Délmagyarország, 1995. június (85. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-27 / 148. szám

6 RIPORT DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1995. JÚN. 27. Vagy fél tucat középkorú hölgy álldogált a bejáratnál, jobbára szegediek, de az egyik Bonyhádról, a másik Székesfehérvárról érkezett. Az utóbbi, Sz. I.-né tavaly szeptemberben fordult bíró­sághoz, a 45 ezer forintos bírósági végzés, fizetési meghagyás dátuma pedig január 18. B. I.-né bonyhádi, ó 33 ezer forintot szeretne visszakapni. A hölgyek igen­csak mérgesek, de nem csak a háromezer forintos egy­szeri benzinköltség miatt. A telefonáló szegedi hölgy pedig a Dunabankot emle­gette, hogy oda kellett kül­deni a pénzt, de úgy tudja, a számlát már - a Mitax sze­rint ideiglenesen - zárolták. A várakozók leginkább attól ijedtek meg, hogy lakos vitte haza 32 ezer fo­rintját. Tartozásuk a csú­cson megközelítette a száz­milliót, a hálózat legna­gyobb kiteijedésében 400-an dolgoztak a Mitaxnál. A 70 millió forint besze­dése, lévén, hogy többnyire tízezres tételekről van szó, jogi úton csaknem lehetetlen - mondja Mirgay úr -, ezért bízták meg a szegedi TI­GERS Vagyonvédelmi és Biztonságtechnikai Kft.-t. A siker váltakozó, ha nem akar­ják beengedi a kertkapun az egyeztetni érkezőket, akkor azok nem tehetnek semmit. Még akkor sem, s akkor mi lesz a különben sosem tagadott befizeté­seikkel. Egy úr egyenesen a rendőrségről jött, de úgy érezte, nem sokat vigasztal­ták odabent. Dr. Soós Ádám általános igazgató több mint ideges, ami nem csoda, elég sűrű volt a délelőttje. Helyet ke­resünk a beszélgetéshez, de csak egy irodát talál erre al­kalmasnak, amelyben éppen öten dolgoznak. Valameny­nyiüket megkéri, hogy hagy­janak bennünket négyszem­közt. Nem akarom, hogy a bútorok mellett az alkalma­zottak is költözzenek, így felajánlok egy rövid sétát a különben is szép, lassan fel­száradó újszegedi utcákon. A történtek megértéséhez még Soós úr előtt minden­képpen fel kell eleveníteni a vásárló klub-rendszer elvét, amely Portugáliából érke­zett, s ahol kitűnően mű­ködött is például személy­gépkocsi vásárlásoknál. Egy meghatározott létszámú ma­gyar csoport a jövőbeni szí­nestévé-vásárlásra szövet­kezve befizeti az első rész­letet, ebből két tévét meg is lehet venni. Az egyiket ki­sorsolják a tagok között, a másikat az kapja, aki a leg­nagyobb egyszeri befizetést tudja vállalni. A következő hónapban a befizetésekből megint lehet venni két tévét. Szomorú csendélet a Fő fasori iroda előtt. (Fotó: Nagy László) » ^ • Tizenhétezer klubtag, egymilliárdos íorgelom a Végrehajtottak a Mitax Organnil Tehertaxira szilt az ülőgarnitúra tattozását, megismétlődik a sorsolás és a licit, újabb két klubba jut a kívánt árucikkhez. így azután elfogy a csoport, legtöbbször hamarabb is, mint az eredetileg tervezett határidő. A rendszer két dolgon bukhat meg: ha kiveszik be­lőle a pénzt, vagy ha a nyer­tesek, a nagy előtörlesztők elfelejtik fizetni a még hát­ralevő részleteket. Ha a cég­tulajdonos túl hamar kezd el túl sokmilliós autóval járni, akkor a hoppon maradt klub­tag óhatatlanul az első válto­zatra gondol, de erről csak nagyon sokára, a jogerős bí­rósági ítéletet követően győ­ződhet meg végérvényesen. A pénz mindenütt bizalmi üzletág, az első botrány, az első hoppon maradt klubtag, címoldalas szenzáció gyor­sítja a történéseket. Ezután jellemzően megszaporodnak a befizetési pontatlanságok, a nemfizetések, ami rontja az áruhoz még nem jutottak esélyeit. Soós úr szerint, ha a ki­sorsolt szerencsések nem fi­zetik a részieteket, akkor először egy számítógépes egyenleget küldenek ki, s ha nem kapnak választ, akkor elfogadottnak tekintik szá­mításukat. A második felszó­lítás már ügyvédi levél, így keményebb hangvételű. A jogi útra terelés egy-egy színes televíziónál nem túl hatékony, nagyon elhúzódik, s légyen bármilyen figyel­mes a szerződés, nem köny­nyú visszavenni a feledé­keny részletfizetőtől az árut. Dr. Mirgay Zoltán ügyve­zető igazgató szerint az első hibát ott követték el az évek­kel ezelőtt elbocsátott alkal­mazottak, hogy nem emelték a befizetendő részleteket, miközben a termék ára nö­vekedett. Egyenként nem lenne ez sok, de 17 ezer ügy­félnél már számottevő. Az oly jellemző televízió és egy videó vásárlásánál az eredeti 90 ezer forinthoz az áremel­kedés miatt két év alatt hoz­záadódott még tízezer forint. Egyébként 96 tagú csoport­jaik voltak, 24 hónapos fu­tamidővel dolgoznak, téhát négyesével jutnak áruhoz a klubtagok. Persze az áremelkedés a kisebbik baj, a nagyobb a részletek nem fizetése. Az első szegedi csoport például 103 ezer forinttal tartozik, ami az áremelkedést illeti, és 650 ezerrel, mint részletek­kel. Van olyan csoport is, amelyik 1,3 millióval tarto­zik. A Mitax mérlege szerint ők 30 millió forinttal tartoz­nak az ügyfeleknek, a vá­sárlók pedig 70 millióval a Mitaxnak. Kérdésemre, mi­szerint ki finanszírozta meg a 40 milliós különbséget, azt a választ kaptam, hogy az a nyereség. Minden nappal fogyasztják az ügyfeleket, tegnap például nem csak Majoros Zoltán kiszombori valamint azt, hogy már ré­gen eladta a televíziót. A tegnapi végrehajtással az volt a legnagyobb baja az ügyvezetőnek, hogy Ottroba úr a korábbi - azóta mara­déktalanul betartott - tébé­megállapodás alapján zár alá vett bútorokat vitte el, hiába erősítette meg az illetékes tébé-osztályvezető ennek tényét. A számitógép is ke­vesebb lett, s bár adatmen­tésre volt idő, kölcsöngéppel kell tovább dolgozni. Az érték, amire a foglalás in­dult, 400 ezer forint. A Mitax 1993 őszen szer­vezte meg az utolsó csoport­ját, ezek idén futnának ki, ha minden jól menne. Ha a tartozás nagyobbik felét sikerülne beszedni. Máskü­lönben a 17 ezer ügyféllel és az átlagosan 75 ezer forintos klubtagsággal számolva több mint egymilliárd forint forgalommal dolgoztak. A 400 alkalmazottból mára tíz­egynéhány maradt, az iro­dákból már csak a veszprémi és a szolnoki tart nyitva. Az ügyvezető szerint mindenki jobban jár, ha ők futtatják ki a Mitaxot, mert ha egy fel­számoló kezd foglalkozni a 17 ezer ügyféllel, akkor ke­vesebb marad a végére, s lényegesen hosszabb ideig tart. Kovács András • Beruházások '91- 94 A csökkenés csökkent Az új beruházások értéke 1994-ben meghaladta a 850 milliárd forintot. A beruhá­zások volumene azonban még mindig alatta marad az 1990. évinek - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatásából. A nemzet­gazdaság beruházásai az utóbbi években folyó áron nőttek. Az árszínvonal roha­mos emelkedését is figye­lembe véve a beruházások mennyisége 1990 óta évről évre csökkent. A csökkenés üteme 1992-ben mérséklő­dött, 1993-ban megállt, 1994-ben pedig már mintegy 10 százalékos volumen nö­vekedés valószínűsíthető az előző évhez viszonyítva. Az 1994. évi élénkülést az is jelzi, hogy az év fo­lyamán közel másfélszer annyi (534 darab) 50 millió forintnál nagyobb költség­előirányzatú beruházást in­dítottak, mint az előző év­ben, és a tervezett költség­előirányzatuk is 27 száza­lékkal több volt az előző évi­nél. A beruházások finanszí­rozását tekintve jellemzően emelkedő a saját pénzforrá­sok aránya, a hitelfelvételek aránya évről évre csökken. Az 1994-ben indított 50 mil­lió forintnál nagyobb beru­házásoknál a költségeknek mintegy 62 százalékát saját forrásból fedezik és mind­össze 11 százalékát finanszí­rozzák hitelből. A költségve­tésből származó pénzforrá­sok aránya tavaly 22 száza­lékot tett ki. A gazdálkodó szervezetek turálódása következtében a beruházások gazdálkodási formák szerinti részaránya jelentősen megváltozott. 1994-ben - az év közben rendszeresen megfigyelt 10 főnél többet foglalkoztató gazdasági szervezetek adatai alapján - a beruházások kétharmadát jogi személyi­ségű gazdasági társaságok, 53 százalékát részvénytár­saságok valósították meg. Az ágazati szerkezetet tekintve a beruházási tevé­kenység elsősorban a mező­gazdaságban esett vissza nagymértékben. Jelentős fej­lesztés történt a szállítás, raktározás, posta és távköz­lés, továbbá az oktatás, az egészségügyi és szociális ellátás területén. 1994-ben folyó áron számolva a me­zőgazdaságban 86 százalék­kal, az építőiparban 63 szá­zalékkal nőttek a beruházási kiadások. Egyre jelentősebb a külföldi működötöké sze­repe. 1992-ben az összes vállalati beruházás 32 száza­lékát adták a külföldi érede­keltségú vállalkozások, 1993-ban pedig ez az arány 43 százalékra emelkedett és 173 milliárd forintot tett ki. Kommunális beruházá­sokra 1993-ban 53 milliárd forintot fordítottak a gazdál­kodók, folyó áron számolva 39 százalékkal többet, mint a megelőző évben. Környe­zetvédelmi beruházásokra 20 milliárd forintot költöttek 1993-ban, 6 százalékkal ke­vesebbet mint az előző év­ben, s ez az összes beru­és a gazdasági társaságok -^húzásnak mindössze 4 szá­1990-ben megindult átstruk- zalékát tette ki. SZUPER ÉLŰ TELEFON BULI * SZÓRAKOZÁS * RAHDEUÚ * TALÁLKOZÁS * KEGYSZERRE 14 TELEFONÁLÓVAL CSEVEGHETSZ Az ellesi ásatások helyszíne, évekkel ezelőtt. (Archív fotó: Gyenes Kálmán) • EK-tábor Csongrádon Romok fölött terveznek Az Európai Közösség által kiírt pályázattal sikerrel próbálkozott' Csongrád vá­rosa. Olyannyira, hogy az EK anyagi segítségével szer­vezett tábor július 17. és augusztus 6. között Ellés­monostor romjainál „sátrat­ver". Ez nem akármilyen tábor lesz, hanem igen kü­lönleges, mivel Csongrádhoz tartozó Tiszán-túli Nagyrét­ben - lévő árpádkori monos­torrom a régészek fantáziáját régóta izgatta és az utóbbi években lényegében megtör­tént a feltárása is, mint erről többször beszámoltunk e lap hasábjain is. Az idei nyár sokféle nyel­vet beszélő, bábeli hangza­vart teremtő vendégei: fran­ciák, spanyolok, olaszok, szlovákok, lengyelek, görö­gök és magyarok - több­ségükben építészhallgatók ­megismerkednek nemcsak a jellegzetes tiszai tájjal, an­nak történelmével, s az egy­kori monostorral képzelet­ben, maradványaival pedig a valóságban; hanem közösen terveznek egy emlékparkot is e jeles történelmi hely újraélesztésére. (Ráadásként nem csak az emlékparkot tervezik meg, hanem azt is. milyen infrastruktúra szük­séges hozzá. Az általuk ké­szített terv-tervezet majd látható is lesz a csongrádi múzeumban. Ez nem jelenti azt. hogy ez az emlékpark már jővőre, vagy azután el is készül majd! Attól függ minden, lesz-e pénz vagy sem?) A dortmundi régészek a helybeliekkel együtt az idén is folytatják a feltárást, illetve az épületmaradvá­nyok konzerválást. ­Mint megtudtuk: az Euró­pai Közösség a tábor céljaira 11 ezer ECU-t ajánlott fel a szervezőknek, akiknek eh­hez ugyanennyit kell hozzá­tenniük, vagyis körülbelül 1,4 millió forintot. Az ellés­monostori nemzetközi tábor­ban inkább szellemi, mint fizikai munkát várnak a részvevőktől. Korom András Házasság Gyuris Péter Pál és Széli Erzsébet, Molnár László István és Újvári Brigitta, Prónai István József és Kálló Csilla Mária, Német Imre és Medics Györgyi, Németh Mihály és Fazekas Éva, Nagyi Ferenc és Hegyesi Éva, Hódi Zsolt István és Ármány Hajnalka, Pigniczki József és Lévai Edit, Török Gábor és Miklós-Balog Ve­ronika, Márkus Imre és Csé­csei Gabriella, Rescsik Zoltán Zsolt és Török Benita Melinda, Bokros Róbert és Kozma Henriett, Molnár László Zoltán és Fehér Edit Krisztina, dr. Arany János és dr. Gál Anna Mária, Cicuto Michele és Molnár Mónika, Pető Csaba Lajos és Stumpf Krisztina Edit házasságot kötött. Születés Tóth Zsolt Istvánnak és Fuchs Ágota Zsuzsannának Krisztián, Szukány András­nak és Dányi Erika Magdol­nának Nándor András, Nagy Józsefnek és Ábrahám Évá­nak Balázs Dániel, Szabó Józsefnek és Magyarlaki Tündének Tamás, Molnár Zoltánnak és Horváth Rita Krisztinának Boglárka, Mol­nár Zoltánnak és Horváth Rita Krisztinának Szilvia, Csendes Tibornak és Rehák Annának Dorottya, Tanács 7 CSALÁDI ESEMÉNYEK Józsefnek és Németh Erzsé­betnek Dóra Gréta, Bokor Arnold Károlynak és Fekete Ágnes Editnek Dániel Ar­nold, Kübekházi Tibornak és Horváth Arankának Ale­xandra, Csató Istvánnak és Katona Zsuzsanna Teréziá­nak Péter, Hajós Tibor Jó­zsefnek és Varga Tímeának Márk, Török Attila Péternek és Gulyás Erzsébetnek Sza­bolcs Péter, Nagy Róbertnek és Lajkó Editnek Renáta, Nagy Róbertnek és Lajkó Editnek Krisztián, Sövény­házi Józsefnek és Kis Zsu­zsannának Eszter Anna, Kocsis Gábor Pálnak és Marunák Anna Máriának Melinda Anna, Vass Sándor­nak és Suba Etelkának Bri­gitta, Bárkányi László Illés­nek és Busa Edit Honának László, Kovács Zoltánnak és Szirácki Gyöngyinek Bian­ka, Kiss János Józsefnek és Kovács Ildikónak Dániel, Kalocsai Mihálynak és Pap­di Ibolyának Norbert, Hege­dűs Attilának és Turi Zsu­zsannának Dóra, Asztalos Gyulának és Zsiga Erika Ilonának Anita Ilona, Stachó János Zoltánnak és Szeme­rédi Ritának Viktória, Nagy­mihály Ferencnek és Fekete Matildnak Ferenc, Tóth Ist­ván Tibornak és Rácz Gab­riellának Gabriella Fradika, Szűcs Józsefnek és Kalapács Ilona Erzsébetnek József, Szatmári Gyulának és Budai Zitának Róbert, Csapó Ist­vánnak és Nagy Mónikának Dominik, Szubity András­nak és Tokai Erikának Ale­xandra, Busa Jenő Péternek és Nagy-György Katalin Viktóriának Brigitta Katalin, Seres Györgynek és Kis-Pál Honának Péter, Garab Sza­bolcs Tamásnak és Petri Alexandra Évának Olivér Kornél nevű gyermeke szü­letett Halálozás Székesi Lajos Mihály, Kádi Gabriella, Hepp Gyula, Remzső Sándorné Szabó Julianna, Garas Mihályné Rabi Gizella, Terhes József Sándor, Eke Istvánné Nagy Margit, Lucs Ferenc, Erdei Andrásné Martus Etelka, Tóth Ferenc, Fekete Ferenc­né Sári Eszter, Molnár György János, Földi Dezső, Csiszár Illés, Nincsevics Antalné Katona Anna, Gyú­ró József Lajos, Kanalas Andrásné Ábrahám-Ködmön Ilona. Lestár Mártonná Sza­bó Rozália. Nagy János, Balogh István, Puskás Vil­mos József, Hidasi András, Balogh József, Szilágyi István, Hollósi Istvánné Sejben Etelka, Papp Attila János, Kádár Pálné Galam­bosi Mária, Szakái Béla, Tóth Pálné Katona Etel, Vecsernyés Andrásné Ár­mán Mária, Kucsora Lajosné Bitó Julianna, Kosánszki Sándorné Farkas Margit, Lakatos Györgyné Szabó Mária, Sárosi János, Fran­czia László István, Tomics­kó Zoltán, Juhász Mátyásné Hegedűs Ilona, Árokszállásy Dezső Béla, Michna István­né Madács Anna, Mórász Attila György, Császár Ba­lázsné Bönde Ilona, Szűcs Antal meghalt. /— dfódr/ca \ Lakások, üzleteknek /élelmiszer ABC, gyógyszertár, pékség, kozmetikai szalon, trafik, stb./, irodának és orvosi rendelőnek kialakítható helyiségek leköthetők a Kálvária sgt. 38 hétfőtől péntekig 9-1 7 /

Next

/
Oldalképek
Tartalom