Délmagyarország, 1995. június (85. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-28 / 149. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET S WM SZERDA, 1995. JÚN. 28. • Fogy a lízingkötvény Hetvenmilliós Lombard A Lombard Lízing Rt. a múlt hét közepén kezdte meg negyedik és ötödik nyilvános kötvényének kibocsátását. Lombard „G-l" és „G-ll" néven. Tették mindezt annak ellenére, hogy az utóbbi időben az országban nagyon bizonytalan a befektetői hangulat, hisz' olyan papírok jelentek meg a piacon, melyek nem rendelkeztek az Állami Értékpapír Felügyelet engedélyével, s maguk a cégek sem voltak a Cégbíróságon bejegyezve. A joggyakorlatban ismert, hogy próbaperekkel tesztelik a bíróságok működését. Most a Lombard Lízing Rt. is egy próbakötvény kibocsátásával igyekszik felmérni a piac reagálását a megváltozott helyzetre. A cég vezetőinek elmondása szerint elég pesszimistán vágtak neki ennek a kibocsátásának, ezért is határozták meg mindkét kötvény minimális jegyzését 10—10 millió forintban. A két kötvény közül a „G-l" fix kamatozásút azoknak a befektetőknek célszerű megvásárolni, akik úgy érzik, hogy a közeljövőben esnek a kamatok. Mfg a „G-II" kötvény - mely az első fél évben fix 40 százalékos, a hátralévő időszakban pedig az állampapírok kamatátlagát fizeti - azoknak kedvező, akik szerint a kamatok feljebb mennek. Mivel az átlagemberek véleménye finoman szólva is szkeptikus a kamatcsökkenést illetően, meglepő, hogy a fix kamatozású papírokat helyezik előtérbe, mint amilyen a „G-l" is. De erre talán az egyéves futamidő a magyarázat. Az első négy nap eredményei alapján a Lombard „G" kötvényeiből több mint 70 milliót sikerült értékesíteni. De a tapasztalatok azt mutatják, hogy a befektetők nem tudják biztosan eldönteni, hogy melyek a szabályos és melyek a fiktív papírok. Ez lehet a magyarázata annak, hogy bár a nagy sikerű ,,F' kötvény óta a Lombard Lízing Rt. gazdálkodása csak javult, a pénzpiac bizonytalanságából adódóan érezhető, hogy kevesebb a vevő a piacon. Vasúton Ukrajnába Mostantól piaci alapokra kerülhetnek a magyar és az ukrán vasút közötti kapcsolatok. A fuvaroztatókat csaknem öt éven át hátrányosan érintő helyzet felszámolásának lehetőségét teremti meg az a megállapodás, amit Rigó Zoltán, a MÁV Rt. vezérigazgatója, illetve Leonyld Zseleznyák, az ukrán közlekedési miniszter első helyettese, az Ukrán Vasutak vezérigazgatója Irt alá júniusban. Az Ukrajna Állami Vasút Közlekedési Hivatala és a Magyar Államvasutak Részvénytársaság között megkötött vasúti határforgalmi megállapodásra azért volt szükség, mert Magyarországnak a Szovjetunió felbomlása után a mai napig nem volt vasútközi megállapodása Ukrajnával, ami megnehezftette az együttműködést, az elszámolásokat. A most aláfrt megállapodás 21 fejezetben foglalkozik többek között a határállomások. a határátszelő vonalszakaszok és műtárgyak felsorolásával, a vonatok összeállításának és kiszolgálásának rendjével, a vagonok átszerelésével, a balesetek során életbe lépő intézkedésekkel. az elszámolások kölcsönös rendjével, a vasúti személyzet kölcsönös fogadásának. a személyszállítás. Fotó: Somogyi Károfyne az áruk. a teherkocsik, konténerek, rakodólapok átadásának kérdéseivel stb. A megállapodás aláírását azok a megbeszélések tették lehetővé, amelyeket az elmúlt hetekben Lotz Károly közlekedési miniszter Kijevben, illetve a MÁV vezetői Moszkvában. Kijevben és Budapesten folytattak az ukrán vasút irányitóival. Az egyezmény a fuvaroztatók számára kiszámíthatóbb, gyorsabb és biztonságos ügyintézést eredményez. Nyáron is tanulnak Nemrég adtunk hírt arról, hogy a Szegedi Ipszilon Bt. 1995. májusától az Eurocontact Business School Csongrád megyei iskolaközpontja lett. Most június 15-én újabb 25 hallgató kezdte meg tanulmányait a nyári szemeszteren. Ennek hallgatói korszerű menedzseri ismereteket (hatékony menedzser, marketing a gyakorlatban) sajátítanak el, melyek leginkább hiányoznak ma a különböző vezetői szinteken. A nyárról szinte mindenkinek a pihenés, a kikapcsolódás, a szabadidő, a sport jut az eszébe, és csak nagyon kevesen gondolnak aktív munkára vagy tanulásra. Ezek azonban az olyan másként gondolkodók, akik egyben a legsikeresebbek is. Az ilyen emberek érnek el azokra a szintekre, ahova az átlag csak sóvárgó gondolataiban jut el. Akik nyáron tanulnak, egészen biztos, hogy akarnak tanulni, s általános tapasztalat, hogy a tanulás hatékonysága leginkább attól függ, hogy mennyire akarjuk a kitűzött tudást megszerezni. • CsalÁdtámogatási rendszer — racionalizálas előtt Megyei szinten több mint 5 milliárd forint Fotó: Schmidt Andrea Magyarországon a nemzeti jövedelem tekintélyes hányadát fordítják népjóléti, szociális kiadásokra. E kiadások egy jelentős részét a gyermeket vállaló családok támogatása teszi ki. A juttatások közül kiemellredik az 1990 áprilisa óta már minden gyermekes család jövedelmét (a gyermek meghatározott életkoráig) gyarapító családi pótlék. A pótlék összegének folyamatos karbantartása, inflációhoz. igazftása, illetve a kedvezményezett családok körének kiteijesztése következtében a társadalombiztosítás kifizetéséi - 1988-tól látványosan - emelkedtek, a megyében az eddigi maximumot - 3,9 milliárd forintot 1993-ban érték el. Ezt követően már nem került sor a pótlék összegének emelésére, aminek következtében a támogatás egyetlen év alatt értékének mintegy ötödét vesztette el. A megyében 1994-ben átlagosan 58 ezer család részesült havonta egyenként 5570 forintos juttatásban. Az előző évivel nagyjából megegyező - 3,9 milliárdos - összeg 92,8 ezer gyermek után került kifizetésre. A legkisebb gyermekek otthoni, családi nevelését vállalók támogatására vezették be 1967-ben a gyermekgondozási segélyt, illetve 1985-től a gyermekgondozási dijat. Ezek hosszabb-rövidebb ideig tartó igénybevétele, bevezetésük óta, csaknem folyamatosan emelkedett. Míg kezdetben, az. 1960-as évek végén a megyében a kereső szülő nők valamivel több, mint kétharmada vette igénybe a segélyt, addig ez az arány a 70-es években 80 százalék fölé emelkedett, és mára a 80-as évek végén (a gyed bevezetését követően) megközelítette a 100 százalékot. A segélyek - elsősorban a gyed - bevezetésének éppen ez volt a legfőbb pozitívuma, hogy a kisgyermekek otthoni nevelése csaknem teljes körűvé vált. Nem mutatható ki ugyanakkor közvetlen népesedési hatás, a magas igénybevételi arányból legfeljebb valószínűsíthető, hogy a támogatások nélkül a születésszám viszszaesése gyorsabb lett volna. A gyes feltételeinek kiterjesztése és összegének többszöri emelése, még inkább a gyed (mely az érintett szülő keresetétől fiiggó, láppénz jellegű ellátás) bevezetése hatására a társadalombiztosítás kifizetései - különösen a 90-es években - rohamosan növekedtek, az utóbbi öt év alatt megháromszorozódtak. Ha ezekhez hozzávesszük a családi pótlékot. a gyermekes családoknak juttatandó közvetlen támogatások együttes összege 1994-ben megyei szinten meghaladta az 5 milliárd forintot (a várandósági pótlék és a terhességi, gyermekágyi segély ezt még további, közel 450 millióval egészítette ki). A szociális kiadások ugrásszerű növekedésének logikus következményeként a súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdő kormány reflexszerűen nyúlt a juttatások lefaragásul célzó eszközökhöz. A tervezett intézkedések részei az országgyűlés elé teijesztett stabilizációs törvénycsomagnak. A családtámogatási rendszer alapvető változás előtt áll, az eddigi alanyi jogosultságot a rászorultság elve váltaná fel, megszűnne a gyed. a gyes és a családi pótlék pedig csak egy meghatározott egy főre eső jövedelemszint alatt járna. Feltételezhető, hogy e módosítások legközvetlenebb hatásaként már a közeljövőben megnövekszik az igény a bölcsődei elhelyezések iránt. Erre az igénynövekedésre azonban a bölcsődei hálózat nincs felkészülve, ellenkezőleg, az intézmények és a férőhelyek száma 1985 ota csaknem csökken. A legtöbb bölcsődéskorú gyermek a demográfiai hullám 1975-ös tetőzése utáni egy-két évben élt a megyében, amikor a rendelkezésre álló összférőhely a gyermekek 8 százalékának volt elegendő. A hiányt jól szemlélteti, hogy a 100 férőhelyre beírt gyermekek száma meghaladta a 140-et. A férőhelyek számának jelentősebb ütemű fejlesztése csak ezután indult meg, és tartott egészen 1985-ig. Az ekkor működő 2889 férőhely közel háromnegyedével volt több a 10 évvel korábbinál. A fejlesztések későn és nem meg: felelő ütemben történtek, és paradox módon a férőhelyek száma akkor volt a legtöbb, amikor a demográfiai hullám mélypontra ért. Ez ellentétes mozgások együttes hatásaként a 100 bölcsődéskorú gyermekre jutó férőhelyek száma több mint kétszeresére - 8-ról 19-re - nőtt, és ez már jóval több volt a jelentkező igénynél: 100 férőhelyre mindössze 83 gyermeket írattak be. Az ekkor bevezetett gyed is hozzájárult a kapacitás-ki használatlansághoz., melynek természetes következménye lett a férőhelyek számának csökkentése: 199l-re - a nagyvállalatok ellehetetlenülése által is „támogatva" - valamennyi üzemi bölcsőde megszűnt, de az önkormányzatok is jó néhány intézményüket bezárták. Az 1985. évi 60 helyett 1994-ben a megyében már csak 34 bölcsőde működött 1680 férőhellyel. Kistelek kivételével a megye valamennyi városában, a községek közül hatban van arra lehetőség, hogy a szülők bölcsődébe adják gyermekeiket. Megyei átlagban 1993 óta a bölcsődék kihasználtsága papíron (a beíratott gyermekeket figyelembe véve) ismét felette van a száznak, a gondozott gyermekek számához viszonyítva viszont még nem tapasztalható zsúfoltság, az intézmények naponta átlagosan - elsősorban az ebben a korban gyakori betegeskedés miatt - alig több, mint háromnegyed házzal üzemelnek. A kihasználtság Mórahalom, Szentes, Kiszombor bölcsődéiben a legalacsonyabb, Hódmezővásárhelyen a legmagasabb. Szentes két nagy befogadóképességű bölcsődéje közül csak az egyik üzemel, de ennek kihasználtsága is 100 százalék alatt marad. Bár az intézményekben naponta átlagosan megjelenő gyermekek számához viszonyítva a bölcsődék kihasználtsága jelenleg még nem éri el a telítettséget, a tendencia - amit a gyed eltörlése várhatóan tovább erősít azonban a bölcsődei elhelyezés iránti igény fokozódását jelzi. Ugyanakkor - mivel a bölcsődei ellátás nem alapfeladat, és mint ilyenre, nem jár normatív állami támogatás - az önkormányzatok (hacsak nem döntenek a bezárás mellett) esetenként drasztikus térítési díj emelési szándékai a tendencia gyengítése irányába hatnak. PáJ falvi ZsoMnc KSH Családi pótlék ezer család ezer Ft Gyermektámogatás milliárd Ft • • • -5.1 • 2,8 10,7 1 .0 2 10*0 1085 1900 1994