Délmagyarország, 1995. június (85. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-29 / 150. szám

CSÜTÖRTÖK, 1995. JÚN. 29. Az egészségügyi ellátás költségei a GDP százalékában Elvonási tünetek Elvonnak szépen fokozatosan: előbb a fogászatot, a szanatóriumot, a mentős betegszállítást emelik ki a tb-szolgáltatások köréből. Aztán majd elvonnak mást is, többet is, s marad egy picinyke igénybe vehető orvoslás a járulékunkért cserébe. A maradékon felül és kívül meg majd fizetünk zsebből, kápé. Persze, akinek jósorsa megengedi, köthet majd kiegészítő biztosításokat, s akkor remélheti, hogy a leget kapja. A legjobbat és legtöbbet a medicinától. Pontosan mi várható, azt nem tudja senki, még a közgazdász-miniszter sem, mert elég nagy a kapkodás. Persze nem könnyű egyik napról a másikra átrendezni a fél évszázad alatt megcsontosodott magyar egészségügyet. Másik fél század kellene ahhoz, hogy szépen, fokozatosan, zavarodottság és pánikkeltés nélkül átstrukturálják. Idő viszont nincs, merthogy pénz sincs. Ezért e rémisztő kapkodás. S úgy tűnik, itt és most csak egy dolog fontos és sürgős: tágítani az elvonások körét, azaz minél több egészségügyi szolgáltatást kivenni a kötelező biztosításért kapható szolgáltatások köréből. Pedig a jó képlet éppen így festene: létezzen egy alapszintű egészségügyi ellátás, s legyenek kiegészítő biztosítások, amelyekről a polgár maga dönti el, melyikre fizet, melyikre nem. Na már most, ez a variáció feltételez szabadon leköthető vegyértékeket, azaz szabadon elkölthető jövedelmet, amit a tisztelt polgár éppen a kiegészítő biztosításokra szánhat. Szép, jóléti társadalomra szabott képlet ez. A baj csak az vele, hogy a mi középosztályunknak nincs szabad vegyértéke, következésképpen nem tud - a fizetését megsarcoló kötelező - tébéjén kívül és mellett kiegészítő biztosítást fizetni. A kötelező tb-járulékért cserébe pedig - az idő múltával - mind kevesebb jut néki az orvoslásból, s az idő teltével mind erősebben jelentkeznek majd rajta az elvonási tünetek. Kalocsai Katalin Agrárdemonstráció lesz? A HELYZET 7 A városok közhasználatú zöldterületeinek egyes jellemzői Település Egy lakosra jutó A közhasznú A parkterületből közhasználatú zöldterületből a belterjesen gonzöldfelület, a parkterület, dozott aránya, négyzetm. a) százalékban százalékban Szeged 23 97,6 46,0 Hmvhely 36 49,5 35,4 Csongrád 37 100,0 44,2 Kistelek 30 100,0 37,5 Makó 45 100,0 16,0 Mindszent 64 91,6 35,6 Mórahalom 21 79,6 40,0 Szentes 42 74,5 19,8 Városok együtt: 31 85,4 36,7 a! 1994. év végi lakónépességre vetítve. • Egy kis Parkváros-e Szeged? Egy agrárdemonstráció lehetősége sem zárható ki az ágazat jelenlegi helyzete miatt - jelentette ki Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) elnökségének szerdai üléséről tartott sajtótájékoztatón Budapesten. A MOSZ vezetője a testületi ülésen el• E képességek fölismeréséhez, gyakorlati alkalmazásához vezet el az a Simonton házaspár által kidolgozott módszer, amelyet világszerte sikerrel alkalmaznak a rák elleni harcban. Szegeden, a Napforduló szolgálat szervezésében hamarosan munkához lát az első csoport, hogy szakképzett pszichológus irányításával elsajátítsa a tudnivalókat, és a képzelet segítségével kerüljön közelebb a gyógyuláshoz. Magáról a módszerről és hatásáról Vargáné Kopornyik Zita pszichológus tájékoztatott. Az elmúlt évek során végzett kutatások kimutatták, hogy az agy és a test közötti kapcsolat, azaz a pszichoszomatikus kapcsolat méhangzott véleményekre hivatkozva elmondta: a termelők a végső eszközhöz is hajlandók nyúlni, amennyiben nem születnek meg a megfelelő kormánydöntések az ágazat helyzetéről, és ezekhez nem állnak rendelkezésre a támogató, pénzügyi eszközök. lyebb és aktívabb, mint hinnénk. Bizonyítékok vannak arra is, hogy a szellemi erő segítségével kiterjeszthetők az emberi test teljesítőképességének határai. A szuggesztió, a gondolat és a képzelet hatásos fegyverek. A pozitív gondolkodást és a vizualizáció technikáját a gyógyításban is alkalmazzák, megpróbálják úgymond megcsapolni az agy energiáit. Felismerve ennek jelentőségét és • A településüzemeltetés feladatai az önkormányzatok költségvetési forrásainak jelentós, és az utóbbi években közismerten egyre növekvő hányadát kötik le. Felmerül a kérdés: a nagyobb költségigény mennyiben jelenti az egyes feladatterületeken az ellátás színvonalának növekedését, a fejlődés a statisztikai adatokban hogyan tükröződik. Az elmúlt években - a közvetlen lakossági igényre és sok esetben a finanszírozásból való szerepvállalásra alapozottan - folyamatos volt a még kiépítetlen belterületi utak burkolása, 1990-94 között a városokban több mint 20 százalékkal nőtt hosszuk, ily módon 1994 végén már az Összes belterületi út átlagosan közel kétharmada rendelkezett valamilyen típusú burkolattal. A folyamatos fejlődés valamennyi várost jellemezte, ezen belül Szegeden - súlyánál fogva természetes módon - az átlagoshoz közeli volt a gyarapodás, míg a rövidebb útszakaszokkal rendelkező településeken nagy növekedést jelentett akár csak néhány kilométeres útburkolás is (Makón közel 40, míg Mórahalmon közel 90 százalékkal volt több a burkolt utak hossza, mint öt évvel korábban). A máig kialakult útminőség városonként igen eltérő. A belterületi utak az egyik legkisebb városban, Mindszenten rendelkeznek legnagyobb arányban burkolattal, itt közel 85 százalékos a kiépítettségük. Háromnegyedük burkolt Szentesen, illetve Hódmezővásárhelyen és Makón is 60 százalék fölötti, míg a legalacsonyabb 50 százalék vagy az alatti aránnyal - a homoki kisvárosokban. A lakosság körében végzett különböző véleményfelmérések magasrendű igénynek jelzik az önkormányzatokkal szemben a köztisztaság fenntartását. Az adatok szerint a megye városaiban az elmúlt öt évben általában bővült a rendszeresen tisztított közterületek nagysága, 1994-ben már mintegy 15 százalékkal nagyobb felületet tisztítottak rendszeresen, azon belül is mintegy tíz százalékkal többet géppel, mint 1990-ben. A városok sorában ugyanakkor Makón és Szentesen - az adatok szerint - csökkent e területek nagysága. Az információk szerint ugyanakkor takarékossági intézkedések keretében sok esetben a heti többszöriről csökkentik a tisztítás gyakoriságát, ami viszont nem tükröződik a statisztikai jelentésekben. Egyre növekvő problémát jelent környezetünk elszemetesedése. Míg a fejlett orhasznosságát a Simonton házaspár kidolgozta módszerét, amelyet a rák elleni küzdelem szolgálatába állítottak. A tréning elsajátításával megtanulhatjuk, hogyan vehetünk részt aktívan egészségünk visszanyerésében, és ha visszanyertük, hogyan őrizhetjük meg. Az utóbbi évtizedekben alaposan megváltozott az életmódunk. Mindennapjaink számtalan feladatot állíszágokban a komplex hulladékgazdálkodás egy működő rendszer, addig Magyarországon a begyújtés-lerakás-feldolgozás folyamatában ma szinte kivétel nélkül minden önkormányzat az első két elem kiépítését tekintheti céljának, a feldolgozás, utóhasznosítás struktúrája még teljesen hiányzik. A megye városai mindegyikében van rendszeres hulladékbegy új tés. Az érintett lakások köre városonként igen eltérő, 1994 végén a lakásállomány átlagosan 70 százalékából gyűjtötték rendszeresen a termelődő hulladékot. A begyűjtés nagyságrendje a közelmúltban kevéssé változott. Olyannyira, hogy - az e feladatot teljesítő szervezetek jelentései szerint - az érintett lakások száma 1990-94 között némileg kevesebb is lett. A regisztráció alacsony szintje (sőt hiánya) jellemzi alapvetően az elszállított hulladék mennyiségére vonatkozó adatokat is. A bejelentett adatok szerint ugyanis az elmúlt évben elszállított szemét kevesebb volt, mint az évtized elején, holott a hulladékmennyiség csökkentését tanak elénk, amelyeknek nem mindig tudunk megfelelni. Minden új kihívás új stresszállapotot hoz létre, amelyek, ha megoldatlanok maradnak, a szervezet energiatartalékai kimerülnek, következésképpen a szervezet minden betegséggel szemben esendőbbé válik. Hogy miként védhető ki mindez a tréninggel? A relaxációs és vizuális gyakorlatok segítségével az ember eredményező változtatásokra közismerten nem került sor, sőt a termelődő hulladék az egyszer használatos termékek, illetve csomagolóanyagaik terjedésével - jelentősen növekedhetett. A rendszer ma a begyűjtésre és a sok esetben alacsony színvonalú lerakásra teljed ki, s e tevékenységet a települési önkormányzatok minden lényeges térségi szerveződés nélkül, többségében önállóan végzik. Az adatok tanúsága szerint az elszállított hulladék több mint negyedét végzik úgynevezett rendezetlen lerakással a különböző gyűjtőhelyeken. A komplex hulladékgazdálkodás elemét mozgósíthatja tartalékait állapotának megváltoztatása érdekében. A relaxáció természetes ellenszere a mindennapi élet stresszeinek és feszültségeinek, mivel esélyt ad a testnek arra, hogy föloldja a stresszre adott válasz hatásainak nemkívánatos következményeit. A test készenléti állapotba kerül, fölkészül a válaszra, vagyis alkalmassá tesz, hogy legyen rá energiám. Az állandó, levezetetlen izgalmi állapot következtében a testet halmozódó negatív hatás éri. Az emberek általában nincsenek tudatában fiziológiai funkcióiknak. Márpedig, ha tisztában vannak ezzel, képesek lesznek kontrollálni őket, és el tudják terelni figyelmüket félelmeikről. Aki részt vesz ezen a tréningen, olyan lelkierőt fejleszthet ki magában, amely hozzásegíti ahhoz, hogy megfeleljen az élet egyre nehezebb kihívásainak. Ch. Á. jelentő újrahasznosítás, ártalmatlanítás, esetleg égetés a megyében máig nincs. A hulladéklerakó-telepek szabad kapacitása ma igen szűkös, a jelentésekben foglaltak szerint egykori induló befogadóképességük átlagosan kevesebb, mint egyötöde áll ma már csak rendelkezésre. A rövid időtávra előrevetíthető használhatóságuk miatt automatikus lépésnek tűnik tehát bővítésük, illetve új lerakóhelyek kiépítése. A tényleges megoldást keresve azonban, a jelenlegi alacsony szintű kezelésen a fejlett országokbeli struktúrákat figyelve, illetve a Magyarországon egyelőre csupán szakvéleményekben Az Országgyűlés Oktatási, Tudományos, Ifjúsági és Sport Bizottsága - bár nem érzi felelősnek magát - elnézést kér mindazoktól, akik megjelentek a testület június 27-i ülésén, amiatt, hogy elmaradt a kultuszminiszter meghallgatása - derült ki abból az állásfoglalásból, amelyet Kiss Péter (MSZP), a bizottság alelnöke szerdán juttatott el a sajtóhoz. (Mint ismeretes: Fodor Gábor a médiatörvény általános vitája miatt nem jelent meg a bizottsági meghallgatáson.) Az állásfoglalás aláhúzza: a bizottság többszöri próbálkozások ellenére sem tudta meghallgatni - kinevezése óta - Fodor Gábort, pedig a beszámoló nemcsak kötelesmegfogalmazódó álláspont szerint - már a közeljövőben indokolt túllépni. Mértékadó koncepcionális elképzelések szerint jelentősen csökkenteni kell a termelődő hulladék mennyiségét, illetve a lehető legnagyobb mértékben biztosítani kell utólagos hasznosításukat, ártalmatlanításukat. Az új struktúra kiépítése természetesen lényeges nagyságrendű beruházásokat igényel, amelyet az önkormányzatok mint költséget sem tudnak felvállalni. Ma azonban a központi célprogramokban ennek az üzemeltetési területnek a fejlesztése még nem élvez prioritást. Klasszikus, a városképet nagymértékben alakító településüzemeltetési feladat a közhasználatú zöldterületek gondozása. A mutatók szerint a megye városaiban a korábban kialakult ellátási feladatrendszer lényegében nem változott, az összes közcélú zöldterület nagysága - minden bizonnyal a többségében alig változó városszerkezetnek köszönhetően - 1994-ben lényegében az öt évvel korábbinak felel meg. Ezzel az elmúlt év végén egy lakosra mintegy 31 négyzetméternyi zöldfelület jutott. E növekedéshez hasonló volt a belterületi parkterület bővülése, míg azon belül a belterjesen gondozottak nagysága több mint ötödével növekedett. A településüzemeltetés e klasszikus területeinek adatai alapvetően igen rendezetlen nyilvántartásokról közvetítenek információt. Joggal tehető fel a kérdés, vajon az önkormányzati munkában, közvetlenül a finanszírozásban is hasonló információs háttérrel dolgoznak-e. Amennyiben igen, úgy jogosan merülhet föl kétség e szakfeladatok ellenőrizhetőségével kapcsolatban. Susanyi Tamás KSH sége a miniszternek, de annak rendkívüli időszerűséget kölcsönöz a közoktatás, a felsőoktatás és a tudomány helyzete, és a legszélesebb körű érdeklődésre is számot tart. „A parlament tekintélyének megőrzése, valamint a tudományos élet, a köz- és felsőoktatás szereplői, illetve az ifjúságért és a sportért cselekvők iránti elkötelezettségünk azt követeli, hogy a meghallgatásra a Házszabályban előírt időhatáron belül mielőbb kerüljön sor. Az ülésre meghívjuk mindazokat, akik a június 27-i ülésre is meghívót kaptak" - olvasható az állásfoglalásban. A rákbetegek önsegítő szervezete, a Napforduló szolgálat azzal a céllal jött létre, hogy erejéhez mérten segítséget nyújtson tagjai szociális és egészségügyi rehabilitációjához. A szakemberek úgy tartják, a gyógyulás kulcsa nem csak az orvosok kezében van, hanem ki-ki saját magában is megtalálhatja a fölépüléséhez szükséges erőt. • Tréning rákbetegeknek Gyógyítás képzelettel j • Fodor Gábor és a bizottság Meghallgatási huzavona