Délmagyarország, 1995. június (85. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-22 / 144. szám

CSÜTÖRTÖK, 1995. JÚN. 22. BELÜGYEINK 3 (Folytatás az 1. oldalról.) Miután azonban Varga Zol­tán tanácselnök bfró szembe­sítette ezzel ellentétes - a nyomozó hatóság előtt tett ­korábbi kijelentésével, a má­sodrendű vádlott igényt tar­tott arra, hogy konzultálhas­son védőjével. Rövid szünet után Tamasi Attila úgy mó­dosította vallomását, hogy Magda Marinko valóban fel­tette neki az ominózus kér­dést, de azután Magda maga sorolt fel neveket, köztük az egyik későbbi áldozatét a szegedi Z. Nagyét is. Tamasi Attila elmondta: Magda Marinko érdeklődött az általa említettek anyagi helyzetéről, de ő csak annyit felelt, hogy köztudomásúan gazdag emberekről van szó. Tamasi Attila állítása szerint viszont egy másik megölt személy, az orosházi Né­methné Márton Edit neve sem ekkor, sem máskor nem hangzott el. Ot nem is ismer­te és nem igaz, hogy Magdá­val Orosházán járt. Tamasi úgy vallott: bár megkérdezte Magda Marinkót miért ér­deklődik ilyesmiről, a felelet az volt, hogy „csak". Magda Marinko a tárgya­láson kérdéseket intézett Ta­masi Attilához és a vallomá­sára vonatkozó észrevétele­ket tett. Megismételte, hogy Tamasitól szerezte az oroshá­zi és a szegedi címeket. Sze­rinte a másodrendű vádlott Némethékkel kapcsolatban azt mondta: „tuti tipp". Mag­da Marinko javasolta, hogy mindkettőjüket vessék alá hazugságvizsgálatnak. Mag­da kijelentette: Tamasi ba­rátnőjének nagymamája is gyilkosság áldozata lett, de erről mindenki hallgat. Meg­nevezett egy szerb személyt is, aki szerinte a Mátyás templomnál történt robbantás elkövetője volt. Beszélt pénz­hamisításról, Picasso, Leo­nardo és Michelangelo képek megszerzéséről, valamint egy szektáról, amelynek egyaránt tagja a barátnője és Tamasi Attila is. Magda azt állította, hogy Horváth Antal a ma­gyar rendőrség segítségével rendszámokat hamisított. Megvádolta Tamasi védőjét, hogy tudomással bír néhány részletről, amelyek összefüg­gésben állnak a bűncselek­ményekkel. Dobnik János vallomásá­ban elmondta, hogy Magda Marinkóval az idegenlégió­ban ismerkedett meg a '80-as évek közepén, majd 1993­ban találkoztak újra Magyar­országon. Dobnik 1994-ben 10 hónapig volt előzetes le­tartóztatásban, végül a rend­őrség megszüntette a kecske­méti gyilkossággal kapcsolat­ban vele szemben felbujtói minőségben elkövetett embe­rölés bűntette miatt indított nyomozást. Dobnik János be­számolt arról, hogy a tőle le­foglalt két gépfegyver egyi­két Horváth Antaltól vásárol­ta. A másikat oly módon sze­rezte, hogy lefegyverezte azokat az ismeretlen szemé­lyeket, akik megfenyegették: végeznek vele és munkaadó­jával, Murányi Józseffel (Dobnik állítása szerint egy kecskeméti milliárdos), ha főnöke nem rendezi a füg­gőben lévő pénzügyi dolgait. Dobnik kijelentette: egy vé­letlen találkozásuk alkalmá­val Magda ajánlatot tett neki, hogy vegyen részt az említett személy fegyveres kirablásá­ban, de ő ezt visszautasította. Varga Zoltán, a háromta­gú büntetőtanács elnöke több ízben figyelmeztette Magda Marinkót helytelen viselke­dése miatt. A tárgyalás a csütörtöki szünnap után pénteken tanúk meghallgatásával folytatódik. Duna mellett Alfa-tévé? Horn Gyula miniszterel­nök a Josef von Ferenczy szervezésében zajló Rende­zett Bábel-konferenciát üd­vözlő beszédében Kelet-Kö­zép-Európa számára igen fontos kezdeményezésnek ítélte az Alfa-televízió létre­hozását. A régió ugyanis tele van sérelmekkel, amelyeket az ilyen típusú kölcsönös együttműködéssel orvosolni kell. A magyarság számára ugyanakkor külön jelentősé­ge van az Alfa-televízió lét­rehozásának, hiszen az új televízió műsora a határain­kon tűi élő több millió ma­gyar ajkúhoz is eljut majd. Utalt arra, hogy a kezdemé­nyezés elindításához a ma­gyar kormány is hozzájárult. Költségvetési forrásokból eddig csaknem 50 millió fo­rinttal támogatta a televízió létrehozását. Zárt ülés a fegyveres erők lebontásáról" w Az Országgyűlés szerda reggel kilenc órakor folytatta e heti plenáris üléssorozatát. Első napirendi pontként le­folytatta és lezárta a fegyve­res erők részletes bontású létszámáról szóló országgyű­lési határozati javaslat általá­nos vitáját. Ezt követően üft elnöklő Salamon László zárt ülést rendelt el; a képviselők a nyilvánosság kizárásával kívánták megtárgyalni a Ma­gyar Honvédség hosszú, va­lamint középtávú fejlesztésé­nek irányairól és létszámáról szóló országgyűlési határo­zati javaslatot. Mécs Imre. a Honvédelmi Bizottság szabaddemokrata elnöke elmondta: nem értett egyet azzal, hogy zárt ülésen kellett a Magyar Honvédség átalakításának ügyét megvi­tatni. mivel az ott elhangzot­tak 99 százalékát megismer­hette volna a közvélemény. A szakmailag kényes része­ket a honvédelmi, a nemzet­biztonsági és a külügyi bi­zottság tárgyalhatta volna zárt ülésén, míg a plenáris ülésen elhangozhatott volna minden, amit mindenkinek tudnia kell; a honvédelem és a biztonság ügye ugyanis minden magyar állampolgár, sőt a térség valamennyi pol­gárának az Ugye. Keleti György újságírók előtt sajnálatát fejezte ki, hogy az ülésen csak kevés képviselő vett részt, pedig erről a kérdésről ilyen részle­tesen és átfogóan még nem volt szó az Országgyűlés előtt. A honvédelmi minisz­ter elmondta, hogy a pártok között nincsenek komoly el­lentétek. jelenleg is folyik a kérdésről a hatpárti egyezte­tés. Egy kérdés - a hadgföre­form finanszírozása - nyitott még. A kormány úgy foglalt állást, hogy nem akarja ezt a kérdést külön kezelni; a par­lamentnek kell eldöntenie: milyen támogatást ad a költ­ségvetésből a hadseregnek. Keleti leszögezte azt is: a vi­ta során arra kérte a honatyá­kat, hogy még a nyáron szü­lessen döntés a javaslatról, mert minden elhúzódó nap csak újabb veszteséget okoz a honvédségnek. A miniszter szerint a reform megindításá­hoz 75 milliárd forintnyi ál­lami támogatásra volna szük­sége a hadseregenek. Az Or­szággyűlés eddig egyébként a rendszerváltás óta csak egy alkalommal tartott zárt ülést, amikor a képviselők enged­élyezték az AWACS-gépek­nek, hogy a magyar légtérből ellenőrizzék az egykori Ju­goszlávia területét. A díjbeszedőt „beoltják stressz ellen (Folytatás az 1. oldalról.) • Hány hónap nemfize­tés esetén kapcsolják ki az áramot? - A törvényben meghatá­rozott idő három hónap. Ez a 90 nap viszont már lehetővé teszi a Démász számára, hogy felbontsa a szerződést. • Majd mi következik? - Jogi útra tereljük a problémát. A baj az, hogy kötött pályán mozgunk. • Evekig elhúzódhat a per? - Az csak egy dolog. De ha van is ítélet, akkor se ju­tunk sokkal közelebb a meg­oldáshoz. Ritka az, hogy va­laki azonnal fizet az Ítélet jo­gerőre emelkedése után. A második variáció a végrehaj­tás. Ha nincs mit végrehajta­ni. akkor jön a harmadik és egyben végső lehetőség: a számviteli törvény értelmé­ben veszteségként írjuk le a kintlévőséget, mint jogi úton behajthatatlan követelést. • Hogyan ösztönzik a la­kosságot a fizetésre? ik a pártigazgató - Próbálkozunk. Például az új számítógépes nyilván­tartással, amelynek segítsé­gével bármelyik kirendeltsé­gen azonnal utána tudnak nézni az adatoknak. Az em­berek a jövőben a Démász Rt. területén bárhol kiegyen­líthetik a számlájukat. • Veszélyes szakma-e manapság díjbeszedőnek lenni? - Egyértelműen. Ennek ellenére nagy a túljelentke­zés. Az alkalmazottak lelki­világát tréningekkel próbál­juk karbantartani. A díjbe­szedőket külső szakemberek által betanított belső embe­rek képzik ki, stressz-, konf­liktus- és ügyfélkezelést ta­nítanak. Az évi egyszeri tré­ning mellett havonta átbe­szélik a problémákat, tapasz­talatokat. Ebből következik, hogy a díjbeszedőt ingerelhetjük, akkor sem fog harapni. A mi idegrendszerünkre is ráférne valami hasonló karbantartás. Fekete Klára A Mérleg utcában még nem • A kormánykoalíció ki­sebb pártja, az SZDSZ a szegedi önkormányzatban ellenzéki helyzetből politi­zál. A Szegeden kialakult képlet eltér az országos modelltől. Hogyan értékeli ezt az „SZDSZ-igazgató"? - Nincs országos tenden­cia. S ez jó dolog. Sokfajta együttműködési forma létezik. Hallottam SZDSZ-Független Kisgazdapárt- MIEP szövet­ségről ugyanúgy, mint SZDSZ­MSZP kapcsolatról, vagy olyanról, például a pécsiről, ahol az MSZP szorult ki a ko­alícióból. Természetesen arra is találunk példát, hogy az ön­kormányzati koalícióból az SZDSZ maradt ki. A szegedi helyzetről most tájékozódom. Részleteket nem tudok. • Az önkormányzatok át­polirizáltáságát a választá­si rendszer teremti meg. A pártközpont menynyire be­folyásolhatja a helyi politi­kát? - Nem arra való az önkor­mányzat, hogy pártpolitikai ügyeket döntsön el. Ebből a szempontból nem tartom jó­nak azt, hogy a megyei önkor­mányzati testületbe pártlisták­ról kerülhetnek be képviselők. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a párt országos vezetése direktívákban jelöli meg, hogy helyben kivel és hogyan készítenek mérleget Az egykori tanács­elnök az önkormány­zati ügyek, a kistele­pülések szószólójaként vált ismert politikus­sá. Wekler Ferenc, a Szabad Demokraták Szövetségének ország­gyűlési képviselője pártigazgató is. E funkciója miatt vol­tunk arra kíváncsiak, Wekler úrnak mi a véleménye az önkor­mányzatok és a pár­tok viszonváról. kell együttműködni. A párto­kat is emberek alkotják. Ezért aztán elképzelhető, hogy a he­lyi pártvezető személye miatt olyan szervezettel is együtt tudnak dolgozni az adott tele­pülés szabaddemokrata politi­kusai, amely párt központjá­val az SZDSZ-centrum nem talál hangot. • A Magyar Narancs tük­röt tartott az SZDSZ elé. A pártigazgató mit szól eh­he$ a tükörképhez? - Érdekes írás, mely színes foltja a sajtóterméknek. Azt a lapot viszonylag kevesen ol­vassák. túl nagy jelentősége nincs az írásnak. Valós ele­mek és tárgyi tévedések keve­réke a szöveg. Objektívnek semmiképpen sem tekinthető megközelítése. • A liberális pártok el­mozdultak a politikai pa­lettán korábban elfoglalt helyükről. A Fidesz jobb­ra, az SZDSZ balra ment... - ... Körülötte mozognak, de az SZDSZ azon a ponton maradt, ahol korábban volt. Az. hogy koalíciót kötött egy baloldali párttal, az SZDSZ helyzetén nem változtatott. Úgy gondolom, az SZDSZ kö­zéppárt volt és pillanatnyilag is ezt a funkciót tölti be Ma­gyarországon. • A kormánypártiság „földobta" az SZDSZ-t mint pártszervezetet? - Tagságunk, szervezeteink száma nem változott. Az SZDSZ-re is vonatkozó költ­ségvetési elvonások miatt vál­tunk meg több munkatársunk­tól, s zártunk be több vidéki irodát. A koalícióban, a kor­mányban való részvétel hosz­szútávú hozadékáról még ko­rai beszélni. Még nincs itt a mérlegkészítés időszaka. Ó. I. QQQ ...a nemzet. Mondjuk mi, de egyre többet hangoz­tatják ezt mások is. Különösképpen az utóbbi időben és kiváltképpen a szomszédságunkban. (Mondhattam volna azt is: körülöttünk.) ryiem tudom, hogy a magyar-szlovák alapszerző­LLl dés kedvező hatásaként könyvelhetjük-e el pél­dául a szlovák kormánynak azt az egyetértését, ame­lyet az államnyelvről szóló törvény alapelveivel kap­csolatban juttatott tegnap kifejezésre? Úgy tűnik: igen. Mert ebben a törvénytervezetben olyan „euró­pai" szintű megoldás is olvasható, amely az egyete­mes emberi jogokat teljes mértékben biztosttja, meg természetszerűleg, a kisebbségi jogokat is. Az ugyan­is, hogy az egészségügyi személyzet csak államnyel­ven kommunikálhat a páciensekkel, nyilván a dekla­rált jogok egyike. Mármint az államalkotó nemzet számára deklarált jog. Nemkülönben az is, hogy a hi­vatalok csak államnyelven kommunikálnak az ügyfe­lekkel, de: „a közigazgatásban a saját nyelvükhöz ra­gaszkodó kisebbségiek - saját költségükre - kérhet­nek majd tolmácsot." Végső soron, örülhetnek a ki­sebbségiek, hogy megadatott számukra az jog, amely szerint tolmácsot fogadhatnak, ha már nem tanulták meg az állam nyelvét. Erről jut eszembe, hogy 1991 nyarán déli szomszé­dainknál, az akkor még „egészben" lévő Jugoszláviá­ban fogadtak el hasonlóan európai léptékű nyelv­használati törvényt: mindent cirill betűvel kell írni, szólt a paragrafus, s azóta ez a legteljesebb mértékben meg is valósult. Olyannyira, hogy ma már a többségi, vagy ahogyan mondani illik, az államalkotó nemzet képviselői - egyik Szabadka környéki kéttannyelvű ál­talános iskolájában - kiütik tanártársaik kezéből az ottani magvar nyelvű napi- vagy hetilapot, s széttépik azt... jVIég valami eszembe jut most a nyelvtörvényekkel J/J kapcsolatban. Csaknem egy évtizede már, ami­kor ösztöndíjasként a svédországi Halmstadban ta­nultam. Ott hallottam-láttam az alábbi esetet. Vala­honnan Délvidékről kivándorolt idős magyar paraszt bácsi élt gyerekeivel az említett városban, megbetege­dett, orvoshoz vitték, a lánya tolmácsolt, mert az idős ember egy bötűt sem értett svédül. Amikor az orvos befejezte a vizsgálatot, kiírta a vényt, kérte a fiata­lasszony adatait. Három napon belül címére megér­kezett a tiszteletdíj. Tolmácsolásért. Amelyet az állam fizetett. De hát hol is van Svédország? Európában? Semmisítene az IPOSZ A stabilizációs törvény­csomag több pontjának meg­semmisítését kérte 130 ezer kisiparos képviseletében az Alkotmánybíróságtól szer­dán az Ipartestületek Orszá­gos Szövetsége - közölte Szabó István, a szervezet el­nöke. Az IPOSZ sérelmezi, hogy a kiegészítő tevékeny­séget folytató egyéni vállal­kozók, továbbá a társas vál­lalkozás kiegészítő tevé­kenységét folytató tagjai bal­eseti járulékát 10 százalékról 44 százalékra emelték. Ez várhatóan több százezer kie­gészítő tevékenységet foly­tató kisiparos ellehetetlenü­léséhez fog vezetni, hiszen máris megkezdődött a vállal­kozót igazolványok tömeges visszaadása. • Nyugati országban jár­ván a magyar ember hajla­mos azt hinni, mindenütt ' több a mozgássérült, mint hazánkban. Úton, útfélen tolókocsihoz kötött nőkkel, férfiakkal, gyerekekkel ta­lálkozik, lett légyen éppen múzeumban, színházban, emeletes áruházban vagy természeti szépségéről ne­vezetes kirándulóhelyen. A látszat azonban csal; nem több ott sem a rokkant em­ber, csakhogy arrafelé nem kényszerülnek a négy fal rabságába: a szociális támo­gatás, a társadalom segítő hozzáállása révén képesek teljesebb életet élni. Hogy miféle gondokkal küzdenek magyar, Csongrád megyei sorstársaik, arról Varga Ot­tónéval, a Mozgáskorláto­zottak megyei Egyesületé­nek titkárával beszélgettem. • Az ország lakosságá­nak 5-6 százaléka moz­gássérült. Lehet-e tudni, hányan élnek itt a me­gyében? - Föltehetően itt is ha­sonló az arány, sajnos na­gyon sok sorstársunkról nincs tudomásunk: nem ta­láltuk meg az egymáshoz A mozgáskorlátozottak A fogyatékosság a szegénységhez vezető út vezető utat. Egyik legna­gyobb gondunk a szerve­zettség hiányosságaiból adódik. A megyében 15 he­lyi csoport működik, 2075 taggal. Olyan kis települé­seken is van hova fordulni­uk gondjaikkal, mint példá­ul Baks, Csanytelek, Szék­kutas, ellenben nem szer­veződött még csoport Kis­teleken, Sándorfalván vagy Szatymazon. Az év elején írtunk mindegyik önkor­mányzatnak, beszámoltunk arról, hogy vagyunk, s mi­ként lehetne kapcsolatot te­remtenünk egymással. Né­hány helyről anyagi segítsé­get is kaptunk, zömük azon­ban nem jelentkezett. • Az új központi intéz­kedések révén kapott tá­mogatások mit nyújta­nak önöknek? - Az eddig megkapott juttatásokkal az a gond, hogy a rehabilitációba bevi­szik a fizetéshatározatot, s ettől azonnal szociális tá­mogatássá válik. Pedig a hátrányos helyzetet kellene kompenzálni, nem a sze­génységet kivédeni. Nem véletlen, hogy sokak sze­mében a -fogyatékosság a szegénységhez vezető út. Javaslatainkat sajnos a kor­Varga Ottóné mányzat, a képviselők nem támogatják kellőképpen, ta­lán mert keveset tudnak ró­lunk. A MEOSZ irányításá­val készül egy fölmérés, meglehet, ez fölhívja majd a figyelmet nehézségeinkre, és hozzásegít, hogy - külö­nösen a fiatalok körében ­megteremtődjenek az esély­egyenlőség feltételei. Talán a társadalom is rájön, nem lehet minden fogyatékost egy kalap alá venni: van­nak, akik, ha lehetőséget te­remtenek szártiukra, adni is képesek, nem csak kérni. • Mi az, amit eredmény­ként könyveltek el leg­utóbbi, éves közgyűlésü­kön, s miféle célokat szeretnének elérni a jövőben? - Rendszeres jogi taná­csadással, a negyedévente elküldött, legfrisebb tudni­valókat tartalmazó körleve­leinkkel hasznára lehettünk tagjainknak. Arra akár büsz­kék is lehetünk, hogy 209 esetben lakásátalakítási ügyet intéztünk el. Gondot okoz azonban, hogy a köz­lekedési támogatás rendsze­rének kidolgozásakor csak a városi mozgáskorlátozot­takra gondoltak. Szeret­nénk, ha több elektromos tolókocsihoz, olcsó, meg­bízható autóhoz lehetne jut­ni a Trabant helyett, es ha az 1100-1200 igénylő kö­zött nem csak ötven gépko­csivásárlási támogatást tud­nánk elosztani. Sajnos ami­att is a mi fejünk fáj, hogy hivatalos tájékoztatáson té­vedésből ennél jóval na­gyobb szám hangzott el. S hogy mire vágyunk? Hogy teremjen valahonnan 750 ezer forintunk, amelyből ki­fizethetjük a végre megvá­sárolható helyiségünket a Petőfi Sándor sugárút 75.­ben. (chikán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom