Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-26 / 173. szám

10 KAPCSOLATOK DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1995. JÚL. 26. Szeged fénye Egy közérdekű problémá­ra szeretném felhívni a fi­gyelmet: a város közvilágítá­sának jelenlegi helyzetére. Tápén, magánházban la­kunk, és az utcában több he­lyen nem működik a közvi­lágítás. A város más részein járva hasonló a tapasztala­tom. Bejelentést tettem a Démász Rt. hibabejelentőjé­nél, kérve a javítást. Vála­szul azt kaptam, hogy a Dé­mász július 1. óta nem végez hibaelhárítást a közvilágítás területén, mert az önkor­mányzat január óta nem fi­zeti a karbantartási költsége­Aktuális ket, és a Démász tovább nem hitelez! A javításokat akkor kezdik meg, ha az ön­kormányzat kifizeti tartozá­sát. Arra a kérdésre, hogy mikor történik ez meg, nem tudtak válaszolni. Ezek sze­rint akár az egész város sö­tétbe borulhat éjszakára, míg a hivatalok le nem rendezik egymás közötti vitájukat. Úgy érzem, ez a probléma megéri a nyilvánosságot, hi­szen mindenkit érint. A sötét utcákon járni pedig nem túl szívderítő érzés. Kiss Józsefné növényvédelem OLVASÓSZOLGÁLAT Ezt a rovatunkat olvasóink irják. Az itt közölt irások szerzőik magánvéleményét tükrözik. LEVÉLCÍMÜNK.- DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153. 6740. TELEFON: 481-460 Mindent a vevőért? Az elmúlt időszak száraz, meleg időjárása miatt csök­kent a gombás eredetű be­tegségek veszélye, inkább a rovarkártevők okozhatják a nagyobb gondot. A hónap végén várható a burgonya­borgár második nemzedéké­nek a lárvakelése. A védeke­zés a fiatal lárvák ellen a leghatékonyabb, mivel ilyenkor sokkal érzékenyeb­bek a rovarölőszerekre. Elle­nük a II. forgalmi kategóriá­ba tartozó Ami 120 EC, Ekos 100 EC, valamint a III. forgalmi kategóriába tartozó Nomolt 15 SC, Evisect S, Talstar 10 EC. Karate 5 EC, Padan 50 WP. Bancol 50 WP készítmények használ­hatók. Nem szabad azonban a burgonyavészről sem meg­feledkezni, mivel a júniusi esős időben nagyon felsza­porodott, és így az öntözött táblákon tovább fertőzhet a száraz időjárás ellenére is. A hónap elején megkez­dődött az almamoly második nemzedékének a rajzása, a rajzáscsűcs a napokban vár­ható. A kártevő ellen a véde­kezés 10-14 nap múlva ak­tuális. Ellene felhasználható a U. forgalmi kategóriába tartozó Danadim 40 EC, Fyfanon 50 EC, Unifosz 50 EC, Tionex 35 EC, valamint a III. forgalmi kategóriába tartozó Dimilin 25 WP, Di­pel ES, Karate 5 EC, Decis 2,5 EC, Talstar 10 EC. Szőlőkben a korábbi idő­szaknál gyengébben, de azokban az ültetvényekben, ahol a földmunkákat elha­nyagolták, továbbra is fertőz a peronoszpóra, ellene a réz­tartalmú, valamint a rézpótló készítmények használhatók. A peronoszpóránál azonban az érzékeny fajtákon sokkal nagyobb gondot okoz a liszt­harmat. A kén tartalmú ké­szítmények használatát a nagy meleg miatt nem java­soljuk, mivel perzselést okozhat. Jó hatású a Tilt 250 EC, Karathane LC, Rubigan 12 EC, Trifmine 30 WP. A jobb tapadás érdekében cél­szerű nedvesítőszer haszná­lata. Nagy károkat okozhat a gyapotok bagolylepke her­nyója a következő kultúrák­ban: szegfű, gerbera, rózsa, hajtatott és szabadföldi pap­rika, paradicsom, kukorica, napraforgó, bab. A kikelő hernyó a bimbókat, virágo­kat rágja a dísznövényeknél, befúr a paprikába és paradi­csomba, ahol elsősorban a magkezdeményeket eszi. Kukoricában, napraforgó­ban, babban szintén a ter­mést károsítja. A lepkerajzás megkezdődött és várhatóan A Kiskundorozsmai Ön­kéntes Tűzoltó Egyesület és a magam nevében is köszö­netet mondok azoknak, akik július 16-án, vasárnap dél­előtt megjelentek a 70 éves szolgálati ünnepségen, amely szolgálatot 90 éves korom ellenére még ma is végzek, mint az ellenőrző bi­zottság elnöke. október közepéig fog tartani, ezért az érzékeny kultúrák­ban folyamatosan kell véde­kezni. Javasoljuk a Dipel, Thuricide HP készítmények felhasználását. A fenti ké­szítmények csak kukoricá­ban vannak engedélyezve, ezért a többi kultúrában való felhasználás előtt a Csong­rád Megyei Növényegész­ségügyi és Talajvédelmi Ál­lomástól eseti felhasználási engedélyt kell kérni. Dűlőutak mentén, tábla­széleken, nagyon sok helyen megtalálhatók az aranka sár­ga foltjai. Mivel veszélyes gyomnövényről van szó, a védekezés kötelező ellene. Felhasználható a III. forgal­mi kategóriába tartozó Finá­lé, vagy Finale 14 SL készít­mények. Csongrád Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás, Hódmezővásárhely Jóleső érzés volt látni kö­zöttünk azokat a személye­ket, akiknek jelenléte emelte összejövetelünk színvonalát. Külön köszönet az ünnep­séget szervező házaspárnak, a kisegítőiknek és a tűzoltó zenekarnak és vezetőjének, akik ottlétükkel hangulatos­sá tették összejövetelünket. Nyári János • Felháborodva és egyben sajnálattal vesszük lépten­nyomon tudomásul, hogy a vállalkozói és kereskedői kultúra országunkban alig változott az elmúlt évek alatt. A kereskedők több­ségében még mindig nem tudatosult igazán a „min­dent a vevőért" kissé el­közhelyesedett mondás va­lódi tartalma. Legutóbb ta­pasztalt - sajnos, nem az egyetlen - prominens pél­dája ennek az elmúlt hét­végén, július 23-án, vasár­nap hajnalban a szegedi Margaréta Pizzériában megtörtént esetünk. Egy végigtáncolt éjsza­ka után megéhezve 3.40­kor betértünk négyen a fent említett Margaréta Pizzériába, ahol két pizzát rendeltünk, amit - termé­szetesen - szerettünk volna elfogyasztani. A kiszolgáló személyzet rendelésünk után közölte: „Csak elvi­telre tudunk pizzát adni, 4 óráig vagyunk nyitva". Ekkor még mindig nem Egy forró, csillagfényes, szellő cirógatta nyári éjsza­kán ülünk a fogadalmi temp­lom tövében egy kóla mel­lett, és beszélgetünk. Beszél­getőtársam a Valahol Euró­pában című musical egyik gyerekszereplője, a fékezhe­tetlenül vad, lehengerlóen szilaj, dinamikus Szeplős, akitől elhangzik a darab le­gendássá vált mondata: „Kö­nyörgöm, akasszuk fel!" A srác polgári neve Koroknyai Róbert. Az első kérdéseim kicsit suták, akadozóak, de riporta­lanyom fesztelensége, ter­mészetes kedvessége, humo­ra, csibészes mosolya átsegít a kezdeti elfogódott pillana­tokon. volt háromnegyed négy sem, és arra a reakciónkra, hogy mi négyen el tudunk fogyasztani két pizzát tíz perc alatt, a válasz csak ennyi volt: „Nem tudtok". Ami az egész történetet megkoronázta, az az a tény, hogy ezek után 70 forint felárat kellett fizet­nünk a dobozért, melyben a helyben elfogyasztani kí­vánt pizzákat el tudtuk vinni. Rövid párbeszédünk so­rán egyetlen „elnézést" vagy „sajnáljuk", de még egy stilisztikailag lecsi­szoltabb, finomított formu­la sem hangzott el, ami ta­lán tompítani tudott volna a szituáció élén, és amitől nem éreztük volna ennyire azt, mintha a pizzéria al­kalmazottai tettek volna puszta jelenlétükkel ne­künk szívességet. Belátjuk és elfogadjuk, hogy hajnali 4-ig dolgozni - „Könyörgöm, akasszuk fel!" - mondod a darabban. Tényleg, miért szajkózza ezt Szeplős? - kérdezem. - Mert ő egy fölfoghatat­lan sorstragédiákon átment suhanc, aki egyszerűen el­zárkózik a gondolkodástól. Egy agyament, a pillanatok­nak éló, a balhéért mindent vállaló, sérült lelkű kamasz­ként jelenik meg az előadás­ban. A darab végén kiderül, hogy ez a mondat könyörte­lenül bevésődött az agyába. Ez a mondat az, amit kato­nák szájából hallott, amikor a szintén katona apját fel­akasztották. Azóta nem tud szabadulni ettől a mondattól ez a különben a jég hátán is megélő fiú. Utoljára itt Sze­nehéz, de ez nem változtat azon a tényen, hogy ne­künk, mint fogyasztóknak, elvárásunk az udvarias és vevőcentrikus kiszolgálás. A történtekhez még annyit, hogy amikor a szomszéd pub teraszán, jobb híján evőeszköz és szalvéta nélkül elfogyasz­tottuk „reggelinket", a piz­zéria még mindig nyitva tartott. Marketing és piackutató statisztikák által igazolt és bizonyított tény, hogy a fogyasztók több mint két­szer annyi embernek adják tovább vásárlás során szer­zett negatív tapasztalatai­kat, mint a pozitívakat. Ezt mindenki szíves figyelmé­be ajánljuk, aki számára fontos a megszerzett vevő­kör hosszútávú megtartása. Török Ágnes, Tamási Andrea, Kothencz Zita, Szél Mihály geden játszom Szeplőst ­akit nagyon megszerettem ­ugyanis kiöregedtem a sze­repből. - Megszeretted Szeplőst?! - Igen - meséli moso­lyogva, miközben egy nagy darab pizzával birkózik. ­Szeplős eszelősen kötődik Ficsúrhoz. Ezt az életet hab­zsoló, gátlástalan srácot bál­ványozza. Imponál neki pi­masz merészsége, hányaveti nemtörődömsége. A^darab fináléjában azonban már egy megváltozott Szeplős éne­kel, aki már meg tud hatód­ni, aki megtanulta a csapat­hoz tartozás felelősségét és megtapasztalta annak örö­mét is. Fodor Tímea, a Tarjánvárosi IV. Számú Általános Iskola 8. osztályos tanulója Tűzoltóköszönet Robi Szeplőse Hulladékszállítás: kötelező? • Az elmúlt év nyaráig nem volt kétséges, hogy a szervezett kommunális hul­ladékszállítási szolgáltatás igénybevétele kötelező ha­zánkban. Ezt támasztotta alá az 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM. a köztisztaság­gal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő te­vékenységekről szóló egy­üttes rendeletének 9.§ (4) bekezdése. Az Alkotmány­bíróság azonban 1994 au­gusztusában - megvizsgál­va a környezetvédelem e fontos területének jogi hát­terét - megállapította, hogy a hazai önkormányzatokat nem jogosttja fel magasabb szintű jogszabály arra, hogy bármilyen közszolgáltatást kötelezővé tegyenek. Rész­letesebben megvizsgálva ezt a kérdést megállapíthat­juk, hogy a problémát joghézag okozta, hiszen az önkormányzati törvény az önkormányzat kötelezően ellátandó felada­tává tette a helyi közszol­gáltatások biztosftását. A hálózathoz kötött köz­szolgáltatások esetében (víz, villany, gáz) ez a hely­zet nem okoz gondot, hi­szen közvetlen kapcsolat van a fogyasztó és a szol­gáltató között, nem beszél­ve arról, hogy az igénybe vett szolgáltatás mérhető is. A szilárd és folyékon te­lepülési hulladékok kezelé­se, továbbá a kémenyseprő­ipari szolgáltatások eseté­ben azonban sokkal bonyo­lultabb a helyzet. Nem két­séges az, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak akárcsak a részleges elmaradása is ­hosszú távon - rendkívül súlyos környezetvédelmi és egyéb problémákat okoz. Azonban, amennyiben a szolgáltatás igénybevétele a fogyasztó megrendelése alapján történik, a fogyasztók pillanatnyi anyagi helyzete jelentős mértékben befolyá­solhatja a megrendelések számának alakulását. Ez a jelenség jól megfi­gyelhető volt az elmúlt év­ben.-Az Alkotmánybíróság döntése jelentős nyilvános­ságot kapott, széles körben elterjedt, hogy „a kötelező hulladékszállítás alkotmá­nyellenes". Ezt követően tö­megesen következett be a hulladékszállítás szolgálta­tási megrendelések lemon­dása. Társaságunk - az Al­kotmánybíróság határozata­inak ismeretében - udvarias levélben kénytelen volt tu­domásul venni minden egyes esetben a megrende­lések visszavonását. 1994. július 1-je óta a ki­bocsátott számlák száma 3500-zal csökkent. Számí­tásaink szerint jelentős mennyiségű termelési hulla­dék mellett, mintegy 6-7 ezer lakás és ingatlan szi­lárd települési hulladék ­havonta mintegy 3000 köb­méter kerül az ideiglenes le­rakótelepekre, közterületek­re és a külterületi zöldsá­vokba. Ez évente megköze­lítheti a 40 ezer köbmétert, amelyből mintegy 15 ezer köbméter kerül végül a Sán­dorfalvi úti központi lerakó­telepre. Csak a lakossági körből mintegy 25 ezer köbméter hulladék az, ami évente a külterületi zöldsá­vokban megjelenik spontán kialakult „vadlerakók" for­májában. Amennyiben ennek a mennyiségnek összegyűjté­se és kezelése a szervezett hulladékszállítás keretében történik, az érintett ingat­lantulajdonosokat terhelő költség mintegy 10-12 mil­lió forint. A jelenlegi hely­zetben az önkormányzat ténylegesen erre a célra 15-20 millió forintot áldoz évente - az ideiglenes lera­kótelepek kezelésére -, va­lójában a probléma megol­dásának teljes költsége még legalább további 20 millió forintot igényelne. Összefoglalva megál­lapíthatjuk hogy 10-12 mil­lió forint árbevétel helyett megjelenik több mint 30 millió forint önkormányzati kötelezettség, az ágazat tényleges vesztesége a kettó összege. A csatolt települések tér­ségében működtetett kör­nyezetszennyező ideiglenes hulladéklerakó-telepek megszüntetését lehetetlenné teszi, hogy az érintett lakos­ságnak kevesebb mint fele rendelte meg a szolgáltatást korábban, és ezek száma is folyamatosan csökken. Összességében az ideig­lenes hulladéklerakó-telepe­ken található hulladékkal együtt 60-80 ezer köbméter települési szilárd hulladék veszélyezteti a városkör­nyék környezetminőségét. Ez a hulladékmennyiség 3-4 éves program keretében összegyűjthető és elszállít-­ható, a tarthatatlan állapot ma még kezelhető. Ha azonban a külterületekre ki­kerülő hulladék mennyisége évi 20-30 ezer köbméterrel tovább növekszik, a problé­ma rövidesen kezelhetetlen­né válik. A várost hulladék­kal elszennyezett övezet ve­szi körül, melynek környe­zeti, közegészségügyi és esztétikai hatásait teljesen fe­lesleges bővebben ecsetelni. Az egyetlen lehetséges megoldás a szervezett hul­ladékszállítás teljes körű ki­teijesztése a város közigaz­gatási területére és a szol­gáltatás igénybevételének kötelezővé tétele, valamennyi ingatlan­tulajdonos és hulladéktermelő számára. Az Alkotmánybíróság ál­tal elmúlt évben feltárt jog­hézagot a Magyar Köztár­saság Országgyűlése az el­múlt hónapban megszüntet­te. Megszületett az egyes helyi közszolgáltatások kö­telező igénybevételéről szó­ló 1995. évi XLII. törvény, amely felhatalmazza a tele­pülési önkormányzatokat arrra, hogy a szervezett te­lepülési szilárd és folyé­kony hulladékok összegyűj­tését és kezelését célzó, to­vábbá a kéményseprőipari helyi közszolgáltatások igénybevételét, helyi rende­let keretében kötelezővé te­gye a település lakossága számára. A törvény alapján ­amennyiben a Tisztelt Köz­gyűlés szeptemberi rendes ülésén a szükséges rendele­teket megalkotja, illetve egyes vonatkozó rendeleteit megfelelően módosítja ­legkorábban 1995. október 1 -jétól az említett helyi köz­szolgáltatások kötelezővé tehetők. A IV. negyedévtől kezdődően véget vethetünk a korábbi években kialakult és az elmúlt évben rendkí­vüli mértékben fokozódott, tarthatatlan hulladékgazdál­kodási helyzetnek. Miért kell pályázatot ki­írni az 1995. évi XLII. tör­vény által megjelölt egyes helyi közszolgáltatások el­látására? Az 1995. július 6-i köz­gyűlésre készített előter­jesztés tartalmazza azokat a tartalmi és formai követel­ményeket, melyeket az ön­kormányzatnak a vonatkozó helyi rendeletek megalkotá­sa során figyelembe kell vennie. A nyilvános pályázat kiírásával kapcsolatosan megoszlanak a válemányek. Egyes kormányhivatalok és a Műszaki Iroda nincs meggyőződve arról, hogy egyáltalán szükség van-e pályázat kiírására abban az esetben, ha az önkormány­zat az említett közszolgálta­tások ellátását már valami­lyen formában, mint ese­tünkben - saját tulajdonú gazdasági társasága révén ­megoldotta. A törvény vonatkozó szakaszának jogi szakértők bevonásával történő elem­zésével arra a határozott meggyőződésre jutottunk, hogy a nyilvános pályázat kiírása alapvető feltétel a helyi közszolgáltatás igény­bevételének kötelezővé té­teléhez, egy vagy több szol­gáltató kizárólagos műkö­désének biztosításához, a díjak mértékének önkor­mányzat által történő meg­határozásához. Társaságunk nem kíván monpolhelyzetbe kerülni a hulladékgazdálkodás min­den területén, természetesen a lakossági hulladékgyűjtés és -szállítás területén azon­ban számos felkészült sze­gedi vállalkozó működik a térségben, melyeknek admi­nisztratív eszközökkel törté­nő kizárása a piacról nem szolgálná sem az önkor­mányzat, sem társaságunk, sem a szakma érdekeit. A konténeres hulladék­szállítás területén meglévő jelenlegi kaotikus állapotok megszüntetése szempontjá­ból (a hulladékszállítást végző vállalkozók egy része nem az előírásoknak megfe­lelő módon gondoskodik a szállított hulladék elhelye­zéséről, rövid úton megsza­badul szállítmányától) is eredményes lehet a nyilvá­nos pályázat kiírása. A pá­lyázaton résztvevő vállalko­zók szakmai és műszaki fel­készültsége, az általuk nyúj­tott szolgáltatás minősége a pályázatok elbírálása során ellenőrizhető. A pályázatok alapján az önkormányzat döntési hely­zetbe kerülhet, pontosan meghatározhatja a szolgá­ltatóknak azt a körét, akik a város területén belül felké­szültségük révén jogot sze­reznek a szolgáltatás ellátá­sára. Ezeket a szolgáltatókat folyamatosan ellenőrizheti, a nem megfelelő színvonalú szolgáltatás esetében a szol­gáltatásból kizárhatja. En­gedéllyel nem rendelkező szállítók a város közigazga­tási területén a továbbiak­ban semmiféle települési hulladékkal összefüggő te­vékenységet nem végezhet­nek. Ez rövid úton, akár­csak egyszerűen a rendszám azonosításával ellenőrizhető. A nyilvános pályázat jú­liusi kiírása az önkormány­zat számára semmilyen hát­rányt nem jelent, a kötelező közszolgáltatások IV. ne­gyedéves bevezetése szem­pontjából viszont döntő je­lentőségű. A környezetmi­nőség hulladékok által oko­zott jelentős mértékű romlá­sa csak akkor állítható meg, ha a szükséges intézkedése­ket az önkormányzat meg­tette. Az elkövetkezendő költségvetési évben a köz­gyűlés nem Jesz abban a helyzetben, hogy a néhány hónapos késlekedés okozta 10-15 milliós környezeti kár elhárítására a szükséges fedezetet biztosítsa. Szabó Ferenc ügyvezető igazgató, Szegedi Környezetgazdálkodási Kht.

Next

/
Oldalképek
Tartalom