Délmagyarország, 1995. május (85. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-15 / 112. szám

6 HAZAI TÜKÖR DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1995. MÁJ. 15. Az opera szerzője: Huszár Lajos. Címe: A csend. Balázs Béla meséjéből Darvasi László szövegkönyvére készül, a Szegedi Nemzeti Színház felkérésére. Terjedelme: 2 i felvonás. Hat főszerepet tartalmaz. Bemutatója előreláthatólag 1996 áprilisában lesz. • Új opera készül Szegeden • Idén tavasszal volt húsz éve, hogy bemutatták Vántus István Aranykoporsó című operáját. Vántus István önnek tanára volt, és ön tudtommal hangrendszer-elméletével is foglalkozott. Operájában felhasználja-e ezt a rendszert? - Vántus magyarázatai, eszmefuttatásai nyomán konstruáltam hangrendszertáblázatot, melyről a majd talán megjelenő Vántus-emlékkönyvben bővebben is beszélek. A táblázat sokat segít a hangok, harmóniák megválasztásában. sokszor ötleteket is meritek belőle. Meg kell azonban mondanom, hogy nem az egész műben és nem ortodox módon használom. A végső döntést mindig a fülem, a hallás kontrollja mondja ki. • Első operája. Mi indította arra, hogy nekifogjon, és miért épp egy Balázs Bélameséből? - Az operaműfaj iránt mély vonzalmat érzek. Már zeneiskolás koromban is dalokat, áriákat hallgattam és kísértem. Középiskolás éveimben, mondhatom, extázisba hoztak Vaszy Viktor felejthetetlen operaelőadásai. Később a budapesti operaháznak is rajongó látogatója voltam. A másik vonzás Balázs Béla meséjéből sugárzott rám. Soha nem találkoztam még irodalmi témával, amely nemcsak hogy alkalmas opera írására, de lelkileg, az azonosulás szintjén is ennyire telibe talált volna. Hisz az opera Pétere én is vagyok: magányával, kapcsolatteremtő próbálkozásaival, kudarcaival, a végtelen iránti vágyával. Meg kell írnom ezt az operát! • Szeretném, ha műve zenei stílusáról beszélne. Hogyan párosltja a stílus elemeit a cselekménnyel? - Ebben a műben is azt az összetett stílust használom, amelyet előző műveimben. Szintézist próbálok létrehozni a romantika és századunk modernizmusának bizonyos jegyei között. Mivel egy opera hosszú zenetömeg - jelen esetben majdnem két órás - nyilván nagyobb stíluskülönbségek engedhetők meg benne, mint egy rövid műben, sőt ezeket a különbségeket a cselekmény sokféle karaktere is igényli. Bejárom az utat a hármashangzatos tonalitástól az atonalitásig, és ezt a két rendszert minden erőmmel igyekszem egy komplex világ összefüggő réHuszár Lajos Erkel-díjas zeneszerző operát komponál Az elérhetetlen és a védtelen lírája Nem is tudom már, hol akadt el ez az interjú valami zenész és nem-zenész között szavakkal nehezen magyarázható fogalmon, amikor Huszár Lajos felkiáltott, hogy az abszolút igazságot úgysem szavakban mondja el. Noha ezt már tudtam, meglepett, hogy Huszár Lajos készülő operájával abszolút igazságot akar elmondani, most, amikorra pedig a művek úgy elvesztették határukat, hogy már-már nemcsak saját születésük történetét tartalmazzák, de önmaguk kritikáját is. Huszár Lajos iróniától mentes, tisztán és intuitívan lírai operáról is beszélt még, mire én csak kötöttem az ebet a karóhoz, hogy mit szól ehhez a közönség: az irónia, de legalábbis valamicske kételkedés a művészi kifejezésmód meghatározójává lett mostanra. Lehet, hogy ezután is kerestem volna még érveket, ügyetlenül, ha Huszár Lajos el nem csendesedik, és nem mondja, félig-meddig saját magának is, hogy ő nem tehet mást, ilyen az ő világa, és remélnie kell, hogy az opera majd rásugároz a közönségre. szeivé tenni. Tonálisabb stílusban mozognak azok a szereplők, amelyek egyszerűbb lelki alkatúak, amelyek valami abszolút bizonyosságot képviselnek, vagy vívódásaik után kerülnek közel a bizonyossághoz, megbékéléshez, a halálhoz. Tonális Péter és Ilona beteljesülő szerelmének zenei nyelve is. Atonálissá válik viszont a zene a válság, a félelem, a bizonytalanság, a misztikum közegében. • Magyar versek zenésltésekor tapasztalható, hogy a szöveg hangsúlyai és a zene nyomatékai nem esnek egybe. Ön mennyire igyekszik a próza lejtéséhez igazítani a zenéjét? - Minden igyekezetemmel azon vagyojc, hogy a magyar nyelv prozódiájának hullámzását követni tudja a zene. Darvasi László szövege, amelyre az operát írom - próza; szép tiszta lírai próza. Mivel lejtése és emelkedése nem szimmetrikus, mint egy versé, az általam írt dallamok sem periodizálóak. Talán prózai zenének nevezném őket. ellentétben azokkal a versszerű, szimmetrikus, periodizáló zenei formákkal, amelyeket Kodály vagy Bárdos alkalmazott a magyar nyelvre. • Tudom, hogy tiszta, iróniátlan líraiságú szövegre vágyott, mert ilyen zenét akar írni. Mit gondol, a mai művészi kifejezésmód elképzelhető-e áttételesség és irónia nélkül? - Lírai-meditatív alkat vagyok, ezért szükségképpen hiszek a tiszta líraiságban. Talán eddig is azért vártaai az operakomponálással, mert a véletlen nem hozott elém annyira rám szabott, annyira töményen lírai anyagot, mint amilyen Balázs Béla meséje. Mivel lírai-szimbolista meséről van szó, úgy érzem, megengedhető a tiszta líraiság, megengedhető az irónia hiánya. Tudom, hogy az irónia lehet mély, bölcs és igaz is, nekem azonban személy szerint nem hiányzik, mert az ember belső, lelki lényegét inkább a líra területén tudom megfogalmazni. Az irónia inkább intellektuális jelenség, míg a líra inkább intuitív - nekem az utóbbi a testhezállóbb. Mégis jut szerep az iróniának is művemben: a gyári munkások jelenete bővelkedik benne. • Mennyire tartja realista vagy nem realista műfajnak az operát? - Az opera nem realista műfaj, amennyiben egy történetet zenei közegben, zenei tehát jelentősen lassabb folyású — időben, énekelve előadni eleve irreális. Ha azonban elfogadjuk a műfaj „játékszabályát", feltárul egy másik realitás lehetősége: a lélek mélyén lejátszódó drámák belső realitása, a szimbólumok, szertartások, titkok, vágyak, vallomások realitása. Ez utóbbiak világa érzésem szerint sokkal közelebb van a zene ős-természetéhez, mint bármilyen „külső" realizmus. • Egyre csak az intuíciót, a belső történéseket hangsúlyozza. No és az intellektus? - Azért hangsúlyozom az intuíciót, mert ezt tartom a fontosabbnak. Az intellektus önmagában csak rossz zenét képes produkálni. Az én munkámban - hitem szerint - az intuíció és az intellektuális kontroll teljesen áthatja egymást. Kiegészítik, korrigálják egymást, felváltva ragadják magukhoz a kezdeményezést. Kölcsönhatásuk természete igazából előttem is titok. Panek Sándor . .Az opera cselekményére. SZXOri nek mozgatója a Csend Tündére, a végtelenbe vonzó vágyakozásnak, a mindenen túli transzcendens életcélnak a szimbóluma. A Tündér a földön jártában meglátja és megszereti Pétert, és csillapíthatatlan, de öntudatlan vágyat ültet lelkébe. Péter azonban csak azután fogadhatja el a Tündér hívását, miután átélte három alapvető emberi kapcsolat (anya-gyerek kapcsolat, barátság, szerelem) élményéi és csalódását. Svejkológusok Szegeden. (Fotó: Schmidt Andrea) Különös csapat érkezett a városba szombaton: a Magyar Svejkológiai Társaság tagjai, negyvenes budapesti értelmiségiek, építészek, ügyvédek, feleségek, gyerekek. A kisbuszuk lerobbant a Széchenyi téren, a bíróság épülete előtt, így aztán gyalogtúrán vettek részt: ez volt a szegedi „svejki ötvenes". Ha már Dél-Csehországban kiment a divatból... Svejkológia a borítékban Az 1976-ban „hivatalosan", egy pesti sörözőben megalakult Társaság, az egyetemre együtt járt barátok köre ugyanis évekig résztvett a Csehországban nemzeti népünnepélynek számító gyalogtúrákon, amelyeket minden év áprilisában rendeztek meg. Az 50 kilométeres dél-csehországi bolyongás-kirándulás olyasmi volt, mint a hazai Csillag-túra: a „Svejki ötvenes" - így nevezték - mindig több ezer embert vonzott. Nem annyira a túrázóknak járó jelvény miatt, mint inkább ki-ki a maga Svejk-tisztelete okán. meg a szórakozás, testmozgás, sörözés végett. Bejárták a vidéket, ahol egykor a katonaszökevény-gyanús egyén, bizonyos Svejk bolyongott, s be-bevitte a világ leghülyébb csendőrőrmestere az őrsre... A magyar fiatalok - akiket mindig óriási ováció fogadott a cseh túrákon, végtére ők tették nemzetközivé - úgy 1980 táján szoktatták le magukat a csehországi „Svejki ötvenesen" való részvételről, merthogy eljött a családalapítás ideje. De a derék katona iránti tiszteletük azóta sem hagyott alább. Megnéznek például minden színházi Svejk-előadást. Ezért is jöttek Szegedre, no meg a „Libás nő" egykori helyén szobrozó reklám-Svejk megtekintése végett. Szívesen besorolnák ezt is a relikviáik közé, de félő, nem fog beférni. A Társaság elnöke, Váradi László eredetileg egy mozgó kiállításon szerette volna bemutatni a borítékban őrzött ereklyéket, ám a kisbusz nem mozdult, így csak kézből tekinthettük meg a monarchia bakái által fényezett Ferenc Jóska-gombot, az egyik svejkológus által rajzolt, az utolsó túrájukon a kölcsönzőből vett K. und K. bakasapkákon sapkarózsaként funkcionáló emblémát, melynek Svejkje nagyon hasonlított a szegedire. Eredeti cseh söralátéteket is tartalmazott a relikvia-boríték és egy túrapecsétet, amelyet nem valami alantas céllal, csak azért tulajdonítottak el, mert Közép-Európában nem képzelhető el semmilyen társaság - pecsét nélkül. Elnök nélkül. Főtitkár és ügyvivők nélkül. Ez mind van a Magyar Svejkológiai Társaságban, ilyen módon a nyilvántartott tagok mind funkcionáriusok egyben... Az idén újra részt akartak venni a dél-csehországi túrán, mondván, nagyok a gyerekek, ők is tudják meg végre, miféle értelmes dolgok vannak az életben. De a túrákat már nem rendezik meg. mint ahogy semmi olyasmit, ami a múlt renszerben volt... Ez is egy közép-európai dolog - mondták a pesti magyar svejkológgsok, és eljöttek Szegedre. S. E. Májusi csempe- és padlólapvásár a Csempediszkontnal Egyes padlólapok, falicsempék kiárusítása nagy engedménnyel Ízelítőül: Falicsempe Pireo Beige 20x25 Cannes Grey 20x25 Jerba Pergamon 25x33,3 Padlólap Ifaca Beige 33.3x33,3 So 2121 20x20 So 3132 31,6x31,6 Amerikai PVC-padló (3,65 m széles) 1590 EFttv helyett 1390 helyett 1450 Ffm? helyett 449WÚ*' helyett helyett 1390 RV helyett 1290 FFmJ 1120 Ffrht5 1090 Ftfn1 1250 Ffin5 640 FMnJ 1190 FFm2 99W*m' helyett 850 FFm' Üzletünkben még kaphatók mosdók, WC, kádak ÍME, RÉSZLETES PROGRAM MELYRE MINDEN ÉRDEKLŐDŐT SZERETETTEL VÁRUNK! TAMOGATOK: DM KFT. MA|US 18., csütörtök: A SZEGEDI NEMZETKÖZI VÁSÁR TERÜLETIN, SZEGED, MARS TÉR 10.00: Megnyitó. Közönségnap. Belépés dijtalalan, 200 Ft-ért borkóstoló (egy és a borünnep emblémájával díszített pohár váltható. 14.00: Tájékoztatás és tanácsadás termelőknek A ROYAL SZÁLLÓBAN (SZEGED, KELEMEN U.) 11.00: Fórum. 12.00: Ebéddel egybekötött gasztronómiai bemutató. Közben: a pohámokverseny döntője. MÁJUS 19., péntek A SZEGEDI NEMZETKÖZI VÁSÁR TERÜLETÉN, SZEGED, MARS TÉR 10.00: Közönségnap 11.00: Előadások a szőlészetről, borászatról. 13.00: Buszkirándulás Pusztamérgesre, pincelátogatás, borkóstoló. Jelentkezés a vásárigazgatóságon. 19.00: HARANGOZÓ TERI ÉS KÖRMENDI PÉTER estje 14.00: Tájékoztatás és tanácsadás termelőknek. PUSZTAMÉRGES: 8.30-13.00: Az alföldi és a kiállított borok versenye, zsűrizés 14.00-16.00: Pincelátogatás az érdeklődőknek a Berla KFt. pincéjében. A látogatás borkóstolóval együtt 200 Ft/fő. 16.30: A versenyeztetett borok értékelése a helyi kultúrházban. 17.00: Kulturális műsor 18.00: Vacsora (házi pogácsa, marhapörkölt, bor. kávé) 600 Ft/ fő. Utána zene, tánc. MÁjUS 20., szombat A SZEGEDI NEMZETKÖZI VÁSÁR TERÜLETÉN, SZEGED, MARS TÉR 10.00-11.30: A megyei borverseny eredményhirdetése 12.00: Közönségnap. Délután cigányzene, citerazenekar, sándorfalvi népi zenekar történetéről. 14.00: Tájékoztatás és tanácsadás termelőknek. 14.00: KOÓS JÁNOS ÉS DÉKÁNY SAROLTA műsora. 15.00: Borárverés és borbemutató a Botond étteremben. Szeged, Bérkert u. 129. Telefon: 431-211/127,06-30-438-343