Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-17 / 165. szám

HÉTFŐ, 1995. JÚL. 17. A VÁROS 5 • Lebilincselő történet Börtönátutalás Börtönbe kerül-e Sz. úr azért, mert átutalással fizette kötelező gépjármű-felelősségbiztosftását? El kell ismerni, valóban furcsa a kérdés, de egyáltalán nem alaptalan. Elöljáróban: nem arról van szó, hogy a törvény ilymódon szankcionálja az átutalással fizetést, de arról sem, hogy Sz. bármit is vétett volna rend ellen. Történt, hogy február utolsó napján Simontornya környékén autózott Sz. úr, mikor a rendőrök megállították. Minden rendben volt, kivéve azt nem tudta igazolni, hogy befizette a kocsi biztosítását. Ezt már csak azért sem tudta megtenni, mert a Garancia Biztosítónak átutalással fizetett az esedékes időpontokban. Erről pedig az égvilágon semmilyen igazolást nem lehet felmutatni. Csak utólag. Biztos, ami biztos alapon a rendőr feljelentést tett. Ennek alapján a szegedi rendőrkapitányság szabálysértési osztálya 8 ezer forint pénzbírságot szabott ki. A határozat kézhez vételét követően a megbüntetett egy igazolással kezében jelent meg a rendőrségen, melyben a Garancia Biztosító pecséttel, aláírással ellátott dokumentumban igazolta az átutalás megtörténtét. Formai kifogásokkal ezt elutasították, majd Sz. újra a biztosítóhoz ment, s kérte a kiegészítést. Megtörtént, ezzel azt gondolta, hogy minden rendben. Nem egészen így alakult a dolog. Június végén ugyanis újabb határozat érkezett, ugyanattól a feladótól. Ebben közlik, hogy mivel nem fizette ki Sz. a bírságot, ezért azt 40 nap elzárásra változtatják át. Kötelezik, hogy vagy öt napon belül fizesse ki a pénzt, vagy július 31-én a Szegedi Büntetásvégrehajtási Intézetben jelenjen meg egy napi élelemmel, ellenkező esetben elővezetik. (Ez plusz ötszáz forint, vagyis két és fél nap elzárás.) Kezdett komolyra fordulni a dolog. Sz. űr a város egyik jónevű ügyvédjéhez fordult, s fellebbezett. A Garancia újabb igazolást írt, ezúttal a a rendőrségnek. Pár nap múlva az ügyfél, a reménybeli börtönpolgár tértivevényes fellebbezése, illetve a biztosító levele után érdeklődött, nem változtatták-e meg ezek hatására a határozatot. Az okmányoknak nyomuk sincs a rendőrségen, sőt, még arra sem emlékezett a hatóság, hogy Sz. valaha is járt volna az osztályukon, holott ez ezen tragikomikus ügy során többször is megtörtént. Itt tart most a történet. Az biztos, hogy folyt, köv., s már csak az a kérdés, hogy a fogdában, vagy a bíróság előtt, a kártérítési eljárás során. (arató) •••••••• Molnái és Murányi Debrecenben Az Amerikai Egyesült Államokból érkezett Joe Murányi, valamint a Molnár Dixieland Band hangversenyével vasárnap délután befejeződött a 24. Debreceni Dzsessz Napok programsorozata. A hagyományos idén először nem ősszel, hanem nyáron megtartott - zenei fesztiválon a hazai dzsessz-muzsikusok mellett amerikai és francia zenészek is részt vettek. Jövőre, a 25. találkozón nagyszabású dzsessz-parádéra készülnek a rendezők: a debreceni Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és a Magyar Rádió. MA JOGSEGÉLYSZOLGÁLATI FOGADÓÓRÁT tart az MSZOSZ Csongrád Megyei Képviselete (Szeged, Eszperantó u. 3-5., I. em. 5.) 14-16 óráig. Dr. Hajdú István ad felvilágosítást a munkavállalók, munkanélküliek, pályakezdők és nyugdíjasok részére. A SZOCIALISTA PÁRT irodáján (Tisza L. krt. 2-4.1. em. 123-as szoba) dr. Bálint János ingyenes jogi tanácsadást tart az érdeklődőknek 15-16 óra között. JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT az SZDSZ Földváry u. 3. szám alatti irodájában, 16-17 óráig. Tartja: dr. Pesti Gábor. • Az előadást a régi szegedi kisoperái gárda jegyezte, Bárdi Sándor világos szituációkat teremtve, egyszerűen állította színpadra a darabot, rendezése jól kihasználta a csöppnyi színpad, az udvar és a városháza speciális adottságait. A színvonalas nyári bohémkodásra mindig kapható Pál Tamás dirigálta a közreműködő Salieri Kamarazenekart. Muzsikálásuk tiszta, magával ragadó igazi örömzenélés volt. Mivel A csengő alig egy órányi darab, a La Scala di seta (A selyemlétra) című Rossini-kisopera híres nyitányával kezdték (és egészítették ki) az előadást. A pikáns színeivel, egyéni frisseségével elbűvölő kompozíció egyike a legérdekesebb, legszebb korai Rossini-nyitányoknak, ráadásul remekül illik a Donizetti-darabhoz, hiszen a szerző egy hasonló könnyűvérű komédia bevezetőjének szánta. A szegedi operatársulat legjobb buffaszakértői játszották a főszerepeket. Andrejcsik István látható élvezettel adta Enricót, és nemcsak Donizetti melódiáit tolmácsolta anyanyelvi biztonsággal, hanem a virtuóz A múlt héten Donizetti Szegeden még sohasem játszott miniatűr remekművét, A csengő című egyfelvonásos vígoperát mutatták be a városháza mediterrán hangulatú Muzsikáló Udvarán. u Kisopera-bemutató a Muzsikáló Udvarban Egy habkönnyű gyöngyszem Vajda Júlia (Serafina) és Andrejcsik István (Enrico). (Fotó: Schmidt Andrea) nyelvtörő receptolvasást is. Vajda Júlia ismer minden apró trükköt, amivel az ilyen Serafina-féle kis nőket pillanatok alatt életre tudja kelteni, és a kényes koloratúrákkal is könnyedén megbirkózott. Serafina anyját, Rosát Erdélyi Erzsébet énekelte, akit az utóbbi években gyakrabban hallhatott a Monté Carlo-i Operaház közönsége, mint a szegedi. Kár, mert gyögyörű, egészséges mezzóját ebben a picurka szerepben is öröm volt hallgatni. Don Annibale Pistacchiót Szilágyi Béla alakította. Nem egészen értem, miért egy olyan baritont választottak erre a buffo basszus szerepre, aki inkább Papageno lehetne. Igyekezett hozni az öreg patikus figuráját, de túl fiatal és túl bariton ahhoz, hogy ez maradéktalanul sikerülhetett volna. Don Annibale szolgáját, Spiridionét Bárdi Sándor tanítványa, Kohlmann Péter játszotta. A fiatal buffo tenorról a kis szerep alapján egyelőre csak annyit tudtam biztonsággal megállapítani, hogy jól mozog a színpadon. Á násznépet a Gyüdi Sándor vezette Canticum Énekegyüttes keltette életre, az udvar csodálatos akusztikája nagyszerűen felerősítette kristálytiszta éneküket. A kisoperái hagyományok újjáélesztéséért köszönet minden közreműködőnek és persze a szponzoroknak: az Artisjus Zenei Ügynökségnek, a Bartók Béla Művelődési Központnak, a JGYTF Ének Tanszékének, a Művészeti és Szabadművelődési Alapnak, a Nemzeti Kulturális Álapnak, a Szegedi Szabadtéri Játékoknak és nem utolsó sorban Szeged Város Önkormányzatának, amely 550 ezer forinttal támogatta az előadást. A közönség nagy érdeklődését látva, bízom benne, hogy a nagyszerű építészeti környezetbe foglalt egészen kivételes akusztikájú Muzsikáló Udvar a jövőben mind gyakrabban lesz hasonló rendezvények színhelye. Hollosi Zsolt • Azt hiszem, az előadás szép egyensúlya egy jól meglelt mértéken múlott: a Kis ünnepi mise előadásának szükségszerűen legelső konceptuális kérdése a mérték megválasztása volt, amellyel egyszerre lehetett zenei-teátrálisan és (különös az összetétel) zenei-muzikálisan mérni. Előadóinak rá kellett érezniük, hogy a belső világot teremtő romantikus én a zenedarab mely részén visszavonhatatlanul, önfeltáróan őszinte, és mely részén engedi meg a színpadiasság talmi, de zeneileg remek elemeit. Az előadás szépségének egyensúlyé azon múlott, hogy előadói tudták, a mű meddig mise, és honnantól misejáték. Mire Rossini miséje elkészült, Liszt Missa Solemniszét (egy másik ünnepi misét) már bemutatták. Ezt azért tartom fontosnak, mert az esztergomi mise után már nem lehet csupán az olasz opraszerzők bocsánatos gyengéjének tartani, ha az egyházi zenében a vallásos én indulata drámai, sőt, kifejezetten teátrális zenei megjelenítésre lel. Liszt persze az égről néha Wagnerre is tekintett, míg Rossini, idős kori miséjében le sem veszi tekintetét a messzeségről; neki ugyanis régtől természetes kifejezési nyelve az operai zene, s amikor bennsőséges alaphangú miséjét hallgatja az ember, azt gondolja: Rossini vtgoperái óta nem tanult és nem felejtett, csak életéről most vetett egy pillantást halála felé. A különös az, hogy Rossini miséje nem mindenütt egyformán operai. Annyira nem, hogy a A szólisták: Wendler Attila, Szél Bernadett, Erdélyi Erzsébet, Altorjai Tamás és a Canticum Énekegyüttes. (Fotó: Schmidt Andrea) • Rossini vallomása Mise, vagy misejáték? miseszöveg hagyományosan csúcspontként kezelt egyikmásik részén, mint például a keresztrefeszltés esetében, nem használja ki (Liszttel ellentétben) a szfnpadias zenei lehetőséget. A Crucifixus szoprán áriájára derűsen szép és szárnyaló dallamot ír. Érdemes elmondani, hogy ez a dallam Szél Bernadett előadásában is szép és szárnyaló volt; az ő énekhangja ugyan a kelleténél mintha könnyebb volna a drámai szenvedély kifejezéséhez, de ebben az előadásban szépen hajló, lírailag eléggé árnyalt szoprán volt, amely nem igyekezett a közfelfogás nevében „verdisíteni" az olaRossini - Petite messe solennelle. Szoprán - Szél Bernadett, alt - Erdélyi Erzsébet, tenor - Wendler Attila, basszus - Altorjai tamás, zongora - Pál Tamás, harmónium - Pál Judit, valamint a Canticum Énekegyüttes, karigazgató: Gyüdi Sándor. szos misét. Szépen, átéléssel énekelt Altorjai Tamás is, basszusa tudott zengő is, érzékeny is lenni, ellentétben a nem teljesen egészséges Wendler Attila tenorjával, amely igen fáradt volt. Rossinit teljes önbevallásában sem hagyta el érzéke az operai finálék iránt: a Crucifixus líraiságáva! szemben megfrta a drámai Agnus Deit, amelyet a kompozíció íve is, előadója ráhangoltsága is a mise legmagasabb és leggazdagabb tételévé tett. Erdélyi Erzsébet lélegzetelállító drámai vallomást, megadó, feltárulkozó és ai egész lelkével Istenhez forduló ember fohászát tárta fel a mise végén; már-már úgy érezte a hallgató: hangjának gyönyörű telítettsége külön adomány, amely a zene dimenzióján is túli vétetésü. Az meg a zenei kifejezés legbensőbb titka, hogy a sorskérdésekkel viaskodó Beethoven Missa Solemniszében és a gasztronómus-életművész Rossini Petite messe solennelljében miért ugyanúgy az Agnus Dei irgalom és béke eszméjét hirdeti a legsúlyosabb zenei tétel? Tán fölösleges teátrumról és zenéről külön elmélkedni: a drámai zene a zenére hasonlít leginkább. A zavarbaejtő táncos karakter a Glória tétel fugájában vagy a Credo végén az Amen-ben forgó, örvénylő hangok végülis elvont zenei építkezés elemei, általuk egy jó kórus mégis képes sugározni, hogy a vallásosságnak van hangulata. A kórus Gyüdi Sándor vezényletével kifogástalanul énekelt, mint ahogy Pál Tamás, aki közben a zongora-harmónium összhangot és a szólistákat is vezényelte. zongoristának becsületére válóan játszotta az Offertorium tételt. Baj csak a körülményekkel volt: az eső miatt megváltozott helyszínen (a Bartók művelődési központban) a kórus tagjai előadás előtt pár perccel vándortársulathoz méltó gyorsasággal alakították át a terem pódiumát, amely nem volt elég széles ahhoz, hogy Gyüdi Sándor a tutti tételekben egyszerre vezényelje a kórust és a szólistákat, így volt eset, hogy Pál Tamással szinkronban vezényeltek. A szomszéd épületből végig ostoba tam-tam hallatszott be, és a Credo-tétel alatt az utcán összeütközött két autó. Épp ott tartottak, hogy crucifixus etiam pro nobis. Panek Sándor r • Hajj, zaj! Tegnapi ügyeletünkben azt tapasztaltuk, hogy az élet hétvégén is zajlik. Sőt, zajos. A Gáz utcában például vasárnap délután is panaszkodtak a lakók amiatt, hogy a kenyérgyárban a tartályokat „verik", s ezzel nagy zajt csapnak. Kérdezik a kenyérgyáriakat, nem lehetne-e kíméletesebb technológiát alkalmazni? - A Nádor utcaiak az óvoda kerjére nyíló söröző zenéjét szeretnék kíméletesebbre állíttatni. Percekre sikerül is nekik: amikor szólnak, kicsit lehalkítják a „dobgépet", aztán újra felhangosítják. Este különösen zavarják vele a környékbeliek nyugalmát. • Orvosgond. Kiszomborban viszont az nyugtalanítja Tóth Sándornét, hogy hétvégi éjszakán nem lehet orvost találni. Megtörtént eset \KIESTEL Közérdekű problémáikat, észrevételeiket az elmúlt héten ügyeletes munkatársunkkal, Szabó Magdolnával oszthatták meg, mától Takács Viktor várja hívásaikat a 06-60-327-784-es telefonszámon, munkanapokon 8 és 10 óra között, vasárnap pedig 14-től 15 óráig. Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy Szegedről is mindegyik számot tárcsázni keli. Ha ötletük van a Fekete pont cfmű rovatunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák velünk. kapcsán kérdezi: miért nincs ügyeletes orvos, aki vasárnap hajnalban ellátná a rosszullétről panaszkodó beteget, megkímélvén a mentővel kórházba meg onnan haza szállftgatástól? • Rase 93 kerestetik. A kímélet szóba sem jött annál, aki vasárnap éjjel az Apáca u. 6. előtt feltört egy taxit. Kitépte belőle a taxamétert, azt gondolván talán, hogy magnós rádió. Mikor rájött, hogy nem az, eldobta. Úgy 30 méterre a taxitól még látta valaki a Rase 93 márkajelű szerkezetet, de mire a tulajdonosa kereste, már nem volt ott az Apáca u.10. szám előtt. A taxis szépen kéri, hogy aki összeszedte, elvitte a taxiórát, jutalom ellenében jelentkezzen a 488-488-as Volántaxi telefonszámon. • Kutyákra várnak. Miként a taxis, úgy reménykedik a megtaláló becsületességében Szőregen Szombati Andrásné is, akinek vasárnap reggel hat óra tájban eltűnt egy nőstény és egy kan rotweller kutyája. A 405176-ra vár hírt róluk. • Vissza az iratokat! Szalóki Gábor viszont az irattárcáját várja vissza, amit a discoban veszített el a hét végén. Kéri, legalább az iratait dobják be a postaládájába, vagy adják le a Sajtóház portáján. • Ilona utcai gazdátlanok. Az Ilona utcában lakók pedig azt kérik kisgyermekeik nevében, hogy a troligarázs és az utca között általuk kialakított játszótér homokozójába hozzanak homokot. S azt sem bánnák, ha valaki megnézné az Ilona utcai parkolóban azt a három gépkocsit, amik hosszú ideje ott állnak, s „gyanúsan" gazdátlanok. Nem lehetne elszállítani őket? • Táblaterelő. S az Oskola utcai forgalomterelést a Palánk presszó előtt primitíven jelző táblát lehetne-e elvinni, kicserélni? Bódi Istvánnak „útban van"... 1Z-6I i>dí nazssnaa aaoHzs XNOdZOMXaiZfl aavxaiv U?-ld 0662 'so-„3/l H3NNHZ ÍHVSVAVÍIOZIA Szeged, Fekete sas u. 25. I^tionaU T.: 62/312-911 ffi Tálalószekrények, étkezők, bár és szövet ülőgarnitúrák a CLOSE-MODI RT. választékából Ismerkedjen meg az ALNO® konyhabútorcsalád '95 évi modelljeivel. < Egyedi igényekkel a tervezéstől a kivitelezésig