Délmagyarország, 1995. június (85. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-01 / 127. szám

CSÜTÖRTÖK 1995. JÚN. 1. HAZAI TÜKÖR 7 Vasile Stoica emlékkönyvébe gyűlnek a sportteljesítménye előtt tisztelgő bejegyzések. Az alpolgármester, dr. Csenke László mindannyiunk nevében írhatta: „Jó utat! Sok szerencsét!" (Fotó: Schmidt Andrea) • Tolókocsis festő és sportoló: Bukaresttől Atlantáig Tolókocsiban is lehet tel­jes életet élni! „Csupán" ennyit demonstrál eddigi tel­jesítményeivel Vasile Stoica, aki kerekes kocsiján magát görgetve másfél esztendő alatt 20 ezer kilométer meg­tételére vállalkozott. A lugo­si román fiatalember május 15-én a bukaresti 0 kilomé­terkőtől startolt, Szegedre hétfőn délután érkezett, s né­mi pihenő után tegnap dél­előtt indult Szentesre, majd Szolnokot, Miskolcot érintve Kassánál hagyja el hazánk területét, hogy 1996. augusz­tus 15-re, a mozgássérültek olimpiájának megnyitójára Atlantába érjen. Romániából az Amerikai Egyesült Államo­kig kerekezni, bizony tiszte­letre méltó sportteljesítmény! A 24 éves tolókocsihoz kötött férfit 743 kilométer megtétele után hétfőn a mozgáskorlátozottak egye­sületének szegedi csoportja látta vendégül. Vasile az űton megfázott. Mégis vál­lalkozott arra, hogy kedden délelőtt a betegségből lába­dozva megismerje városunk nevezetességeit. Mi sem ter­mészetesebb, mint hogy dél­Ingatlanok holtponton Holtpontra jutott az egy­házi ingatlanok visszaadásá­nak ügye. Mint Takács Nán­dor székesfehérvári megyés­püspök elmondta, legutóbb tavaly májusban ültek tár­gyalóasztalhoz a kérdésben illetékes bizottság tagjai. A kormányváltással ugyanis megszűnt az egyházi kap­ufán a szegedi mozgáskor­látozottakkal együtt részt vett a gyógytornász vezette foglalkozáson. Napfény Campingbeli szállásáról teg­nap délelőtt érkezett a Vá­rosháza elé, ahol dr. Csenke László alpolgármester bú­csúztatta a mozgáskorláto­zott sportolót. A jókívánsá­gokat emlékplakett és könyvajándék tette teljessé. Vasile űtját a megyei rend­őrkapitányság biztosította. Ép, egészséges csecsemő­ként látta meg a napvilágot Vasile, de egy gyerekbeteg­ség következtében deréktól lefelé megbénult. Négy egészséges testvére mellett úgy igyekszik elfogadni mozgáskorlátozott állapotát, hogy fest és sportol. Képeit Bordaux-ban is kiállították. A megnyitóra 1993-ban 4300 kilométer megtétele után tolókocsijával „könnye­dén" megérkezett. Számára mindez természetes. Vasile teljesítménye lát­tán és hallatán talán a több mint 600 szegedi mozgás­korlátozott helyzetére is job­ban figyelünk! D. I. csolatokkal foglalkozó kor­mányhivatal, s az egykori egyházi ingatlanok visszadá­sának ügye a művelődési tárca hatáskörébe került. A minisztérium azonban mind­eddig nem szorgalmazta a tárgyalások újbóli megkez­dését, nem nevezte ki meg­bízottait. A megbeszélések folyta­tására pedig rendkívül nagy szükség volna. Az egykor az egyházak birtokában levő mintegy 36 ezer - egyezte­tést igénylő - ingatlanból eddig mindössze hétezernek a sorsa dőlt el. Mai program A város képviselő­testülete ma 9 órától ülésezik. Zárt ajtók mögött döntenek majd személyi kér­désekről, ezt követő­en pedig számos té­ma kerül napirend­re. A városatyák megvitatják a Fran­ciahögy hasznosítá­sát, a sportalap fel­osztását, az önkor­mányzat tulajdoná­ban lévő lakások és helyiségek elidegení­téséről szóló rendelet módosítását. Az em­lítetteken kívül szó lesz a fürdő és hő­forrás vállalat átala­kításáról, az ipari vásár és piacigazga­tóság társasággá va­ló átalakításáról. A közgyűlés - a zárt ülésen szereplő napirendi pontok ki­vételével - nyilvános. • A néhány hete föl­buggyant ügy, a művészeti intézmények szervezeti át­alakítása elég fontos elem­nek látszik egy jövendő koncepcióhoz is - nyilván ezt nyomatékosítja a polgár­mester megjelenése azokon a bizottsági üléseken, ami­kor a színház, a szabadtéri és a zenekar összevonásának témáját vitatják. Mint leg­utóbb, május 30-án. A korábbi viták „eredmé­nyeként" a keddi bizottsági ülésen is az volt a kérdés, ami eddig: átalakuljon az in­téz.ményszerkezet, vagy ma­radjon továbbra is önálló in­tézmény a színház, a szabad­téri és a zenekar. Ismételten akadtak érvek mindkét „tér­félre". A városi művészeti értékek iránti feleiősség ér­ződött azok szavaiból, akik szerint egy „nagy átszerve­zés", a struktúrába való be­avatkozás esetleg jóvátehe­v Közgyűlés előtti bonyodalmak Szegeden A városnak nincs olyan átfogó kulturális koncepciója, amelyre én hivatkozhatnék - mondta dr. Szalay István polgármester. Nemcsak azt tette egyértelművé, hogy az előző önkormányzat által elfogadott kulturális koncepciót nem tekinti elfogadhatónak, hanem arra is fi­gyelmeztette a kulturális bizottságot, hogy két út között választhat: vagy új koncepció kidolgozására vállalkozik és akkor halasztja a döntéseket - a polgármester szavával - a , fölbugyogó" eseti ügyek­ben, vagy koncepció híján is vállal azonnali határozott döntéseket.. m Lakáskoncepció: most van vagy nincs? ÉT kontra lakásbérlők egyesülete n, mint bontás m hír, miszerint a mai szegedi közgyűlés újfent a la­MM kások eladásával foglakozik, pánikszerűen ter­jedt el a városban. Majd az is, hogy az utolsó délután még bizottságok ültek össze egyeztetni és ki mit tud-ot rendezni. Ki mit tud arról, hogy mely házakat, la­kásokat miért kell levenni arról a bizonyos listáról. Valamint, hogy mi is van a Rigó utcai házzal? Az Rigó utcai családi ház lakói és egyben bérlői ­egy négytagú család - nem sok reményt fűztek ahhoz, hogy bérleményüket megvásárolhatják, hiszen az in­gatlan felújítási listán szerepelt. Legutolsó beadvá­nyukra is ezt a választ adta az Épületkezelő és Fenn­tartó Kft., április 22-i dátummal. Hogy a felújítás ko­molyan foglalkoztatta a céget, annak hamarosan ta­nújelét adta: egy hónappal ezelőtt 200 ezer forintot költött a házra, ugyanis a kéményeket renoválta. Három hete - bizonyára véletlenül - a ház előtt bi­ciklijével megállt egy városházi köztisztviselő és a ka­puban álló nagymamával próbált szóba elegyedni. Érdeklődött. A nagyi közölte, hogy az épület nem el­adó, tilalmi listán szerepel. Majd felgyorsultak az események. A közgyűlés elé kerülő anyag a Rigó utcai házzal kapcsolatban is ren­delkezett, röviden és végérvényesen: bontásra ítélték (jele: B). Idézet következik az előterjesztésből: fő­épület lebontása megtörtént. Már csak a melléképület bontása szükséges. A beépítésre a terveket el kell készíteni." A családi ház tehát papíron már nem is létezik, te­lekké változott át. Egyébként pedig sosem volt mellék­épülete. De honnan is tudna minderről az a közgyű­lés, amelyiknek döntenie kell? r.m. • Lakossági nyomásnak en­ged a s/egedi önkormányzat, mert a mai közgyűlésen ér­tékeli a lakáselidegenítés ed­digi tapasztalatait, sőt, mó­dosítja a tulajdonában lévő lakások és helyiségek elide­genítéséről szóló, tavaly ho­zott rendeletét. A probléma­körről a Szeged Megyei Jo­gú Város érdekegyeztető ta­nácsa (ÉT) tegnapi ülésén foglalt állást. Sem kérdést, sem véle­ményt nem fogalmaztak meg a szinte minden szegedit érintő problémakörről az ÉT munkaadói, munkavállalói, illetve önkormányzati ol­dalán ülők. Az elnöklő Gila Ferenc, a közgyűlés térségi és foglalkoztatási tanácsno­ka már éppen lezárta volna a (ki sem alakult) vitát, amikőr befutottak a meghívott ven­dégek, a Lakásbérlők Orszá­gos Egyesületének vezetői. A lakásbérlők borították az asztalt. A közgyűlés elé kerülő anyagról „csupán" annyit állított Batha Pál, az egyesület országos főtitkára, hogy abban nem fedezte föl az objektív vezérelvet, a kon­cepciót. Hiányolja a város és a bérlők szempontjából meghatározott prioritásokat. Szerinte a vételi jog tilalmi listájára szubjektív okok alapján kerültek föl egyes épületek. Példákkal igazolta, hogy a közgyűlési vita­anyagban pontatlanságok, téves információk szerepel­nek: például fel nem újított épület újjávarázsolásáról. (Lapunk információi szerint pedig olyan épületről állít­ják, hogy már lebontották, melyben még bérlő lakik, aki meg szeretné vásárolni lakását.) A lakásbérlők érde­keinek képviselője értelmez­hetetlennek nevezte a „felújí­tásra kijelölve" minősítést, mert mögötte nem látja a rendelet végrehajtását bizto­sító költségvetési fedezetet. Mindenféle tilalmi lista ellen van az egyesület, de elismeri, hogy Szeged önmérsékletet tanúsít az ilyen épületek lakbéreinek megállapításakor. A lakáskoncepció felül­vizsgálatának csupán az első lépése ez a dokumentum, mégis tükrözi az önkor­mányzat koncepcióját - cá­folta az elhangzottakat Szöllősi Béla, a vagyonkeze­lői és vállalkozói iroda elő­adója. Az önkormányzat ön­mérsékletét igazolja, hogy 12 évre szóló programot ál­lított össze. A költségeket igaz, az 1993-as árszinten, de mellérendelte a felújításra kijelölt épületekhez. Egyéb­ként a 700 milliós lakás­alapból fedezik a felújításo­kat. A városi koncepció lé­nyege - tudtuk meg -, hogy a műemlék épületek mellett a Belvárosban a gyalogos­forgalom mentén maradná­nak önkormányzati tulajdon­ban a rekonstrukcióra váró háztömbök. A listára azon épületek kerültek, melyekről már készült statisztikai szak­vélemény. A tilalmi listát egyébként - az eddigi szoká­soktól eltérően - folyamato­san felülbírálják, vagyis még az idén legalább egyszer közgyűlés elé kerül. Az iro­dai előadó szerint nem az ezen házakban élő 10-15 ezer bérlő, hanem a város 170 ezer polgára szempont­jából kell elkészíteni a la­káskoncepciót. Az ÉT az élénk szópárbaj után sem tette magáévá a la­kásbérlők álláspontját. De abban megegyeztek, hogy a lakásbérlők egyesülete ál­landó meghívottja lesz a la­kásbizottság üléseinek, hi­szen a részletekről ott esik szó. Mert ugye tudjuk: az ör­dög a részletekben bújik meg... Drágán adják-e a bérlakásokat? Nekik is kerestetik az igazgató. (Fotó: Schmidt Andrea) tetlen károkat okoz. Az el­lentábor azonban egyfajta cselekvéskényszert érez: a polgármester és a bizottsági elnök is gyakran hivatkozik a pénzszűke miatti döntés­• Egy cizellált pályázat Színházi érdekjátékok kényszerre és arra, hogy ér­tékelésük szerint nem elég színvonalas a színházi és a zenei élet. A szervezeti át­alakulásban látják az or­vosságot az anyagi és a mű­vészeti bajokra. Ezért is ragaszkodtak ah­hoz a keddi vitában, hogy a színházigazgatói pályázat (ideje kiírni, mert Kormos Tibor megbízatása 1995. vé­géig szól) szövege olyan le­gyen, amely a közgyűlést ál­lásfoglalásra készteti az át­szervezésről. Csakhogy im­már egyáltalán nem az ere­detileg „fölbuggyant" meg­oldásról, hanem „csak" a kő­és a szabadtéri színház ösz­szekapcsolásáról! A mosta­nit megelőző vitában ugyan­is a szervezeti átalakítást ja­vasló személyiségek közül Pál Tamás karmester egyér­telművé tette, hogy a szim­fonikus zenekar önállóságát nem szabad megszüntetni. Ebben mindenki egyetérthe­tett vele, mert kedden a ze­nekar már szinte nem volt téma. A közgyűlésnek javasolt, a bizottság által kedden el­fogadott pályázati szöveg a hosszas cizellálás eredmé­nyeként rendkívül rugalmas: azt is megengedi, hogy az önálló kőszínház élére igaz­gatót találjon az önkor­mányzat és azt is, hogy olyasvalakit találjon, aki egyszemélyi vezetője lesz a színháznak és a szabadtéri­nek. Ha akarom, ez utóbbi esetben a két, eddig önálló intézmény összekapcsolá­sáról, azaz szervezeti átala­kításról lesz szó. Ám ha mégsem így akarom, akkor egyszerűen az lesz, hogy a két önálló intézményt egy­ugyanazon személy igaz­gatja. A pályázat végleges szö­vegét majd a közgyűlés fo­gadja el. S. E. Kulturális tanácsadókat keresnek Kulturális tanácsadó tes­tület megalakulásáról dön­tött a szegedi közgyűlés kul­turális, közművelődési és sportbizottsága. Legutóbbi ülésén a testület működési szabályzatát is elfogadta. Mivel junius 15-ig szeretnék megalakítani, mielőbb vár­ják a város kulturális, művé­szeti életének szereplőitől, intézményektől, szerveze­tektől és magánszemélyektől a javaslatokat: kik azok a köztiszteletben álló, a város kulturális életéről áttekintés­sel rendelkező személyisé­gek, akik közül a bizottság kiválaszthathatná a testület 4-5 tagját. A tanácsadók elsősorban Szeged kulturális és közmű­velődési életének átfogó, koncepcionális kérdéseivel foglalkoznak, ezekben adnak tanácsokat a bizottságnak és a városnak, illetve dolgoz­nak ki saját javaslatokat. Se­gítik az önkormányzatot a kulturális élet komplex meg­közelítésében. A bizottság kérésére javaslatokat dol­goznak ki és véleményt for­málnak a jelentős városi események tervezéséről és értékeléséről - olvasható a működési szabályzatban a testület funkciójáról. Siklósi András szegedi ál­lampolgár a címben megfo­galmazott kérdésre kereste a választ, amikor tegnap dél­utánra fórumot hirdetett a Széchenyi térre. Szerinte az önkormányzatnak a jelenlegi piaci viszonyokhoz képest kedvezőbben, olcsóbban kel­lene kínálnia eladásra a bér­lakásokat. A város alpolgármeste­rének, Básthy Gábornak vé­leménye viszont az, hogy „ingyen" azért tán még sem kellene a bérlők után „do­bálni" a lakásokat, amelyek­hez igen jutányosán juthat­nak hozzá így is az érde­keltek. A „tüntetés". (Fotó: Nagy László)

Next

/
Oldalképek
Tartalom