Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-12 / 161. szám

SZERDA, 1995. JÚL. 12. E® ÜH GAZDASÁGI MELLÉKLET III. • A Hőtermeléstől az üzletig Új életforma a domaszéki tanyán A biotermék nem az, amit hagyunk magától nőni, vagy elfelejtünk tágyáznl, permetezni. E fo­galmat sokan a férges almával azonosítják, pedig a valóságban megkülönböztetett minőséget ér­tünk alatta. Nagy hangsúlyt kap a termék egy ré­szének újrahasznosítása, a helyi erőforrások ki­használása. az ember és környezete közötti har­mónia fenntartása. • Száznyolcvan ötletből jött A szappanfőzőktől Farkas József gazdasági Igazgató: a kozmetikum csak sokadik a sorban! (Fotó: SchmMt Andrea) Hogyan lehet tíz céjpié! dolgozni úgy, hogy az ember ne változtasson munkahelyet? Farkas József, a Florin Rt. gaz­dasági igazgatója a példa rá, nagyon is Hképzelhetó. Har­minchét évvel ezelőtt a szegedi szappanfőzőkhöz szegő­dött, majd dolgozott az Unhersal Kisszövetkezetben, s vé­gül a Hotkmál kötött kb beosztása Igen, munkahelye nem változott. Most nyugdfba készül, nem régben az Iparszö­vetség Elsmerő Oklevelét kapta közel négy évtizedes gaz­daságvezetői munkájáért. Pályafutása lassan élő történe Ide tartoznak mindazok a növényi és állati eredetű élelmiszerek, amelyek meg­termelésekor szintetikusan előállított vegyszert - bele­értve az állattartásban hasz­nált antibiotikumokat, hor­monkészítményeket, hozam­fokozókat - nem alkalmaz­tak. Sokan múlékony divat­nak, a civilizált ember pót­cselekvésének tartják e moz­galmat. Pedig ennél jóval többről van szó. Magyarországon biogaz­dálkodással több szervezet foglalkozik. Ezek közül a legjelentősebb az 1983-ban alakult Biokultúra Egyesü­let. Jelenleg 1500 magánsze­mély, 92 cég és 31 helyi cso­port alkotja a tagságát. A Földművelésügyi Minisztéri­um e szervezetet ismerte el s ajánlotta a Közös Piacnak egyedüli magyar ellenőrző és minősítő szervezetként. Az ellenőrzés jelenleg 3000 hektárnyi területre terjed ki. A vásárlók érdekeit szolgálja az a rendelkezés, hogy amely terméket nem minősí­tett az egyesület, annál a bio szó használata tilos. Hazánk éghajlatánál, ter­mészeti adottságainál és nem utolsó sorban a magyar gaz­dák több generációra vissza­menő tudásánál fogva rend­kívül alkalmas a biotermesz­tésre. Az itt termelt bioélel­miszerek 90 százalékát kül­földiek veszik meg. Nálunk ma még e termékkör igen csekély szeletét jelenti a fo­gyasztói kultúrának. A szük­séges feltételek megteremté­sével valószínűleg bővülhet a vásárlók köre. Felmérések szerint a motivációk között döntően az egészségmegőr­zés szerepel, ezt követi a környezet iránti aggódás. Szegeden az értelmiség, a diákság magas aránya miatt az átlagnál nagyobb az ér­deklődés. Az egyesület egyik, har­minc fős csoportja itt műkö­dik. Kéthetente találkoznak, megbeszélik az aktuális te­endőket, neves előadókat hívnak meg, működő biofar­mokra tesznek kiránduláso­kat, megnézik egymás kert­jét. Mivel eddig nem volt megoldva a kertekben meg­termelt biozöldségek és gyü­mölcsök forgalmazása, a na­pokban a belvárosban meg­nyitották a Biokultúra Cent­rumot. Ez amellett, hogy a szegedi csoport találkozóhe­lyeként szolgál, az üzletben megpróbálja felvonultatni a Magyarországon megtermelt bioélelmiszerek, esetenként import termékek hozzáfért­hető, legteljesebb skáláját. Tanfolyamok és gazdakép­zők segítségével növelni kí­vánják a helyi biotermelés súlyát. A tágabban értelme­zett természetes élet iránti igény felkeltésére természe­tes anyagokból készült hasz­nálati tárgyak kínálatával is felkészültek. A családi alapon üzemel­tetett üzlet és szaktanácsadás Piros György és Magdolna vállalkozása, mely nem előzmények nélküli. Tős­gyökeres szegedi családként, 2 kisgyermekkel éltek panel­lakásukban. Öt évvel ezelőtt cserélték el egy domaszéki tanyára, ahol időközben kia­lakították biokertjüket. Az­óta szülői örökségből egy hektár földet sikerült hozzá ragasztani. Szeretnének itt .egy minta biogazdaságot ki­alakítani. E természetközeli szemlélet velejárója, hogy épülő házukban kizárólag környezetbarát építő- és bur­kolóanyagokat és festékeket használnak fel. T. Sz. I. - A faiparban kezdtem, az­után jött '56, s a falemezgyár munkástanács tagját később se­hol sem akarták alkalmazni. • Hogyan került mégis a vegyiparba? - A szövetkezeteket sokáig nem nézték jó szemmel, de amolyan búvóhelynek ideális­nak bizonyultak. Szabadabb volt a légkör, mint egy nagy ál­lami cégnél. Könyvelőnek ke­rültem 1957-ben a Szegedi Szappanfőző és Vegyipari Szö­vetkezethez. Sűrűn változott utána a cég neve, volt hogy kul­túrcikket gyártottunk, s akkor azzal toldották meg a nevünket. A hatvanas évek elején azután váltottunk: az Universal névvel együtt eljött az aranykor. • A hetvenes-nyolcvanas években Szeged egyik siker szövetkezete volt az Univer­sal! - Sok olyan dolgot csinál­tunk, amit mások nem mertek. Szövetkezetként először lép­tünk például piacra növényvé­dő szerekkel. Mindig jó csapat volt a vezetés körül. 9 Egy gazdasági vezető ho­gyan tudta menedzselni a szövetkezetet? - Mindenben a vezetőség döntött. A szövetkezeteknek éppen az volt a lényege, hogy sajátos belső demokráciát alakí­tottak ki már évtizedekkel ez­előtt is. Nem véletlen, hogy ma a Florin Rt.-nek közel félmilli­árdos vagyona van. Ezt még az Universalban alapoztuk meg. 0 Azután jött az új világ! - A rendszerváltással ne­künk is váltanunk kellett. 0 Először is nevet! - Száznyolcvan ötlet közül választottuk a Florint. Nem let­tünk mindjárt részvénytársaság, először kötelezően kiszövetke­zet, majd szövetkezet és végül társaság. 0 A kft. alapítási lázban miért részvénytársaságot csináltak? - Túl nagyok vagyunk ah­hoz. hogy korlátolt felelősségű társaságként boldoguljunk. - A nagyság átka? - Inkább úgy mondanám, a név kötelez. Annak idején 12 alapftó tag hozta létre a szövet­kezetet. Ma kétszázan dolgo­zunk itt, közel 1 milliárdos az árbevételünk. 0 A saját cégüket építik. Hogyan sikerült ez? - Nevesítettük a szövetkeze­ti vagyont Sok vitám akadt ak­koriban, mert országosan is együlálló módszert dolgoztunk ki. kinek mennyi jut a közös tu­lajdonból. Még azt is ügyeimbe vettük, mennyi osztalékot vett fel annak idején valaki. Hiszen, miért jáijon jobban az, aki fel­élte a pénzt mint az, aki befek­tette? 0 Mikor voh könnyebb me­nedzselni a céget, régen vagy most? - Akkor a politikai sorom­pók alatt kellett rendre átbújni, ma meg a gazdaság szorít ben­nünket. Sajnos, egy ilyen nagy cég sem tud hitelek nélkül gaz­dálkodni. Márpedig a harminc­harmincöt százalékos kamatot is ki kell termelni. 9 A Florin piacpolitikája azonban nem sokat válto­zott! - Évtizedek óta szeretnénk » név a Florinig megfizethető, de jó minőségű termékekkel a piacon maradni. Nem luxuskozmetikumokat gyártunk, hanem az átlagem­bert céloztuk meg. Ebben való­ban nem változott a filozófi­ánk. Termékeinket azonban fo­lyamatosan megújítjuk, igyek­szünk szebb csomagolást adni annak, amit csinálunk. Sajnos, a fertőtlenítőszer gyártásban a költségvetési szegénység szorít bennünket. A kórházak egyre kevesebbet tudnak vásárolni. 0 Mi a helyzet a lakosság­gal? - Az emberek elsősorban élelmiszert vásárolnak, a koz­metikum csak sokadik a sor­ban. Nem könnyű ma ebbőL­megélni. Most egy olyan gyógyterméken dolgozunk, amelyik reméljük, ismét fellen­dülést hozhat a Florin-nak. Hát­rányba kerültünk a nagy multi­cégekkel szemben: akinek pén­ze van, az az agyonreklámozott termékeket vásárolja Márpedig a mi árrésünkbe ez már nem tér bele. 9* 0 Úgy tudom, nyugdíjba készül! - Hatvankét éves vagyok. • Mit csinál majd a Florin nélkül? - Nem megyek el teljesen, hiszen az igazgatóságnak to­vábbra is a tagja maradok. Munkával akarom tölteni a hát­ra lévő éveimet is, a feleségem sajnos májusban örökre itt ha­gyott, vigasztalás féle is, hogy keresem a tenni valót magam­nak. Egyedül nem is tudnám el­képzelni másképp az életemet. A szegedi diákröplabdázók egyesületének hosszú ideje sportvezetője vagyok. A Florin­ban is számítanak rám. Addig jövök, ameddig igényt tartanak rám. A pálya széléről már nem szeretnék bekiabálni, ha viszont szükség van arra, amit 37 év alatt megtapasztaltam, szívesen adom tovább. Bízom a Florin jövőjében... Rafal Gábor Természetes közegben. Érzik az irányt • Próbaúton a Renault Laguna RXE l6V-vel Egy tizenhat „húros" hangszer Kevés autó futott be olyan gyors karriert az el­múlt években, mint a Renault Lagunája. Több egy esztendeje, hogy a világpremier után t a hazai piacon is az egykori 21 -est fel­váltó kocsi. Enól a modellról még azok Is elisme­réssel szólnak, akik nem kifejezetten Renault ra­jongók. A francia autógyár nem régiben piacra dobta a Laguna 16 szelepes változatát is - a 130 lóerős autóval teljes lett a Laguna „benzines" Úgy tűnik a francia gyár tervezői nem elégedtek meg az olcsó sikerrel: tovább csi­szolták azt a modellt, amely minden bizonnyal a Renault legsikeresebb autója. Kívül­ről nincs semmi különös a 16 szelepes kocsin: mind­össze az oldalán megbúvó 16V felirat árulkodik szokat­lan izmosságáról. Messziről minden a megszokott: fran­ciás szépség és könnyed ele­gancia, amely a Renault­okat jellemzi. Az igazi kö­lönbséget akkor érzi az em­ber, amikor elindul. A 2 lite­res motor hirtelen meglendíti a karosszériát: tíz másod­percre sincs szüksége ahhoz, hogy százas tempó fölé sza­ladjon. Mintha egy tizenhat­húros hangszeren játszana a vezető, oly' könnyed és él­vezetes vezetni ezt az autót. A városi forgalomban ki­jr mlÜI Ih ELX-512 A 16 szelepest így többet Iájuk az úton fejezetten robbanékony ko­csi váltóját sűrűn kell kap­csolgatni, ha egyszerre sze­retné élvezni a vezető a La­guna kényelmét és sportos­ságát. Még nagy forgalom­Laguna I6V: sportos és elegáns ban is könnyű manőverezni a nem kis testű kocsival, hi­szen a szervokormány ebben a felszerelésben már széria­tartozék. Igazi tudását mégis az országúton mutatja meg a sportos motorral szerelt La­guna. Négyezres fordulaton százhatvannál duruzsol leg­szebben a motor. Még ilyen tempó mellett is biztonság­ban érzi magát a vezető, hála az oldalmerevítőknek, a lég­zsákoknak és legfőképpen a blokkolásgátlóval ellátott fékrendszernek, amely nagy sebességnél is odaragasztja a kocsit az aszfalthoz. A La­guna úttartása, stabilitása még erős kanyarokban is ki­váló, biztosan veszi fel a for­duló ívét dinamikus vezetési stílus mellett is. Ilyen menettulajdonságú autónál már fontos, milyen kényelmi berendezések segí­tik a vezetést, hogy minél in­kább az útra figyelhessen a pilóta. Okos ötlet, hogy be­szélő számítógép segíti a könnyebb tájékozódást: bár­mi szokatlant észlel az auto­matika „szól" a vezetőnek, még arra is figyelmezteti, tankoljon, mert fogytán az üzemanyag. Egy másik fe­délzeti számítógép a műszer­falra „írja" azokat az adato­kat, amelyekre a vezető ép­pen kíváncsi: a pillanatnyi fogyasztást, a megtett utat, a meglévő benzin mennyisé­gét, vagy éppen az átlagfo­gyasztást. Az már csak apró tervezői rafinériának tűnhet, mégis a biztonságot szolgál­ja, hogy az autó hifi-tornyát a kormány mellől vezérelhe­ti a vezető. A kiváló menettulajdon­ságok mellé harmónia és franciás báj társul a belső térben. Puha kárpitozás, nyugodt ívű vonalak: a mű­szerfal mindent tud, ami a vezetést szolgálja, sőt még ennél is többet. A gazdagon felszerelt 16 szelepes Lagu­nával akár 200 kilométeres óránkénti sebesség fölé is könnyen kapaszkodhat az autózó, persze nem a hazai utakon. A 2000 köbcentis motor étvágyára sem lehet panaszunk. A nyári meleg­ben, bekapcsolt automata légkondicionáló mellett is 10 liter alatt maradt a fogyasz­tás, pedig próbált az ember dinamikus tempót diktálni. A legújabb Laguna egy­szerre elégíti ki azok vágyát, akik sportos autóra vágynak és presztízs szempontokat is figyelembe vesznek. Aki ki­próbálja, minden bizonnyal azzal az érzéssel száll ki be­lőle, hogy régen autózott ilyen jót. Mi a szegedi Rena­ult szalon jóvoltából tehet­tünk meg vele néhány száz kilométert. Rafai Gábor • Könyvajánlat Számviteli töivény és betűrendes tárgymutatója A Szeged, Tisza Lajos krt. 58. szám alatti Szakkönyvbolt ajánlata A piacgazdaság működéséhez nélkü­lözhetetlen, hogy a piac szereplői szá­mára döntéseik meg­alapozása érdeké­ben mind a vállalko­zások, mind a nem nyereségorientált szervezetek vagyoni, pénzügyi és Jövedel­mi helyzetéről és azok alakulásáról alapvetően a múlt­béli adatokon alapu­ló, objektív Informá­ciók álljanak rendel­kezésre. A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. tv. a nem­zetközi számviteli elvekkel összhangban olyan számvi­teli szabályokat rögzít, ame­lyek alapján megbízható és valós összképet biztosító tá­jékoztatás nyújtható a tör­vény hatálya alá tartozó jö­vedelemtermelő képesség­ről, vagyonának alakulásá­ról, pénzügyi helyzetéről és jövőbeni terveiről. Ezen 1995. április 15-ével lezárt kiadvány tartalmazza a számviteli törvény vala­mennyi módosítását, így az 1992. évi LXX. törvényt, az 1993. évi XCII. törvényt, az 1993. évi IC. törvényt, az 1993. évi CVIÍ. .t<irv0iyt és az 1995. évi XX. törvényt. A gazdálkodó szervezetek vezetőinek, a számvitellel foglalkozó munkatársaknak és a számvitelt tanulóknak egyaránt ajánljuk ezt a mun­kát, amelyet dr. Nagy d4bor szerkesztett. >.i 1 • .! lő-liul Dr. Tanács Károly 1995. július 10-én megnyílt i BIOKULTÚRA Szegeden, a Horváth Mihály utca 9. szám alatt. KÍNÁLATUNKBÓL: 9 Vegyszermentes zöldségek, gyümölcsök * Magvak, lisztek # Natúr bútorok * Takarók * Ruhák, táskák & Kozmetikumok * Vízszűrők Júl. 12., 13., 14-én, árubemutatókkal varjuk kedves vevőinket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom