Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-10 / 159. szám

• Román oktatási törvény: Miért a tiltakozás? Korlátoz és ellenérdekolttó tesz Vadim listája Corneliu Vadim Tudor, a román kormánytöbbség részét alkotó szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke a tőle megszokottnál valamivel bővebb listát sorolt fel azokról, akiket véleménye szerint bíróság elé kell állítani az RMDSZ akcióinak támogatása elmén. Az RMDSZ közleményei és akciói a pártelnök szerint immár „nemcsak Románia, hanem egész Európa stabilitását veszélyeztetik". Ezek támogatása miatt bíróság elé állítandók az ellenzéki Demokratikus Konvenció pártjai, a Petre Román volt miniszterelnök vezette Demokrata Párt, továbbá a lapok közül az Evenimentul Zilei, a Rontania Libera, a Romania Literara, a Cotidianul, a Ziua, továbbá „a magyar nyelvű napi- és hetilapok". mokat, méghozzá annál inkább, minél magasabb az oktatási szint. 8/1. cikk: Az oktatás minden szinten román nyelven folyik. Minden helységben román nyelvű osztályokat kell szervezni és működtetni. Az RMDSZ képviselői a parlamentben azt javasolták: a valós helyzetnek megfelelően a törvény azt mondja ki, hogy az oktatás románul, a nemzeti kisebbségek nyelvén és világnyelveken folyik, ezt a többség elutasította. Az RMDSZ kérdése: miért? Székelyföldön és másutt számos olyan falu van, ahol jelenleg csak magyar tannyelvű iskola működik. Az RMDSZ szakértői szerint román tannyelvű osztályok létesítése a következőket eredményezheti: kis létszámú iskolák esetében az anyagi lehetőségekre hivatkozva csak a román tannyelvű osztályokat fogják működtetni, rákényszerítve a kisebbségi szülőket, hogy román tannyelvű iskolákban taníttassák gyermekeiket; a kisebbségek nyelvén működő iskolák, tagozatok megszüntetését; a kisebbségi közösségek fokozatos feloszlatását a román tanerők betelepítésével. Ezeket az aggodalmakat múltbeli tapasztalatok támasztják alá. 8/3 cikk: A román nyelvnek, mint államnyelvnek tanulása és elsajátítása nemzetiségre való tekintet nélkül minden román állampolgár számára kötelező. A parlamenti vitában az RMDSZ képviselői természetes kötelességnek nevezték a román nyelv tanulását, viszont jogi képtelenségnek tartják a nyelv elsajátítására vonatkozó törvényes kötelezettséget, hiszen az a képességek függvénye. 9/1 cikk: Az elemi iskolai oktatásban a vallás kötelező tárgy, a gimnáziumban fakultatív. 9/2 cikk: Az állam által hivatalosan elismert egyházak kérhetik az oktatási minisztériumtól különleges oktatás megszervezését az egyházi személyzet felkészítésére vonatkozó igényeknek megfelelően. Az RMDSZ értékelése szerint az 1. bekezdés itt sérti a lelkiismereti szabadságot. A 2. bekezdés lehetetlenné teszi felekezeti oktatási hálózat létesítését és fenntartását nem papképzésre állami támogatással. A 22. cikk szerint a gimnáziumi érettségi tárgyai a román nyelv és irodalom, a matematika, a románok történelme és Románia földrajza. A tanügyi törvény vitájában az RMDSZ kevésszámú sikereinek egyike az volt, hogy a törvény kimondja: a nemzetiségek tannyelvén tanuló diákok számára az anyanyelvű irodalom és nyelv is érettségi tárgy (ezt a tervezet eredetileg fakultatívvá tette volna, leértékelve az anyanyelvet). 122. cikk: A nemzeti kisebbségekhez tartozó személynek joga van arra, hogy a jelen törvény feltételei szerint minden oktatási szinten és formában anyanyelven tanuljon és oktatásban részesüljön. Az eddig érvényben volt szabályozásban nem szerepelt az „a jelen törvény feltételei szerint" megszorítás. 123. cikk: A helyi szükségleteknek megfelelően kérésre és a jelen törvény feltételei szerint a nemzeti kisebbségek anyanyelvén csoportokat, osztályokat, részlegeket vagy iskolákat lehet szervezni. Ez a megfogalmazás kizárja annak lehetőségét, hogy állami támogatással kisebbségi tannyelvű egyetemet létesítsenek. A 125. cikk kimondja, hogy a nemzetiségi tannyelvű elemi iskolákban a román nyelvet és irodalmat a vonatkozó kisebbségnek szóló tankönyvekből oktatják, viszont a gimnáziumokban és líceumokban már azonos a tankönyv a román iskolákéval. A középiskolában a románok történelmét és Románia földrajzát ugyancsak a román tankönyvből, román nyelven tanulják. Ez, hangsúlyozza az RMDSZ szakértőinek elemzése, korlátozza a kisebbségek anyanyelvű oktatáshoz való jogát. A gimnáziumi oktatásban kérésre felveszik a tantárgyak közé a nemzeti kisebbségek történelmét és hagyományait, anyanyelven, a tankönyveket a minisztérium hagyja jóvá. A 126. cikk kimondja, hogy az állami szakmai, líceumi-technikai, gazdasági, közigazgatási, mezőgazdasági, erdőgazdasági, hegygazdasági szakoktatásban, valamint a posztliceális képzésben a szakképzés román nyelven történik, a lehetőségek szerint biztosítva a szakkifejezések anyanyelvű elsajátítását is. Ez, mutat rá az RMDSZ, kizárja az anyanyelvű szakképzés lehetőségét, ellentmondva az alkotmány 32/3 és a törvény 122. szakaszának. Ennek alapján lehetővé válik a meglévő építő, gép- és faipari magyar nyelvű szakosztályok felszámolása. További követMINDEN UT Szolgáltatásainkkal már magánszemélyek részére is rendelkezésre állunk• Folyószámlavezetés: • 1 millió forint felett már JSO/ az éves kamat ^^ Betételhelyezés: Egyedülálló feltételekkel különböző futamidőkre lekötheti nálunk pénzét, akár már 1 hétre is Telebank: Információ 24 órán keresztül 3 nyelven CIB BE CIB CIB HUNGÁRIA BANK RT. CIB HUNGÁRIA BANK RT.: 1027 BUDAPEST. MEDVE U. 4-14. TEL.: 212-1330 • BELVÁROSI FIÓK ÉS LAKOSSÁGI KÖZPONT: 1052 BUDAPEST, VÁCI U. 16/B. TEL.: 118-8990 • 9022 GYŐR, CZUCZOR GERGELY U. 26. TEL.: (96) 310-074 • 7621 PÉCS, RÁKÓCZI U. 46. TEL.: (72) 311-688 • 4400 NYÍREGYHÁZA, SZARVAS U. 7. TEL.: (42) 422-000 • 6720 SZEGED, KISS MENYHÉRT U. 1. TEL.: (62) 31 3-222 • 4025 DEBRECEN, HATVAN U. 15. TEL.: (52) 442-201 HÉTFŐ 1995. JÚL. • Előre kell bocsátani, hogy a magyar nyelvű oktatás több évszázados hagyományra támaszkodik Erdélyben, az elmúlt 75 év különböző jellegű korlátozásai ellenére mindmáig folyamatosan megmaradt minden szinten, ha nem is minden területen. Az utóbbi évtizedekben legnagyobb sikerét az 1989. decemberi fordulat után érte el, amikor a Ceausescu-időszakban román oktatási intézményekkel összevont, elsorvasztott középiskolák nagy részében sikerült visszaállítani az önálló magyar oktatást. Azóta azonban a létszám ismét csökken, 1993-94-ben például az óvodától a középiskoláig 211 317 diák tanult magyar tannyelven, az előző tanévben még 216 705-en voltak. Külön nem lehet kimutatni a mester- és inasiskolákat, szakiskolákat, az egyetemi oktatást, mindez még néhány ezer fő. Az önálló Bolyai egyetemet az ötvenes évek végén megszüntették, de a kolozsvári Babes-Bolyai egyetemen elsősorban tanárképző szakokon felsőfokú oktatás ma is folyik magyar nyelven, és néhány más magyar nyelvű tagozat is működik. A jellemző azonban az, hogy míg a népszámlálási adatok szerint a magyarság aránya 7,1 százalék Romániában, magyar nyelvű oktatásban a gyerekeknek csak 4,9 százaléka részesül, méghozzá úgy, hogy míg az óvodai népesség aránya még 6,8 százalék, az 1-8 osztályosoké 5, a középiskolásoké már csak 4,2, az egyetemistáké pedig ennek is csak töredéke. Az új román oktatási törvény csak ezzel a háttérrel érthető meg, hiszen lényege az, hogy felerősíti a román nyelvű oktatásban való részvételt ösztönző, elősegítő, illetve a magyar nyelvű lehetőségeket nemcsak korlátozó, de annak választásában szülőt és gyereket egyaránt lehetőleg ellenérdekeltté tévő motívuVEZET KITEKINTŐ 11 kezmény lehet, hogy formailag magyar tannyelvű intézményekben, ahol szaktárgyat is oktatnak, a tananyag 70-80 százalékát románul fogják oktatni. A marosvásárhelyi orvosi egyetemen folyó magyar nyelvű képzés lehetőségének megőrzéséről külön cikk szól, de ettől eltekintve a törvény az anyanyelvű felsőoktatást lényegében a tanár- és művészképzésre szűkíti. A 127. cikk erről azt mondja ki, hogy az állami egyetemi oktatásban kérésre és a jelen törvény feltételei szerint csoportokat és részlegeket lehet szervezni anyanyelven az oktatási és kulturális-művészeti tevékenységbenn szükséges személyzet felkészítésére. A 128. cikk szerint az oktatás minden szintjén a felvételi kérések és vizsgák nyelve a román, anyanyelven lehet felvételizni az anyanyelvű iskolákba, osztályokba. Ez, mutatnak rá a magyar pedagógusok, a kisebbségi egyetemi hallgatók létszámának további csökkenésére fog vezetni, és arra ösztönzi a szülőket, hogy az esélyegyenlőség érdekében román tannyelvű iskolákba járassák gyermekeiket. A 129. cikk arról intézkedik, hogy az oktatási minisztérium biztosítja az anyanyelvű oktatáshoz szükséges tanszemélyzet felkészítését és szakmai továbbképzését, míg a 130. cikk szerint azokban az iskolákban, ahol nemzetiségi tannyelvű részlegek működnek, a nemzetiségi tanszemélyzetnek a szakmai hozzáértés figyelembevételével arányos képviseletet kell biztosítani a vezetésben. Ez azonban elmarad az RMDSZ tanügyi törvénytervezetében foglalt igénytől, amely önálló romániai magyar oktatási rendszer működtetésére irányult a román oktatási struktúrán belül. Baracs Dénes 10. A román kormány illetékesei, a román pártok jobbára európai szinten is mintaszerűnek minősítik a törvényt, a szélsőséges nacionalisták szerint éppenséggel azért alkotmánysértő, mert túl sok lehetőséget biztosít a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatására, úgymond a román államnyelv rovására. Az utóbbiak fellépése lehetővé teszi a kormánynak, hogy a törvényt „kiegyensúlyozottnak" minősítse, hiszen azt „minden oldalról" támadják. Mit tartalmaz végül is ez a szöveg? Az RMDSZ szakértői egyik első elemzésükben csokorba gyűjtötték a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását érintő, a törvény különböző fejezeteiben található rendelkezéseket, és megkísérelték felmérni azok különböző következményeit. Az alábbiakban erre az elemzésre támaszkodva, a törvénycikkek nem hivatalos magyar fordítása alapján adunk ismertetést.