Délmagyarország, 1995. május (85. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-02 / 101. szám

KEDD, 1995. MÁJ. 2. • Horn Gyula nyilatkozata a Nap-Keltében A rideg valóság: Magyarország kiszolgáltatott BELÜGYEINK 3 Szűk a kormányzat és az Érdekegyeztető Tanács mozgástere a március 12-én elhatározott intézkedésekkel kapcsolatban - jelentette ki Horn Gyula miniszterelnök interjújában, amelyet a Nap-Kelte című tvműsor hétfőn sugárzott. A kormányfő május elseje kapcsán beszélt a megszorító intézkedésekről és arról, hogy a kabinet csak bizonyos határokon belül adhat engedményeket az MSZOSZ követeléseinek. Horn szerint a szakszervezetek bizonyos javaslatait figyelembe lehet venni, ám a kormányzat nem engedhet elveiből, például a rászorultság érvényesítésével kapcsolatban. Hangsúlyozta: a Bokros-csomag intézkedéseivel 170 milliárd forintot mindenképpen meg kell takarítani az államkassza számára. A miniszterelnök megfogalmazása szerint a kritikák ellenére a kabinet a gazdasági növekedés mellett kötelezte el magát, de ez csak úgy valósítható meg, ha a pénzügyi helyzetet stabilizálják és az egyensúlyt helyreállítják. Horn Gyula azt is megjegyezte, hogy bár az előző kabinetnek - a Nemzetközi Valutaalapnak tett ígérete szerint - végre kellett volna hajtania számos megszorító intézkedést, de ezt inkább a következő kormányzatra hárította. Azt is elmondta, hogy míg a korábbi kormánypártok a mostani hatalmat ostorozzák, a jelenlegi kabinet kénytelen az örökölt adósságokat, így például a bankkonszolidációból származó 47 milliárd forintos veszteségek fedezetét előteremteni. A miniszterelnök nyilatkozatában leszögezte: a gazdasági stabilizáció többek között azért is szükséges, mert a kormányzat csak így tud felvenni további 2-2,5 milliárd dolláros hitelt a nemzetközi pénzvilágtól, a telefonhálózat, az utak, az ingatlannyilvántartás fejlesztésére, korszerűsítésére. A kormányfő kiemelte: be kell végre látni, hogy minden további nagyobb, komoly átalakulás a nemzetközi pénzvilágtól is függ. S a rideg valóság az, hogy minden ország és jórészt Magyarország is ki van szolgáltatva nekik. Véleménye szerint egyébként nincsen baloldali, jobboldali, illetve liberális válasz a helyzet javítására, mert erre csak a realitások figyelembevételével lehet fele- • letet adni. Az újabb energia-áremelések hírével kapcsolatban - kérdésre válaszolva - Horn leszögezte: a kormány legutóbbi ülésén mindenkinek nyomatékosan felhívta a figyelmét, hogy senkinek sincs joga az energia árának újbóli emeléséről beszélni, amikor nincs ilyen kabinetdöntés, sem pedig konkrét javaslat. Sajnálatosnak vélte a miniszterelnök két korábbi kormánytag (Békési László, Kovács Pál) napokban elhangzott bíráló nyilatkozatait, és Békési azon kijelentését, hogy hiba volt a szakszervezetekkel szövetségre lépni. Mint elmondta, ugyanis Békési korábban sohasem kritizálta ezt a lépést, sót mindig a szakszervezetekkel való együttműködés mellett kardoskodott. • Fiatal Demokraták Szövetsége -Magyar Polgári Párt Új név - régi elnök A hét végén tartották Budapesten a Fidesz VII. tisztújító programadó kongresszusát Budapesten. A közel 400 küldött szombaton a párt testületeinek beszámolóit hallgatta meg, döntött az alapszabály-módosításról és az új politikai programnyilatkozatról. Ugyancsak az első napon határoztak a párt nevének módosításáról. Az országos választmány nagy többsége a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnevezést támogatta; a kongreszszusi küldöttek 180 igen szavazattal. 40 ellenében, tartózkodás nélkül úgy döntöttek, hogy a Fidesz nevet a Magyar Polgári Párt kiegészítéssel toldják meg. Vasárnap került sor a tisztújításra. Egyedül Orbán Viktor pártelnök indult az elnöki posztért, mivel a többi jelölt Ader János, Szájer József és Wachsler Tamás - bejelentették, hogy nem vállalják a jelöltséget. A küldöttek elsöprő többséggel a ismét Orbán Viktort választották a Fidesz elnökének. A régi-új elnök megköszönve a küldöttek bizalmát, hangsúlyozta: ha a rendkívüli kongresszus a balul sikerült tavalyi országgyűlési választások után nem szavazott volna bizalmat az elnökségnek, akkor ma egy szétvert párt maradványai fölött kellene búslakodniok. A polgári szövetséggel kapcsolatban a politikus úgy vélte: ez a lehetőség az ellenzéki pártok számára a választások előtti utolsó pillanatig nyitva áll. Megfogalmazása szerint az MDF és a Fidesz tagságának döntő többsége kívánja a három ellenzéki párt - MDF-Fidesz-KDNP - szövetségét, a kereszténydemokraták azonban a jelek szerint inkább a kisgazdákkal való együttműködésről gondolkodnak. A küldöttek döntése alapján a párt alelnökei lettek: Ader János, Deutsch Tamás, Illés Zoltán, Kövér László, Németh Zsolt, Pokorni Zoltán, Szájer József és Varga Mihály. Az elnökség póttagjai: Fried Miklós és Kása Lajos. • Az előző két kormány gazdaságélénkítő intézkedései nyomán harmincöt százalékról 1994-re tizennyolc százalékra ment le az infláció, melyet' csak így, és nem pénzügyi spekulációkkal lehet féken tartani - nyilatkozta szombaton Hódmezővásárhelyen, a helyi sajtó munkatársainak dr. Für Lajos, az MDF elnöke. Az ellenzéki politikus a demokrata fórum megyei választmányának ülésén vett részt, melyen a hamarosan megrendezendő országos MDF-gyűlés programját vitatták meg. A választmányi ülést követő sajtóbeszélgetésen Balogh László, az MDF szegedi elnöke egy választási igéret-montázst osztott szét az újságírók között. Az A 4-es lap az MSzP és az SzDSz választások előtti politikai hirdetéseinek részleteit tartalmazza. A szegedi MDF-elnök elmondta: a kormányzópártok politikusai ma azt mondják, nem ígértek semmi konkrétumot a választások előtt. Az MSzP tavaly március negyedikén közzétett választási programjában ugyanakkor az áll, hogy meg kívánják őrizni a családi pótlék reálértékét, és azt tartják szükségesnek, hogy az intézmények helyett a családok kapják a támogatást, ha gyermekeiket bölcsődébe, óvodába járatják. Az SzDSz egyik választási hirdetésében pedig az áll, hogy a kormányra kerülő párt szélesebbre tárja az • Für Lajos Vásárhelyen Az MDF nem felejt egyetemek kapuit, kedvezményes tanulmányi hiteleket biztosít, és adókedvezményeket nyújt az oktatásra költő családoknak. Balogh László kijelentette, ezeket a hirdetéseket azért válogatta ki, hogy ezzel is demonstrálja: az MDF nem felejt;.és szeretné, ha a sajtó sem felejtené el az egykor meghirdetett ígérteteket. Ezt követően Für Lajos szólt az ellenzéki pártok közötti viszonyról. Pozitívan értékelte a Fideszen belül az utóbbi években lezajlott változást, és a névváltoztatás gondolatával is egyetért. Hangsúlyozta: egyetlen ellenzéki párt sem sajátíthatja ki a vezető szerepet, hiszen a jelenlegi helyzetben csupán a konszenzus, az együttműködés hozhat sikert. A pártelnököt és az MDF helyi és megyei vezetőit ezután dr. Rapcsák András polgármester, országgyűlési képviselő fogadta hivatalában. B. A. t i ssztüzet zúdított a sajtó az elmúlt héten a pazar, márLLJ már luxushotelnek is beillő új tb-székház ellen, ami röpke 3 milliárdba került. Szó, mi szó bicskanyitogató, palotát építeni az adminisztrációnak - ráadásul I milliárddal túllépni az eredeti költségvetést a nagy flanc miatt - akkor, amikor egynémely betegellátó intézmény inkább emlékeztet ispotályra, mint egészségházra, amikor gyerekorvosok arról panaszkodnak, hogy hiányoznak életmentő, betegségmegelőző szérumok, amikor az egészségügyben ott faragnak le, ahol még tudnak, s amikor a legújabban kiadott jelszó: a kórházi ágyak számának csökkentése. Nos, ez az a terv, aminek hallatán is felhördül egy ország, mondván: beteg a magyar, méghozzá nagyon, s most már a kórházi ágyat is kihúzzák alóla. Az ágyakat persze nem eltűntetni szándékoznak, hanem nagyon szakszerűen (és rondán) mondva: átprofilírozzák. Egyszerűen: a drága klinikai és kórházi ágyakon nem ápolnak majd szociális gondoskodásra vagy rehabilitációra szoruló beteget, mint ahogyan a világ gazdag országai sem engedik meg maguknak ezt a luxust. Mi igen, hiszen nálunk - jelenleg és elég régóta - az aktív kórházi ágyakon 20-35 százalékban kizárólag szociális okok miatt senyvednek emberek. A magyar kórházakban fekvő betegek 12-15 százaléka valójában járóbetegként is ellátható lenne. Egy esztendő vizsgálódásai szerint - 1993. júliusa és 1994. júliusa között - a magyarországi kórházi ágyak 30 százalékán nem feküdt beteg. A pazarlás számadatai ezek, a székházénál lényegesen nagyobb pazarlás adatai, amik nem kapnak elég nyilvánosságot. Helyettük az állandó és folyamatos sírást hallani, miszerint az egészségügy összeomlik, mert nincs rá pénz íj1 nnak, hogy évtizedek óta nem változtatható a rendCJÜ szer, egyik oka sejthető: vannak, akik még ma is nagyon jól megélnek ebben a koldusszegény egészségügyben. Nekik nem érdekük változtatni a régi struktúrán. Ők bajban lesznek, ha teremtenek szociális ágyakat, mert akkor nem lehet majd borítékolt pénzért a drága, gyógyításra való, aktív ágyakat osztogatni otthonról kiutált öregeknek, „csak"gondozásra szoruló betegeknek. Persze ez az ágy-átprofilírozás eltart majd egy darabig, és kérdés, hogy az átalakítás után, elfekvők tucatjai születnek, avagy embernek való intézmények, még ha nem is olyan pazarok, mint a tb-székház. J ácJm íjxv, <J c>LofccJL~ A SCHNIDLER TETŐABLAKOK 78x140 29 000 Ft 78x 120 26 500 Ft O,, A MODUL BAU KFT.-nél, MUUUL BAU Címünk: Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 491 -022, 474-481, 311 -002 Magánterületen Incidens nélkül folyt le az egri Szépasszony-völgy ben szombaton kezdődött. úgynevezett OI-fesztivál, amelyre ötszáz, magukat jobboldali, . nemzeti gondolkodású fiatalnak nevező ifjút vártak. Ez évben 14 magyar, lengyel és olasz zenekart vártak az OI fesztiválra, amit magánterületen tartottak. • Demonstráció Dudapesten Áztak a szakszervezetek KÉRDÉS A szociálpszichológushoz 99 Ez a kenyerük 99 (Folytatás az 1. oldalról.) A demonstrációhoz csatlakozó Belügyi Dolgozók Szakszervezetének képviselője kijelentette: követelik a rendőrség, a honvédség, a tűzoltóság és a polgári védelem szakmai finanszírozási biztonságának biztosítását és működőképességének megőrzését. A Honvédségi Dolgozók Szakszervezetének szónoka azt hangsúlyozta, hogy elfogadhatatlannak tartják a haderőreform nélküli T(XK) honvédségi közalkalmazottat érintő elbocsátásokat. A tudományos akadémia épülete előtt több helyi szakszervezeti vezető felszólalását követően a tüntetés résztvevői a Parlament épülete elé vonultak, ahol ismét számosan fejtették ki véleményüket a kormány intézkedéscsomagjával kapcsolatban. A hat tüntető szakszervezet - a Belügyi Dolgozók Szakszervezete, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, a Honvédségi Dolgozók Szakszervezete, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete, valamint a Pedagógusok Szakszervezete - ezt követően vezetőik aláírásával ellátott petíciót adott át Kóródi Máriának, az Országgyűlés alelnökének a Parlamentben. A dokumentum elfogadhatatlannak tartja a nem vagy csak formálisan működő érdekegyeztetést, valamint tiltakozik a kormány egyoldalú pénzügyi szemlélete, a szakmaiság háttérbe szorítása ellen. Az aláírók követelik a köz- és felsőoktatás szakmai finanszírozási biztonságának biztosítását és a tudományos munka feltételeinek európai színvonalú fenntartását. • „Sodrásban" címmel tartottak háromnapos rendezvényt az elmúlt héten Szegeden. A Katolikus Egyetemisták és Főiskolások Egyesülete által szervezett programon a közelmúltbéli magyarországi társadalmi és gazdasági változásokról hallgathattak előadásokat a résztvevők. Dr. Erős Ferenc szociálpszichológus, az MTA Pszichológiai Intézetének munkatársa „Szociálpszichológiai tényezők az elmúlt évek társadalmi változásaiban" címmel tartott előadást. Dr. Erős Ferenccel ezután beszélgettünk. • Amikor előadásában arról beszélt, hogy a magyar társadalom hogyan dolgozta fel az elmúlt évtizedeket, különböző narratívákat említett, akik jól megválasztott stratégia alapján tették, foltmentessé" múltjukat. Véleménye szerint lesz-e Magyarországon valamikor is hiteles önakribúció vagy a múlt feldolgozásához új nyelvnek, beszédmódnak kell kialakulnia? - Azt gondolom, hogy Magyarországon egy újfajta beszédnek kell kialakulni ahhoz, hogy igazán hitelesen tudjuk tisztázni a múltunkat. Németországban például az segített a helyzeten, hogy kialakult egy újfajta kommunikáció, amely nem elsősorban a „tisztára mosást" és a különböző önigazoló mechanizmusokat tette középpontba, amelyekkel az emberek megpróbálták felmenteni, illetve kevésbé bűnösnek láttattni magukat. Nálunk még nem sikerült ennek a megteremtése. Elképzelhető, hogy ez nem is lehetséges... De azt gondolom, pontosabban remélem, hogy az újfajta kommunikációs rendszer előbb-utóbb mégis csak kialakul Magyarországon. • Véleménye szerint nem a politikusoknak kellene először az „új nyelvet" használni? - Biztosan a legfelső szinten kellene először az „új nyelvet" használni, de mi szándékosan nem a politikusokat kérdeztük a múltjukról, mert nekik általában mindig sok a takargatnivalójuk. Hozzáteszem: nem csak Magyarországon nehéz olyan politikust találni, akinek ne lenne valami vaj a füle mögött. Úgy gondolom, hogy sokkal érdekesebb az átlagember, mondjuk az átlagértelmiségi. Éppen ezért választottunk olyan pedagógusokat narratíváknak, akik az elmúlt évtizedekben meglehetősen jó pozícióban voltak. Ők érdekesebbek a politikusoknál. Utóbbiaknak állandóan magukat kell igazolniuk. Ez a kenyerük. M ~ , Dr. Erős Ferenc • Említette előadásában, hogy az emberiség történetében eddig húromféle lelki fertőzés, járvány volt: a keresztes háborúk, a bo- j szorkányperek és a zsidóüldözés. Vannak-e most új, másfajta lelki fertőzésre utaló jelek? - Az idegengyűlölet, a neorasszizmus már nálunk is felütötte a fejét) S véleményem szerint, ha az Európai Unió tagjai leszünk, akkor ez még inkább teret nyer majd Magyarországon. De talán nem fog olyan drámai méreteket ölteni, mint NyugatEurópa néhány országában. Sz. C. Sz.