Délmagyarország, 1995. május (85. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-30 / 125. szám

KEDD, 1995. MÁJ. 30. SZEGEDI TÜKÖR 11 • Játék, határok nélkül Milánó á la Leonardo da Vinci A napokban tért haza a szegedi csapat az olasz­országi forgatásról, ahol a 26. éve zajló tévésoro­zatban először mutatkoz­hattak be városunk fia­taljai. A valamikori jugo­szláv tévében oly' sokszor megcsodált kvfz valóban rászolgált a várakozásra. A 12 kamerával közve­tített eseményen pazar és trükkösebbnél triikkö­sebb díszleteket álmodtak meg a RAI munkatársai. A polihisztor Leonardo da Vinci találmányai köré csopor­tosították a feladványokat a forgatókönyv írói, így nem ártott, ha a sport mellé a fizika törvényszerűségeit is ismerték a játékosok. Ami nehéz volt. az érdekes módon mindig leesett, aminek meg emelkednie kellen volna, csak akkor tene azt. ha megfelelően húzták a kötelet a segítők. A korábbiakkal ellentétben közös játékokkal színesítették a kavalkádot, ahol nem egymás akadályozása, hanem segítése volt a cél. Igy együtt osztoztak a sikerekben és a kudarcokban is az olasz, a görög, a svájci, a cseh, a portugál, a máltai és a magyar résztvevők. Szeren­csére a mieinknek a legna­gyobb fájdalmat Geszier Do­rottya hiánya okozta. Őt az anyai örömök közelsége aka­dályozta meg a milánói kiruc­canásban. Az útibeszámoló sajnos kicsit hiányos, mert a vetélkedő július 15-én az MTV2 műsorán kerül adásba, így kár lenne előre lelőni a poént. Azért mindenkit meg­nyugtathatunk: a csapat fog­gal-körömmel küzdött a si­kerért. Amire jellemző példa volt az utolsó feladat, ahol igazi gladiátoijálékban vettek részt a fiúk és a lányok. Elő­ször át kellett gázolniuk a „nyakig" töltött medencén, a hatalmas hungarocell szigete­ken, a szárazföldön, majd a forgószínpadként működd szivacssziget fölött levő ruha­szárító kötéltől kellett leszedni a műveleti jeleket, ami ahhoz az előre kisorsolt két számhoz szükségeltetett, hogy minél közelebb legyünk a bűvös ezres számhoz... Természe­tesen ez-leírva talán nem is tűnik olyan bonyolultnak, azonban élőben ez kissé más. Tizennégyen próbálták egy időben ugyanazt a szorzás­vagy osztásjelet megkapa­f ntani, és itt már nemcsak a zikai képességek döntöttek.. A játékot hál' istennek mindenki túlélte, és a dr. Szilvásy László vezette dele­gáció büszkén mesélhetett városunk szépségéről és a játékokban összegyűjtött ple­zúrokról. a polgármesteri és a milánói főkonzuli fogadáson. Végezetül álljon itt egy hosszú lista azokról, akik fontosnak tartották Szeged bemutat­kozását Európa színe előtt: Pick Rt.. Szeged Város Ön­kormányzta. Fani Sport Kft., KÉSZ Kft., Tisza Volán Rt., Szegedi Paprika Rt., Papagáj Markét, JGYTF testnevelési tanszék, Bounty Pub, Gyürki Zsolt vállalkozó. Szegedi Fürdő és Hőforrás Vállalat. Első Magyar Kenderszövő Vállalat, Roland Divatáru Szaküzlet, iskolák Sportboltja, Kossuth Zsuzsa Szakközép­iskola, Négy Évszak Sport­szerkölcsönző, Gold Szeged Lovasklub. Squash Kluh Sze­ged, Fáraó él terem. Arany Korona étterem. Bála Áruház. Rosso Non-stop ABC, Sipos és Tsa., valamint a Miklós Bt. V.lu Varázsa nyári estéken tűnik föl. Hangulata az egykori Szegedet idézi. A régi Fölsővárosban sétálunk, ha a Háló utcán bandukolunk. - Néha azért is erre jövök, mert arra van szükségem, hogy fölidézzem magamban a gyerekkorom. Fölsóvárosi lány vagyok - mondja némi büsz­keséggel Révészné. - Lány­koromban, mert nem fölső­városi. megverték az itteni fiúk azt a debreceni srácot, aki udvarolt nekem. Fölsővárosi lány nem járhatott akárkivel... A vasárnapi misére menet erre vitt az utunk - mutat a Sajka utca irányába. - Az a két sarki ház kislánykoromban is ott állt: a szürkében gyógyszertár volt, a másik még az utca akkori szintjét is megőrizte: elég a gumijavító műhelyének bejáratát figyelni... Hangulatidézéskor ajánlatos kikapcsolni látókörünkből a 3­4 szintes új társasházakat. Bár egyre több ilyen téglatömb nő ki a földből, a régi iparosházak helyén. - Jó itt lakni, mert csendes az utca — könyököl az erkély­korlátra az idős férfi. Néze­lődik. Ráér. Az idegennel is szóba elegyedik. Mediterrán hangulatú a ház: az egyik erkélyen nap­ernyő, a másikon ruhák szá­radnak, a harmadikon fonott bútorokon üldögélnek a há­ziak, beszélgetés foszlányait és andalító zeneszót hallani. A falfirka - „Az MDF: csaló" ­visszaránt a rendszerváltásos mába. - Hat család lakik ebben a házban. De egyik lakásban sincs fürdőszoba. Az emeleten az egyetlen vécét két család használja — jellemzi élet­körülményeiket Petrovics illés, az egykori állami gondozott, aki házmesterként kapott „bérleményt" a lepusztult házban. — Önkormányzati lakások ezek, de egyiket sem akarják, igaz, nem is tudnák megvenni a lakók. Ebben a házban sok a gyerek, a fel­nőttek meg vagy nyugdíjasok vagy munkanélküliek. A ház előtt régen söpör­hettek. A virágoskert helyén gaz burjánzik, a járda sze­metes. A deszkakerítés résein belátni az udvarra. Egy kis­gyerek háromkerekű járgányon biciklizik. A feketeszemű, barnabőrű ikerpár egyszál bugyiban üldögél a porban. A fásszfnek előtt lompos kutya hever. - Sokat sétálok erre a kis­Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség épülettömbje „álca", a Felső Tisza partról nyílik a fölsővárosi hangulatú Háló utca. (Fotó: Gyencs Kálmán) unokámmal - fogja meg a gyerek kezét Kozma Mihályné. — Ez egy olyan utca, ahol nincs nagy forgalom, ahol meg lehet nézni, milyen egy igazi, cseréptetős ház, ahol kutyák ugatják meg a járókelőt. A fiamék egy közeli társasházban laknak. Jól érzik itt magukat, mert a környék csendes és jól ellátott, több mini-ABC és a sóházi diszkont is közel van. Makó, Bucuresti - mutat a Felső Tisza parton egy köz­lekedési tábla a Háló utca felé. Ezért téved az átutazó és néha egy-egy kamion az amúgy csöndes utcácskába. Villog az utas: no, innen ugyan hogyan jut föl az új hídra. A két sarki épület, az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelő­ség és egy lakóháznak nevezett betonkolosszus: álca. - Egy a sok közül. De jellegzetes szögedi utca ­mondja a Tisza-part felől sietősen érkező srác, akit a szebb időket is megélt iparos­ház előtt állítok meg. Ő nem ér rá beszélgetni. Az utcai fák lombkoroná­jának mélyén urbanizált éne­kesmadarak fészkelnek. A páros oldalon egymás mellett két elhágyatott ház is sorsa beteljesedésére vár. A rácsos kapu rozsdásodik. A szom­szédban valamikor a Műszaki Kerámia Ipari Kisszövetkezet telepe volt. Ma állítólag a Budalakk tulajdonosáé, aki fel akarja újfttatni, hogy ahhoz a petúniás ablakú, sárgára me­szelt házhoz hasonlítson. Az újjávarázsolt ház kapu­zata mellett, a csengőgomb alatt ismerős név: Hargittai. A háziasszony, Hargittai Rita, a környék önkormányzati kép­viselője szíves szóval terelgeti beljebb, vesszőből font fotelt kfnál a váratlan vendégnek. Fenyőfás, borostyános, virágos kicsi kertre látunk. - Egykor egy molnár volt a lakója ennek a jellegzetes fölsővárosi háznak. A Háló, Bárka utca neve a halász mesterséget juttatja eszünkbe, de nem tudok senkiről, aki ma ebből élne. Ma már kevés iparosembert találni errefelé. A közelben lakó Z. Nagyékat vagy Czinneréket minden szegedi ismeri. Innen nem messze áll Nóvák építész háza, de több színész is otthonra talált a Ó-Fölsőváros vala­melyik utcájában. A szom­szédos új társasházakban orvosok, tanárok laknak. Szorgalmas, épp ezért jórészt jómódú emberek laknak a környéken - jellemzi a pol­gárokat az önkormányzati képviselő. - Ismerik egymást az emberek, ez kisvárosi hangulatot teremt. A fölső­városi plébániához 30 ezer hívő tartozik. Közülük rend­szersen 1200 emb&r jár a temp­lomba. A hozzánk forduló me­nekültek közül csak kevesen telepedhettek le a közelben. A többiek a panelos részen találtak lakást. Az ott élő új­fölsővárosiak egészen más mentalitásúak... Öreg házak, nyugdíjasok, új paloták, szorgalmas lakók. Ez a Fölsőváros igényli a törődést. Mennyit ét az úttörő becsületszó? Mák-tea" - 25 év után 7-15-ig: (Csak Marral és gyászkazlaaiények) 8-12, 14-17-ig: 7-12-ig: Hétfőtől péntekig várjuk hirdetését telefonszámokon! • Na, mi történt 1970-ben? - Akkor volt a nagy árvíz. • Helyes. És meg.' - Akkor alakult meg Sze­geden a MÁK együttes. Ez utóbbi választ bizonyára kevesen tudnák. Akik igen. a zenekar tagjai, régi rajongóik illetve azok, akiknek már kezükbe került a banda jubi­leumi bulijára szóló meghívó. Husznöt éve alakult a MÁK. Hogyan, meddig játszottak, milyen zenét? Ezekről a kérdésekről is beszélgettünk Földi Istvánnal, az orgonis­tával. • Miért pont MÁK lett a zenekar neve? - Hárman hozták össze a zenekart - magyarázta -, Faragó László (gitár). Fekete Ferenc (dob), és Molnár Sándor (basszus gitár). Úgy gondolták, valamennyiük pó­lójára festenek egy betűt, amiből egy szó olvasható ki. Egy zsíros kalapba bedobtak három fecnit, amin a mák, a kör és a pók szerepelt. A mákot húzták ki. Ennyi a történet. • Hol muzsikáltatok? - Az első fellépés Kis­kunfélegyházán volt, aztán jött s többi sorban. A csapathoz csatlakozott a szólós Cser­örömmel látunk. Nagyon sze­retnénk, ha azok, akik a ká­belgyári bulikra eljártak, vagy máshol táncoltak a mi mu­zsikánkra, újra eljönnének. Megpróbálunk olyan han­gulatot teremteni, amelyben együtt nosztalgiázhatunk a közönséggel. Egyébként egy kazettát is összehoztunk, amin saját számainkat gyűjtöttük össze, a bulira készen lesz. • Hol lesz a MÁK-buli? - Június 3-án, 19 órától Szegeden, a Gábor Dénes szakközépiskola, volt vasút­forgalmi technikum ebéd­lőjében. Szombaton tehát újra meg­szólal a MÁK. V. Fekete Semtoi lenne legalább még egyszer eljátszani a Creedence-től a Ki állítja meg az esőt? című dalt? - Hát, szinte pontosan így történt - nevette el magát az orgonista. - Tavaly tavasszal elkezdtük felmelegíteni az. egykori műsort, előkerültek a régi kották. Molnár Sanyi helyett beszállt Ezsiás Pista basszusozni. Úttörő becsület szavunkra fogadtuk, hogy csak egy buliról van szó. Abból lett kettő, azóta még vagy hét­nyolc. Aztán most meg­csináljuk a 25. évfordulós bált. • Kiket vártok oda? - Természetesen mindenkit novszky Kálmán és én. A Kábelgyár lett a törzshelyünk, ott játszottunk rendszeresen. Tán 5 órai tea néven mentek ezek a bulik. Persze a kör­nyéken is rendszeresen ját­szottunk. 71-ben beneveztünk a Ki-mit-tud-ra, a területi döntőig jutottunk el. Nyáron lementünk a Balcsira, ott ze­néltünk három hónapon át. • Milyen számokat „nyo­mattatok"? - Az akkor legmenőbb együttesek dalait. Creedence, Kings és még sok más. De természetesen összeütöttünk néhány saját nótát is, amely a „MÁK-rajongók" körében sláger lett. • Meddig élt a zenekar? - Végül is két évig - vá­laszolta Földi István. - Nagy­jából egyidősek voltunk, 72­ben jött az érettségi, a felvételi, a továbbtanulás, így befel­legzett a zenekarnak. De a baráti kapcsolat nem szakadt meg. Ötévente rendszeresen találkoztunk, akkor már min­denki hozta a családját is. • Míg nem egy szép napon valaki kitalálta, hogy jó Kzek a fiúk tényleg nem sokat változtak 25 év alatt. Ugye?

Next

/
Oldalképek
Tartalom