Délmagyarország, 1995. június (85. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-16 / 139. szám
PÉNTEK, 1995. JÚN. 16. • Nyílt pályázati rendszerben kívánja értékesíteni az Állami Vagyonkezelő Rt. a Mai Nap című délutáni napilap alapítói és kiadói jogát. A rövidített határidejű pályázatot már közzé is tette a vagyonkezelő szervezet. Az ÁV Rt. 50 százalékos tulajdonhányaddal rendelkezik a társaságban. A vágyónkéA Mai Nap mái mától eladó INFORMÁCIÓ 11 zelő szervezet ettől tette függővé, hogy biztosít-e további pénzügyi támogatást a lap megjelenéséhez. Az ÁV Rt. nemrégiben már 50 millió forint értékben vállalt készfizető kezességet a Mai Nap nyomdaszámláira, a február-márciusi költségekre, a keret azonban kimerült. A lap nyomdaköltsége havonta 20 millió forint. A Mai Nap a társaság gazdálkodási nehézségei ellenére kategóriájában előkelő helyet foglal el a magyar sajtópiacon napi 70 ezres példányszámával. Vasárnaponként az eladott példányok száma 130-140 ezer. VÁLASSZON IGÉNYEINEK MEGFELELŐEN! ÉRTÉKPAPÍROK KAMATMÉRTÉKE AQUINCUM Értékjegy I/A (lekötési idő 2 év) Garantált kamat Kamatprémium évi 10 % évi 20 % Összesen évi 30 % AQUINCUM Értékjegy II/A (lekötési idő 366 nap) Garantált kamat Kamatprémium évi 10 % évi 18 % Összesen évi 28 % TAKARÉKJEGY A/L Lekötési idő 3 hónap évi 26 % TAKARÉKJEGY B/L Lekötési idő 6 hónap évi 27 % LAKOSSÁGI BETÉTEK KAMATMÉRTÉKE Látra szóló bankszámla évi 13% Lekötési idő 1 hó évi kamat 22-25 % 2 hó 23-25,5 % 3 hó 24-26,5 % 6 hó 25-27 % 9 hó 25-27 % 12 hó 25,5-28 % 18 hó 25,5-28 % A fenti kamatmértékek az 1995. április 20. után lekötött betétekre érvényesek. A kamat mértéke a lekötött összeg nagyságától fiigg. m Az összes zöldségtermés alakulása gazdálkodási formák szerint ezer torna Összes gazdaság Egyén; gazdálkodók Gazdákodó szervezetek 1086-60 1091 atlaga 1902 1003 1904 • Aszályos évek után lassú a kibontakozás Kevesebb paradicsom és fűszerpaprika A növénytermesztésen belül a kistermelés domináns szerepéből következően a zöldségtermesztés helyzete hamar stabilizálódott; már 1993-ban sem csökkent tovább a termelés, az azóta elért többlet termésmennyiség azonban csak lassú kibontakozást ígér. A megye gazdálkodói 1993-ban, illetve .1994-ben egyaránt 180 ezer tonna zöldséget termeltek, ami bár az 1992. évihez képest valamelyest több, az 1986-1990. évek átlagánál 26, az 1991. évinél 31 százalékkal kevesebb. A termésmennyiség csökkenését elsősorban a tömeget adó paradicsom és fűszerpaprika nagyfokú viszszaszorulása okozta. A termelők nehezen felejtik az 199l-es „túltermelési válságból, amikor a feldolgozó-vállalatok fizetésképtelensége miatt egyáltalán nem, vagy csak jelentős késéssel jutottak pénzükhöz. A visszakapaszkodás jelei csak 1994-ben váltak egyértelművé, a teljes felfutás az ipari kapacitások helyreállításának függvénye. Ettől eltérő ívű a megye leginkább tájjellegű növénye, a vöröshagyma termesztésének alakulása. A 90-es évek legtöbb termését 1992-ben takarították be, mennyisége ekkor megközelítette az 19861990. évek átlagát, majd az ezt követő két évben a termésmennyiség folyamatosan csökkent. Az 1994. évi termés az előző évinél 8, a két évvel korábbinál 13 százalékkal kevesebb. A zöldségtermesztésen belül a szántóföldi termelésnek az országosnál nagyobb súlya van a megyében, 1994-ben a zöldségfélék túlnyomó részét - 77 százalékát - szántóföldekről, a többit kertekből és más művelési ágú területekről takarították be. A szántóföldi zöldségterület nagysága néhány év óta ismét fokozatosan nő, 1994-ben a 13,5 ezer hektár már megközelítette az 1980as évek második felének átlagát. Az egyes zöldségfélék területe azonban differenciáltan alakult, a paradicsom, fűszerpaprika visszaszorulása módosította leginkább az arányokat, a szabaddá váló területen sok, egyenként kisebb jelentőségű zöldséget termesztenek. Nem segíti a mezőgazdaság talpraállását az időjárás. Az amúgy is száraz periódusban a legutóbbi három év kimondottan aszályos volt. A mostoha időjárás - az öntözés ellenére, amely nélkül nem érdemes zöldségtermesztéssel kísérletezni meglátszik a hozamokon. Főleg a vízigényes zöldségfélék hektáronkénti termésátlaga maradt el a korábbi évekétől. A gazdaságokból a zöldségnek átlagosan mintegy egyötöde - 1994-ben 22 százaléka - került közvetlenül a piacokra, illetve a közületekhez, éttermekhez, üzemi konyhákhoz. Nagyjából ugyanennyit értékesítenek a termelők a felvásárló, kereskedelmi stb. szerveknek, a legnagyobb részt - tavaly a termés 52 százalékát - a feldolgozó vállalatoknak adják át. A jellemzően csak feldolgozás után élvezhető fűszerpaprika-termésnek elenyésző része - 1994-ben 7 százaléka - kerül a piacokra vagy egyéb kereskedelmi értékesítésre, ugyanígy a pritaminpaprika zömét is a feldolgozó vállalatok vásárolják fel közvetlenül. Pálfalvi Zsoltné KSH • Mit mond a jog? A társasház-felújítóknak BUDAPEST BANK RT. A társasház lakástulajdonosai jövedelmi, szociális helyzetüknél fogva olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy sem a lakásuk, a lakóépület felújítási költségeit, de még a rendszeresen jelentkező lakásfenntartási kiadásaikat sem képesek megfizetni. E probléma enyhítésére a jogszabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a rászoruló tulajdonosok támogatásban részesüljenek - tudjuk meg a Házi Jogtanácsadóból. A lakáscélú támogatásokról szóló, a módosításokkal ma is élő 1988-as rendelet értelmében az önkormányzatok a lakások, lakóépületek felújításához támogatást nyújthatnak részben vagy egészben vissza nem térítendő támogatásként, illetve kamatmentes kölcsönként. Amennyiben az önkormányzat úgy dönt, hogy e célra is kíván támogatást nyújtani a rászoruló lakosság részére, akkor azt önkormányzati rendeletében köteles szabályozni. Javasoljuk, hogy a rászoruló lakástulajdonosok lakásuk, vagy a lakóépület felújításához fizetendő hozzájárulásuk fedezetének előteremtése során győződjenek meg arról, hogy az önkormányzattól kérhetnek-e támogatást. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló törvény megteremtette a lakásfenntartás támogatásának rendszerét is. A törvény értelmében a települési (fővárosban kerületi) önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújthat nemcsak annak a családnak vagy személynek, aki bérlő, hanem annak is, aki tulajdonos, és aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, és lakása hasznosításából jövedelemmel nem rendelkezik. A tulajdonosoknál a lakásfenntartási kiadások körébe tartozónak tekinthető leginkább a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészlete, a fűtés dija. illetve költsége, a csatornaszolgáltatás díja, továbbá a vízfogyasztás, a gázfogyasztás és a villanyáram díja. Az Alkotmánybíróság tavaly júniusi határozata a szociális törvényben előírt lakásfenntartási támogatást alapellátásnak minősítette, ezért minden önkormányzatnak 1994. szeptember 30-ig meg kellett hoznia a lakásfenntartási rendeletét. A közös képviselőknek tehát javasoljuk, hogy az önkormányzati rendeleteket szerezzék be, és annak megismertetésével tegyék lehetővé, hogy a támogatásra szoruló tulajdonostársak éljenek jogos igényükkel. Megemlítjük, hogy vannak olyan önkormányzatok, amelyek - rendeletükben nem az egyes személyeknek, hanem a társasház egészének nyújtanak támogatást épületük felújításához. Szép példa e tekintetben a fővárosi XI. kerület önkormányzatának gyakorlata, ahol pályázat útján jelentős anyagi eszközökkel segítik a kerület társasházainak felújítását. E támogatási fórumot minden önkormányzat részére ajánlatos megteremteni.