Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-29 / 176. szám

2 SZOLGÁLTATÁS DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1995. JÚL. 29. Július 29. 1407. A Csanádi kápta­lan ítéletlevele említést tesz a Szegeden tartott hétfői hetivásárról. 1439. A Szendrő fel­mentésére induló Albert király Szegeden táboro­zik. 1459. Podjebrád György cseh király köz­vetítőnek ajánlkozik I. Mátyás és III. Frigyes né­met-római császár hábo­rújában. A magyar király elfogadja az ajánlatot. 1543. Az első szegedi szandzsákbég - Dervis bég - szereplése. A budai vilájethez tartozó, Szeged székhelyű szandzsák megszervezése. 1703. Rákóczi elfog­lalja Kálló várát. Az őr­ség kurucnak áll. 1707. Esterházy Pál herceg, nádor a megyék­hez intézett nyilt levélben törvénytelennek nyilvá­nítja az ónodi országgyű­lést és érvénytelennek az ott hozott törvényeket. 1790. A porosz határon felsorakozott császári ez­redek parancsot kapnak, hogy vonuljanak Magyar­országra. Augusztus 15-e körül már egyes csapatok megérkeznek a főváros környékére. 1849. Guyon Richárd tábornok 12 ezer főnyi se­rege a Délvidékről a vá­rosba érkezik. - Répásy Mihály honvéd tábornok Szegeden kolerában meg­hal. 1914. II. Miklós fel­függeszti az általános mozgósítási parancsot a II. Vilmostól kapott távi­rat hatására. Négy katonai körletet mozgósítanak Ausztria-Magyarország ellen. 1932. Statáriális eljárás alapján Magyarországon kivégzik a kommunista párt két vezetőjét, Sallai Imrét és Fürst Sándort. 1957. Megkezdi műkö­dését a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség: International Atomié Energy Agency. Első konferenciája október 1­jén nyílik meg Bécsben. 1966. Nigériában a hadsereg elűzi Ironsi el­nököt, Gawon ezredes szerzi meg a hatalmat,.ő a szárazföldi erők vezérkari főnöke. Helyreállítja az alkotmányt és bejelenti, hogy annak módosítására népszavazás nélkül nem kerülhet sor. 1971. Jugoszláviában új alkotmány lép életbe. Ennek alapján 22 tagú el­nökséget választanak. Ti­to marsall élete végéig megőrzi elnökségét. 1974. A Palesztin Fel­szabadítást Szervezet ve­zetője, Jasszer Arafat lá­togatása a Szovjetunió­ban. A szovjet kormány hozzájárul, hogy a szerve­zet Moszkvában állandó képviseletet állítson fel és elismeri a palesztin nép nemzeti jogait. • - Napról napra várható, hogy a horvát hadsereg harcba lép Boszniá­ban. A horvát beavatkozás célja az lenne, hogy megakadályozza Bihács elestét, amelyet a boszniai és a kraji­nai szerbek együttes erővel ostro­molnak - jelentette ki pénteken az Interfaxnak adott nyilatkozatában Oroszország zágrábi nagykövetségé­nek munkatársa. A névtelenül nyilat­kozó diplomata a telefonbeszélgetés­ben elmondta, hogy Horvátország jelenleg nagy erőket és haditechnikai eszközöket csoportosít át azokba a Nyugat-Boszniával határos körze­tekbe, ahol várhatóan áttöri majd a határt. Zágráb azt követeli, hogy a NA­TO gyorsan bevethető erői akadá­• Bevonulás Grahovóba A horvát hadsereg harcba lépett lyozzák meg a boszniai és a krajinai szerbek előretörését Bihács térségé­ben. „Ha a nemzetek közössége nem hajlandó erre a lépésre, akkor Hor­vátország bekapcsolódik a boszniai harcokba" - mondta a diplomata. Véleménye szerint Horvátország csak Nyugat-Boszniára akarja kiter­jeszteni hadműveleteit, és igyekszik majd elkerülni irtotális összecsapást a területén fekvő, függetlenségét egyoldalúan meghirdető Szerb Kra­jinával. Mintegy igazolandó a diplomata jóslatát, tegnap horvát katonai alaku­latok vonultak be a szerbek tartotta Bosansko Grahovo nyugat-boszniai városba, miután a vidék szerb lakos­sága menekülésben keresett bizton­ságot. A horvát rádió hírét a szerbek is elismerték. A boszniai horvátok mostari kato­nai parancsnoksága tegnap délután azt jelentette, hogy a boszniai horvát erők, amelyek bevették Bosansko­Grahovo délnyugat boszniai várost, kilencven kilométer szélességben át­törték a szerb frontvonalakat. • Román visszhang Fújnak Debrecenre A debreceni nagygyűlés irreális álláspontot fejezett ki a mai európai helyzet és az európai integráció felé törté­nő általános haladás szem­pontjából - hangoztatta Ion Iliescu román államfő, akit csütörtökön este a Románia külföldön akkreditált nagy­követeivel lezajlott találkozó alkalmával kérdeztek az új­ságírók. „Bizonyos primér, primitív, szélsőséges nacio­nalista érzelmek buzdításá­ról volt szó, ezek nem szol­gálják sem Magyarország, sem a határain túl élő, ki­sebbségi helyzetű magyarok érdekeit" - fűzte hozzá a ro­mán államfő. A pénteki román lapok közül a befolyásos Adevarul első oldalának indulőanya­gaként, „A debreceni irre­denta provokáció" cím alatt foglalkozik a megmozdulás­sal. Az alcímek: „A románi­ai magyar vezetők gátlásta­lanul mérgezték a légkört, apokalipitikus képet festve a kisebbségiek sorsáról. Ex­panzionista álmok a térképe­ken. A romániai magyarok vezetői szabad utat adtak a szélsőségességnek és az al­jas hazugságoknak". Silviu Áchim és Ioan Wi­csel helyszfni tudósításában többek között megemlíti, hogy a nagytemplom bejára­tánál a két világháború kö­zötti időszakokból való pro­pagandisztikus térképeket • A Krasznaja Zvczda, az orosz védelmi minisztérium lapja a napokban ismét hírt adott külföldi titkosszolgála­tok felélénkült tevékenysé­géről. Az orosz szövetségi biztonsági szolgálat sajtóiro­dájára hivatkozva beszámolt arról, hogy Rosztov térségé­ben a francia idegenlégió to­borzói keresik a kalandvá­gyó férfiakat. A Don mellé­Tornado a levegőben. (MTI - Telefotó) Német műszaki csoda Boszniában árultak, például Nagy-Ma­gyarországét, amelyre bocs­kor tapos. Egy másikon egy büszkén mosolygó honvéd hajított át a Kárpátokon egy oláh pásztort, társa pedig egy csehet és egy szerbet lö­kött át a határon. A beszédek általános hangneme - írják ­pesszimista volt, a magyaro­kat minden oldalról meg­semmisítéssel fenyegető ve­szélyeket hangsúlyozta. A tudósítók idéztek Tőkés László, Sütó András és Mar­kó Béla beszédeiből, megje­gyezve, hogy az utóbbi nem szerepelt a szónokok koráb­ban közzétett listáján. A Cronica Romana ugyancsak elsőoldalas tudó­sítást ad, a következő cím­mel: „A debreceni jelszó: Légy realista, kérd a lehetet­lent!" A lap a Mediafax ro­mán hírügynökség alapján azt írja, hogy a debreceni gyűlés megszervezésével a Magyarok Világszövetsége helyre akarta állítani az utóbbi idők belső vitái által megtépázott nimbuszát, és részletesen ismerteti a Tim­kó Iván szerepe körüli polé­miákat. A Ziua és az Evenimentul Zilei, amelyek 1 millió részt­vevőt jósoltak elóző nap, megállapítják, hogy a ren­dezvény jóval szerényebb­nek bizonyult. • Hosszú a Kémek A német légierő, a Luft­waffe 14 darab Tornado tí­pusú felderítő és harci repü­lőgépet vezényelt a múlt pénteken az észak-olaszor­szági Piacenzába, s ezzel a második világháború óta el­ső (zben vet be külföldön né­met légi eszközöket. A né­met hadiipar büszkeségeire különleges feladatok várnak a boszniai légiháborúban, amelyet a NATO-szövetsé­gesek minden valószínűség szerint hamarosan megkez­denek a polgárháború sújtot­ta köztársaságban. Piacenzában ez idő sze­rint a Tornadók két típusa áll bevetésre készen: nyolcat közülük ECR (Electronic Combat Reconnaissance), hatot pedig „felderítő" rend­szerrel láttak el. A két típus értelemszerűen egymástól alapvetően különböző fel­adatokat végez, s ennek megfelelően együtt nem is vetik be őket. A felderítő, más néven Recce-Tornadók törzsére egy tokot erősítet­tek, amelyben egy nagy gyújtótávolságú optikai ka­merát, valamint egy optikai panorámakamerát visznek magukkal. Ezek a repülési irányra merőlegesen felvéte­leket készítenek. A felderítő rendszert számítógép által vezérelt konzol irányítja, amelynek kezelése a pilóta­fülkében hátul ülő repülős­tiszt feladata. Jóllehet a Rec­ce-Tornadók rossz látási vi­szonyok között is képesek tájékozódni, az optikai ka­merák miatt csak nappali fényben és kevés felhő mel­lett vethetők be. Az általuk készített felvételeket a visszaérkezés után előhívják, illetve kiértékelik, s ezután azonnal továbbíthatók más, bevetésen lévő vadászbom­bázók számára. A Recce-Tornadókhoz hasonló adottságokkal más NATO-tagállamok légierejé­nek gépei is rendelkeznek, viszont a német ECR-Torna­dóknak nincs párjuk az észak-atlanti szövetségben. Ezek a harci gépek olyan kü­lönleges berendezésekkel és fegyverzettel vannak felsze­relve, amellyel képesek le­küzdeni vagy megbénítani az ellenséges légelhárítást. Úgynevezett Emitter Locati­on Systemmel (ELS) látták el őket, amely a törzsre erő­sített antennákon keresztül felfogja az ellenséges légel­hárítás célradareszközeinek elektromágneses hullámait. A boszniai szerbeknek fő­ként Sam-6 típusú föld-leve­gő elhárító rakétáik vannak, amelyek függőleges és víz­szintes irányban egyaránt nagy hatósugárral rendelkez­nek. Az ELS által vett jelzé­seket az ECR-Tornado fed­élzeti számítógépe elemzi, Tajvani atombomba? A tajvani elnök kijelentette, hogy megvizsgálják, szüksé: ge van-e atomfegyverzetre a szigetországnak, amelyre nagy kfnai nyomás nehezedik. Li Teng-huj egy képviselő kérdésé­re válaszolva említette meg a parlamentben, hogy „a jelenle­gi helyzetben" újra megvizsgálják az atomfegyverkezés kér­dését, ami korábban már felmerült, de elvetették. Li kijelentése tovább fokozza a Kína és Tajvan között a feszültséget, amely az utóbbi időben amúgy is kiéleződött Li elnök amerikai magánlátógatása, majd a Tajvan partjai köze­lében tartott kfnai rakétakísérletek miatt. kén hatvanan jelentkeztek, hogy készek katonai kikép­zésben részt venni az ide­genlégió táboraiban. A jamal-nyenyec auto­nóm körzet északi földgáz­mi kezünk oroszok lelőhelyein viszont gázipari szakemberekre vadásznak idegen titkosszolgálatok és ipari kémkedés eseteire is fény derült. A szövetségi biztonsági szolgálat tyume­majd megállapítja belőlük a földről fenyegető rakéta tí­pusát, és kiszámítja a kere­sősugarakat kibocsátó radar­antenna pozícióját. Mindez elektronikusan, villámgyor­sasággal zajlik le. A számí­tógép az így kapott céladato­kat betáplálja a gép törzsén lévő radarelhárító rakétákba. Minden gép két-négy AGM 8 típusú Harm-rakétát (High Speed Anti Radiation Missi­le) visz magával. A fegyverzet kezeléséért felelős tiszt megadja a beve­tendő Harm-rakétának a cél­adatokat, majd kioldja a ra­kétát, ha erre kapott paran­csot. A 30 kilogrammos TNT robbanófejjel felszerelt rakéta háromszoros hangse­bességgel csapódik be a cél­ba. Ebben a szakaszban a ra­kétának a tájékozódáshoz már nincs szüksége arra,' hogy a földi radar aktív le­gyen. A kilövés előtt bele­programozott céladatok se­gítségével megcélozza a föl­di állás antennáját és szét­rombolja azt. Eközben nem okoz nagyobb károkat, vi­szont az állást sikerült „ki­kapcsolnia". A földi csapa­tok nem tudják, hogy állásu­kat egy Tornado megtámad­ta, minthogy a repülőrend­szer semmilyen elektromág­neses hullámot nem bocsát ki. Az ECR-Tornadóknak különleges jelentőségük lesz a NATO esetleges légi had­műveleteiben Bosznia fölött, ha egy légiflottát az ellensé­ges páncélos-, tüzérségi vagy gyalogsági egységek­kel szemben, légitámogatás­ra vetnek be. De abban az esetben is nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak, ha az ellenséges hátországban fek­vő stratégiai célpontok elleni légicsapásokra kerül sor. Egy-egy ilyen légiflottának, mely legfeljebb 80 támadó gépből áll, mindig szüksége van biztosításra az ellensé­ges földi légelhárítással szemben. S ez lesz az a fel­adat, amely Boszniában a német Tornado repülőgépek­re vár. Kovács Péter nyi vezetője, Anatolij Antyi­pin tábornok azt is elmondta, hogy a magyar, a finn és az észt titkosszolgálat aktivizá­lódik a környéken. A finn­ugor lakosságot vették célba, hogy felmérjék a nacionalis­ta és szeparatista törekvése­ket Észak-Szibéria kisebb népcsoportjai körében - állí­totta az orosz elhárítás ve­zérőrnagya. Bili Clinton amerikai elnök szerdán igyekezett úgy beállítani a szenátus döntését a Szarajevó elleni embargó feloldásáról, hogy annak nincs túl nagy jelentősége. Ez azt jelentheti, hogy le­hetséges a kompromisszum a demokrata párti elnök és a republikánus többségű szenátus kö­zött. Clinton egyben üdvözölte az ENSZ főtitká­rának azt a döntését, hogy a NATO-légicsapá­sok elrendelését Bemard Janvier tábornokra, a volt Jugoszlávia területén állomásozó ENSZ­csapatok főparancsnokára bízta. Clinton kontra szenátus A szenátus elsöprő több­séggel 69:29 arányban sza­vazott arra, hogy az Egyesült Államok egyoldalúan oldja fel a boszniai muzulmánok ellen bevezetett fegyverszál­litási tilalmat. Clinton kifejtette azt a meggyőződését, hogy az embargó feloldása el mérge­síti a boszniai helyzetet. Sze­rinte a legjobb megoldás a boszniai szerbek elleni „ag­resszív" légicsapások lenné­nek, hangsúlyozva azt, hogy ő (azaz Clinton) Jacques Chirac francia elnöknél és John Major brit kormányfő­nél el tudta érni a világos, erőteljesebb fellépést. Az elnök utalt arra a kompromisszumra, amely keddről szerdára virradó éj­jel a 16 NATO-tagállam kö­zött jött létre, hogy felkérjék Butrosz Gálit a jelenleg ér­vényben lévő „kétkulcsos" rendszer egyszerűsítésére. A szenátus szavazása Ró­bert Dole kansasi szenátor tervezetéről csak egy hosszú procedúra egyetlen állomá­sa. A következő lépcsőben a képviselőháznak kell véle­ményt alkotnia a tervezetről, majd a szöveg ismét Clinton elé kerül, aki máris jelezte, hogy megvétózza azt. Most ugyan két szavazat­tal többet kapott a tervezet ahhoz, hogy az elnöki vétót érvénytelenné lehessen ten­ni, de Tom Daschle demok­rata párti szenátor szerint az a 21 demokrata, aki most a republikánusokkal szavazott, alighanem megváltoztatná véleményét, ha kötélhúzásra kerülne sor a kongresszus és a Fehér Ház között. Clintonnak jó esélye van arra, hogy erre nem lesz szükség. Figyelmeztetve ar­ra, hogy az embargó feloldá­sa amerikai katonák Boszni­ába történő vezénylésének az esélyeit növelné, az elnök hangsúlyozta, hogy néhány kiegészítéssel a határozat jobb lett, mint volt tervezet formájában. Ezek a kiegészítések na­gyobb cselekvési lehetőséget nyújtanak Clintonnak. Az egyik például arra kötelezné az elnököt: ha a szarajevói kormány a kéksisakos kato­nák kivonását kérné, úgy kérjen szavazást Biztonsági Tanácstól az embargó multi­laterális feloldásáról. Egy másik kiegészítés pe­dig lehetőséget ad az elnök­nek arra, hogy válasszon: 30 napra, ahányszor csak akarja feloldhatja az embargót, ha igazolja azt, hogy ez az ENSZ-csapatok kivonásának a megkönnyítéséhez szüksé­ges. Clinton végezetül han­goztatta: úgy gondolja, hogy együtt tud dolgozni a szená­tussal annak érdekében, hogy rávegyék az ENSZ-t egy eltökélt állásfoglalásra Bosznia ügyében. • Egy sydney-i napilap út­ján nyílt levelet írt az auszt­rálokhoz Hervé de Charette francia külügyminiszter, hogy meggyőzze őket a Mu­ruroa korallzátonyon terve­zett francia atomkísérletek veszélytelenségéről. De Charette megérti a dél-csen­des-óceáni térség lakóinak felháborodását, de a kísérle­tekkel szembeni politikai til­takozást nagyon igazságta­lannak tarija. A The Sydney Morning Herald című lap pénteki szá­mában megjelent levélben a miniszter kifejti, hogy a tervbe vett nyolc atomkfsér­let félreértésekre adott okot, amelyeket el kell oszlatni, s alapvető nézetkülönbségről tulajdonképpen nincs is szó. A polinéziai atomkísérletek nem veszélyeztetik a Csen­des-óceán déli részének biz­tonságát - jelentette ki, majd igyekezett meggyőzni az ausztrál közvéleményt arról, hogy országa megtesz min­den lehetséges óvintézkedést . v Mururoa korallzátony látképe. (MTI - Telefotó) Francia atomkísérletek a baleset megelőzése érdeké­ben. ígéretet tett arra, hogy a tervezett kísérletek végezté­vel újfent meghívnak hozzá­értő külföldi szakembereket annak ellenőrzésére, hogy a kísérleti telepen nem érzé­kelhető sugárzás. A független kutatóknak csak korlátozott betekintése volt Mururoára. Az ott tett látogatások alatt nem tapasz­taltak szennyezést, de figyel­meztettek: ez nem jelenti azt, hogy radioaktív anyag soha nem kerülhet a környe­zetbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom