Délmagyarország, 1995. május (85. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-20 / 117. szám

SZOMBAT, 1995. MÁJ. 20. • Tudathasadásos kotmánypáitiak? Eredekegyeztetés, középen BELÜGYEINK 3 - A Bokros-csomagra, a Munka törvénykönyvének ter­vezett módosítására és az or­szágban felgyülemlett problé­mákra reagál a Magyar Szak­szervezetek Országos Szövet­ségének megyei vezése - in­dokolta az szocialista ország­gyűlési képviselők meghívását a házigazda, Tóth József kép­viseletvezető. - Mi nem pénzt kérünk működésünkhöz, hanem olyan törvényes és jogi garan­ciákat, melyek a munkavál­lalók bizonytalanság érzetét eloszlathatják. A munka vilá­gában ugyanis garantálni kell a törvényes szervezkedés és érdekvédelem lehetőségeit. Tapasztalatunk szerint a mun­kaadók több esetben akadá­lyozzák a szakszervezeti mun­kát. A törvény nem eléggé szi­gorúan bünteti a tisztségvise­lők elbocsátását. A szabad szervezkedés gátja, hogy azok­A „nagy" Érdekegyezető Tanács eddigi egy helyben topo­gásának kritikája, hogy az MSZOSZ Csongrád megyei vezetése és az MSZP megyei országgyűlési képviselői tegnap egy asztal köré ültek. A legnagyobb szakszervezeti szövetség helyi nagyjai „a munkapad melletti" perspektívából világítotfak meg "aktuális problémákat". így informálódhattak a szocialista honatyák a törvénykezést érintő ügyekről. Az MSZOSZ hama­rosan létrehozza helyi szocialista-szociáldemokrata platformját, majd az MSZP itteni országgyűlési képviselőivel a két választás közötti időszakra érvényes együttműködési megállapodást köt ­tudtuk meg a találkozót követű sajtótájékoztatón. ba az üzemekbe, ahol még nincs érdekvédelmi szervezet, a külső, szakszervezeti tiszt­ségviselőt gyakorta nem enge­dik be. Előfordul, hogy a mun­kavállalóktól levont szakszer­vezeti díjakat a munkáltató több hónap késéssel utalja át a szek­szervezetnek, a pénzt addig ki tudja milyen célra használja. A munkaügyi bíróságok leterhel­tek, holott egy sor kérdést munkahelyi szinten is meg le­hetne oldani, ha a jogszabályok lehetővé tennék. Kértük, eze­ket az észrevételeinket a tör­vénykezés során vegyék figye­lembe. A női nyugdíjkorhatár emelésének átgonolását is java­soltuk a szocialista párt megyei országgyűlési képviselőinek. - A találkozó beleillett egy folyamatba: a törvényhozás során érvényesülő érdekegyez­tetés többszintű és logikus rendszere jöjjön létre - ma­gyarázta alapállásukat Fritz Péter, a Magyar Szocialista Párt megyei elnöke, ország­gyűlési képviselő. - Ez a moz­galmi jellegű találkozó segíti a törvénykezést megelőző egyez­tetést. A szakszervezetek szak­értőinek észrevételeit fölhasz­nálhatjuk a jogalkotásban. A sztrájktörvény szűkítésével nem értünk egyet. Bizonyítja ezt, hogy például a makói kór­ház melletti demonstrációt az MSZP támogatásával megvá­lasztott polgármesterek szer­vezték. Ha a helyzettel elége­detlenek vagyunk, akkor az MSZP a tüntetők élére áll... Ebben az esetben a parlamenti és kormánytöbbségű MSZP nem önmaga ellen tüntet, hanem a bürokrácia ellen emeli föl szavát - reagált a pártve­zető-honatya egy közbevető újságírói kérdésre. A fej után egészen a talpáig meg kell» teremteni az érdekegyezetés rendszerét. A középszint kipipálása után jöhet a munkahelyi érdek­egyezetés. Ú. I. • Baja Békésben Tisza-program holtágakra Az előző kormány kihelyezett ülései és megyei kormányha­tározatai közül a bé­kési az egyik legsi­keresebb volt; sok eleme megvalósult, néhányat folytatni kell; ennek ellenére a kormány nem ezt az utat járja, megyei kormánylátogatások és kormányhatáro­zatok helyett külön területfejlesztési tör­vényt alkot - mondta pénteken Békéscsa­bán, a megyeházán Baja Ferenc környe­zetvédelmi és terü­letfejlesztési minisz­ter. Az újságírók ér­deklődésére fejtette ki, hogy az Alföld­fejlesztési program kifejezetten jó, ám igényei és a költ­ségvetési források nincsenek összhang­ban. Az Alföld érté­keinek a megóvására az egyik fő cél az elsivatagosodás megakadályozása, amihez á készülő Tisza- és Körös­program is segítsé­get nyújt - közölte a miniszter, hangsú­lyozva: különösen fontos a folyók holt­ágainak felújítása, hogy az Alföldön átfolyó víz egy ré­szét itt lehessen tar­tani. Privatizációs készülődés Az OTP Bank Rt. az elmúlt évet 939,9 milliárd forintos mérlegfőösszeggel zárta. Adó­zás előtti eredménye 9,9 mil­liárd forint, adózott eredménye mintegy 6,6 milliárd forint. A bank a bemutatóra szóló oszta­lékelsőbbségi részvényekre 12 százalékos osztalékot fizet, a törzsrészvényekre nem adnak osztalékot. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató az idei tervekről elmondta: jelentős változások történnek a bank tulajdonosi szerkezetében. Az állam kezében tartósan 25 százalék + 1 részvény marad a bank alaptőkéjéből, az ez évi privatizáció során széles tulaj­donosi kör kezébe kerül a pénzintézet. A jelenlegi állami tulajdon mintegy 20-25 száza­lékát külföldi intézményi be­fektetőknek ajánlják fel. Ezt követően az alaptőke 5 száza­lékát nyilvánosan hozzák for­galomba hazánkban, majd ez­után sor kerül a részvények tőzsdei bevezetésére. Mindez a bank péntek délelőtti éves ren­des közgyűlésén hangzott el. Csányi Sándort újraválasztot­ták elnök-vezérigazgatónak. es Átalakulnak a falugazdászok A Csongrád Megyei Agrár­kamara tegnapi sajtótájékoz­tatóján megtudhattuk, hogy a másfél éve létrehozott falu­gazdász hálózat nem vész el, csak július l-jével átalakul. A 30 körzet most már kamarai gazdajegyzőnek nevezett posztjára kiírt pályázatra ók is jelentkezhetnek, s ha nincs náluk jobb, akkor meg is nyer­hetik. A finanszírozásra orszá­gosan 300 millió forintot szán­nak, aminek az a szépség­hibája, hogy különböző okok­ból egyharmad részt lecsip­pentve, régies szóhasználattal „pántlikázni" kell. Az ágazat helyzetértékelése mellőzte az optimista fordu­latokat. A fagyos időjáráshoz hasonló piaci és pénzügyi vi­szonyok szorításából esetleg az törhet ki, aki exportra képes termelni. A kamara házatáján is akad bőven tennivaló, hisz' a 40 "ezer körüli, piacra termelő gazdálkodónak eddig csak tizede regisztráltatta magát a szervezetnél. A megoldást ab­ban látják, ha a törvény egy­értelművé tétele után a költ­ségvetéssel valamilyen módon kapcsolatba kerülő gazda auto­matikusan beléptetődik a szer­vezetbe. áJ {M^mba T I z emlékezet kegyetlen, és aki még nem felejtette el, / r I tudja, hogy nem sokkal a tavalyi parlamenti válasz­tások előtt, amikor már mindenkinek rég joggal elege volt Andrásfalvy Bertalanék csárdás kis kalapjából, klimax előtt álló pedagógusnők mint sóhajtoztak: „majd jön most már Fodor Gábor"... És máris ágyukban érezték az új oktatási törvényt. Hát most itt van nekik a Fodor, amire vártak, megkapták. A sápítozó érzelmi politizálás poshadt gyümölcse nem az ölükbe, hanem a fejünkre, mindnyájunk fejére hullott, s most csorog lefelé... Mindennek azonban előzménye is van. Terjedelmes történelmi elemzést közöl a Magyar Narancs május 18­ikai száma az SzDSz-ről. Az információit több független forrásból megerősödő tanulmánynak rögtön az elején azt olvassuk, hogy „1993. szeptember 11-én szombat délután öt órakor nyolc ember találkozott egy budai társasházban: Hack Péter, Magyar Bálint, Szent-lványi István, Dorn­bach Alajos, Vásárhelyi Miklós, Bauer Tamás, az akkor még Fidesz-tag Fodor Gábor és a házigazda, Tardos Már­ton. Háromnegyed évvel voltak a választások előtt, és leg­főbb ideje volt döntésre vinni azt az 1993januárja (Kuncze Gábor frakcióvezetővé választása) óta több-kevésbé nyíltan is létező kérdést, hogy ki legyen a párt miniszterelnök­jelöltje az 1994-es választásokon." Hogy van ez? Fodor Gábor? Aki akkor még nem is egyszerű tag, haem alelnök volt a Fideszben, részt vett a választási ellenfél SzDSz miniszterelnök-jelölő megbe­szélésén? Egy olyan megbeszélésen, amely annyira szűk­körű volt, hogy az SzDSz ügyvivői közül nem hívták meg Tölgyessy Pétert, Wekler Ferencet, Soós Károly Attilát, Mécs Imrét és Béki Gabriellát - mégpedig azért nem, mert nem tartották őket eléggé megbízhatóaknak. Ellenben Fodor Gábor, a rivális párt, a Fidesz alelnöke teljesen megbízható volt. Olyan tett ez, amilyenért a török basák nem is oly rég annyi arannyal jutalmazták a delikvenst, amennyi csak a bőrébe fért. Fodornak más jutalma lett, a bársonyszék, amelyben ott ül most is. j~ZJ bből azonban sokmindent megértünk visszamenőleg. LÓ Kilencvenben, a választások után ahányszor csak megkérdezték az MDF vezérkarát, miért nem szán kor­mányzati szerepet a Fidesznek, mindannyiszor azt felelték, hogy azért nem, mert túl erős benne az SzDSz befolyása. Mi volt ez akkor, megérzés? Vagy ennél több? A pártok er­re alkalmas emberei gyűjtögették az ellenfelekről és az ellenségről az adatokat, és az MDF csúcson Fodorról is voltak dokumentumok? Csak a Fidesz csúcsán nem tudtak Fodorról semmit? Ezt nem tudjuk meg. Magában az ügyben azonban nincs semmi csodálatos. Hisz arról se feledkezzünk el, hogy Antall Józief is pártja háta mögött kötött paktumot. És milyen érdekes, hogy ő is az SzDSz-szel... Ó, a Szadesz, a titkos szerető. Az asztalnál milyen sokan magázódnak vele, akik félórával hamarabb a másik szo­bában az ágyában henteregtek - „másképp", vagy hagyományosan, nem számít. u^u^L; • A másodfokon eljáró Fő­városi Bíróság pénteki hatá­rozata szerint a Független Kis­gazdapárt elnöke 1992. június 12-én a tévéműsorban elhang­zott nyilatkozatával nem való­sított meg bűncselekményt, mert magatartása nem volt alkalmas a köznyugalom meg­zavarására. Torgyán József azt állította a televíziós produk­cióban, hogy előző napon, azaz 1992. június 11-én a kormány tudtával - rendőri és katonai erők részvételével - fegyveres Torgyán nem rémhírterjesztő! A Fővárosi Bíróság - helybehagyva az elsőfokú ítéletet ­Torgyán Józsefet felmentette a rémhírterjesztés vádja alól. akció indult az FKGP Belgrád rakparti székháza ellen azzal a céllal, hogy - a párt belső hatalmi harcának álcázva - el­mozdítsák őt elnöki posztjáról. A bíróság határozatában utal az Alkotmánybíróságnak egy korábbi döntésére, amely ki­mondja, hogy a demokrácia egyik alapköve a vélemény­nyilvánítás szabadsága. Esze­rint a szabad véleménynyilvá­nításhoz való jog a véleményt annak érték- és igazságtartalma nélkül védi. Ez a szabadság olyan gondolatokat, informá­ciókat, elveket, véleményeket is megillet, amelyek sértőek, meghökkentőek, aggodalmat keltőek. A MOL gázmezői importot spórolnak Két új gázmezőt állít terme­lésbe június l-jével a MOL Rt. A másfél milliárd forintos befektetéssel járó beruházás eredményeképpen 770 millió köbméter földgáz kerül majd a felszínre, amely 15 milliárd forint többlet gázimportkölt­ségtől mentesíti a nemzetgaz­daságot. A MOL Rt. pénteki tájékoz­tatása szerint a beruházást többéves geológiai kutatás után kezdik meg. Az észak-békési Dévaványán, illetve a dél­békési Pusztaföldvár-Pusz­taszőlős-Tótkomlós-Végegyh áza térségben talált földgáz­mezőkön 1996-ban, illetve 1997-ben kezdődik meg a ter­melés. Összesen 17 gázkutat állítanak fel. A létesítmények üzemeltetése technológiailag zárt rendszerben történik. A hatóságok előzetes állásfog­lalása szerint a működtetés nem sért majd környezetvé­delmi érdekeket. KÉRDÉS • A megyei TIT ügyvezető igazgatójához „A minőségre szerveződtünk" • A TIT Csongrád megyei küldöttgyűlése tegnap tartotta ülését, ahol a jelenlevők el­döntötték, hogy a szervezet ezután Koch Sándor geoló­gusprofesszor nevét viseli. Az ülést megtisztelte a névadó fővárosban élő fia is. A név­választást követően dr. Sze­derkényi Tibor, a JATE tan­székvezető professzora be­szélt egykori nagy elődje, Koch Sándor munkásságáról, életútjáról. Az előadás után a jelenlevők új tisztségviselőket választottak, a megyei új el­nök dr. Dömötör János lett. Az elmúlt öt év eredményei­ről dr. Kanyó Zoltánná szá­molt be, akit a választók újra megerősítettek ügyvezető igazgatói státusában. Az im­már egyesületté vált szervezet munkájáról őt kérdeztük. • A TIT a múltban az is­meretterjesztés fellegvára volt, most, az üzleti vállal­kozások időszakában kon­kurenciát jelentenek-e a gomba módra szaporodó, hasonló profilú cégek? - A legnehezebb idősza­kon, úgy érzem, túl vagyunk. A rendszerváltozás után sokan kiváltak közülünk és az itt szerzett tapasztalataikkal és a mi ötleteinkkel a tarso­lyukban bt.-t, vagy kft.-t hoz­tak létre. Ma is tele van az újság az ilyen vállalkozások hirdetéseivel, nyelvtan­folyamokat, átképzési lehe­tőségeket kínálnak nagy pén­zekért. Eleinte az emberek be is dőltek ezeknek az ajánla­toknak, aztán sok helyen érte őket csalódás, mert kiderült, hogy a hirdetésben megígért feltételnek a felét sem tudták a cégek biztosítani. Mostanában azt tapasztaljuk, hogy a je­lentkezők visszajönnek hoz­zánk nyelvvizsgát tenni, vagy a munkanélküliség miatt átké­pezni magukat. A vállalko­zókkal kapcsolatban vannak jó tapasztalataink is, több céggel dolgozunk össze úgy, hogy ha valamelyikünknek nincs ki egy tanfolyami csoportja, akkor a jelentkezőket átadjuk egymásnak. Persze csak a színvonalas munkát végző vállalkozókkal fuzionálunk. • Ez azt jelenti, hogy a piac ezen a területen is elkezdett működni? - Igen, de idő kell, míg kiderül, hogy ki milyen minőséget kínál. Félő, hogy időközben a korrekt, a szín­vonalat megcélzó szervezetek elvéreznek. A kormány intéz­kedései, vagy nem intézke­dései a hiteltelenségnek adnak teret. Magyarországon bárki válthat kisvállalkozói enge­délyt, senki sem kérdezi, mi­lyen jogosítványa van, hogy a választott profilra céget alapít­son. Ha valaki ismeretteijesz­tés feladatkörére alapozza a vállalkozását, elég, ha elol­Dr. Kanyó Zoltánná vassa a szerény szórólapjain­kat, máris megkapja az új öt­letet. S mert több pénze van, mint nekünk, az „ellopott" témát három hasábon jelen­tetheti meg a keretes hirde­tésben. • Vagyis a TIT még min­dig a legszínvonalasabb ismeretterjesztő, de nincs elég pénze ahhoz, hogy a piacon jó esélyekkel in­dulhasson? - Meggyőződésem, hogy a TIT mögötti szürkeállomány egyedülálló az országban. Mi a minőségre szerveződtünk és most sem engedünk a szín­vonalból. Személyes kap­csolataink miatt hozzánk a legnevesebb professzorok is szerény tiszteletdíjért, vagy ingyen jönnek. De sajnos ez sem sokat segít a költségvetésünkön. Az or­szágos nagy kalapból, az önkormányzattól és a me­gyében működő városi szervezetektől összesen 3 millió forintot tudunk ösz­szekaparni. Az ebből szer­vezett tanfolyamainkból pedig 24 milliós bevételt csinálunk! Ezt az összeget a megye hat embere „ter­melte"! A kormány pedig, ahelyett, hogy támogatná a kultúrát, keményen meg­adóztat bennünket. Az el­múlt évben 4 millió adót fizettünk ki! Ettől függet­lenül tovább dolgozunk és hiszünk abban, hogy tud­juk tartani a színvonalat. Az országban tizenkilenc megyei szervezet van s ezek hálózatot képeznek, ez nagy erőt jelent. A tu­domány országos jelentő­ségű szaktekintélyei pedig ott állnak mögöttünk. Pacsika Emília

Next

/
Oldalképek
Tartalom