Délmagyarország, 1995. május (85. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-18 / 115. szám

CSÜTÖRTÖK, 1995. MÁJ. 18. • A szőregi romtemplom története Hová visz az Apátság utca? RIPORT 7 Az Alföld egyik leg­régebbi Árpád-kori em­léke Szőregen egy városi közpark területén talál­ható. Műemlék, de ke­rítés alig védi. A kör­nyezete is jobb sorsra érdemes; jobb lenne, ha Szent Fülöpön, a szőregi monostor egykori védő­szentjén kívül másra is számíthatna. Szőregen, egy szerény mel­lékutca végén az Alföld egyik legrégebbi Árpád-kori emléke húzódik meg. Az odavezető Apátság utca neve is jelzi: nem lehet messze az egykori sző­regi monostor helyétől. A közelben Szent István király idejében alapíthattak monos­tort, mégpedig a görög ke­resztény szertartású bazilita szerzetesek. Ezt később sánc­árokkal és erősített fallal vették körül. A monostor a tatárjárást átvészelve a kunok 1280-as lázadásakor pusztult el. Név szerint ismerjük két apátját: Jácint neve a tatárjárás előtti, Leontiusé pusztulás utáni korból maradt fenn. Utóbbi lehetett, aki a dúlás után újjá­építette a templomot. A hely­színen ma egy 13. század végi templom romja látható, azé a szőregi plébániatemplomé, amelynek építéséhez az apát­ság köveit használták. A század első évtizedében Reizner János múzeumigaz­gató és Tömörkény István, az író, a szegedi múzeum számára ásatásokat végzett Szőregen, a mai Apátság utca végében elterülő parkban. Ahogy ma is, csak egy három méteres, embermagasságúnál nagyobb téglarom biztatott, hogy a 11. század elején alapított hajdani szőregi monostor helyszíne lehet ez. Feltárásuk során egy középkori templom erődített falmaradványai nyomára buk­kantak. Előkerült egy fehér márványból faragott románkori oszlopfő is, amely azt mutatta, hogy a védőfalba a tatárjárás idején lerombolt hajdani mo­nostor (vagy más románkori épület) köveit is beépítették. Az akkori ásatás nem terjedt tovább. (Eredményeit lásd: Tömörkény István - A szőregi templomromok). Hetven év elteltével vált ismét alkalmassá a feltárás; 1976-ban az Apátság utca végében egy ház alapozásánál széles V alakú sáncárkot vág­tak át és mellette középkori építmények nyomai kerültek elő. A szegedi múzeum dr. Trogmayer Ottó vezetésével hitelesítő ásatást indított, és a felszínen látható rom mellett megtalálta az egyik korai templom alapozásának nyo­mait. A kistemplom (9x4.5 méter belméretű, patkós szen­télyű épület) valószínűleg a tatárjárás előtti szőregi plé­bánia templom lehetett, ame­lyet a XIII. század végi pusz­títás utáni újjáépítéskor gótikus hajóval bővítettek ki. Ez utóbbinak baloldali boltozat­része áll ma is. A lelet azonban nem adott választ arra a prob­lémára, hogy a századelőn talált faragott román stílusú oszlopfő sehogy sem tartoz­hatott az említett építési sza­kaszokhoz. Dr. Trogmayer Ottó ekkor azt feltételezte, hogy az első Árpád-házi ki­rályok idejéből származó szőregi monostornak másutt, de a közelében kell lennie, s a ma látható faltól kutatóárkot indított, amely hosszában az egész földnyelvet átszelte. Az újabb ásatás egy több mint 20 méter hosszú, 1 méteres fal­vastagságú nagy terem ala­pozásának nyomaira vezetett rá, amely a II. századi monos­tor nagy alapterületű terme lehetett. A lelet bebizonyítani látszik azt a feltevést, hogy a szőregi monostor (amelyet a Magyarország legnagyobb kolostorait felsoroló, királyi kősójavadalmat biztosító „beregi egyezmény" az ópusz­taszeri Szer monostorral együtt megemlít) megmaradt kö­veiből épült fel a ma romként látható templom. A szőregi apátság a tatáijárást átvészelve, a kunok 1280-as lázadásakor pusztult el. Dr. Trogmayer Ottó kutatása szerint a het­venes években meglelt nagy terem az apátság refrek­tóriuma (étkező terme) lehe­tett; az agyagpadlón több he­lyütt erős égésnyomokat ta­láltak. A teremhez csatlakozó ősi konyhát is elkezdték kiásni - ekkor azonban jól ismert fordulat következett be: elfogyott a pénz. A helyszínt azóta benőtte a fű, és a terület, amely régé­szetileg rendkívül értékes, csak itt-ott van bekerítve. A vala­mikori játszótér kellékei még itt-ott rozsdállnak. A temp­lomrom még szilárdan áll, mögötte a húsz éve folytatott ásatásokra már csak egy-egy fűbozontos falmaradvány meg egy sorozat kátyú emlékeztet. A hely egyszerű városi köz­parknak számít. Körül nem is nagyon lehet tudni, hogy meddig terjed a közterület és honnantól magán. Egyik ol­dalon nagy ház áll, a tulaj­donos szép pázsitot nevelt a templomromig; másikon ren­detlen lerakodótelep, egy-egy tartálykocsi, ládák, kitaposott föld. Tóth Csaba szőregi ön­kormányzati képviselő szerint ez utóbbi területet valaki már jó évek óta teljesen engedély nélkül használja. A képviselő úgy véli, egyszer majd láto­gathatóvá kellene tenni a kö­zépkori maradványok helyét. Pénz persze most sincs; idén meg kell elégedni annyival, hogy a városgondnokság ki­méreti és elkeríti az emlék­domb területét. Egy újabb régészeti ásatás is ígérne még érdekességet, mert a monostor feltételezett helyének teljes környezete még nincs feltárva. A megmaradt fák kellemessé teszik a helyet. ízléses em­lékhelyet és remek pihenő­helyet lehetne itt kialakítani. Panek Sándor • - • Tí;V-* .fim - •_'* f-,,, 3BR „ ' jtmef­­m -. "" .ígf j „5 ha már a nemzedékeknél és életkoroknál tartunk: a cirkusz világában az számít öregnek, akinek nincs már se kondija, se megjelenése. A kiöregedett artistákból, zsonglőrökből állatfelvezetők lesznek. De van olyan is, aki új, könnyebb számot tanul be, mondjuk, kutyákat idomít Az elmaradhatatlan bohócok • A hazai cirkuszművészet ma már messze nem örvend oly' nagy megbecsülésnek, mint egykoron. Ennek oka: a ván­dortársulatok sem műsoruk színvonalában, sem a közönség kényelmét szolgáló körülmé­nyekben nem felelnek meg a kor követelményeinek. Tavaly például egy „fapados" cirkusz szórakoztatta a nagyérdeműt Szegeden rozzant állataival és majd' százkilós ukrán láb­zsönglőrnőjével. Egy biztos: a társulat tagjait nem jegyezték a cirkusz csillagai között. A nemrégiben alakult Magyar Nemzeti Cirkusz (továbbiak­ban: MNC) viszont mind kül­csínben, mind belbecsben a régi szép időket idézi. Az MNC alapítója ós direktora Richter József Jászai Mári­ás Ezüstbohóc-díjas artista és hatvankét fős társulata hétfőn vert sátrat Szegeden, a Rókusi víztoronynál. A román mun­kásokból álló műszaki gárda röpke nyolc óra alatt állította fel a büfé-, az istálló-, valamint a 14 méter magas és 1500 sze­mélyes, minden igényt ki­elégítő cirkuszi sátrat. Amíg a férfiak a sátorlapokat, addig az asszonyok a mosott ruhákat teregették. Utóbbiak a mosást, csakúgy mint a főzést, nem hagyták másra. Szorgosan tüs­ténkedtek, tettek-vettek a lakókocsiban és körülötte. Tudni kell, hogy a fellépő művészek családjuk körében, a műszakiak és az állatápolók pedig az üzemi konyhának kikiáltott lakókocsiban étkez­nek. A mozgó otthonok egyéb­ként komfortosak: van gáz­palack, víz és villany. Rich­teréknél - ahol három gene­ráció él együtt - gyönyörű bőr ülőgarnitúra, tus, angolvécé, tévé és videó szolgálja a ké­Richter József direktor, kezében az Ezüstbohóc-díjjal Cirkusz a porondon dp'íK . A junior direktor, Richter Jocika. (Fotó: Révész Róbert) nyelmet. A Jászai Mari-díjas idomár, Donnert Károly és felesége például egy amerikai típusú, több mint 5 millió forint értékű lakókocsiban turnézik. Richter, Donnert ­ősi cirkuszdinasztiák. A di­rektor elmondta: családjának már 1820 környékén állandó, fából épült cirkusza volt a berlini Brandenburgi kapu előtt. Nagyapja az 1940-es években saját vándorcir­kuszával járta Magyarországot, mígnem államosították tár­sulatát. Őseinek legtöbbje egyébként artista volt, csakúgy mint jómaga és felesége, Karola, aki a híres német Reinz cirkuszdinasztia saija. A Richter gyermekek - Judit, Sebastian, Flórián, és a legkisebb, a román bohóc által csak junior direk­tornak titulált há­romesztendős Jo­cika - apjuk nyomdokain ha­ladnak. „Negyveu­oégy éves vagyok - közölte Richter József -, s már fel kellett volna hagynom az ar­tistáskodással. Az MNC miatt nem tettem. Jövőre vi­szont átadom a stafétabotot na­gyobbik fiamnak, Flóriánnak, aki ma szerintem Európa legjobb lovasakrobatája." Apropó, gyermekek. Kiderül, hogy a nagyobbak magántanulók, a kisebbek pedig ott járnak iskolába a turné ideje alatt, ahol éppen a cirkusz táborozik. S ha már a nemzedékeknél és életkoroknál tartunk: a cirkusz világában az számít öregnek, akinek nincs már se kondija, se megjelenése. A kiöregedett artistákból, zsonglőrökből, bohócokból általában állatfel­vezetők lesznek. De van olyan is, aki új, könnyebb számot tanul be, mondjuk kutyákat idomít. Egy dolog szóróit: a produkció magas színvonalú legyen, hiszen ezután kapja a gázsit. Az MNC-ban mindenki ke­ményen dolgozik. A fellépők jó pénzt kapnak, éppen ezért olyan betegséget, mint az influenza nem is ismernek. „Egy szám csak akkor marad ki a programból - mondta Reinz Karola ha annak előadója kezét vagy lábát törte vagy agyrázkódást szen­vedett." A gázsi, a román műszakiak fizetését ismerve (30 ezer forint, plusz koszt és kvártély), nem csekély. Az MNC állatai egyébként hihetetlen mennyiségű táp­lálékot fogyasztanak el na­ponta. A James Bond filmek „hősei", Roger Moore „part­nerei": Jubile, Diana é? Sandra, a három elefánt pél­dául naponta 150 kilogramm szénát, ugyanennyi lucernát és körülbelül 3-400 liter vizet vesz magához. A tizenegy tigris 70-80 kilogramm mar­ha-, illetve lóhúst, a kilenc ló pedig 110 kilogramm szénát és zabot nyámmog be naponta. Az MNC kedd esti pre­mierje remekül sikerült. Az előadást látva, bátran mond­hatom: ilyen és ehhez hasonló magas színvonalú cirkuszi műsort évek óta nem látott a szegedi közönség. Az MNC különben május 28-ig tar­tózkodik Szegeden. Szabó C. Sziláid • Gyerekek vetélkedője Versmondók Szegeden A nevezetes rom. (Fotó: Révész Róbert) A Tabán iskola színvonalas születésnapi rendezvényso­rozata, a Tabán-hét keretében rendezték meg a szegedi álta­lános iskolák felső tagozatos tanulóinak versmondó verse­nyét. Az élénk érdeklődéssel kísért, nagyon gondosan szer­vezett-rendezett, igen szép teljesítményeket felmutató vetélkedésen a következő eredmények születtek: Az 5-6. osztályosok között: 1. Pártos Katalin (Odessza II. Ált. Isk., felkészítő tanára: Annus Erzsébet) és Albert Bálint (Koloszvári Téri Ált. Isk., fk. t.: Hrubiné S. Edit). 2. Csaba Zsófia (Odessza II. Ált. Isk., fk. t.: Annus Erzsébet), 3. Koczor Kristóf (Tanárképző I. Gyak., fk. t.: dr. Berkes Mik­lósné), 4. Sípos Adrienn (Ta­nárképző 1. Gyak., fk. t.: dr. Berkes Miklósné). Különdíj: Grünwald Katalin (Fő Fasori Ált. Isk.). 7-8. osztályosok: 1. Varga Nóra (Tabán Isk., fk. t.: Zs. Selytes Györgyi), 2. Vass László (Rókus II., fk. t.: Bíró Julianna), 3. Korom Eszter (Hunyadi Ált. Isk., fk. t.: Csizmadia Judit) és Csipai Brigitta (Rókus II., tk. t.: Bíró Julianna), 4. Fodor Tímea (Tarján IV., fk. t.: Bárdos Károlyné). Különdíj: Varga Diana (Arany J. Isk., fk. t.: Kónya Lászlóné). _ QUICK SCHUH O CV^ Cipőbolt / Szeged, Nagy J. u.l. Csak 3 napig! (1995. május 18-21-ig) Minden vászonbakancs 40%-os árengedménnyel kapható

Next

/
Oldalképek
Tartalom