Délmagyarország, 1995. május (85. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-29 / 124. szám

HÉTFŐ, 1995. MÁJ. 29. A HELYZET 11 GYERMEKÉS IFJÚSÁGI TÁBOR GRÁDÓBAN, OLASZORSZÁGBAN július 24-31. 4 fős, felszerelt sátrakban, teljes ellátással, Szegedről autóbusszal 13 500 Ft/fő. Egyéni és csoportos jelentkezéseket is várunk. PAR AVION UTAZÁSI IRODA Szeged, Széchenyi tér 17. (POSTABANK igazgatósága) T.: 62/324-633 • Szeghő, Rácz és Zsíros Zsombón Kihúzzák alóluk a magyar földet? A Szövetség a Független Kisgazdapárt megújulásáért mozgalom mindaddig szervezkedik, amíg Torgyán Józsefet a vezetésből le nem váltják - jelentette ki vasárnap Zsombón Szeghő István, az Egyesült Kisgazdapárt főügyésze. A mozgalom politikai nagygyűlésén a kisgazda erők összefogására, a gazdaérdekek szolgálatára szólították fel azokat a szervezeteket és személyeket, akik a kisgazdák egységét és demokratizmusát szívügyüknek tekintik. Az FKGP egyre töredezettebb, mind jobban veszít erejéből. A szétforgácsolódásnak személyi okai vannak: a vezetés szalámipolitikát folytat. Rácz Sándor, a Független Kisgazdapárt nagyválasztmányának tagja kifejtette: a párt fő feladata a magyar nemzet megmentése. Ez ugyanakkor minden gondolkodó politikusnak is feladata, pártoktól függetlenül. Beszédében utalt arra, nem lehet úgy kisgazdapártot építeni, hogy a hozzávalót más zsebéből veszik ki. Amíg idegenek a finanszírozók, addig bele is szólhatnak a párt dolgaiba. Zsíros Géza, az Egyesült Kisgazdapárt elnöke arra hívta fel a nagygyűlés résztvevőinek figyelmét, hogy a termőföldtörvényt hamarosan módosítani fogják, külföldiek és jogi személyek is vásárolhatnak majd földtulajdont. A búza ára a felvásárláskor alacsony lesz. Ebből következően a gazdálkodáshoz egyre nagyobb finan'szírozás kell, tehát belép a földhitel-intézet. Ennek szerinte az a célja, hogy közvetetten minél több állampolgár kezéből kihúzzák a klnnal-keservvel megszerzett tulajdont. MEGJELENT A HANGUJSAAAG! HANGÚJSAG A Westel legújabb szolgáltatása, a 0660 Hangújság 24 órán át az Ön rendelkezésére áll - akár Westel-előfizető, akár nem. Egyetlen telefonhívás, és Ön máris hozzájuthat a legfrissebb információkhoz. Már most is hívható szolgáltatások: Westel Gyorssáv: 0660 505010 Budapesti és országos közlekedési információk Westel Utaskísérő: 0660 505030 *-A legkedvezőbb utazási ajánlatok, repülőjegyinformációk Tőzsde Hírek: 0660 505070 Középpontban az üzlet Westel Hírek: 0660 505050 Aktuális akciók és ügyfélszolgálati információk (0660-as mobiltelefonról ingyenes) Hangújság Info:0660505000 •-Itt mindent megtudhat a Hangújságról! És ez még csak a kezdet! A Westel folyamatosan bővíti a Hangújság szolgáltatásainak körét, hogy a jövőben egyre több területen az Ön segítségére lehessen. A 0660 Hangújság nemcsak gyors és kényelmes. A hírekért Önnek mindössze a beszélgetés alapárát kell fizetnie. így, ha van telefonja, mindig van friss újságja. m M 9 WESTEL IRODA: SZEGED, 6720 TISZA LAJOS KRT. 2-4.. TEL.: 106.62) 421-575, RÁDIÚTELEF0N: (06 60) 327-600 KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŐNK FELKERESI ÖNT: SÁRI ZOLTÁN TEL.: (06 60) 327-621, VARGA LÁSZLÓ TEL (06 60) 327-635 WESTEL FORGALMAZÓK: • CSANÁDPALOTA, PUSZTA SÁNDOR, 6913 HADAK ÚTJA 7 , TEL. (06 62) 4114)55, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327-918 • SZENTES, ELEKTROFIL KFT, 6600 JÓZSEF A. U. 6/B., TEL.: (06 63) 311 -730. RÁDIÓTELEFON: (06 60) 337-092 (((f))))))]) WESTEL RÁDIÓTELEFON KFT • Minisztériumi tervezet Mi lesz veled, egészségügy? A tervezet készttői a lakosság egészségi állapotának és az egészségügyi rendszer helyzetének elemzését követően rámutatnak: az ágazat mára olyan súlyos gazdasági, szakmai és erkölcsi válságba jutott, hogy radikális beavatkozás nélkül az alapvető ellátások biztonsága is veszélybe kerülhet. A legfontosabb feladatnak a tárca a fekvőbeteg-ellátó struktúra átalakítását, kapacitásának szűkítését tekinti. A felmérések szerint - érvelnek a szakértők - azon kórházi ágyak száma, melyek aktív ellátást nyújtanak, jelentősen meghaladja a reálisan szükséges és a megfelelően finanszírozható szintet. A jelenlegi több mint tízezer kórházi ágyat ezért néhány év alatt minimum 20 százalékkal csökkenteni kell, úgy hogy a felszabaduló kapacitás döntő része a jövőben ápolási tevékenységet lásson el, iletve szociális célokra átadható legyen. A kapacitáscsökkentésre vonatkozó döntéseknél - mint az a dokumentumban áll - elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy vannak olyan intézmények, amelyek a minimális minőségi követeleményeknek sem felelnek meg. A szakértők hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy a csökkentés célja nem a kis helyi kórházak bezárása, hanem a felesleges, kihasználatlanul működő intézmények megszüntetése. Valódi megtakarításra persze - ismerik el csak teljes intézmények, telephelyek, pavilonok vagy osztályok átalakításával, illetve megszüntetésével lehet számítani. A dokumentum tisztázza a krónikus és az ápolási osztály fogalmát is. Az előző olyan betegekre specializálódna, akik 30 napnál nem tovább - tartós orvosi felügyeletre és szakápolásra szorulnak. Az utóbbi vizsont hat hónapon át ápolási szolgáltatást nyújtana azoknak, akik betegellátást már nem igényelnek, de még folyamatos szakápolásra van szükségük. Az anyag természetesen a fekvőbeteg-intézményi térítési díjak kérdését sem hagyja figyelmen kívül. A dokumentumban nem szerepel konkrét összeg az aktív kórházi ápolás térítési díjára vonatkozóan. Az anyag csak annyit mond, hogy azt célszerű nagyobb összegben megállapítani, mint a tartós kórházi ápolás díját. Ez utóbbira viszont napi 600 forintos díjtételt javasolnak, a „túlápolás" pedig 1000 forintba kerülne, ugyancsak naponta. A szanatóriumi ellátásért ugyanakkor - vélekednek ugyancsak napi ezer forintot lenne célszerű felszámolni. A méreteiben kisebb, de hatékonyabb kórházi struktúra ugyanakkor - mutatnak rá a készítők - egy szakmailag és feltételrendszerében is megerősített járóbeteg-szakellátást, illetve egy átalakított háziorvosi rendszert feltételez. A minisztérium szorgalmazza, hogy a rendelőintézetek és az ambulanciák mindinkább befejezett ellátásra legyenek képesek, különösen a sebészeti beavatkozásoknál. És bár az anyag szerint a jövőben csak azok a rendelőintézetek, ambulanciák maradhatnak fenn, amelyekben biztosítottak a civilizált járóbetegellátás feltételei, azt is Az egészségügy szinte valamennyi területét átfogja, bár jelentős része az intézményrendszer átalakítását részletezi annak a dokumentumnak. amelyet Az egészségügyi ellátás modernizációja cfntmel készítettek el a Népjóléti Minisztériumban. Az egészségügy jövőképének kialakításában a tárca csaknem mindegyik főosztálya részt vett, s a dokumentumot véleményezésre megküldték többek között az érdekképviseleteknek, az Országgyűlés illetékes bizottságának és az egészségbiztosítónak. hangsúlyozzák, hogy a hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása érdekében a minisztérium továbbra is támogatni fogja a kis rendelők működőképességének megőrzését. A háziorvosi szolgálatok esetében a jelenlegi 6700 praxist 7500-8000-re kívánják növelni, különösen a kórházak leépítése során felszabaduló munkaerő elhelyezésével. Az üzemorvosok ugyanakkor a jövőben nem végezhetnének háziorvosi tevékenységet - ezzel 180-200 praxis szabadulna fel a kórházi orvosok számára. A dokumentum kitér a Bokros-csomag által is érintett foglalkozás-egészségügyre. A tb-finanszfrozás július 1-jei megszüntetése után - mutatnak rá a tárca szakértői - a szolgálatot teljes egészében a munkáltatóknak kellene fenntartaniuk. Ám mivel erre nyilván lehetetlen néhány hét alatt felkészülni, a biztosító egy elkülönített kasszából, a balesetbiztosítási alapból részlegesen továbbra is hozzájárulna a szolgálatok működéséhez. A dokumentum szerint jelentősen átalakulna az orvosképzés is. A tárcánál ugyanis úgy látják, hogy a mainál mintegy 20-25 százalékkal kevesebb orvos is hatékony egészségügyi ellátást tud majd nyújtani, a „felesleges" doktorok elbocsátása, illetve nyugdíjazása viszont meglehetősen nagy társadalmi feszültséggel járna. A legjárhatóbb útnak ezért a tárca az orvostanhallgatói létszám csökkentését tartja, mfg az emiatt bekövetkező oktatói létszámfelesleget egyebek között a külföldi hallgatók arányának növelésével látja orvosolhatónak. A modernizációs program kidolgozói természetesen nem feledkeztek meg az egészségügyi dolgozók bérhelyzetéről sem. És bár hangsúlyozzák: a magyar egészségügyben dolgozók fizetése nemzetközi összehasonlftásban mintegy kétszer alacsonyabb, mint az az egészségügyi kiadásokból következne, arra is rámutatnak, hogy ez a helyzet a GDP jelentős növekedése nélkül számottevően nem javftható. Ezért viszont különösen fontosnak tartják, hogy az egészségügyi munkaerőcsökkentés kapcsán felszabaduló bérek az ágazaton belül maradjanak.