Délmagyarország, 1995. június (85. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-23 / 145. szám

PÉNTEK, 1995. JÚN. 23. BELÜGYEINK 3 • Döntött a kormány: megint lesz kincstárunk Horn Gyula Pálfordulása Az energetikai privatizációról szóló kormányhatározattal nem értettem egyet - kommentálta lemondatását Pál László ipari és kereskedelmi miniszter, aki csütörtökön a magyar-bajor üzleti találkozón tartott előadást. Elmondta: nem érte váratlanul a döntés, annál is inkább, mert szinte minden héten szóba került távozása. Horn Gyulával történt megállapodása értelmében július 15-ével adja át az ipari és kereskedelmi miniszteri tárca irányítását utódjának. Kiss Elemér a csütörtöki kormányülés döntéseit ismertető sajtóértekezleten azt is közölte, hogy a kormányfő egyidejűleg kezdeményezi Dunai Imrének, az ipari és kereskedelmi minisztérium közigazgatási államtitkárának ipari és kereskedeli miniszterré történő kinevezését. Horn Gyula erről a szándékáról tájékoztatja az MSZP országos elnökségét, parlamenti frakcióját, valamint a koalíciós partnert. A miniszterelnökségi államtitkár az újságírók érdeklődésére nem kívánta bővebben kommentálni a leváltás háttéréi. Csupán annyit közölt, hogy a miDunai Imre életrajza Dunai Imre 1939. május 4-én született Budapesten. A Közgazdaságtudományi Egyetem elvégzését követően a külkereskédelemben kezdett dolgozni. A Külkereskedelmi Minisztériumban 1969-ben főosztályvezető-helyettes lett, 1980. és 1985. között főosztályvezető volt, majd 1985. áprilisában külkereskedelmi miniszterhelyettessé nevezték ki. 1988. április l-jén - minisztériumi átszervezés következtében - kereskedelmi miniszterhelyettes lett, majd egy év múlva már a Németh-kormány kereskedelmi minisztériumi államtitkáraként dolgozott, 1990. májusáig. Ezután 1994-ig az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. (Kereskedelmi Bank Rt.) vezérigazgató-helyettese volt. 1994. július 16-tól a Horn-kormányban az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára. 1968-tól tagja volt az MSZMP-nek. 1983-ban állami díjjal tüntették ki. Nős, két felnőtt korú gyermeke van. niszterelnök döntése ellen a kormányülésen nem hangzott el kifogás. Mint mondta, a miniszterek kinevezése és leváltása egyébként is a kormányfő hatáskörébe tartozik, így ez nem olyan téma, amelyet a kormánynak meg kell tárgyalnia. Más személyi vonatkozású döntésről is szó esett a kabinet ülésén. A kormány kinevezte az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság vezérigazgatójává Lascsik Attilát, a ** MHMMNMHHMMMNHMMHMHNMMHMNMNWMMMMMMMMNi Nem csinálnak semmit, a pénzt meg felveszikff Környezetvédők a hulladékmaffia ellen Az algyői veszélyeshulladék lerakó telep ügye és a körülötte kialakult hírverés borzolja a kedélyeket. A témával kapcsolatban megszólalt a Magyar Mérnöki Kamara is, amelynek környezetvédelmi tagozata - dr. Hajtó Ödön elnök részvételével - tegnap, csütörtökön kihelyezett ülést tartott Szegeden. Dr. Major Tibor, az AlsóTisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója, a kamara környezetvédelmi tagozatának alelnöke az ülést követően nyilatkozott a Délmagyarországnak. Elmondta, hogy a tanácskozáson közös nyilatkozatot fogadtak el. amelyet valamennyi érdekeltnek elküldenek. Ezzel egyben „támadást indítanak a hulladékmaffia ellen". A szakértők szerint a környezetvédelem szembetalálta magát azokkal a cégekkel - a hulladék-maffiával - , amelyek 1 millió forintos alaptőkével technológia nélkül vállalkoztak arra, hogy a veszélyes hulladékot ártalmatlanítsák. Miközben nem csinálnak semmit, a pénzt pedig felveszik. Az üzletben óriási a haszon, hiszen egy köbméter átlagos hulladék ártalmatlanítása 70 ezer forintba kerül. Ki lehet számolni, ha egy teherautóra 3 köbméter fér föl, akkor mekkora a tiszta nyereség. Ugyanez a fuvar pótkocsival együtt már félmillió forint hasznot hoz, a hulladék „eltüntetésével" vagy a csőd bejelentésével. A mérnöki kamara célja, hogy ilyqn ügyekben a pénzügyőrség, a rendőrség és a környezetvédelem közösen lépjen fel. A környezetvédő szakemberek nyugodtan föladhatnának egy apróhirdetést, miszerint: „Kóklerek, kíméljenek!" Komolyra fordítva a szót: a Magyar Mérnöki Kamara azt szeretné elérni fölvéve a kapcsolatot a társkamarákkal - , hogy azok töröljék tagjaik sorából a „kókler" cégeket. Vállalkozói kókler az - mondta Gilyén Elemér, a tagozat elnöke - , aki tudatosan, nyereségvágyból követ el olyan cselekményt, amely a jogszabály kijátszására irányul. Elegendő a kopáncsi példára utalni, amikor is oldószer hulladékot hoztak a helyi kertészeknek, hogy azzal fűtsenek. A szakmai kókler ugyanezt hozzá nem értésből teszi, mint például az algyői Fémszelekt Kisszövetkezet. Ártanak a szakmának azok a látszólagosan a környezetvédelem érdekeit képviselő szélsőségesek is, akik saját egzisztenciális érdekeik miatt nagyobb port vernek föl egy ügyben, mint amekkorát ér. Ott is farkast kiáltanak, ahol nincs. Egyesek például a tévében is elmondták, hogy Algyőn ciánszagot éreznek, holott bebizonyosodott: szerencsére még tiszta szelek fújnak. Fekete Klára szervezet igazgatótanácsába Hegedűs Évát és Komáromi Gábort, a felügyelő bizottságba pedig Velez Zoltánt és Jancsó Pétert. A tanácskozáson szereplő 24 előterjesztés közül Kiss Elemér kiemelte, hogy a kormány elfogadta a pénzügyi tárca előterjesztését az államháztartás 'pénzügyi rendszerének reformjáról és a kincstár létrehozásáról. A kabinet a reform alapelvei között kimondta, hogy közpénzeket csak törvényi felha•HMMBHHMHHHHl • Az Esti Hírlap szerkesztőségében sztrájkhangulat alakult ki, mivel a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁV Rt. folyamatosan megnyirbálja a napilapnál dolgozók költségtérítését, illetve filléres megszorító intézkedéseket tesz - áll a lap már korábban megalakult sztrájkbizottságának közleményében. Az Esti Hírlap Rt. legutóbbi közgyűlésén egy erre nem felhatalmazott képviselő útján, a kollektíva megkérdezése nélkül lemondatták Esti Hírlap Szerkesztőségi Alapítványt a lap fejlécéhez fűződő jogáról, arra hivatkoztalmazás alapján és csak a kijelölt célra lehet felhasználni. Elhatározta továbbá, hogy kincstár legyen a felelős a költségvetés végrehajtásában a finanszírozásért, a pénzforgalomért és az elszámolásokért, valamint a készpénz, a deficit és az adósság menedzseléséért, továbbá az állami garanciák és hitelek nyilvántartásáért, kezeléséért és a kötelezettségek teljesítéséért. A kincstár a Pénzügyminisztérium felügyelete alá tartozó intézmény, amely kizárólagos joggal rendelkezik az egységes kincstári számla felett. Ez a számla a tervek szerint már januártól megkezdi működését, de a kincstári rendszer egészében csak 1998-tól működne. E technikai jellegű változások a költségvetés szempontjából jelentős, mintegy 3840 milliárd forintos megtakarítást eredményeznének. Az intézmény létrehozásához egyébként módosítani kell az államháztartási törvényt. Szabó György népjóléti miniszter a továbbiakban bejelentette, hogy a kormány első olvasatban elfogadta a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló rendeletet. A kabinet állást foglalt amellett, hogy semmiképpen nem kívánja elsorvasztani vagy megszüntetni az üzemon'osi hálózatot, hanem éppen ellenkezőleg: azt valamennyi dolgozóra ki akarja terjeszteni. Emellett olyan szolgálatot kíván kiépíteni, amely a munkáltatónak is képes szakmai segítséget nyújtani az egészségre ártalmatlan és biztonságos munkahelyek megteremtéséhez. Fodor Gábor kultuszminiszter ezután arról számolt be, hogy a kormány rendeletet alkotott a felsőoktatási intézmények hallgatóinak nyújtható támogatásokról, valamint az általuk fizetendő díjakról és térítésekről. A jogszabály kimondja, hogy szeptember elsejétől havi 2000 forint alaptandíjat kell fizetnie minden hallgatónak, kivéve azoknak, akik az intézmény szabályzata alapján ez alól mentesülnek. Ugyancsak a szabályzat határozhatja meg a kiegészítő tandíjat, amelynek összege nem haladhatja meg az alaptandíj négyszeresét. Az egyes juttatásokat - így a tanulmányi ösztöndíjat, a szociális támogatást, a köztársasági ösztöndíjat és az ezzel járó tandíjmentességet, a kiemelkedő tudományos, kulturális, sport és művészeti tevékenységért adott ösztöndíjat, a tankönyvtámogatást, a kollégiumi elhelyezést - pályázatok útján, egyéni elbírálás alapján nyerhetik el a diákok. Nappali sztrájkhangulat az Esti Hírlapnál va, hogy ez megkönnyíti a privatizációt. Ez azonban súlyos károkat okozott az Esti Hírlapnak és ezért a logo eladása ellen később a szerkesztőség több mint nyolcvan százaléka tiltakozott. Létrehoztak egy felelős szerkesztői státust is - betöltője ,.kvázi politikai biztosként belső cenzori tevékenységet lát el". A tulajdonosi körök a korábbi ígéretek ellenére felforgatták a lap régebbi struktúráját. és igyekeznek elnyomni az újság mérsékelt ellenzéki hangvételét. Olyan elképzelést erőltettek a szerkesztőségre, amely - a közlemény szerint - a privatizációban várhatóan részt vevő Fővárosi Önkormányzatnak kedvező. fTfásfél évtizede is lehet, amikor a világútlevél jóvoltából hazánk fiai nagyobb számban először csodálkozhattak rá Európa nyugati felére. Például az árakra, hogy egy szerényebb vendéglői vacsora árából rádiósmagnót, egy öt-hatszemélyeséből akár videót is lehet venni. Fogyott is a hazulról vitt téliszalámi és háromszögletű sajt, hogy hazafelé menet ki-ki reszkethessen a vámon az oly olcsón vett, itthon alacsony béreinkhez képest - csillagászati árral elszámolt híradástechnikai cikkek miatt. Telt-múlt az idő, s amire akkoriban úgy rácsodálkoztunk, idehaza is természetessé vált. Aminek pedig akkoriban úgy örültünk turistaként, ma már inkább elkeseredésre késztel sokakat. Hiszen élelmet naponta kell venni, videót pedig nem. Dehát ez csak egyik összetevője a változásoknak. Nézzük például béreinket! Amíg Magyarország hoszszú évekig kívánatos terep volt a külföldi tőke számára viszonylag fejlett infrastruktúrája, képzett munkaereje és olcsó bérei okán. mára egyre több a panasz, miszerint a magas bérköltségek miatt egyre kevésbé érdemes nálunk beruházni. Hogy mi nemigen vesszük észre, hogy túlságosan magasak lennének béreink? Ez is természetes, hisz nem is annyira béreink, mint a rárakódó bérjellegű költségek a magasak. Például a tébé- és adóterhek. Mert igaz ugyan, hogy a jövedelemadót az alkalmazottak fizetik, de mégiscsak kalkulálni kell azzal is az összesített bérköltségeknél, hogy a maradék nettóból képes legyen megélni az alkalmazott és családja. És nem is akárhogyan, hisz régi igazság, hogy minőségi munkaerő nem élhet pária módján. Akkor ugvanis hamarosan nem lesz minőségi, a Is éppen itt rejtőzik a legkeményebb ellentmondás. Ahogyan a napi létfenntartás költségeiben meghatározó élelmiszer-, energia- és ruházati költségek lényegében elérték a nyugat-európai szintet, az egyéb elvonások (tébé és adók) pedig relatíve messze meg is haladják azt, szükségszerű, hogy bérköltségeinket tekintve egyre drágábbak legyünk. Mert a munkavállalók már képtelenek, az állam pedig úgy látszik nem tudja szorosabbra húzni a nadrágszíjat. Legalábbis erre utalnak a tébé kiterjesztése, szolgáltatásainak csökkentése és a jövőre tervezett személyi jövedelemadó-növelések egyaránt. Mindez arra vall: úgy szegényedik el a polgárok jó része, hogy alkalmazóik számára egyre drágább lesz foglalkoztatásuk. Közben pedig romlik az ország hangulata és versenyképessége egyaránt. Ez pedig aligha a munkaadók, még kevésbé a munkavállalók hibája. MODUL BAU SZE-MA szentesi és makói téglagyár termékei Szegeden is gyári áron, gyári feltételekkel Makói kisméretű tégla 14 Ft/db raklaptól házhoz szállítás Szeged, Csongrádi sgt. 27. Szentes, József A. u. 2+ Tel.: 62/474-481. 62/491-022 Tel.: 63/314-011 • Alkotmányellenesek és törvénysértők a szegedi önkormányzat lakásrendeletei - adtuk hírül lapunkban. A bérlakásokra vonatkozó helyi szabályokat nemcsak a köztársasági megbízott, hanem a Szegedi Lakásbérlők Egyesülete (LBE) is ostorozza. Az önkormányzati és társasházakban lakók érdekeinek képviseletével foglalkozó civil szervezet tavaly május óta létezik és hadakozik. A legmakacsabb „ellenfél", a szegedi polgármesteri hivatalban érvényesülő szemléletéről is beszélgettünk dr. Szabó Ildikó Erzsébettel, a Szegedi Lakásbérlők Egyesületének jogtanácsosával. • Önök miért fordultak az Alkotmánybírósághoz? - A röghözkötés, az önkormányzat lakásrendeletének 35. paragrafusa ellen kemény harcot kellett vívni. Eddig önkormányzati lakást csakis önkormányzatira lehetett cserélni. E jogsértő megszorítás elleni tiltakozásunkat a közgyűléshez 1994 júniusában nyújtottuk be. A Délmagyarország hasábjain is KÉRDÉS • A lakésbéílők egyesületének jogászához Megszűnt a röghözkötés? elmondtuk álláspontunkat, de nem történt semmi. Ezért fordultunk az Alkotmánybírósághoz, mely egyesítette a köztársasági megbízott és az egyesületünk indítványát. • Ezek szerint egy civil szervezet nem tud szót érteni a városatyákkal? - Az első demokratikusan választott önkormányzattal nehezen találtunk kapcsolatot. Az a testület annak ellenére hozta meg a röghözkötési rendeletet, hogy a jogvégzett képviselők már a döntés előkészítésekor is bírálták az elképzelést. Őket leszavazták, aminek oka, hogy az iroda a döntéshozókat nem megfelelően informálta. Ez az eset is rávilágít a városházi döntési mechanizmusra. Az irodák kommentált, nem objektív anyagot tárnak a képviselő-testület elé. Például a közigazgatási iroda makacs, szenvedélyes és kitartó véleménye hátterében a tulajdonosi szemlélet eltúlzása áll, ami akadályozza a lakásprivatizációt. A LBE álláspontja szerint mindegy, ki az önkormányzati lakás bérlője, ha a bérleti díjat fizeti. Az új közgyűléssel felállása pillanatától jó a kapcsolatunk. Meghívnak minket a lakásrendeletet előkészítő bizottsági és képviselő-testületi ülésekre, adnak a véleményünkre. Vitáktól nem mentes, de eredményes a kapcsolatunk Básthy alpolgármesterrel és Kónya Gádr. Szabó Ildikó Erzsébet borral, a lakásügyi bizottság elnökével. Számítanak kritikus véleményünkre, komolyan veszik a demokráciában szokásos alapszabályokat. • A „tilalmi lista" miatt mégis hevesen bírálták ezt az új önkormányzatot is. Miért lassú a szegedi lakásprivatizáció? - Tilalmi lista máshol is van, de más városok centrumaiban nem ennyire kiterjedt, mint Szegeden. A tilalmi lista is személyiségi jogokat sért. Szívós küzdelmünk eredményeként 29 lakóházat már levettek a korábbi listáról. Szeptemberben műszakilag és jogilag megalapozott javaslattal állunk elő. hogy a tilalmi lista tovább zsugorodjék. A lakásprivatizációval kapcsolatos a másik problémánk is. A lakások hosszadalmas elidegenítési procedúrája során előfordulhat, hogy a bérlő meghal, és nincs a bérleti jog folytatására jogosult utódja. Ilyen esetben a polgármesteri hivatal a leendő örököst jogcím nélküli lakáshasználóvá minősíti és felszólítja a lakás elhagyására. A Polgári Törvénykönyv alapján - értelmezésünk szerint - a vételi jog bejelentése után a jogával élő bérlő és az önkormányzat között kvázi előszerződés jött létre. így az eladási ajánlatot tevő önkormányzat az eredeti feltételekhez kötve van. tehát ilyen esetben már nem bérlakásról van szó, .azaz az ügyet nem lehet e szerint elbírálni. Ha van örökös, akkor az öröklés szabályai érvényesülnek. Abban az esetben, ha a LBE álláspontját magáévá tenné Szeged város polgármesteri hivatala, számos polgárjogi pertől kímélné meg magát. 0.1.