Délmagyarország, 1995. június (85. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-17 / 140. szám

SZOMBAT, 1995. JÚN. 17. mAHÖKOSZ ós a hadiállapot Egyetemi feszültségek A március 12-i kor­mányhatározatnál is nehe­zebb helyzetet teremt a hall­gatói juttatások és térítések terén a most elkészült kor­mányrendelet-tervezet ­állították a Hallgatói Ön­kormányzatok Országos Szövetségének (HÖKOSZ) képviselői pénteki sajtótá­jékoztatójukon. Szabó László elnök szerint a tervezet alap­ján a havi kétezer forintos alaptandíj mellett a felső­oktatási intézmények ki­egészítő tandíjként akár további 8 ezer forint meg­fizetésére is kötelezhetik a diákokai havonta, és emel­kednének a kollégiumi és az egyéb díjak is. Az előbbi 600 forintról 3 ezerre, míg az utóbbiak esetében a pla­fon elérné a 2 ezer forintot. A kormányzat ezzel az in­tézkedéssel is kényszer­helyzet elé akaija állítani az egyetemeket és főiskolákat, illetve a hallgatókat a tandíj­fizetéssel kapcsolatban ­vélekedett az elnök. BELÜGYEINK 3 A Rákosteresztúri Köztemetőben Horn Gyula, Göncz Árpád és Gál Zoltán helyezte el a megemlékezés koszorúit. (MTI - Telefotó) • A magyar lüggetlenség napján Megemlékezés a forradalomról Nagy Imre egykori mi­niszterelnök és mártírtársai kivégzésének évfordulóján, a magyar függetlenség nap­ján rendeztek megemléke­zést a rákoskeresztúri Új köztemető 298-as, 300-as és 301-es parcellájában. Jelen volt Nagy Erzsébet, a 37 éve kivégzett politikus lánya is. Beszédében Vastagh Pál igazságügy-miniszter kije­lentette: az 1956-os forrada­lom és szabadságharc részt­vevői, akik elsőként ütöttek rést a kommunizmus rend­szerén, tettükkel nemcsak a magyar történelmet, de a világ sorsát is alakították. A miniszter megfogalmazása szerint, bár a nagyhatalmi tömbpolitika áldozatául esett magyar forradalom elbukott, a felkelés máig érezteti hatá­sát a hazai politikai életben. Oldotta az egykori diktatúra keménységét, és ezzel ked­vezőbbé tette a rendszervál­tás feltételeit Magyarorszá­gon. Forrása volt az olyan követeléseknek, mint a ma­gyar függetlenség helyre­állítása, az idegen csapatok távozása hazánkból, a több­pártrendszer legalizálása, vagy a környező államokkal fenntartandó jó kapcsolatok megteremtése. A szónok kiemelte: '56 résztvevői előtt az „emel­kedő nemzet" ma is köve­tendő eszméje lebegett. Ez azonban csak úgy valósít­ható meg, ha - a forradalom hagyományait követve - a kormány, a pártok, az érdek­képviseletek és a társadalmi szervezetek dialógusa nyo­mán „összefog minden hazá­jáért aggódó ember". A mi­niszter szerint ezek a célok csak a megbékélés révén érhetőek el, ám ez nem je­lenti azt, hogy a forradalom eseményeit „jótékony fele­désnek" kellene borítania. Vastagh Pál kijelentette: a kormány kötelessége gon­doskodni a hősökről és utó­daikról. NMMMMMMMI MtaMMRMMNNHI Világbanki hitel - feltétellel A Világbank közlése sze­rint a Magyarországnak megítélt 1,3 milliárd dollá­ros hitelkeretből 400 millió dollárt csak abban az eset­ben kaphat meg. ha Buda­pest előbb megállapodásra jut a Nemzetközi Valuta­alappal. A Magyar Nemzeti Bank előzőleg azt közölte, hogy a Világbank három évre szóló hitelkerete már júliustól hozzáférhetővé válik. Az IMF - a megál­lapodás fejében - bizonyíté­kokat kért Magyarországtól arra, hogy kitart szigorítási politikája mellett és felgyor­sítja a privatizálást. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség határozatban kötelezte a szegedi Fémszelekt Ipari Kisszövetkezet felszámolóját arra, hogy az algyői telepükön lévő veszélyes hulladéklerakónál azonnal kezdjék meg a kárelhárítást - tájékoztatta a sajtót Major Tibor, a felügyelőség igaz­gatója. • Átcsomagolják az algyői veszélyes hulladékot Még az idén megoldják? A Fémszelekt évtizedeken keresztül fogadta az ország minden részéből feldolgo­zásra a veszélyes hulladéko­kat. A cég évek óta felszá­molás alatt áll, a több ezer tonna igen veszélyes hulla­déknak azóta nincs gazdája, tárolóedényei az időjárás viszontagságainak kitéve tönkremennek. Az algyői la­kosok a hó végére tüntetést szerveznek, ha addig nem történik semmi az ügyben. Major Tibor elmondta: a pénzhiány miatt voltak kény­telenek eddig arra várni, hogy legyen gazdája a kis­szövetkezetnek, aki a kárel­hárítás finanszírozására kö­telezhető. A múlt évben első fokú bírósági döntés az AVÜ-nek ítélte a céget, ám a vagyonügynökség felleb­bezett, azóta újabb döntés nem született. A felügyelő­ség a kisszövetkezet műkö­dése alatt, majd a felszámo­lás megkezdése óta is folya­matosan vizsgálja, okozott-e szennyeződést a környéken a hulladék, amelyet néhány évvel ezelőtt egyszer már át is csomagoltattak. A talaj a környéken még nem szeny­nyeződött, de a telepen a beton repedéseinél 30-50 centiméter mélyre beivódott a méreg; itt elkerülhetetlen lesz a talajcsere. A talajvízbe nehézfém ionok nem kerül­tek. Az átcsomagolás, az igazgató véleménye szerint is, csak átmeneti megoldás, de nem halasztható tovább. Amennyiben a felszámoló a megadott határidőben nem kezdi meg a kárelhárítást, a felügyelőség megteszi a ha­táskörébe tartozó, szükséges intézkedéseket - mondta Major Tibor. Nemcsók János, a Mi­niszterelnöki Hivatal politi­kai államtitkára szerint rövid időn belül keresnek olyan modern technológiát, amely­nek segítségével meg lehet semmisíteni a telepen talál­ható galvániszapot. Erre a feladatra egy vállalkozó már jelentkezett is, azonban a hazai bürokratikus viszo­nyok miatt a kőbányai ön­kormányzat még nem adta ki a gyártási engedélyt. Egyéb­ként mindenfajta veszélyes anyag megsemmisítésére vannak technológiák, hiszen ez a tevékenység óriási üz­let, amelybe érdemes beru­házni, csak az a baj, hogy ma .ezt Magyarországon ke­vesen hiszik el - hangoztatta az államtitkár. Kijelentette továbbá: az algyői hulladék elszállítására néhány héten belül intézkedni kell, hogy még az idén véglegesen megoldódjon a kérdés. • Százezer forint a nyomravezetőnek m Mórahalmi éjszaka és az olaj Lebilincselő rablók akciója A rendelkezésre álló ada­tok szerint június 14-én 22 óra körüli időben két isme­retlen elkövető, magát rend­őrnek kiadva - egyik civil, másik egyenruhás - megje­lent B. István 36 éves állat­tenyésztő, mórahalmi lakos tanyáján. A tulajdonossal és egyik alkalmazottjával kö­zölték, hogy a tanyán tárolt kétes eredetű olajat el kell szállítani. Mindkettőjüket megbilincselték, és az épület egyik szobájába terelték őket. Amíg a sértettre és al­kalmazottra az egyenruhás személy vigyázott, addig a másik személy intézkedett, hogy a közelben várakozó tartálykocsiba átfejtsék a föld alatti tartályból a mint­egy 40-45 ezer liter gáz­olajat. Ezt követően a bilin­cset levették róluk, és a helyszínről eltávozva közöl­ték B. Istvánnal, hogy a jegyzőkönyv elkészítése vé­gett június 15-én 9 órakor ismételten felkeresik. B. István másnap délelőtt hiába várta az „őrmestert" és tár­sát, azok nem jelentek meg a tanyán, ezért a délutáni órák­A szegedi rendőr­kapitányság zsarolás bűntettének alapos gyanúja miatt indított büntetőeljárást isme­retlen tettesek ellen. ban a gázolaj holléte után érdeklődve felkereste a Csongrád Megyei Rendőr­főkapitányságot. Itt megtud­ta, hogy vele szemben rend­őrök jogszerűen nem intéz­kedtek... Nevezett ezt köve­tően tette meg feljelentését ismeretlen tettesek ellen. Az okozott kár mintegy három és fél millió forint. Az ismeretlen elkövetők személyleírása: A civil ruhás rendőrként bemutatkozó sze­mély kb. 170-175 cm magas, kb. 75 kg, közepes testal­katú, világosbarna hajú, bőre sztne fehér, bajuszt, szakállt nem viselt. Életkora 25-30 év. Ruházata: világos far­mernadrág, hosszú ujjú pu­lóvel, mely kerek nyakú és világos színű. Az egyenruhát hordó személy kb. 170 cm magas, 75 kg testsúlyú, fe­kete, sima, átlagos hosszú­ságúra nytrt hajú, kreolos bőrű, kb. 25-30 év körüli. Ruházata: a rendőrségen rendszeresített ruha. rend­őrségi pantalló, címeres sö­tét deréköv, pisztolytáska, hosszú ujjú ingblúz, őrmes­teri rendfokozattal. A nyomozás során eddig beszerzett adatok alapján a tartálykocsi sárga színű tank­résszel rendelkezett, a vontató valószínűleg Mercedes lehetett. A szegedi rendőrkapi­tányság nyomozó alosztálya kéri, akik a fenti bűncselek­mény elkövetőinek kilétéről, illetve a cselekménnyel kap­csolatban bármilyen infor­mációval rendelkeznek, je­lentkezzenek személyesen a szegedi rendőrkapitányságon a Párizsi krt. 22-26. szám alatt, vagy távbeszélőn a 06-62-477-577/14-34-es melléken, hivatali munka­időn túl a 07-es telefonon. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság veze­tője a nyomravezetőnek 100 ezer forint díjat tűzött ki, a bejelentő személyének titok­ban tartása mellett. IIJ III ff\ román-magyar alapszerződéssel kapcsolatos _ÜJ optimistább véleményeknek némileg ellentmond, de a magyar fél hozzáállásában nagyon érdekes fejlemény Horn Gyula és Ion Iliescu telefonbe­szélgetése. Mondhatni: a hívó számlájára ment volna, ha nem kéri telefonhoz a román elnököt, és nem kér idejében magyarázatot arra, ami tanügyi törvénykezés címén a bukaresti szenátusban folyik. Már az előz­mények sem voltak valami megnyugtatóak, hiszen a képviselőház korábban is tárgyalta a tervezetet és az általa elfogadott enyhébb variáns is alapjában sértette a magyar nyelvű oktatás érdekeit. (Mellesleg az RMDSZ - kompromisszumjavaslatokkal teli - ellen­tervezetéről és módosító javaslatairól tudomást sem vettek. Mind a tervezet, mind a javaslatok félmilliónál több aláírással együtt több mint másfél évet ültek egy később létrehozandó bizottság asztalán). A román szenátus az enyhébb változatra is ráke­ményített. Eszerint - mivel az alkotmány a hivatalos nyelv ismeretét írja elő - ha kitudódik, hogy valaki nem ismeri (jól) a román nyelvet, idős embereket is arra lehet kényszeríteni, hogy elkezdjék nyelvi tanul­mányaikat. A törvény előírja azt is, hogy Románia minden településén kötelező román tannyelvű osztályokat létesíteni, még akkor is, ha arra nincs igény. Csakhogy a kisebbségek nyelvén indítandó osz­tályokhoz tanfelügyelőségi engedély szükséges, vagyis úgy állapíthatják meg az engedélyezett osztályszámot, hogy mindig eggyel kevesebb legyen a kértnél. így tudniillik - főleg a kistelepüléseken - betöltik a román osztályt is magyarokkal. Ceausescu módszere is ez volt: évente eggyel kevesebb magyar engedély, eggyel több román. (Tíz év alatt több száz éves egykori magyar felekezeti iskolák pár osztályosra soványod­tak. Történt mindez Grósz Károly tragikomikus aradi vizitje idején.) ifi magyar miniszterelnök érvelése mögött most egy LLi - igaz, még csak reménybeli - erős adu áll: az európai normarendszer, illetve az Európa Tanács dokumentumai, amelyeket épp a kisebbségi kultúra és oktatás (s sajnos nem a kisebbségi önrendelkezés) védelmében hoztak létre. Romániában eddig sem tartották tiszteletben őket, példa rá a valóban példát­lan népfelségi szimbólumokról hozott törvény, mely a külföldi zászlók és himnuszok használatát bünteti. A kisebbségi oktatás azonban már nem belügy: a doku­mentumok igaza ellenére nagy hiba lett volna elmu­lasztani a telefonhívást. • Sxokai az elnök - megjelent Marosán Kinevezték az új magánosítókat A kormány pénteken ki­nevezte az új privatizációs szervezet, az Állami Priva­tizációs és Vagyonkezelő Rt. tisztségviselőit. A nemré­giben elfogadott privatizá­ciós törvény értelmében az ÁPV Rt. pénteken vette át elődei, az Állami Vagyon­ügynökség és az Állami Va­gyonkezelő Rt. feladatait. Az új szervezetben az igaz­gatóság elnöki tisztével Szo­kai Imrét bízták meg. Az igazgatóság elnökhelyettese Virágh Attila lett. Az igazga­tóság tagja Bessenyei Zoltán, Hídvégi Gábor, Kamarás Miklós, Lajtner Tamás. Las­csik Attila, Réti Tamás, Spa­nyol József. A felügyelő­bizottság elnöke Puskás Sán­dor lett. A felügyelőbizottság tagja Marosán György, Vásárhelyi István. Bakay Árpád, Sipos Árpád. Nógrá­di László. Gansperger Gyula és Orbán István. Az igazga­tóság és a felügyelőbizottság további két tagját később nevezik ki. A felügyelő­bizottságot - az Érdekegyez­tető Tanács munkavállalói oldalának javaslata alapján ­később egészítik ki. • Megyénk egyik ország­gyűlési képviselője, dr. Nemcsók János június 1­jétől a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Mi­nisztérium államtitkára. Ebbéli tisztségében is szem előtt tartja régiónk érde­keit, s egy környezetvé­delmi konferenciát is „ho­zott" Szegedre. Az állam­titkárt funkcióiról és kör­nyezetvédelmi tevékenysé­géről kérdeztük. • Úgy hírlik, ön öt fon­tos tisztséget tart a kezében, az államtitkár­ságtól a tanszékvezeté­sig. így van ez? - Ez nem igaz. Mielőtt június 1-gyel kineveztek államtitkárrá, május 31­gyel lemondtam a Bay Zol­tán Intézet igazgatói állásá­ról. Már tavaly képviselő­ként lemondtam tanszékve­zetői tisztemről és a par­lament környezetvédelmi bizottságában betöltött alelnöki posztomról is. 0 KÉRDÉS • A környezetvedelmi államtikárhoz Európai lobby a térségért • Államtitkárként fel­mérte már tendőit? - Hogyne. A feladatom egyértelmű: a Balaton kör­nyékének rendbetétele, a tó vízminőségének javítása. Ennek érdekében hatáskö­römbe tartozik több minisz­térium és főhatóság mun­kájának egybehangolása. Az első tárgyalások már megvoltak, beszéltem az érintett megyei közgyűlések elnökeivel, a miniszterek­kel. A közeljövőben rész­letes progamot dolgozok ki erre az évre és a következő öt évre. • Egy nemzetközi kör­nyezetvédelmi konfe­renciát szervezett Szege­den. Hogy került ide ez a rendezvény, s miről tár­gyalnak? - A Globe nevű nemzet­közi szervezet egyik albi­zottságának ülése zajlik itt. A Globe azon európai or­szágok képviselőit tömöríti, akik a környezetvédelem területén dolgoznak. Jelen­leg 14 ország képviselője vesz részt a tanácskozáson. Ez a szekció azzal foglal­kozik, hogy milyen pénz­ügyi forrásokat lehet meg­nyitni Kelet-Európa felé a környezetbarát technoló­Nemcsók János giák, megoldások területén. Engem a magyar parlament delegált ebbe a szerve­zetbe, s az albizottság tavaly elnökévé választott. Akkor szóba került, hogy hazánk rendezze a követ­kező szakmai kongresszust, s javasoltam, hogy ne Bu­dapest, hanem Szeged le­gyen a helyszín. Szeret­ném, hogy ezáltal is ér­vényesüljön a decent­ralizáció. Arról tárgyalunk, hogyan lehet a különböző európai programokból mi­nél nagyobb összegeket biztosítani térségünk kör­nyeztvédelmi beruházá­saira. Örömmel mondom, hogy Szeged PHARE­program keretében a ta­valyi évtől 2 millió ECU ­ez 230- 240 millió forint ­értékben kap segélyt. Ebből az összegből né­hány óvoda, iskola hő­szigetelését oldják meg. A kongresszuson felmerült, hogy sokkal hatékonyab­ban lehetne a pénzeket elosztani, ha nem csak a fővárosi elosztás létezne, hanem régiók szerint osz­tanánk el a pénzeket. Mun­kavacsora keretében a szegedi egyetemek szak­emberei is találkoztak az Európai Parlamentek kör­nyezetvédelemmel foglal­kozó képviselőivel. A. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom