Délmagyarország, 1995. május (85. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-30 / 125. szám

KEDD, 1995. MÁJ. 30. SZEGEDI TÜKÖR 11 • Játék, határok nélkül Milánó á la Leonardo da Vinci A napokban tért haza a szegedi csapat az olaszországi forgatásról, ahol a 26. éve zajló tévésorozatban először mutatkozhattak be városunk fiataljai. A valamikori jugoszláv tévében oly' sokszor megcsodált kvfz valóban rászolgált a várakozásra. A 12 kamerával közvetített eseményen pazar és trükkösebbnél triikkösebb díszleteket álmodtak meg a RAI munkatársai. A polihisztor Leonardo da Vinci találmányai köré csoportosították a feladványokat a forgatókönyv írói, így nem ártott, ha a sport mellé a fizika törvényszerűségeit is ismerték a játékosok. Ami nehéz volt. az érdekes módon mindig leesett, aminek meg emelkednie kellen volna, csak akkor tene azt. ha megfelelően húzták a kötelet a segítők. A korábbiakkal ellentétben közös játékokkal színesítették a kavalkádot, ahol nem egymás akadályozása, hanem segítése volt a cél. Igy együtt osztoztak a sikerekben és a kudarcokban is az olasz, a görög, a svájci, a cseh, a portugál, a máltai és a magyar résztvevők. Szerencsére a mieinknek a legnagyobb fájdalmat Geszier Dorottya hiánya okozta. Őt az anyai örömök közelsége akadályozta meg a milánói kiruccanásban. Az útibeszámoló sajnos kicsit hiányos, mert a vetélkedő július 15-én az MTV2 műsorán kerül adásba, így kár lenne előre lelőni a poént. Azért mindenkit megnyugtathatunk: a csapat foggal-körömmel küzdött a sikerért. Amire jellemző példa volt az utolsó feladat, ahol igazi gladiátoijálékban vettek részt a fiúk és a lányok. Először át kellett gázolniuk a „nyakig" töltött medencén, a hatalmas hungarocell szigeteken, a szárazföldön, majd a forgószínpadként működd szivacssziget fölött levő ruhaszárító kötéltől kellett leszedni a műveleti jeleket, ami ahhoz az előre kisorsolt két számhoz szükségeltetett, hogy minél közelebb legyünk a bűvös ezres számhoz... Természetesen ez-leírva talán nem is tűnik olyan bonyolultnak, azonban élőben ez kissé más. Tizennégyen próbálták egy időben ugyanazt a szorzásvagy osztásjelet megkapaf

ntani, és itt már nemcsak a zikai képességek döntöttek.. A játékot hál' istennek mindenki túlélte, és a dr. Szilvásy László vezette delegáció büszkén mesélhetett városunk szépségéről és a játékokban összegyűjtött plezúrokról. a polgármesteri és a milánói főkonzuli fogadáson. Végezetül álljon itt egy hosszú lista azokról, akik fontosnak tartották Szeged bemutatkozását Európa színe előtt: Pick Rt.. Szeged Város Önkormányzta. Fani Sport Kft., KÉSZ Kft., Tisza Volán Rt., Szegedi Paprika Rt., Papagáj Markét, JGYTF testnevelési tanszék, Bounty Pub, Gyürki Zsolt vállalkozó. Szegedi Fürdő és Hőforrás Vállalat. Első Magyar Kenderszövő Vállalat, Roland Divatáru Szaküzlet, iskolák Sportboltja, Kossuth Zsuzsa Szakközépiskola, Négy Évszak Sportszerkölcsönző, Gold Szeged Lovasklub. Squash Kluh Szeged, Fáraó él terem. Arany Korona étterem. Bála Áruház. Rosso Non-stop ABC, Sipos és Tsa., valamint a Miklós Bt. V.lu Varázsa nyári estéken tűnik föl. Hangulata az egykori Szegedet idézi. A régi Fölsővárosban sétálunk, ha a Háló utcán bandukolunk. - Néha azért is erre jövök, mert arra van szükségem, hogy fölidézzem magamban a gyerekkorom. Fölsóvárosi lány vagyok - mondja némi büszkeséggel Révészné. - Lánykoromban, mert nem fölsővárosi. megverték az itteni fiúk azt a debreceni srácot, aki udvarolt nekem. Fölsővárosi lány nem járhatott akárkivel... A vasárnapi misére menet erre vitt az utunk - mutat a Sajka utca irányába. - Az a két sarki ház kislánykoromban is ott állt: a szürkében gyógyszertár volt, a másik még az utca akkori szintjét is megőrizte: elég a gumijavító műhelyének bejáratát figyelni... Hangulatidézéskor ajánlatos kikapcsolni látókörünkből a 34 szintes új társasházakat. Bár egyre több ilyen téglatömb nő ki a földből, a régi iparosházak helyén. - Jó itt lakni, mert csendes az utca — könyököl az erkélykorlátra az idős férfi. Nézelődik. Ráér. Az idegennel is szóba elegyedik. Mediterrán hangulatú a ház: az egyik erkélyen napernyő, a másikon ruhák száradnak, a harmadikon fonott bútorokon üldögélnek a háziak, beszélgetés foszlányait és andalító zeneszót hallani. A falfirka - „Az MDF: csaló" visszaránt a rendszerváltásos mába. - Hat család lakik ebben a házban. De egyik lakásban sincs fürdőszoba. Az emeleten az egyetlen vécét két család használja — jellemzi életkörülményeiket Petrovics illés, az egykori állami gondozott, aki házmesterként kapott „bérleményt" a lepusztult házban. — Önkormányzati lakások ezek, de egyiket sem akarják, igaz, nem is tudnák megvenni a lakók. Ebben a házban sok a gyerek, a felnőttek meg vagy nyugdíjasok vagy munkanélküliek. A ház előtt régen söpörhettek. A virágoskert helyén gaz burjánzik, a járda szemetes. A deszkakerítés résein belátni az udvarra. Egy kisgyerek háromkerekű járgányon biciklizik. A feketeszemű, barnabőrű ikerpár egyszál bugyiban üldögél a porban. A fásszfnek előtt lompos kutya hever. - Sokat sétálok erre a kisAz Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség épülettömbje „álca", a Felső Tisza partról nyílik a fölsővárosi hangulatú Háló utca. (Fotó: Gyencs Kálmán) unokámmal - fogja meg a gyerek kezét Kozma Mihályné. — Ez egy olyan utca, ahol nincs nagy forgalom, ahol meg lehet nézni, milyen egy igazi, cseréptetős ház, ahol kutyák ugatják meg a járókelőt. A fiamék egy közeli társasházban laknak. Jól érzik itt magukat, mert a környék csendes és jól ellátott, több mini-ABC és a sóházi diszkont is közel van. Makó, Bucuresti - mutat a Felső Tisza parton egy közlekedési tábla a Háló utca felé. Ezért téved az átutazó és néha egy-egy kamion az amúgy csöndes utcácskába. Villog az utas: no, innen ugyan hogyan jut föl az új hídra. A két sarki épület, az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség és egy lakóháznak nevezett betonkolosszus: álca. - Egy a sok közül. De jellegzetes szögedi utca mondja a Tisza-part felől sietősen érkező srác, akit a szebb időket is megélt iparosház előtt állítok meg. Ő nem ér rá beszélgetni. Az utcai fák lombkoronájának mélyén urbanizált énekesmadarak fészkelnek. A páros oldalon egymás mellett két elhágyatott ház is sorsa beteljesedésére vár. A rácsos kapu rozsdásodik. A szomszédban valamikor a Műszaki Kerámia Ipari Kisszövetkezet telepe volt. Ma állítólag a Budalakk tulajdonosáé, aki fel akarja újfttatni, hogy ahhoz a petúniás ablakú, sárgára meszelt házhoz hasonlítson. Az újjávarázsolt ház kapuzata mellett, a csengőgomb alatt ismerős név: Hargittai. A háziasszony, Hargittai Rita, a környék önkormányzati képviselője szíves szóval terelgeti beljebb, vesszőből font fotelt kfnál a váratlan vendégnek. Fenyőfás, borostyános, virágos kicsi kertre látunk. - Egykor egy molnár volt a lakója ennek a jellegzetes fölsővárosi háznak. A Háló, Bárka utca neve a halász mesterséget juttatja eszünkbe, de nem tudok senkiről, aki ma ebből élne. Ma már kevés iparosembert találni errefelé. A közelben lakó Z. Nagyékat vagy Czinneréket minden szegedi ismeri. Innen nem messze áll Nóvák építész háza, de több színész is otthonra talált a Ó-Fölsőváros valamelyik utcájában. A szomszédos új társasházakban orvosok, tanárok laknak. Szorgalmas, épp ezért jórészt jómódú emberek laknak a környéken - jellemzi a polgárokat az önkormányzati képviselő. - Ismerik egymást az emberek, ez kisvárosi hangulatot teremt. A fölsővárosi plébániához 30 ezer hívő tartozik. Közülük rendszersen 1200 emb&r jár a templomba. A hozzánk forduló menekültek közül csak kevesen telepedhettek le a közelben. A többiek a panelos részen találtak lakást. Az ott élő újfölsővárosiak egészen más mentalitásúak... Öreg házak, nyugdíjasok, új paloták, szorgalmas lakók. Ez a Fölsőváros igényli a törődést. Mennyit ét az úttörő becsületszó? Mák-tea" - 25 év után 7-15-ig: (Csak Marral és gyászkazlaaiények) 8-12, 14-17-ig: 7-12-ig: Hétfőtől péntekig várjuk hirdetését telefonszámokon! • Na, mi történt 1970-ben? - Akkor volt a nagy árvíz. • Helyes. És meg.' - Akkor alakult meg Szegeden a MÁK együttes. Ez utóbbi választ bizonyára kevesen tudnák. Akik igen. a zenekar tagjai, régi rajongóik illetve azok, akiknek már kezükbe került a banda jubileumi bulijára szóló meghívó. Husznöt éve alakult a MÁK. Hogyan, meddig játszottak, milyen zenét? Ezekről a kérdésekről is beszélgettünk Földi Istvánnal, az orgonistával. • Miért pont MÁK lett a zenekar neve? - Hárman hozták össze a zenekart - magyarázta -, Faragó László (gitár). Fekete Ferenc (dob), és Molnár Sándor (basszus gitár). Úgy gondolták, valamennyiük pólójára festenek egy betűt, amiből egy szó olvasható ki. Egy zsíros kalapba bedobtak három fecnit, amin a mák, a kör és a pók szerepelt. A mákot húzták ki. Ennyi a történet. • Hol muzsikáltatok? - Az első fellépés Kiskunfélegyházán volt, aztán jött s többi sorban. A csapathoz csatlakozott a szólós Cserörömmel látunk. Nagyon szeretnénk, ha azok, akik a kábelgyári bulikra eljártak, vagy máshol táncoltak a mi muzsikánkra, újra eljönnének. Megpróbálunk olyan hangulatot teremteni, amelyben együtt nosztalgiázhatunk a közönséggel. Egyébként egy kazettát is összehoztunk, amin saját számainkat gyűjtöttük össze, a bulira készen lesz. • Hol lesz a MÁK-buli? - Június 3-án, 19 órától Szegeden, a Gábor Dénes szakközépiskola, volt vasútforgalmi technikum ebédlőjében. Szombaton tehát újra megszólal a MÁK. V. Fekete Semtoi lenne legalább még egyszer eljátszani a Creedence-től a Ki állítja meg az esőt? című dalt? - Hát, szinte pontosan így történt - nevette el magát az orgonista. - Tavaly tavasszal elkezdtük felmelegíteni az. egykori műsort, előkerültek a régi kották. Molnár Sanyi helyett beszállt Ezsiás Pista basszusozni. Úttörő becsület szavunkra fogadtuk, hogy csak egy buliról van szó. Abból lett kettő, azóta még vagy hétnyolc. Aztán most megcsináljuk a 25. évfordulós bált. • Kiket vártok oda? - Természetesen mindenkit novszky Kálmán és én. A Kábelgyár lett a törzshelyünk, ott játszottunk rendszeresen. Tán 5 órai tea néven mentek ezek a bulik. Persze a környéken is rendszeresen játszottunk. 71-ben beneveztünk a Ki-mit-tud-ra, a területi döntőig jutottunk el. Nyáron lementünk a Balcsira, ott zenéltünk három hónapon át. • Milyen számokat „nyomattatok"? - Az akkor legmenőbb együttesek dalait. Creedence, Kings és még sok más. De természetesen összeütöttünk néhány saját nótát is, amely a „MÁK-rajongók" körében sláger lett. • Meddig élt a zenekar? - Végül is két évig - válaszolta Földi István. - Nagyjából egyidősek voltunk, 72ben jött az érettségi, a felvételi, a továbbtanulás, így befellegzett a zenekarnak. De a baráti kapcsolat nem szakadt meg. Ötévente rendszeresen találkoztunk, akkor már mindenki hozta a családját is. • Míg nem egy szép napon valaki kitalálta, hogy jó Kzek a fiúk tényleg nem sokat változtak 25 év alatt. Ugye?