Délmagyarország, 1995. május (85. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-30 / 125. szám

KEDD, 1995. MÁJ. 30. BELÜGYEINK 3 Aktuális kérdésekről, így a NATO-bővítésről, a délszláv helyzetről és a „nagyon-na­gyon jó" kétoldalú kapcsola­tokról tárgyalt és informálta egymást Horn Gyula miniszter­elnök és Volker Rühe német védelmi miniszter. Az Észak­atlanti Közgyűlés mai ülése után sorra kerülő megbeszélést követően a német védelmi tár­ca vezetője azt is elmondta a sajtó munkatársainak, hogy a NATO döntési folyamatairól tájékoztatta a kormányfőt. Volker Rühe elmondta Horn Gyulának: a NATO a bővítésé­vel párhuzamosan - a viták megelőzése érdekében - kísér­letet tesz arra is, hogy part­nerséget hozzon létre Oroszor­szággal. Arra a kérdésre, mi­szerint megne­vezte-e Horn Gyulának azt az időpontot, amikor Ma­gyarország a NATO teljes jogú tagja le­het, Volker Rühe határo­zott nemmel válaszolt. Hoz­zátette: ezt nem is kérdez­te tőle a ma­gyar kormány­fő. Mindenesetre először egy, a szervezetnek - mondta. Azt bővítés hatásaira vonatkozó azonban hagsúlyozta, hogy tanulmányról kell döntenie a történelmi léptékkel mérve Volker Rühe és Horn Gyula. (MTI - Telefotó) nagyon gyors folyamat megy végbe. Fontosnak nevezte, hogy a NATO-bá igyekvő országok jól kihasználják a felvételük előtti időszakot, s törekedjenek az észak-atlanti szervezet és az adott ország közötti együttmű­ködés javítására, elmélyítésére. Volker Rühe megítélése szerint közte és magyar kollégája kö­zött nagyon intenzívek a kap­csolatok. A német miniszter dicsérőleg szólt Magyarország­ról a tekintetben is, hogy - Ro­mániával és Szlovákiával összehasonlítva - rendkívül nagy erőfeszítéseket tett a szomszéd országokkal megkö­tendő alapszerződések megkö­tése, s ily módon a térség stabi­litásának megteremtése érde­kében. „Magyarország jelenleg helyes lépéseket tesz a helyes irányba" - mondta befejezésül Volker Rühe. • Magyar Bálint a kultúráról Szegetlen Műhelyek válsága A kultúra helyzete, finanszírozása ma meg­lehetősen válságos hely­zetben van; ezen a Bok­ros-csomag nemhogy nem javított, hanem még rontott is. Az SZDSZ-nek az a felelős­sége. hogy ebben a hely­zetben a kulturális intéz­mények működésének megőrzése érdekében rendkívül gyorsan haté­kony megoldási javasla­tokkal álljon elő ­mondta Szegeden Ma­gyar Bálint. Az SZDSZ országgyűlési képviselője, a párt ügyvivője beszélgetésre hívta az újságíró­kat. Arra a kérdésre: hogyan vélekedik pártja a Fodor Gábor művelődési minisztert ért bírálatokról, az SZDSZ meg tudja-e védeni miniszterét, a képviselő kijelentette, hogy külön kell választani azokat a tisztán politikai, alap nélküli támadásokat azoktól a gondok­tól, amelyek megoldásra vár­nak. A felsőoktatásban dolgo­zók létszámának csökkentésé­ről kifejtette: ha az oktatás nem válik az egyik legfontosabb húzóágazattá Magyarországon, akkor a gazdasági válságból hosszú távon nincs kiemelke­dés. Nagy tehát a felelőssége az SZDSZ-nek abban is, hogy a felsőoktatási intézmények korszerű szakképzettséggel rendelkező embereket bocsát­hassanak a piacra. A képviselő ezért nem tartja szerencsésnek az oktatói létszám csökkenté­sét, inkább az oktató kar meg­újítására lenne szükség. Az egyetemeken és főiskolákon azonban felduzzadt a nem oktatói létszám, ami komoly anyagi forrásokat visz ei, ho­lott számos tevékenységet, pél­dául a könyvtári ügyeletet, a hallgatók kisegítő munkaként el tudnák látni - vélekedett. A honoráriumra kirótt tb­járulékkal kapcsolatban kifej­tette: az egyenlő köztehervi­selés bevezetését meg kellett volna előznie a szerzői jog megfelelő korszerűsítésének, illetve a kulturális intézménye­ket védő intézkedésnek. így ugyanis fennáll annak a veszé­lye, hogy jelentős szellemi és kulturális értéket képviselő in­tézmények, műhelyek nem tudják tevékenységüket foly­tatni. • A PSZ és az FDSZ Véd- és dacszövetség Véd- és dacszövetséget hoz létre a Pedagógusok Szakszer­vezete és a Felsőoktatási Dol­gozók Szakszervezete az okta­tás érdekében - jelentette be a két érdekképviselet vezetője. Elmondták: a tanév végének közeledtével a PSZ és az FDSZ több vonatkozásban - az érdekegyeztetést, az érdekkép­viseletet, a szervezést és a stílust tekintve egyaránt - elég­telennek ítéli meg a Fodor Gá­bor vezette Művelődési és Közoktatási Minisztérium (MKM) munkáját. A kiállított „bizonyítványban" a közokta­tás fejlesztési stratégiai kon­cepciója kapott egyedül elégsé­ges osztályzatot a PSZ-től. Szöllősi Istvánná, a PSZ főtit­kára különösen nehezményez­te, hogy sem ágazati, sem alá­gazati szinten nincs érdek­egyeztetés. A közoktatási in­tézmények jelenlegi súlyos helyzetéért Fodor Gábor mel­lett felelőssé tette Kuncze Gá­Szalagot vág az államtitkár. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Eladják az irodabútort Metall-stilus Új irodabútor-stúdiót nyitott tegnap a Metall Üzletközpont Szegeden, a Brüsszeli körúton. A tetszetős épületet és beren­dezését maga Varga Antal, a vállalkozás ügyvezetője nevez­te mérföldkőnek a több mint évtizede megálmodott kereske­delmi központ életében. Jelen­leg a hegesztéstechnika és iro­dabútor az, amit profi szinten tudnak kínálni, de a bőr- és ci­pőkellékek, valamint a pvc­csövek forgalmazása is külön üzletág, és a vas-műszaki cik­kek választéka is igen széles. Illés Tóth István, a stúdió ve­zetője elmondta, hogy négy éve foglalkoznak irodabútorok értékesítésével, s mostantól igényesebb környezetben, és komplexebben tudják bemutat­ni kollekciójukat. Ezután iskolák vagy szórakozóhelyek berendezési tárgyainak is jut tér. Képzőművészek bemutat­kozására is alkalmasak e terek és falak, sőt a második emele­ten szállító partnereik kiállítá­sainak, termékbemutatóinak is helye lesz. Az üzletet megnyitó Soós Károly Attila, az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium ál­lamtitkára emelt fővel vállalha­tó gazdaságpolitikának nevezte a mostanit, mely az infláció gyorsulásának kényelmetlensé­gei mellett, egyensúly teremtő lépéseivel a vállalkozók szá­mára előnyökkel szolgál. ry~? ég életbe sem lépett a tébéjáruléknak nevezett leg­lí/J újabb füstadó, máris tanúi lehetünk a várható ellen­reakcióknak. Farkasházy Tivadar szerint a Bokros-Nagy Sándor-koncepció mellett szavazó Kőszegh Ferenc, mint a Beszélő főszerkesztője, minimum „tökön szúrta magát", morális hozzáállása pedig határozottan a szovjet kon­cepciós perek áldozataira emlékeztet, akik Sztálint éltetve indultak Sztálin akasztófája alá. Farkasházy azt is jónak tartja bejelenteni, hogy a jövőben nem kíván pártot tá­mogatni szavazatával. Mint várható volt, a név szerinti szavazás vesztesei a szabad demokraták. Saját, feltétlenül hü, értelmiségi csa­patukat sértették meg halálosan. Nehéz lesz kiengesztelni őket. A társadalomnak nincs olyan rétege, amely ne venné tudomásul: a nadrágszíjat meg kell húzni; de olyan sincs, amely ne ordítana, ha rá kerül a sor. l-áthatóan a legma­gasabban kvalifikált értelmiségi is ugyanágy gondolkodik ezen a téren, mint a legszerényebb beosztású vasutas. Éppen ezért sem jöhetett létre egy termékeny párbeszéd a hatalom és a megszerzett ősi jogait váratlanul veszteni látó honoráciorok között. Hiszen mindkettő az abszolút igazság öntudatával indult a küzdelembe. A pénzügyminiszternek már elege lehetett abból, hogy a kultúra környékén már a takarítónők is honoráriumban részesültek, és semmi kedve nem volt ahhoz, hogy ő tolja félre azokat az ujjakat, ame­lyek errefelé mutogattak, amikor a megszüntetni való ki­váltságokról esett szó. Sajnos a másik fél eleve minden lépést - ami a pornó­kazetták librettóitól a reklámversikéig megterhelné a ho­noráriumokat - a tiszta kultúra elleni durva támadásnak minősített. Így a párbeszéd elmaradt, a párhajban pedig nyert a hatalom. ár. Mert való igaz, hogy a társadalombiztosítás fi­nanszírozását rendezni kell, és ennek terhét a társa­dalom egyik fele nem viselheti a másik helyett. De az is igaz, hogy meg lehetett volna tárgyalni: milyen ütemezés­ben, milyen feltételekkel lehetne ezt a kérdést - az azon­nali szükséghelyzetet és a hosszútávú igényekeket figye­lembe véve - rendezni. Például úgy, hogy a megmaradás minimumán álló kulturális műhelyek áthidaló támogatást kapnának, továbbá valaki elgondolkozna azon, hogy a ho­norárium még az adó szempontjából is bruttó bevétel, amelynek összegét igencsak lecsökkentik a szükséges kia­dások. Képzeljük el azt a pedagógust, akiért járulékot kel­lene fizetnie az után az összeg után is, amit a fizikai szer­tár eszközeire költ. Így nagyon sok meglévő szellemi érték megy tönkre, anélkül, hogy egy fillér hasznot is hajtana az állam­kasszába. A lap híján nem közölt cikk honoráriuma után tébéjárulékot sem fizetnek. - A mozdonyvezetők kiváltságait is így meg mernétek nyirbálni? - kérdezem kormánypárti képviselő barátomtól. Sokértelműen mosolyog. Arra gondol: akiket most arcul csaptak, azok nem mozdonyvezetők. Majd rájön az igazságra, amikor azt hiszi, látja már a fényt az alagút végén, és kiderül, hogy az ő pályáján jön szembe a másik vonat. ffi r t/A bor belügyminisztert is, aki ­mint emlékeztetett rá ­március végén levélben fordult az önkormányzatokhoz, taná­csolva: tegyenek kellő lépése­ket feladataik pénzügyileg ha­tékonyabb ellátására. A főtit­kár szerint ez a javaslat mint­egy menlevélként szolgál az is­kolabezárások, illetve összevo­nások igazolására. Kis Papp László, az FDSZ elnöke beje­lentette: a felsőoktatási intéz­mények a múlt pénteken meg­kapták az MKM-nek a lét­számleépítésekre vonatkozó le­velét. Ennek kapcsán megerő­sítette az érdekképviselet már ismert álláspontját: nem tudják elfogadni a 6 ezer 200 oktatót és dolgozót érintő létszám­csökkentést a felsőoktatásban. Hangsúlyozta: az FDSZ táv­lati, az ezredfordulóig szóló és az említett intézkedést mintegy pénzügyi szempontból is kivál­tani képes javaslatcsomagot készít elő. • Már tegnap is gimnazisták­tól zsibongott a Szegedi Ifjú­sági Ház, de az élet csak most indul be igazából: ma kezdő­dik a IV. szegedi középisko­lás művészeti hét. A már ha­gyományokkal is büszkélke­dő rendezvénysorozatról kér­deztük az egyik főszerveztőt. Vajda Árpádot, az IH szakal­kalmazottját. • Hogyan született a sze­gedi középiskolás művé­szeti hét ötlete? - Őszintén bevallom, nem az én fejemből pattant ki; az első hetet néhány lelkes ság­váris és tömörkényis diák szervezte meg, a helyszín ak­kor a Ságvári gimi volt. Ezt láttam meg én, s a szervezők­kel beszélve próbáltam meg a rendezvényt becsábítani kö­vetkező évben a Szegedi Ifjú­sági Házba, így 1993 óta ad otthont a rendezvénynek az IH. Azóta évről-évre bővül­nek a programok, hiszen elő­ször a gimnáziumban csak egy kiállítás volt néhány szín­darabbal és egy felolvasóest­tel, ma pedig már annyi prog­ramunk van, hogy csoportosí­tani kell őket. • Emeljünk ki közülük 0 KÉRDÉS • A középiskolás művészeti hét szervezőjéhez Évről-évre gazdagabb programmal néhányat, milyen jelentő­sebb rendezvények szere­pelnek most a művészeti héten? - Az első nap a színjátszó­ké, szerdán lesz a hagyomá­nyos utcanap, most a Móra Parkban, a Múzeum előtt mu­tatkoznak be a diákzeneka­rok, a Tömörkény gimnázium Stefánia Dixieland Bandje és a piaristák Arczok együttese, de játszik a felnőttekből álló Gén is. A koncertek alatt egyébként a parkban utcaga­lériát, kirakodóvásárt rende­zünk, lesznek élőképek és pan­tomimesek is. Kiemelném a csütörtöki programból a rad­nótis Várnai Erika „Tanár is ember" című talk-showját, melyet már harmad ízben lát­hat a nagyérdemű. A péntek a koncerteké, összesen öt kö­zépiskolás zenekar lép szín­padra, szombaton pedig egy óriási bulival egyszerre záijuk a IV. szegedi középiskolás művészeti hetet és az iskolai tanévet. A nagyteremben zaj­ló események mellett egyéb­ként minden nap lesznek filmvetítések, kiállítások, ját­szóház és üzemel majd a tea­Vajda Árpád kocsma is, ahol halkabb, akusz­tikus koncertek és felolvasó­estek váltogatják egymást. • A jövőrőllehet már kér­dezősködni? - Lehet, mert tervezzük. Eddig ugyanis nemcsak a programok gyarapodtak év­ről-évre, hanem az érdeklődés is, ezért egy év múlva szeret­nénk néhány közeli városból is meghívni középiskolás cso­portokat, hogy ne csak a sze­gedi középiskolások ismer­hessék meg egymást a művé­szeti héten. T, ¥.

Next

/
Oldalképek
Tartalom