Párizsban. 1815. Napóleonnal közlik, hogy a szövetségesek Szent Ilona szigetére száműzik. Októberben érkezik ide, s itt hal meg 1821. május 5-én. 1914. A fenyegető háborús veszély kihirdetése Németországban. Német ultimátum Franciaországnak választ kérve arra, hogy orosz-német háború esetén semleges marad-e. Német ultimátum Oroszországnak, amelyben a német kormány a háborús intézkedések leállítását követeli. 1919. A „weimari koalíció" pártjai: a Német Szociáldemokrata Párt, a Német Demokrata Párt és a Centrum 265 szavazatával a Weimarban ülésező nemzetgyűlés elfogadja az alkotmányt. Németországot köztársaságként határozza meg, s a nemzeti színeknek a feketétvöröset-aranyt tekinti. A nép által 7 évre közvetlenül választott köztársasági elnök széles körű jogokkal bír, szükség esetén kiiktathatja a parlamentet. A „weimari koalíció" mérsékelt erői megalkotják az alkotmányt és elérik a versailles-i békeszerződés elfogadását. 1926. A Szovjetunió megnemtámadási szerződést köt Afganisztánnal. 1958. Hruscsov Pekingben Mao Ce-tunggal tárgyal a közel-keleti kérdésekről. 1969. VI. Pál pápa látogatást tesz Ugandában, ahol több afrikai államférfivel találkozik, és közvetítést kísérel meg a biafrai kérdésben. 1978. Újabb harcok törnek ki Dél-Libanonban izraeliek, palesztinok, és libanoni csapatok között. 1983. A LXVHI. Eszperantó Világkongrésszus Budapesten. Befejeződött a horvát offenzíva EB ELSŐ BETON ÉPÍTŐANYAG-ÁRUHÁZUNK KÍNÁLATÁBÓL: BEREMENDI CEMENT 350/20 * diszpozíciós ár: 720 Ft/q * bolti ár: 899 Ft/q LB-KNAUF VAKOLATOK és csemperagasztók július 31 .-augusztus 5-ig, régi áron, készletből vásárolhatók meg. SZEGED, DOROZSMAI ÚT 5-7., tel.: 62/326-735 A boszniai és a horvátországi szerb csapatok szombatra virradóra fokozták támadásukat az északnyugat-boszniai Bihács ellen - adta hírül a szarajevói rádió. A beszámoló szerint a szerbek akciója válasz a Dinara-hegységben, Livno környékén indított sikeres horvát offenzívára. A boszniai horvátok „védelmi minisztériuma" eközben befejezettnek nyilvánította a bosznia-hercegovinai horvát egységek és a horvát hadsereg Tndjman az Adriavezetékre figyel Franjo Tudjman horvát elnök bejelentette, hogy kész azonnal tárgyalni a krajinai szerbekkel, s egyúttal szokatlanul éles hangon katonai akcióval fenyegette meg őket arra az esetre, ha vonakodnának a találkozótól. A Vjesnik című zágrábi újság vasárnapi száma szerint a zágrábi küldöttség és a lázadó szerbek képviselői Genfben találkoznának, hogy megállapodjanak a későbbi, horvátországi megbeszélések időpontjában és témájában. Tudjman közölte, hogy a találkozó kezdetét követően ,,24 órán belül" megnyitnák az Adria-kőolaj vezetéket, amelynek egyes szakaszai szerb területeken haladnak át. - Ha a szerb fél nem mutat szándékot a komoly tárgyalásokra, akkor a Horvát Köztársaság arra kényszerül, hogy a szerbek által elfoglalt területek reintegrációját maga végezze el - idézte az újság az elnöki hivatal közleményét. közös hadműveletét a Bihactól 50 kilométerre délre fekvő Livnónál. A horvátok három napig tartó offenzívájuk alatt 230 négyzetkilométernyi területet foglaltak el a térségben, pénteken bevonultak a stratégiai fontosságú Grahovóba és Glamocba is. A boszniai horvátok vezetője elismerte, hogy a Horvát Köztársaság csapatai is részt vettek a nyugat-boszniai Grahovo és Glamoc elfoglalásával végződött offenzívában. Kresimir Zubak, a boszniai horvátKihajóznak a katonák. (MTI - Telefotó) Britek érkeztek Splitbe A 24. brit légi deszant főkontingensének első egységei megérkeztek a horvátországi Splitbe. Megérkezésüket követően a spliti repülőtérről azonnal a délebbre fekvő Plocse kikötővárosba indultak. Plocséban alakították ki a gyorsbevetésű erők kötelékében szolgáló brit csapatok támaszpontját. Az ENSZ-vezetés eddigi tervei szerint a 4 ezer brit katonát szükség esetén Plocséból helikoptereken fogják elszállítani a majdani, boszniai bemuzulmán föderáció vezetője a zágrábi televíziónak nyilatkozva szombaton kijelentette, hogy horvátországi elitalakulatok vettek részt a nyugat-boszniai harcokban annak a katonai együttműködési megállapodásnak az alapján, amelyet tíz nappal ezelőtt írtak alá Splitben Horvátország és Bosznia-Hercegovina vezetői. Zubak szerint a hadművelet „részben már befejeződött". Elmondta, hogy az akcióban kiváló kiinduló állásokat foglaltak el a krajinai szerbek központja, Knin, valamint Petrovac, Drvar és más közép-boszniai települések felé. vetési területekre. A horvát hadsereg beavatkozása után visszavonulóban vannak a bihácsi övezetből azok a szerb egységek, amelyek a szomszédos horvátországi krajinából elárasztották a területet. - Többszáz krajinai szerb fegyverest láttak visszavonulni a bihácsi katlanból saját horvátországi területükre, de nem tudni, hogy ez a csapatmozgás a teljes kivonuláshoz vezet vagy csak az erők átcsoportosítása zajlik - mondta telefonon a bihácsi enklávéban lévő békefenntartók parancsnoka. - Az elmúlt 24 órában nagyon visszaesett a harcok intenzitása. A megfigyelőink az övezet északi és nyugati részéből észlelik a kivonulást. Meg kell azonban még győződni arról is, hogy a szerbek elviszik a tüzérségüket is - mondta Jesper Helsoe ezredes. Pale segítséget kér Belgrádtól A boszniai szerbek köztársaságának parlamenti elnöke felkérte Belgrádot, hogy politikai tekintélyét latba vetve segítsen a horvátországi szerb szakadároknak az ellenük indított horvát offenzíva megállításában. Momcsilo Krajisnik a jagodinai rádiónak adott vasárnapi nyilatkozatában egyebek között kijelentette, hogy a „Krajinai Szerb Köztársaság" népe egyedül nem tudja megvédeni magát, mert Horvátországnak sokkal nagyobb fegyveres ereje van, s ha egymás baráti megsegítését akarják, akkor annak itt az ideje. A boszniai szerb vezető szerint a boszniai és a horvátországi szerbek most élik át köztársaságaik történetének legnehezebb időszakát. A belgrádi nyilatkozata Nyilatkozatban ítélte el a belgrádi kormány azt, hogy a Horvát Köztársaság hadserege beavatkozott a nyugatboszniai harcokba. A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság kormánya vasárnap tartott rendkívüli ülésén fogadta el a nyilatkozatot, amelyben komoly nyugtalanságának adott hangot a BoszniaHercegovinában uralkodó feszültség éleződése, a harci cselekmények fokozódása miatt. A belgrádi vezetés szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataival ellentétes, hogy Horvátország fegyveres erőinek reguláris alakulatai harcolnak Boszniában. Ez a katonai cselekmények veszélyes mértékű fokozódásával fenyeget, és veszélyezteti a nemzetközi közösségnek azokat az erőfeszítéseit, amelyek a válság békés rendezését célozzák. A belgrádi kormány meggyőződését fejezte ki, hogy a boszniai válságot csak politikai úton lehet rendezni, s a jelenlegi helyzetben energikus nemzetközi politikai akciókra van szükség. A nyilatkozatban kifejtették, hogy azonnal és feltételek nélkül be kell szüntetni a katonai cselekményeket BoszniaHercegovina egész területén, s felszólították a nemzetközi közösséget, hogy járuljon hozzá a feszültség enyhítéséhez. • Kék zászlók sárga csillagokkal (I.) A háborúnak gazdasági mozgatói (is) vannak A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, Bosznia-Hercegovina, vagy éppen Horvátország az elszenvedett károk miatt kritikus helyzetbe került. A magyar veszteségek - amelyeket szerencsére háborús károk nem szaporítanak - óvatos becslések szerint is évi egymilliárd USD körüliek. A háborúskodás pedig harmadik éve tart. Mindezek figyelembe vételével érthető, hogy a szegedi kezdeményezés a térség helyzetének gazdasági szempontú áttekintésére az Európai Közösség Megfigyelő Missziójának zágrábi központjában megértő támogatásra talált. Június közepén Peter von Betzold professzor, a zágrábi központ gazdasági szekciójának vezetője vállalkozott arra, hogy a határ menti régiók közigazgatási és politikai vezetői, kiemelt jelentőségű gazdasági szervezeteinek képviselői számára tájékoztatást adjon a volt Jugoszlávia területén létrejött államok gazdasági helyzetéről, az ENSZ által elrendelt szankciók hatásáról és azokHozzászoktak a szegediek az eltelt két és fél év alatt a fehér egyenruhás megfigyelőkhöz. A Forrás Szállóban lakó diplomaták egy része a volt Jugoszlávia hadviselő országai ellen elrendelt gazdasági szankciók betartását ellenőrzi, másik csoportjuk pedig a magyar oldalon kiséri figyelemmel a román határtól az osztrák határig a különböző határeseményeket. Az Európai Unió által a magyar kormánnyal megkötött megállapodás azonban ennél szélesebben jelölte meg lehetséges tevékenységük „sávhatárait". Feladataik közé tartozik a térség gazdasági helyzete alakulásának figyelemmel kísérése, időszakonkénti elemzése. A fő cél a háború okozta károk minimalizálása, az emberi életek, anyagi javak, a meglehetősen törékeny béke védelme. Arra a kérdésre, hogy mikor lesz valódi fegyvernyugvás, még a hivatásos jósok sem tudnak választ adni, szakértők pedig egyenesen elhárítják a válaszadást. Azt viszont mindenki tudja: sem háború, sem béke nem lehet meg gazdasági háttér nélkül. ról a folyamatokról, amelyek szerepet játszhatnak a térség normális működésének helyreállításában. Von Betzold professzor előadásában elsősorban a hadban álló felek helyzetét értékelte, de a számára adott felkérésnek megfelelően részletesen elemezte azokat a tényezőket is, amelyek a magyar gazdaságra hatással voltak, vagy lehetnek. Nyomatékosan aláhúzta: ámbár a közhiedelem szerint nem.a gazdasági ktrdések állnak a jelenlegi balkáni események közppontjában, de minden döntés, változás mögött kitapinthatóak a gazdasági mozgatók. Az előadó bevezetőjében felvázolta a jelenleg érvényben lévő gazdasági szankciók néhány jellemző hatását, amelyek nem nélkülözték a szokatlan megfogalmazásokat sem. Azzal a jelenlévők mindegyike egyetértett, hogy a mai helyzet meghatározó folyamatai csak akkor érthetők meg és akkor számíthatunk világos perspektívák felvázolására, ha kellőképpen tudjuk értékelni az előzményeket. Amennyiben tisztább képünk van a jelenről, azzal alapozhatjuk meg a hőn várt jobb jövőt. Tekintettel atra, hogy jó ideje már majd' mindenki a háború eseményei mellett a legtöbbet az ENSZ által életbe léptetett szankciókkal foglalkozik, ezekkel összefüggő néhány bevezető megállapítást tett von Bertzold. Kihangsúlyozta: a szankciók nem csak Szerbiára és Montenegróra vonatkoznak, hiszen több szomszédos államot érint közvetlenül, mondhatni „személyesen" is ez a háború, annak hatásai némelyeket ugyanúgy sújtanak, mint a hadviselőket. Érthető és indokolt tehát, hogy valamennyien szeretnék pontosan tudni, milyen további gazdasági veszteséget okoz majd még ez a helyzet például Romániának, Bulgáriának vagy Magyarországnak. A számadatokba való előzetes belebonyolódása nélkül említette, hogy nemrégiben az Európai Unió szakértői is elvégezték saját becsült adataik alapján a térség országait ért veszteségekkel kapcsolatos számvetéseiket. Ennek eredményeit figyelembe véve megerősítette: a magyar értékelésekben szereplő évek kb. egymilliárd USD veszteség, sajnos, nem tekinthető túlzottnak. A veszteségek eredetét illetően célszerű azokat számba venni, amelyek a kereskedelem területén keletkeztek, de ebbe beleértendő az árucserén kívül az is, ami az áruk szállításának elmaradása miatt következtek be. Másodsorban említést érdemelnek azok a károk, amelyek a finánciális tranzakciók meghiúsulása miatt adódtak. Harmadrészt beszélni kell azokról a veszteségekről, amelyeket az infrastrukturális kapcsolatok elvágása miatt szenvednek el az érintettek. Tóth László mérnök-őrnagy Fejpénz a román határon A társadalmi segély folyósításáról rendelkező román törvény életbeléptetésével egy időben, augusztus 1 -jével a jogosultság fedezésére szükséges források előteremtéséért az 1995. évre határátlépési illetéket vezetnek be minden turisztikai, vagy magáncéllal külföldre utazó román állampolgár számára. Az illeték szintje mindenegyes kilépéskor 15 ezer lej, illetve 5 ezer lej a kishatárforgalom esetében. A törvény értelmében, amelynek alkotmányosságát számos szenátor és képviselő kifogásolta, de amelyet az Alkotmánybíróság jogszerűnek ismert el. SZUPER ÉLŰ TELEFON BULI SZÓRAKOZÁS * RAHDEUÚ * TALÁLKOZÁS lEGYSZERRE 14 TELEFONÁLÓVAL CSEVEGHETSZ PVC-padlókiárusítás 30-40% engedmény Grabó vékony 4390 690 Fl/ím Grabó vastag 4890 1390 Ftfm Szegeden, a Kálvin téri üzletházban (a kakasos templomnál, a fürdővel szemben). Msxu Nyári vásár július 31-től a Márka Divatházban - Nyári méteráruk 30%-al - Női, férfi szezonális konfekciók, divatáruk 30-40% engedménnyel. Szeged, Dugonics tér 11. T.: 312-570 Aug. 20-i fáklyás | vízi felvonuláshoz résztvevők | jelentkezését várjuk! Előzetes egyeztetés: MAHART-hajóóllomás ^313-834 Zsiga AHila ' (Fáklyát biztosítunk. Gyülekezés aug. 20., 20.00, Hajóállomás) VAS-MŰSZAKI ÁRUHÁZ KIS- ÉS NAGYKERESKEDÉ! BRÜSSZELI KRT. 32. SZERSZAMOK, RÖGZÍTÉS- ES HEGESZTESTECHNIKA, CSISZOLÓTERMÉKEK és még több árucikkel várjuk vásárlóinkat. (Tel.: 62/314-845)