Délmagyarország, 1995. június (85. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-09 / 133. szám

A FELE MOST... 12.000 Ft 950 Ft ...a fele később. Ha június 6. és 30. között vásárol mobiltele­font WESTEL 900 GSM kártyával, vagy kártyát külön - akkor az árnak CSAK A FELÉT KELL KIFIZETNIE. 3 m Es máris telefonálhat! A fennmaradó összeget később is kifizetheti, részletekben. Hogy a rendkívüli kedvezményt igény­be vehesse, kapcsolódjon be * most, és FIZESSE AZ ÁR FELÉT KÉSŐBB! Információ: • WESTEL Rádiótelefon Kft.: SZEGED. Tisza Lajos krt. 2-4. tel.: 62/421-575; 30/404-094 • FOTEX-Telecom-WESTEL 900 GSM mintabolt: SZEGED. Kárász u. 16. tel.: 62/312-390 • OFOTÉRT: HÓDMEZŐVÁSÁRHELY. Andrássy u. 5-7. tel.: 62/341-181 SZENTES. Kossuth tér 5. tel.: 63/314-601 Az árak az ÁFA-t nem tartalmazzák Keravill OFOTÉRT RÁDIÓTELEFON KFT mull lil este Terméskilátások az Alföldön Több gabona, kevesebb gyümölcs Az ország éléskamrájának számító alföldi ré­gióban megtört a több mint másfél évtizedes tartós aszály, az idén végre bó'séges tavaszi esők áztatták a földeket. A gyakori záporokkal kísért nyári me­legnél kedvezőbb klímát kitalálni sem tudnának a mezőgazdasági termelők. Az időjárás olyannyira ideálisnak tűnik, hogy egyesek máris termékfeles­legről beszélnek, a fogyasztók pedig értetlenkednek a nem éppen olcsó árak miatt. Mi a valós helyzet az Alföld három nagy élelmiszertermelő régiójában, erre a kérdésre keresték a választ az MTI mun­katársai. A földművelésügyi hivata­loktól, az agrárkamaráktól és a gazdaságoktól kapott in­formációk szerint Bács­Kiskun, Csongrád és Pest megyékre egyaránt jellemző, hogy a kárpótlással földtulaj­donhoz jutott gazdák több­sége a szántóföldeket nem zöldségfélék, hanem gabona termesztésével hasznosítja. Döntően azért, mert az új tulajdonosok nagy hányada a kedvező vásárlási feltételek mellett sem volt képes gépe­ket venni a műveléshez - a szántáshoz, vetéshez illetve majd az aratáshoz -, a kap­csolódó szolgáltatásokat pe­dig legkönnyebben a kalá­szosok termelésénél tudják igénybe venni. A változat­lanul jelentős termőterület, valamint a hazai állatállo­mány nagymértékű csökke­nése miatt valószínűsíthető, hogy a gabonafélékből ­elsősorban a takarmánymi­nőségúekből - valóban feles­leg lesz. Ám - a szakemberek szerint - még ezt is korai kije­lenteni, hiszen a most ígére­tesnek mutatkozó táblákat az aratásig még sok minden érheti. Arról nem is beszélve, hogy a termelők pénzhiánya miatt az elmaradt tápanyag­utánpótlás. növényvédelem nemcsak a minőségre, de bizonyos mértékig a mennyi­ségre is hatással lesz. A kalászosok feltételez­hető többletével szemben már • Amikor 1942 júliusában Jackson Mulinge-t, a kenyai pásztorfiút behívták a brit hadseregbe, alig volt tudomá­sa a II. világháborúról. Nairobi közelében fekvő falujában arról mindenesetre hallottak, hogy valahol egy távoli föld­részen fehér emberek más fehér embereket ölnek. A 15 éves fiatalember kézzel-lábbal liltakozott a katonai szolgálat ellen. Szívesebben őrizte vol­na apjának kecskéit és tehe­neit. De hasztalan volt minden ellenkezés. A britek a mai Ugandában lévő Jinjában alapkiképzési adtak a fiúnak majd Etiópiába küldték. Épp, amikor Burmába akarták ve­zényelni, érkezett a hír: vége a háborúnak. A fiú a hadsereg­nél maradt. Kenya függetlenné válása után a vezérkar főnöke lett, ma pedig ott ül a parla­mentben. Mulinge egyike volt ama több százezer afrikainak, aki­ket a gyarmattartó hatalmak zászlaja alatt a háborúba küld­tek. A britek 470 ezer afrikait mozgósítottak hadseregük számára. A katonák közül né­hányan önként jelentkeztek, másokat falvaik vezetői küld­tek a hadseregbe, harmadik csoportjukat erőszakkal soroz­ták be. A francia hadsereg csupán Franciaországban 80 ezer afrikai katonát állomásoz­tatott a német megszállásig. Becslések szerint egynegye­dük meghalt a német támadás­kor vagy később, különböző hadifogoly-táborokban. Míg Európában és a Föld más részein katonai parádék­kal és csúcstalálkozókkal ün­nepelték a háború végének 50. évfordulóját, Afrika alig vett tudomást a megemlékezések napjáról. Az afrikaiak egy része kevés okot látott arra. hogy csatlakozzék az ünneplé­sekhez. biztos, hogy egyes gyümölcs­félékből hiány lesz, illetve máris van. Á kecskeméti körzet híres gyümölcse, a kajszi szinte százszázalékos fagykárt szenvedett. Ebből az ízletes gyümölcsből piacra még mutatóba se igen kerül, a kecskeméti konzervgyár pe­dig azt tervezi, hogy Görög­országból importálja a sár­gabarackot. Csaknem ugyan­ilyen nagyságú fagykár érte az őszibarackosokat is. Az ország őszibarack termésének csaknem harmadát adó szaty­mazi tájkörzetben legfeljebb egy-egy kiskertben maradt néhány szem a fákon. Ugyancsak az áprilisi fagyok miatt gyenge átlagra lehet számítani cseresznyé­ből. az éppen most érő ko­raiból és a még később pirosodó fajtákból egyaránt. Kevesebb lesz a meggy és az alma is, a már szabadföldön érd földiepernek pedig nincs az árakat lényegesen leszorító dömpingje. A tapasztalatok szerint ezt a munkaigényes, szállításra kényes gyümölcsöt jóformán csak saját szükség­letre termelik, a házilag is sokféleképpen tartósítható szamócából csekély felesleg kerül a piacra. Ami a szabadföldi kerté­szeti termelést illeti, a jókor jött eső és a meleg hatására a terméskilátások a megelőző esztendőkhöz képest igen biztatóak az általában kiváló „Gyakorlatilag semmi előnyünk nem származott a háborúból" - idézi Wallace Kantai kenyai történész sza­vait a dpa. Nem jött el az a szabadság, amelyért oly sokan áldozták életüket. A háború­ban való részvételükből az afrikaiaknak csak az jutott, hogy védjék az őket elnyomó gyarmati rendszert. Nyugat- és Közép-Afriká­ban a világháború alapjaiban rendítette meg a francia gyar­matbirodalmat. Francia Nyu­gat-Afrika a náci Németor­szágggal együttműködő Vi­chy-kormányzat oldalán állt. Nagy-Britannia és a Charles de Gaulle vezette Szabad Franciaország flottaköteléket küldött Dakarba, hogy beve­gye a fővárost, ott azonban tüzérségi túz fogadta őket, és ezért vissza kellett vonulniuk. Csak az amerikai haderők észak-afrikai partraszállásának hatására állt át a Francia Nyu­gat-afrikai Föderáció a szövet­ségesek oldalára. Francia Egyenlítői Afrikában viszont a legtöbb terület kezdettől fogva a Szabad Franciaországhoz csatlakozott. Az afrikaiak azokban a térségekben is kezdték érezni a háborút, melyekben nem folytak harci cselekmények. Csaknem mindenhol rendkí­vüli teljesítményeket követel­tek tőlük, nyersanyagot kellett a hadiipar számára szállíta­niuk, és több élelmiszert minőséget mutató zöldbor­sóból, amiből várhatóan döm­ping lesz. Ám csak átme­netileg, ugyanis, ha az eső­zésekkel kísért kánikula tartós marad, akkor a különböző tenyészidejű fajták össze­érnek. Megjelent a piacokon a szabadföldi újburgonya is, mindenütt meglehetősen borsos áron. A szentesi nagy­bani piacon ugyan már „csak" 80-110 forintot kérnek kiló­jáért. de máshol jóval többet, Kalocsa környékén például 180 forintot. A drágaság minden bizonnyal mérsék­lődni fog, de legalábbis az idén burgonyából nem lesz túltermelés. A tavalyi hiány ugyanis az idei termelésre is hatott, sokan féltek attól, hogy az idén majd felesleg lesz. ráadásul az étkezésinél alkalmanként pár forinttal olcsóbb vetnivalót nem kevesen fogyasztási célra vásárolták meg. A nagyobb mennyiségben később megjelenő szabad­földi zöldségfélékből - zöld­babból, uborkából, papriká­ból, paradicsomból - az eddigi jelek szerint igen jók a terméskilátások, annak elle­nére, hogy a május-június eleji jégverések miatt sok helyen pótolni kellett a tönk­rement fiatal palántákat. Ezekből a zöldségfélékből el­érhető árakra igen, de a jó né­hány évvel ezelőtti, nosztal­gikusán emlegetett olcsóságra nem lehet számítani. Hiszen a termelési költségek is jelen­tősen emelkedtek, különösen azok, amelyek import-füg­gőek, mint a vetőmagvak, növényvédőszerek. Ez utóbbi beszerzése azért sem hanya­golható el, mivel a mostani, a mezőgazdaság számára opti­málisnak minősíthető időjárás nemcsak a növényzet, de számos kártevő fejlődésének is kedvez. kellett kevesebb pénzért ter­melniük. Ez nem tette jobb módúvá az afrikaiakat, hanem éppen ellenkezőleg, gazdasá­gilag még inkább függővé tette őket a gyarmati nagyváro­soktól. A falusi lakosság körében nőtt a szegénység, Afrikában először fordult elő, hogy az emberek tömegesen menekültek el vidékről és nyomomegyedek jöttek létre a nagyvárosok peremén. Afrika számára a II. világ­háború legfontosabb követ­kezményei politikai termé­szetűek voltak. A konfliktus megteremtette a gyarmati uralom végének alapfeltételeit és ezzel történelmi átalakulást indított el. A náci rendszer felett aratott győzelem után sok afrikai katona azt vallotta: itt az ideje, hogy a gyarmati uralom is véget éljen. „Mi is volt a különbség Franciaor­szág német megszállása és a kenyai felfold brit megszállása között?" - tették fel maguknak a kérdést. - „A háború feketék százezreinek nyújtott lehe­tőséget, hogy kíméletlenül felfedjék a fehér ember igazi arcát" - írja Joseph Ki-zerbo Burkina Fasó-i történész. Az afrikai és a fehér katonák egymás mellett, egyenrangú­akként harcoltak. A fekete világháborús veteránok az afrikai államok függetlenségi harca hajtóerejévé váltak. • Több százezer „hősi halott" Afrikaiak, brit és francia iobogó alatt PÉNTEK, 1995. JÚN. 9. HORIZONT 11 fc/Áarr/i? is t/As/L? M-K* é<n-uri&*£Uf KÍNÁLATUNKBÓL: Q elektromos és motoros fűnyírók O fúszegélynyírók és sövénynyírók G vízszivattyúk és búvárszivattyúk O házi vízellátók, valamint betonkeverők EZENKÍVÜL FIGYELEMÜKBE AJÁNLJUK MÉG: O agrofóliákat (natúr, fénystabil és fekete) O műtrágyákat és növényvédő szereket G műanyag hullámlemezeket Q villanymotorokat és ventilátorokat O horganyzott és fekete csöveket G zártszelvényeket, szögvasakat és lapvasakat SZEGED, KÁRÁSZ U. 16. AKCIÓ! Tavaszi blúzok, blézerek, pamut kötött pulóverek, fehérnemük 30%-os árengedménnyel, amíg a készlet tat. Nyitva tartás: H-p 10-18 óráig, szo.: 9-13 óráig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom