Délmagyarország, 1995. május (85. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-03 / 102. szám

SZERDA, 1995. MÁJ. 3. BELÜGYEINK 3 Míg a végzős diákok mit sem sejtve készülnek a vizsgákra, a munkaügyi szakemberek már számolnak: 170 ezer fiatal fog rázúdulni az amúgy is telített munkaerőpiacra • Végzős diákok esete az átalakulással Vakációból is megárt a sok Szendrényi Péter, a MÜM főosztályvezetője a pályakezdők hónapja tegnapi, szegedi nyitórendezvényén még azt is előrevetítette, hogy csak minden második tud rövid időn belül elhelyezkedni. Körülbelül 70-80 ezren fognak egy idő után a munkaügyi központokban megjelenni. Mindez nem egyértelműen az iskolarendszer hibája, egyszerűen kevés a betölthető álláshely. Bagó József minisztériumi osztályvezető nemzetközi adatokkal támasztotta alá, hogy a gazdasági átalakítás szükségszerű velejárója a magas munkanélküliségi ráta. Spanyolországban például annak idején az 50 százalékot is elérte a 25 éven aluliak korosztályában. Nálunk ez az érték a 30 százalékot közelíti az általános 11,2 százalékos értéken belül. A munkaadók általános jellemzője, hogy ódzkodnak a pályakezdőktől, ezen a mentalitáson támogatásokkal lehet valamelyest változtatni. A munkanélküliségtől kevésbé sújtott megyékben jobban lemérhető a Phare segélyből támogatott szakmacsoportos képzés előnye, mellyel megnő a rugalmasabb elhelyezkedés esélye. Vladiszavlyev András, a megyei Munkaügyi Központ igazgatója elmondta, azok a tanfolyamaik a sikeresebbek, amelyek az alap képzettségre épülnek. Dobóczky Károlynétól, a Munkáért Alapítvány titkárától megtudhattuk, hogy a problémák mélyebb ismerete számukra nem azt jelenti, hogy hiábavaló a cselekvés. Kiadványukat, melybe 800 álláshelyet szerepeltetnek, elküldték az iskoláknak, hallgatói önkormányzatoknak. A munkaügyi központ kirendeltségein is gyűjtöttek fiataloknak különösen ajánlható címeket. Május 5-26-ig, péntekenként nyílt nap keretében vátják az érdeklődőket. Május 5-e a felsőfokú végzettségűeké, 12-e a gimnáziumot végzetteké, 19-én a szakközépiskolát, 26-án a szakmunkásképzőt kijártak kaphatnak testre szabott útbaigazítást. A nap folyamán még a diplomások esélyeiről szerveztek kerekasztal beszélgetést a Közép fasor 1-3. alatti Rendezvényházban. A május 26-27-i záróesemény „A vállalkozástól az iskoláig" című konferencia lesz, a pedagógiai intézet szervezésében. T. Sz. I. • Vagyonnyilatkozatra szükség van, de vagyonadóra és ingatlanadóra nem, mert az csak visszavetné a gazdaság fejlődését. Ezt Békési László expénzügyminiszter hangsúlyozta a Parlamentben a stabilizációs törvénycsomag vitájában. A szocialista képviselő egyetértett a Bokros-csomagterv céljaival, ugyanakkor szerinte nincs esély a tartós növekedés fenntartására az adósságok további növelése nélkül. Békési László visszautasította azokat a véleményeket, miszerint megalapozatlan pánikcsomagról lenne szó, és más megoldást is lehetne választani a válság kezelésére. Súlyos szakmai hibának nevezte azt az álláspontot, hogy különbséget lehetne tenni a belső és a külső hiány csökkentésének fon• Országgyűlés Nem pánikcsomag - válságkezelés tossága között. Békési László elvetette a szakszervezeteknek azt a javaslatát, hogy ismét vessenek ki kamatadót. A privatizációs folyamat nem a törvény megalkotásának elhúzódása miatt esett vissza. Az ok az, hogy olyan vagyoni kör magánosítása következik, amelynél komolyabb előkészületekre van szükség. Remény van azonban arra, hogy ez a folyamat az év második felére felgyorsul - hangsúlyozta Puch László (MSZP) képviselő parlamenti sajtótájékoztatón. Az önkormányzatok vagyonhoz jutásáról Göndör István (MSZP) elmondta: a kormány nem ellenzi, hogy az önkormányzatok részesedjenek a nagy közszolgáltatók vagyonából. Raskó György (MDF) örömteli napnak nevezte, hogy a Parlament végre eljutott a privatizációs törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok feletti szavazásig. Szerinte a törvény előkészítése a politikai presztízsharcok miatt húzódott el, nagy károkat okozva a magyar gazdaságnak. A földárverési szabályok módosítását sürgette Gyimóthy Géza (FKGP) a parlamenti ülésen. Lakos László földművelésügyi miniszter tudatta: a tárca két jogszabálymódosítást is kidolgozott ez ügyben, s azokat már a kormány elé terjesztette. Az Országgyűlés még ebben a hónapban dönthet az indítványokról. Javasolják egyfelől, hogy a jelenlegi ötven százalék helyett a kettes számú állami földalap 80 százalékának árverésén vehessenek részt csak a helybeliek. Indítványozzák az árveréseken meghatalmazottként részt vevő személyek körének szűkítését. Új MÁV-szolgáltatás Terjeszkedik a szegedi Adria Tours Új szolgáltatást kínál az utasoknak a MÁV. A jugoszláv vasúttal kötött megállapodás alapján hetente egy alkalommal hálókocsis vonatot indít Budapestről Montenegróba. A vonat a Keleti pályaudvarról pénteken délután 3 óra 10 • KDNPtisztújítás Kovács Kálmán az elnök A Kereszténydemokrata Néppárt Csongrád Megyei Választmányának hétvégi tisztújító gyűlésén új elnököt és alelnököket választottak. A korábbi elnököt, dr. Simor Ferencet, már korábban az Országos Elnökség tagjává kooptálták, így új vezetőt kellett a megyei szervezet élére jelölni. A választmány dr. Kovács Kálmán országgyűlési képviselőt választotta elnökévé. Az elnökség soraiból alelnököket is választottak, mégpedig dr. Rapcsák András, dr. Domokos Mária és dr. Farkas László személyében. perckor indul, s szombaton reggel 7 órakor érkezik Bar-ba. A jegyek árusításával a MÁV a szegedi központú Adria Tours Utazási Irodát bízta meg. A vonat megáll Kelebián, s amennyiben az ország déli részéről megfelélő számú utas jelentkezik. Szegedről is indítanak hálókocsit. Az utóbbi Szabadkán csatlakozik a montenegrói vonathoz. A menettérti jegy ára 10 ezer 700 forint. Aki a hálófülkét is igénybe kívánja venni, annak a négyszemélyes fülkében további 5 ezer 400, a hatágyasban pedig 3500 forintot kell fizetnie. Az Adria Tours Bar-ból busszal viszi az utasokat Montenegró városaiba. További újdonság, hogy személykocsit is szállít igény szerint a vonat, autónként 16 ezer forintért. A hálókocsis járat június 23-ától menetrendszerűen közlekedik Budapest és Montenegró között. Törvénysértő a kormány? Törvénysértéssel vádolta a kormányt a munkavállalói oldal a költségvetési intézmények érdekegyeztető ülésén. Mint elhangzott: a kormány az érdekegyeztetést megelőzően nyújtotta be a pótköltségvetést a parlamentnek. A szakszervezetek többek között azt kifogásolták, hogy a jövőben betegség esetén az első 5 napra nem jáma kötelezően táppénz. I ) I em tudom, ki érez diadalt, ha baljóslatai gyorsan és LkJ látványosan beteljesednek. Nemrég elmélkedtem arról, hogy a nemzeti kisebbségek sorsának megítélése akkor változik meg a mi térségünkben, ha Moszkva úgy véli, elintézte szakadár nemzetiségeinek sorsát, ideje törődni saját kisebbségi sorba szakadt nemzettestvéreivel. Az orosz külügyminiszter, ha még nem is ordította el magát, de már intonált. Most éppen fenyegetéseinek tompítása van soron. Aztán újabb teljes hangerővel felmennydörgő figyelmeztetések következnek, aztán újra szelídebb hangú magyarázatok. így szaunáztatja partnereit a nagyorosz külpolitika. Persze Európát és a NATO-t idegesíti ez a hang. Rossz emlékeket ébreszt fel benne. De azt a legfejlettebb Nyugaton is tudják, nem jó Oroszországnak hátat fordítani, hadd főjön a saját levében, mert könnyen meglepődhet az, aki később visszafordul megszemlélni taktikájának eredményét. Ha pedig eltekintenek a hangerőtől és Moszkva panaszainak igazságát kezdik firtatni, megdöbbentő eredményekre juthatnak. A rokonszenves kis balti államokban olykor olyan mértékű nemzetiségi diszkriminációval találkozhatunk, amelyeket Ceausescu sem engedett volna meg magának. Sohasem felejtem el azt a kedves, művelt észt pszichológus hölgyet, aki a tallinni vonaton egy éjszaka magyarázta nekem, miért igazságos a három állampolgársági kategória. Ezek szerint minden jogot csak az első kategóriához tartozók kapnának meg, vagyis az észtek, a llvek, egyszóval az őslakosok. A második kategóriához az ország annektálása előtt is ott élő ősökkel rendelkező, az észt nyelvet beszélő, asszimilálódni kész idegenek tartoznának. Hogy ki ilyen, azt természetesen az első kategória illetékes eldönteni. A harmadik kategória: az összes többi. Emberi jogaik vannak, állampolgári jogaik nincsenek. Ez persze nem tudott ilyen egyértelműen megvalósulni, de ez volt az észtek szándéka. Hasonló volt a letteké is. A litvánoknál annyiban módosul a képlet, hogy ott kevesebb az orosz, viszont az oroszokkal csaknem egyenlő mértékben utálták az érthetetlen módon magának jogokat követelő lengyel kisebbséget. Mindezt nem gonoszságból, kényszerből képzelték el így maguknak. Városaik valaha németek voltak. A háború utáni vákuumba tódultak be a helyi lakosokkal együtt az orosz államapparátus, a hadsereg és iparfejlesztés szükséges káderei. Egy demokratikus választás sok városban orosz önkormányzatot eredményezhet. Ez.pedig frissen megszerzett függetlenségük alapjait ingathatná meg. , j e mit szól hozzá Európa? Európa nem érdekli őket. LU De mi lesz, ha az oroszok erőszakot alkalmaznak testvéreik védelmében? Majd Európa megvédi őket. Lélekben még itt tartanak. Most folyik az átnevelésük. Európa pedig úgy csóválja a fejét, mint a mi közvéleményünk, ha azt hallja, hogy az iskolában megint pofon vágott valakit a tanító bácsi. A c, r J ** A SCHNIDLER TETŐABLAKOK jmmfíSm 78xi 40 29 000 Ft 78x120 26 500 Ft rkannm bih A modul bau KFT.-nél, MuUUL BAU Címünk: Szeged, Csongrádi sgí. 27. Tel.: 491 -022, 474-481, 311 -002 • Dr. Szűrös Mátyás országgyűlési képviselőt hat éve választották meg az Ópusztaszeri Országos Emlékbizottság elnökének. Mint tudjuk, jó néhány évtizeddel ezelőtt Erdei Ferenc vetette fel a nemzeti történeti emlékpark megteremtésének, kiépítésének gondolatát. Azóta viszont sok víz folyt le a Tiszán. • Hogyan jött létre az emlékbizottság ? - Erdei Ferenc nevezetes könyvében azt hangsúlyozta, hogy a reális nemzettudat alakulásában milyen nagy szerepe van a történelmi múlt ismeretének. Ezért Pusztaszer, illetve Opusztaszer olyan történelmi emlékhely, amely a magyar hon ezeréves, illetve ezeregyszáz éves fennállásának kifejezője. Ő ezért javasolta ott egy emlékpark kialakítását. Sőt az elgondolás kivitelezésére 1970-ben szervezte meg az országos emlékbizottságot, amely április 29-én tartotta alakuló ülését. Ebból a 15 tagú bizottságból hárman dr. Győrfy György, dr. László Gyula és dr. Trogmayer Ottó - ma is tagjai az emlékbizottságnak. 0 KÉRDÉS • Az emlékbizottság elnökéhez Ni lesz Opusztaszeren? Tény az, hogy 1977-től az országos emlékbizottság lett a munka fő szervezője és motorja. A koncepcióból reális tervek lettek, és országos összefogás bontakozott ki a megvalósításban. Az operatív munka koordinálója Szabó G. László, a bizottság titkára, akit 1977 márciusában választottak meg. • Mikor választották önt elnökké? - 1989 tavaszán jómagam örömmel vállaltam a megtisztelő elnöki feladatot az emlékbizottság élén. Egy év múlva megalakult a Fesztykörkép alapítvány, melynek kuratóriumát Bereczky Lóránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója vezeti. A Feszty-körkép restaurálásának költségeire, 300 millió forintra a magyar kormány garanciát vállalt, ma már az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark a magyar múzeumi kultúra sajátos, országosan egyedülálló értéke. Az eszmei értékkel ugyan nem állítható egy sorba, de azért megemlíthetjük, hogy a forintban kifejezhető értéke jóval meghaladja a kétmil- c liárd forintot. Nincs helyünk a részletes felsorolásra, de kiemelném a Csete György által tervezett, különleges szépségű faépületekben elhelyezett „Az erdő és ember" kapcsolatát bemutató kultúrtörténeti kiállítást, a „Promenád 1896" nevet viselő magyar viselettörténeti kiállítást, a „Magyar szellem pantheon"-ját, amely az emberi kultúra értékeit gyarapító Dr. Szűrös Mátyás magyaroknak állít emléket, továbbá „A középkori Szer mezőváros-történet" című kiállítást, amely az ásatásokból előkerült leletek alapján felvillantja a középkori városlakók életét. Reményeink szerint a Magyarok Világszövetsége támogatásával a jövő évi rendezvényekre elkészül a „Magyarok a nagyvilágban" című kiállítás is. • Hogyan készülnek a honfoglalás 1100. évfordulójára? - Az országos emlékbizottság tudatosan készül erre. Az emlékpark lényegében elkészült, ezért megalapozottan most arra számítunk, hogy 1996 tavaszánnyarán, hasonlóan a száz évvel ezelőttihez, a magyar országgyűlés kihelyezett ülést tart Opusztaszeren, megemlékezik a honfoglalás 1100. évfordulójáról, és az emlékparkot törvényben nemzeti emlékhellyé nyilvánítja. A millecentenáriumi évfordulónak talán ez az egyetlen nagyszabású, utódainkra maradó komplex alkotása. Az ország nehéz gazdasági helyzetében, amikor a nép nem könnyű szociális helyzete arra int bennünket, hogy jövőre az ünneplés legyen szerény, de méltó tftgy múltunkhoz, mint a szegény ember, aki ilyen alkalmakkor felölti legszebb ruháját, úgy készülünk mi a rendezvényekre. Külön öröm, hogy vállalkozói alapon megszületett a Magyar Világfalu projekt, amely támogatást érdemel, és szervesen kiegészíti a nemzeti emlékpark szolgáltatásait. Sz. Lukács Imre