Délmagyarország, 1995. június (85. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-08 / 132. szám

CSÜTÖRTÖK 1995. JÚN. 8. BELÜGYEINK 3 Mádi Ferenc 64 éves jogtudóst, az Antall-kormány volt tárca nélküli, majd művelődési és közoktatási miniszterét jelöli köztársasági elnöknek a Magyar Demokrata Fórum, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Fidesz - Magyar Polgári Párt. Ezt az Országgyűlés szerdai ebédszünetében rendezett parlamenti sajtótájékoztatón jelentették be a pártelnökök: Für Lajos, Giczy György és Orbán Viktor. Dr. Mádi Ferenc 1931. január 29én született a Veszprém megyei Bánd községben. 1955-ben az MTA Állam és Jogtudományi Intézetében dolgozott, majd egyetemi tanár lett, 1978-tól az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Civilisztikai Tudományok Intézetének igazgatója. 1985. óta az egyetem Nemzetközi Magánjogi Tanszékének vezetője volt. Az állam- és jogtudomány kandidátusi fokozatát 1964-ben, a doktori fokozatát pedig 1974-ben „A vállalat és a gazdasági verseny az európai gazdasági integráció jogában" ctmű disszertációjával nyerte el. 1987-től az MTA levelező, majd 1993-tól rendes tagja. Tudományos tevékenysége során főképp polgári, összehasonlftó, valamint kereskedelmi joggal, nemzetközi magánjoggal és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogi problémáival foglalkozik. Tagja, illetve résztvevője több nemzetközi szervezetnek, illetve legiszlációs fórumnak, többek A pártonkívüli Mádi Ferenc az ellenzéki pártok köztársaságielnök-jelöltje között a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Akadémiának. Vendégprofesszorként több külföldi egyetemen tanított. Számos könyv és tanulmány szerzője. Pártonkívüli. 1990. május 23-tól az Antall-kormány tárca nélküli minisztereként feladata volt az MTA felügyelete; közreműködött a kormány tudománypolitikai céljainak meghatározásában, az ezzel összefüggő állami feladatok összehangolásában; külön megbízás alapján képviselte a kormányt, illetve a miniszterelnököt a nemzetközi szervezetekben; közreműködött az igazságügy-miniszter. a külügyminiszter és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere egyes feladatainak végrehajtásában. 1991-től a bős-nagymarosi vízierőmű kormánymeghatalmazottja is volt. 1990. augusztus 1-től az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsának elnökeként is dolgozott, majd 1992. január 23-tól - a vagyonügynökségtől megválva - a kormány nevében felügyeletet gyakorolt az Állami Bankfelügyelet felett és a Bankfelügyeleti Bizottság elnöki tisztét is betöltötte 1993. februárjáig. Felügyeletet gyakorolt továbbá az MTA Központi Hivatala mellett az Országos Tudományos Kutatási Alap felett is. 1992. januárjától 1993. februárjáig elnökként vett részt a Humánpolitikai Kabinet munkájában, majd 1990. augusztus 17-től a kormány Tudománypolitikai Bizottságának elnöki tisztét látta el. 1993. február 22-től 1994. július 15ig művelődési és közoktatási miniszterként tevékenykedett. E minőségében tagja volt a Humán- és Ifjúságpolitikai Kabinetnek, az európai integrációval kapcsolatos kormányzati feladatok koordinálására alakult tárcaközi bizottságnak, valamint 1994. februárjától elnöke a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsnak. Jelenleg az ELTE jogi karának tanszékvezető tanára. Nős, egy gyermeke van. Magyar-román hadgyakorlatok Immár nincs jogi akadálya annak, hogy a jövő hónaptól kezdve több magyar-román hadgyakorlatot is tartsanak, miután az ehhez szükséges országgyűlési határozat megszületett, és azt a Magyar Közlönyben ki is hirdették. Eszerint a jövő hónapban a magyar dunai flottilla két aknaszedő hajója fegyverzettel és személyzettel legfeljebb 65 katona - közös kiképzésen és gyakorlaton vehet részt Romániában. Augusztusban és szeptemberben pedig egy román gépesített lövész szakasz legfeljebb 50 katonával rendszeresített fegyverzetével, lőszerrel és robbanóanyaggal érkezik közös kiképzésre és gyakorlatra hazánk területére. A manőverekbe az Egyesült Államok híradó szakszolgálata is bekapcsolódik technikai eszközeivel. Szeptemberben egy magyar gépesített lövész szakasz viszonozza a látogatást, és vesz részt román területen közös hadgyakorlaton. Ugyanez a szakasz bekapcsolódik a Romániában szeptember 15. és 17. között a Partnerség a békéért program keretében megrendezésre kerülő „Cooperative Determination" elnevezésű gyakorlatba. Szeptemberben vagy októberben legfeljebb 100 katonával Magyarországra érkezik egy román harckocsi század, és éleslövészetet hajt végre egy magyar alegységgel együttműködve. A lövészethez szükséges technikai eszközöket és feltételeket a Magyar Honvédség biztosítja. A kölcsönös kiképzések és gyakorlatok költségeit - a szállítás és a napidíjak kivételével - minden esetben a vendéglátó ország fedezi. A Magyarországot terhelő kiadásokat a Honvédelmi Minisztérium ez évi költségvetéséből kell előteremteni. A nemesítés optimista szakma (Folytatás az I• oldalról.) Az. agrárkutatók száma mindössze 1600, amely még tovább is csökkenhet. A GK1 árbevétele eddig 700 millió forint volt, de idén már nem ilyen biztatóak a kilátások, miközben nőtt az elvonások mértéke. A vállalkozói típusú árbevételből - ez 350 millió forint volt 1994-ben - tavaly 13 százalékot kellett befizetni a költségvetésnek. A licencdíjak bevételét pedig mostantól a 44 százalékos társadalombiztosítási járulékkal sújtják. Miközben az állam a kutatásokat csak az árbevétel 10 százalékával támogatja. A hazai termesztők eddigi exportpiacait (például az ukránt) egyre inkább veszélyeztetik a külföldi cégek. A szegediek biztos forrásból tudják,- hogy az egyik vállalat az önköltségi ár alatt szabadult meg vetőmagból felhalmozott rakárkészletétől, a GKI kárára. F. K. A Heves megyei Rendőrfőkapitányság eljárást indított a Lánchíd 2000 elnevezésű befektetési alap működésének kivizsgálására. Az eddigi adatok szerint az Egerben és Budapesten irodát fenntartó cég tulajdonosai eltűntek; vállalkozásuknak a cégbíróságon sem Szobrok - léggömbből. (Fotó: Nagy László) Káció-Pankrácló Szedipesz-módra Még a tanárok is hálásan fogadták tegnap a súgást, főként hogy nekik súgtak. No persze ez nem délelőtt, a tanteremben történt, hanem már délután, a Rókusi I. sz Általános Iskola tornatermében, az Újszegedi Liget helyett ugyanis itt rendezték meg a szegedi középiskolások „Káció-Pankráció" névre hallgató tanévtemető diákbanzáját. Szeged hat középiskolájának csapat mérte össze erejét, tudását és furfangosságát. A diákoknak előzetes feladatként szobrot kellett készíteniük - léggömbből. Hogy hogy nem, két csapatnak is ugyanaz jutott az eszébe: mindketten a willendorfi Vénusz néven ismeretes termékenység-istennőt szimbolizáló nőalakot álmodták lufiba. A helyszínen azonban már nem volt elég a találékonyság, hiszen a rodeóbikára valódi állóképesség kellett, s kiderült, hogy nem a sziklaszilárd srácok legények a gáton, hanem azok. akik olyan lazák, mint a Riga-lánc. A diákok mellett a tanárokra is vártak próbatételek, elöszöf mindjárt a rodeóbika, a későbbi észpörgetőn pedig még felelniük is kellett. Jól jött nekik ekkor segítőkész diákjaik súgása... Nagyon keményen küzdöttek az iskolák, hiszen a dobogósok a rendező Szedipesz jóvoltából nagyösszegű hozzájárulásokat kaptak osztálykirándulásaikhoz - az elsők ráadásul külföldi túrában is gondolkodhadnak. A szoros csatában végül a Fodor szakközépiskola és gimnázium diákjai győztek, mögöttük pedig a következőképpen alakult a sorrend: Ságvári, Radnóti, Gábor Dénes. Széchenyi és Krúdy. Ezen a bulin azonban hatványozottan érvényes volt a mondás: nem a győzelem, hanem a diákbanzáj a fontos. T. V. j I múlt héten egyik este, amikor hallottam az előze_fj lesből, hogy Schiffer Pál legújabb filmjét adják, ami a Videotontól utcára tett műszerészek sorsát mutatja be, arra gondoltam, végre elolvasom az elmaradt újságokat, egy kimerítő nap után nem akarok számomra érdektelen problámákról hallani. Végigzongoráztam a külföldi adókat, majd egy pillanatra visszakapcsoltam a magyar egyesre. Ottragadtam. Az Elektra Kft., avagy bevezetés a kapitalizmus politikai gazdaságtanába feszültebb, drámaibb film. mint a legjobb pszichothriller. A rendező, miközben végigkísérte a gyáróriás összeomlását, izgalmas és tanulságos emberi sorsokra bukkant. Hat egykori műszerész minden mozgatható tőkéjét összedobva kft.-t alakított. Úgy gondolták, jobb egy bizonytalan jövőjű kollektív vállalkozásban dolgozni, mint munkanélküliként leépülni. Amíg a kft. működik, a résztulajdon garantálja számukra a biztos munkahelyet. Hátuk közül Szolgai, a volt művezető vállalta, hogy ügyvezető igazgatóként megszervezi a munkát, kézben tartja a cég működését, mint a mondta, mindig is vezéregyéniség volt, aki szívesen intézte mások ügyeit. A többiek úgysem szeretik a papírmunkát, nem is értenek hozzá, csak dolgozni tudnak. A forgatócsoport három éven keresztül kísérte végig a vállalkozás történetét, az emberek megszokták a filmeseket, élték az életüket, elmondták véleményüket, mintha a kamerák ott sem lettek volna. Nem tudom, amikor a forgatást elkezdte, Schiffer Pál gondolta-e, hogy dokumentumfilmjében, mint cseppben a tenger, benne lesz a kis magyar kapitalizálódás minden ellentmondása. Az viszont tény, egy év után kezdett minden világosan körvonalazódni, a rendező már látta és láttatta, mire megy ki a játék. A munkások még bizakodtak, elfogadták, hogy a cég fejlődése érdekében minimális bérért dolgozzanak. Nyomon követhettük Szolgai átalakulását, hogyan lett gondoskodó régi barátból hideg fejű üzletember, aki már nem csupán a vállalkozás vezetőjének, hanem egyedüli tulajdonosának is kezdi érezni magát, és egyre csak tulajdonostársaira panaszkodik, mert azok nem jó szakemberek, nem foglalkoznak a cég ügyeivel, csak saját megélhetésük izgatja őket. A folyamatos sirámok ellenére úgy tűnt, a vállalkozás mégiscsak beindult, irodák, műhelyek jöttek létre, tucatnyi új alkalmazottat vettek fel. A régi barátokról egymás után derült ki, a cégnél szakképzettségükhöz illő munkát már nem kaphatnak. A bepalizott alapítótársakról kitűnő jellemrajzok születtek: az egyik beletörődik, hogy mennie kell, a másik magát mentendő hízeleg, a harmadiknak igazságérzete háborog, a negyedik Cassandrát játszva a mindannyiukat fenyegető sötét jövőre figyelmeztet. ) 1 szalámitaktika ebben az esetben is remek mód_jÜ szernek bizonyult, az alapítótársakat Szolgai egyenként golyózza ki a vállalkozásból, majd sopánkodva a három évvel korábbi névértéken vásárolja vissza tulajdonrészüket. Még meg sem emésztettem a látottakat, amikor a minap régi ismerősöm hívott fel Budapestről. Képzeljem el, volt évfolyamtársai, akikkel együtt négy éve nyelviskolát alapított, most kifizették az üzletrészét, és kitették a szűrét. Eddig csak tanított, nem foglalkozott pénzügyekkel. Mi történik itt!? Csak annyit kérdeztem tőle: Hát nem láttad az Elektra Kft.-t? Hadtáp az albán hadseregnek Fodor István, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára, szerdán délután, egynapos hivatalos látogatásra Albániába utazott, hogy átadja a Magyar Honvédség segélyszállítmányát az albán hadsereg képviselőinek. A szállítmányt - a magyar és az amerikai védelmi miniszter megállapodásának megfelelően C-130-as szállítógépek juttatták Albániába. A Magyar Honvédség raktári készletében lévő, de rendszerből kivont üzemképes és használható egészségügyi eszközök, hadtáp, illetve ruházati anyagok értéke mintegy 45 millió forint. Lánchíd, egri mód lelték nyomát. A kisbefektetők már hosszabb ideje ebbe a feliratba ütköznek a cég egri irodájának zárt ajtajánál: „Értesítjük tisztelt ügyfeleinket, hogy az iroda biztonságtechnikai berendezéseinek felújítása kissé elhúzódik. Nyitás 1995. június 5én." • A Junior Chamber, azaz a Nemzetközi Ifjúsági Kamara szegedi szervezete alig egy esztendős múltra tekinthet vissza, mégis jelentősen hozzájárultak a régió szellemi és gazdasági életének fejlesztéséhez. A világ legnagyobb civil szerveződésének szegedi csoportja dolgozta ki többek között azt a programot, amely márkakörzetek létrehozására építi fel a gazdasági növekedés lehetséges útjait. Berta Róberttel, a szegedi szervezet elnökével többek között az ifjúsági kamara „katalizátor" szerepéről beszélgettünk. • Mi a feladata a Junior Chambernek? - Elsősorban a fiatalok személyiségfejlesztése, a közösségi-szociális feladatok felvállalása és a nemzetközi üzleti kapcsolatok • Az ifjúsági kamara elnökéhez Márkásak-e a márkakörzetek? szervezése. Nálunk Szegeden kiemelt feladat még a környezet védelmével kapcsolatos mozgalmak összefogása is. A világszervezet 1915-ben alakult, ma 106 országban több mint tízezer tagszervezete van. • Milyen helyet foglalnak el ebben a hatalmas szervezetben a szegediek? - Négy munkabizottságban dolgozunk és persze komoly tanácsadói hálózattal. A kulturális és rekreációs programok mellett a gazdasági bizottság által kidolgozott márkakörzetek érdemelnek említést. Abból indultunk ki, hogy a gazdaságban nem a politikai határok, hanem a gazdasági régiók számítanak. Ma ezt nem igen használjuk ki, hiszen Szegeden jószerével csak átfolyik a Tisza, a hasznát pedig alig élvezzük. Fontos, hogy régiónkban van a hazai hévízkészlet 40 százaléka, ami szintén kihasználatlan. De beszélhetnénk itt a makói hagymáról, a szegedi papriBerta Róbert káról és vásárhelyi kézművességről is. A három megyében elvben 28 márkakörzetet alakítottunk ki, s nagyon fontosnak tartjuk a minőségbiztosítási rendszer, az ISO 9000 meghonosítását ezekben a körzetekben. • Milyen konkrét eredményei vannak a márkakörzetek kidolgozásának? - Olyan mobil innovációs parkokat szeretnénk létrehozni, amelyek a márkakörzetekben működve segítik a gazdaságot. A Junior Chamber nem profitorientált szervezet, mi elsősorban a fiatal vezetők személyiségén keresztül tudunk hatni a gazdasági folyamatokra, amolyan baráti kartellnek is tekinthetjük magunkat. A világszervezeten keresztül pedig a fiatal vállalkozók sokkal nagyobb eséllyel juthatnak ki az európai közösség országainak piacaira. R. G. • Tegnap, ugyanezen hasábokon dr. Csirik János professzort. a JATE volt rektorát Károllyá „kereszteltük". Ezúton kérünk elnézést tőle.