Délmagyarország, 1995. május (85. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-17 / 114. szám

SZERDA, 1995.MÁJ. 17. GAZDASÁGI MELLÉKLET III. f a távközlési világnap JXtémája felhívja a figyelmet arra a fontos szerepre, amelyet a távközlés játszhat az emberi környezet minőségének megőrzésében és javításában - nemcsak a természeti környezet tekintetében. hanem társadalmi és kulturális környezetünk tekintetében is - írja Pekka Tarjanne, a Nemzetközi Távközlési Unió főtitkára. Ma az emberiség a gazdasági és társadalmi fejlődésben új lépést tesz eíőre - az átfogó információ gazdaság és társadalom felé. A most kezdődő információs korban egyre növekvő számú munkahely kívánja meg az információs termékek és szolgáltatások létrehozását, termelését és elosztását. Az emberi és a mesterséges intelligencia lesz gazdaságunk alapja. A hálózatok alkotják majd a modellt az új társadalmi struktúrák számára. És a különböző kulturális hagyományok egyre növekvő kölcsönhatása remélhetően fokozatosan elmélyíti majd megértésünket, növeli toleranciánkat és szélesíti perspektíváinkat. Az ipari társadalomból az információs gazdaság ba való átmenet természetesen jó hír azok számára, akiknek fontos a természeti környezet. Azokkal az iparágakkal szemben, amelyek az ipari korszakban uralták a világot, az .információs iparágak" környezetbarát iparágak. Az állítások szerint ezek az iparágak a földön található négy legnagyobb mennyiségben rendelkezésre álló, legkevésbé költséges és a legjobban elterjedt elemen alapulnak - a szilikonon, a mikroelektronikai készülékek gyártásához használt anyagon: fényés levegőhullámokon, a jó kommunikációs médián és az emberi agy teljesítményén, etmely az információs kor legfőbb energiaforrása. Ebből a szemszögből nézve az információs gazdaság alapvetőén a bőség gazdasága. „Az információs munka" szintén jobban környezetbarát, mint az ipari munka. Sok fejlett országban - ahol a munka99 Méregből lettem vállalkozó 99 Telefónia erőnek több mint a fele az „információgazdaságbem" dolgozik — a fejlett kommunikációs szolgáltatások felhasználása a munkatársakkal való kommunikációra, akár otthonról, akár világszerte, vonzó alternatívát jelent már a napi ingázással vagy az üzleti utakkal szemben. A fejlődő országokban a távközlés beépülése a vidéki fejlesztési programokba lehetővé teszi az emberek számára, hogy szülőfalujukban maradjanak ahelyett, hogy a már túlzsúfolt városokba költöznének. Az újfajta iparágak és munkahelyek teremtése mellett az „információ technológia " elősegíti majd, hogy a hagyományos gazdasági tevékenységek jobban alkalmazkodjanak a környezethez. J — Szegeden, a Vedres István Építőipari Szakközépiskolában végeztem 1974ben, érettségi utána a Magas- és Mélyépítő Vállalatnál helyezkedtem el, művezető-helyettesként. Negyvenéves szakemberektől lestem el a szakmát, volt úgy, hogy ötvenen dolgoztak a kezem alatt, de előfordult, hogy csak ketten kellettek egy fürdőszoba vagy WC átalakításához. 1986 januárjáig voltam művezető, majd a felajánlott építésvezetői állást hagytam ott. Tulajdonképpen nem egyik pillanatról a másikra jöttem el, egy évig érett bennem ez a gondolat. — Akkoriban még nem fenyegetett annyira a munkanélküliség, de 12 évet már sajnálni is lehet. — Valóban, miután ez volt az egyetlen munkahelyem, először azt hittem, éhen fogok halni. Akkoriban csíráztak a géemkák, heten alakítottunk egyet, és ott dolgoztam 1989-ig. Megéltünk annyira, mint a vállalatnál, úgy hívtak bennünket, hogy Tisza Építő- és Kivitelező Gmk. Sokat dolgoztunk az egyetemeken, a SZOTE-n és a JATE-n. A géemká megszűnése után önálló ipart váltottam, de ez csak egy évig tartott, miután a kereskedéshez vissza kellett adni az iparigazolványt. Kilencvenben tulajdonképpen mérgemben lettem vállalkozó. — Valami ellen? Az ritkán vezet eredményre. — Az egyik munkám során „meg akartak vezetni" az anyaggal. A Vízműveknél, a Kátay utcában elválalTúri János: meg akartak vezetni. (Fotó: Gyenes Kálmán) Már gyermekkoromban is tfizéptelep volt a Bécsi körút 36. szám alatt, ma is emlékszem a szénnel, fával megrakott, nehéz muraközi lovakkal húzott kocsikra, amint kifordultak a kapun. Akkoriban állami volt az építőanyag-kereskedelem, a hiánygazdálkodás minden átkával, a csúszópénzzel, a protekcióval, a várakozással. Azután egy időre bezárt a telep, két ember magasságú dudva nőtte be a terűlet nagy részét. A közelmúltban újra kinyitott, tulajdonosa Túri János vállalkozó, építőanyag-kereskedő. tam egy nagyobb volumenű bádogos munkát. Az árajánlat elkészítése előtt megkérdeztem a kereskedőt, menynyibe kerül egy négyzetméter alulemez, majd benyújtottam a kalkulációt, s meg is kaptam a munkát. Egy hét múlva megyek a lemezért, még alig fogyott a stószból néhány, mikor kiderült: megdrágult. Annyira, hogy ingyen dolgozhattam volna, az áremelés ugyanis minden hasznot elvitt. Alaposan körbementem, majd végül az eredeti árajánlat hetven százalékán sikerült beszereznem a lemezt. Ekkor láttam meg, hogy a monopolhelyzetben levő állami vállalat mekkora haszonkulcscsal dolgozik. Előre bocsátom, azóta azt a kereskedést sikerült becsukatnom, de ennek az volt az ára, hogy évekig minimál haszonkulccsal dolgoztunk. A Vízművek munkája elkészült, fogtam is rajta. Ez azonban nem változtatott a dolgon, miszerint 1990-ben a Kálvária sugárúton megnyitottam egy építőanyag- és színesfém-kereskedést. Olyan kis udvarral, hogy nyolcszor is kellett tolatni egy autónak, mire megfordulhatott. Árultam téglát is, de inkább a bádogosokat szolgáltam ki. A kivitelezést nem hagytam abba, most is vannak bádogosaim, sőt tanulókkal is foglalkozunk. — Hány profi bádogos van ma Szegeden. - Tíz-húsz között lehet a számuk. Persze nálam az a profi, aki ezer négyzetméter rezet feltesz a dómra. Szóval, a bádogosok kiszolgálására ott maradt a Kálvária, ezt a Bécsi körúti telepet tavaly nyáron vásároltam. Egy erdőt találtam itt, amit először ki kellett irtani. Fél évet dolgoztunk, hogy így nézzen ki a telep, mint most. A Terranovának vagyok a megyei képviselője, a megyében rajtam keresztül szerzi be mindenki, kivéve a nyakasok. — Nyakasok? - Akik elmennek a központba, és drágábban kapják, mintha nálam vennék. Márkakereskedője vagyok még a csarnokrendszerek fedésében jó nevű LINDAB-nak, árulok fát asztalosoknak és ácsoknak egyaránt, van itt cement, mész, tégla, térburkolat. Mintha egy kicsit elfogyott volna az emberek pénze, illetve a nagyon olcsót és a nagyon drágát keresik inkább. Kovács András I „Keményedik" a tébé 9 Ki, minek számít? 9Mindent emelnek 9Mlnimum 5670 forint Társadalombiztosítás: jogszabályi változások Az ösztöndíjban, illetve szakmunkásbérben részesülő szakmunkástanulók tartoznak csak a biztosítottak körébe. Az utánuk fizetendő járulék öszszege nem változott, azaz havi 450 Ft. Ezen időponttól a fenti körbe nem tartozó szakmunkástanulók után járulékot fizetni nem kell, biztosításukat azonban 1995. 03. 31-étól meg kell szüntetni. A jövőben az ösztöndíjban nem részesülő szakmunkástanuló részére keresőképtelensége esetén táppénz sem jár. A közhasznú társaságok a társadalombiztosítási jogszabály életbe lépésétől fogva a társas vállalkozások körébe tartoznak. Biztosítottak az önálló bírósági végrehajtók is. Szűkült a járulékmentesen adott juttatások köre. így a biztosított részére adott tárgyjutalom, ajándéktárgy, illetve üdüléshez adott munkáltatói hozzájárulás, továbbá a munkáltató által viselt magánszemély részére kötött élet-, nyugdíj-, balesetbiztosítás után 44 százalékos társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. A munkavállalót azonban e juttatások után járulékfizetési kötelezettség nem terheli. Aki egyidejűleg több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, csak a főfoglalkozású jogviszonya után köteles fizetni 6 százalék nyugdíjbiztosítási és 4 százalék egészségbiztosítási járulékot amennyiben főfoglalkozásban a heti 36 órát ledolgozza. Második jogviszonyában csak a munkáltatónak kell járulékot fizetnie, azonban 1995. április l-jét követő keresőképtelensége esetén táppénzre nem lesz jogosult. Az öregségi, rokkantsági, illetve baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy, aki nyugdíjának folyósítása mellett dolgozik, 1995. április 1-jétől nem fizet 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot. Ezért 1995. március Mint minden évben, idén Is változások történtek a társadalombiztosításról szóló Jogszabályokban. A módosítások az alapelveket nem érintették, ugyanakkor az 1995. április l-Jétól érvényben lévő Jogszabályok néhány kérdésben lényeges változásokat hoztak. A teljesség Igénye nélkül tekintjük most át a leglényegesebbeket. 31-ét követően kezdődő keresőképtelensége esetén táppénzt sem igényelhet. A munkaviszont létesítő nyugdíjas munkavállaló részére azonban a betegszabadság továbbra is jár. A saját jogú nyugellátás mellett egyéni vállalkozói tevékenységet folytatóknak továbbra is kell az előző évi (1994. évi) adóköteles jövedelmük egy hónapra jutó összege után 10 százalékos baleseti járulékot fizetniük. Mentesülnek azonban a járulékfizetés alól, ha igazoltan keresőképtelen állományban vannak. Az egyéni vállalkozók járulékalapja 1995. április l-jétől 10 500 Ft-ra emelkedett. A főfoglalkozású vállalkozó minimálisan fizetendő havi járulék összege 3402 Et-ról 5670 Ft-ra nőtt. Megszűnt ebben az évben kezdő egyéni vállalkozók előlegfizetése. Ezért az 1995. január—március hónap között befizetett járulékuk véglegesnek számít. Azonban a minimális járulék összege esetükben is havi 5670 Ft-ra módosult. Szűkült a kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozók köre. Április l-jétől nem tekinthető kiegészítő egyéni vállalkozónak az a személy, aki egyidejűleg gazdasági társaság (bt., kft.) tagjaként járulékfizetésre kötelezett. Ebben az esetben mindkét helyen főfoglalkozásúnak tekintendő. Ezzel együtt keresőképességük esetén mindkét jogviszonyuk alapján jogosultak táppénzre. Szigorodtak az egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói igazolvány megvonásának szabályai is. A jövőben nemcsak járuléktartozásuk, hanem bejelentési, járulékbevallási kötelezettségük elmulasztása esetén is megvonható az engedéíy. Társas vállalkozások kiegészítő tevékenységű tagjai után továbbra is a személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem után kell fizetni 10 százalékos baleseti járulékot. Azonban esetükben is érvénybe lép a minimális járulékfizetés, melynek havi összege 1050 Ft. A társasági adó hatálya alá tartozó egyéni és társas vállalkozásoknak továbbra sem kell fizetniük járulékot az adózott eredményből származó jövedelmük után. Bevallásukat a MEP részére is 1995. május 31-éig meg kell tenniük. Kedvező változást jelent a segítő családtagok után magasabb járulékfizetési lehetőség bevezetése. Kérelem alapján engedélyezni lehet a jelenleginél (10 500 Ft) magasabb összegű járulékfizetést abban az esetben, ha a nő 45., a férfi az 50. életévet még nem töltötte be. Természetesen az ellátások is a megfelelő várományi idő után magasabb összeg után járnak. 1995. április l-jétől a társadalombiztosítási tartozások esetében is naptári naponként számítják fel a késedelmi pótlékot, melynek mértéke 0,13 százalék. A jövőben a társadalombiztosítási szervek is kötelesek a fentivel azonos mértékű kamatot fizetni a biztosított részére, ha az államigazgatási eljárás szerinti 30 napos igényelbírálást követő 15 napon belül az ellátást nem folyósítják. A kamatot a fent említett határidő lejártát követően kell felszámítani. Bővült és szigorodott a bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség. A munkáltatók — ideértve az egyéni vállalkozókat, a társas vállalkozókat is — kötelezhetők a nyilvántartások vezetésére, illetve adatok bejelentésére. Pl.: kötelező bejelentei az adószámot, KSH-számot, valamennyi bankszámlaszámot és minden nemű változást, mely a tevékenységhez kötődik. így telephely-, lakcímváltozást, vállalkozó esetében munkaviszony létesítését, megszűnését, adóköteles jövedelmét stb. Bejelentési kötelezettségük van az általuk foglalkoztatott személyek és eltartott hozzátartozóik esetében is, mely nemcsak a járulék bevallására irányulhat, hane'm az egészségügyi szolgáltatást igazoló társadalombiztosítási igazolvány igénylésére is. Ezen bejelentések határideje a tárgyhónapot követő hónap 10. napja. Kötelesek a munkáltatók — így az egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok is — áz általuk foglalkoztatott biztosítottakról nyilvántartást vezetni, melynek tartalmaznia kell az alkalmazott adatain kívül a munkába lépés, illetve megsztűnés napját, az alkalmazás minőségét (pl. munkaviszony, megbízási jogviszony stb.). Ezt a nyilvántartást a munkába lépése napján, a munkavégzés megkezdése előtt fel kell fektetni. A társadalombiztosítási szerv felhívására a társadalombiztosítási ellátások megállapításához szükséges adatokat 15 napon belül teljesíteni kell. Emelkedett a mulasztás esetén kiróható rendbírság összege is, amely a 100 000 Ft-ot is elérheti.