Délmagyarország, 1995. május (85. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-11 / 109. szám
CSÜTÖRTÖK, 1995. MÁJ. 11. RIPORT 7 • Lakat az Agronómia Kit. száján Nyolcvanmilliót bukott a honvédség? A lődomb előtt békésen kérődző teheneket hidegen hagyja a lopakodó privatizáció Lopakodva " privatizált újszegedi lőtér Állatkerti mesék * ülönösebb hírverés nem előzte meg a kedd esti Állatkerti mesék című film díszbemutatóját, amely francia-magyar-német koprodukcióban készült. De már a film bevezető képei is sokat ígértek: tevék a hóban, orrszarvúk a rács mögött, amelyeket azért vadásznak a kínaiak, hogy szarvukat ledarálva szerelmi ajzószerként használják, pedig vannak már elegen... A történet 1944 nyarán Párizsban játszódik, a Párizsi Állatkert igazgatójának rezidenciáján, az ő családi eseményein keresztül keveredünk a német megszállásba. Személyes történelem ez: az igazgató fiát lelövik a nácik, az apa egy bicikli mellől tehetetlenül nézi végig fia kivégzését. De az igazgató (aki egyben nagyapa is), nem árulja el unokájának, hogy fia, azaz a kislány apja már nem él. Helyette mindenféle meséket talál ki és szövöget az apa hőstetteiről, míg végül ő maga kénytelen eljátszani az ellenálló hős kapitányt. Ez így persze még semmi, ebből a szüzséből még akár csapnivaló filmet is összehozhattak volna. De a rendező, akinek nevét még a tévéújság sem közölte, olyan arányérzékkel nyúlt az anyaghoz, hogy abban egyetlen kidolgozatlan, fe-' lesleges rész nem maradt. A humoros kezdet után az alaptragédiát, az igazgató fiának halálát, a lehető legpontosabb mélységben adja elő. kikerülhetetlen a megrázkódtatás. Viszont a tragédia földolgozásában nem ellenpontként jelenik meg a szellemesség és a báj, inkább ahhoz a világszemlélethez enged közel, amelyben a dolgok finom megértése az alaphang. A kislány (Salomée Stevenin) játéka nem hinném, hogy túlzás talán a legjobb, amit valaha gyermekszlnész produkált. M indent egybevetve olyan filmet hoztak itt össze szép csendesen, koprodukcióban, amilyet csak az európai film élmezőnyében találhatunk. P. Sz. A füst négy gyermeket ölt • Tudják, mit neveznek „lopakodó" privatizációnak? Póda Jenő MDF-es oszággyűlési képviselő szótárában a kifejezés az olyan fajta magánosításra vonatkozik, amelynél valami nem stimmel. Mintha sumákolás övezné az akciót. Esetünkben a sumákolás azért stílusos, mivel a szó a katonai zsargon egyik üdvöskéje. (Annak kifejezésére használják, amikor úgy csinálunk, mintha, pedig nem is.) Ez a történet pedig a honvédség háza táján játszódott, játszódik. A honatya az utóbbiban reménykedik, hogy még nincs vége, lesz folytatás. A Lövölde utca Újszegeden található. A Füvészkerthez lehet rajta eljutni. Ha pedig tovább megyünk a botanikus kert bejáratánál, akkor 10 perc menetelés után eljutunk a honvédség lőteréhez, amelynek bizonyára köze van az utca névadásához. - A lőtér a honvédség tulajdona volt, az utóbbi időben már nem használták - mondta sajtótájékoztatóján Póda Jenő. - Területe 13,7 hektár. Az ingatlan nyilvántartási értéke 60 millió forint. Szakértők szerint a piaci értéke ennél lényegesen magasabb: minimum 100 millió. Ezek után érthetelen, miért adta el a honvédség 12 millióért az Agronómia Kft.-nek, amelynek tulajdonjogát március 2-án jegyezték be a földhivatalban. Ismereteim szerint - amit állítok, valamennyi magáninformáció, mivel ellenzéki képviselőt nem szívesen látnak, tájékoztatnak a Honvédelmi Minisztériumban - sehol nem hirdették meg a lőtér eladását, nem Írtak ki rá pályázatot. Ez azért is különösen furcsa, mivel a honvédség költségvetésében is szerepel bevételi oldal, amelynek mértékét olyan magasan állapították meg, hogy eleve lehetetlen teljesíteni. Már csak emiatt sem lenne szabad tízmilliókról lemondani. • Tud-e arról, hogy konkrétan a honvédség melyik osztálya intézte az adásvételt? - Nem. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a minisztérium, avagy a honvédség parancsnoksága valamelyik részlegének közreműködésével történt az üzletkötés. • Az Agronómia milyen cég? - Négy osztrák tulajdonosa van, de nálunk jegyezték be a kft-t. Szegeden a Galamb utca 18-ban működik. • Mit szándékozik tenni? - Levélben kérem meg Keleti miniszter urat, hogy vizsgáltassa ki, miként fordulhatott elő mindez, pontosan mi történt és ki a felelős - szögezte le a képviselő. - Javaslom, peres úton támadják meg a szerződést. Az lett volna szerencsés, ha a honvédség egy partner céggel végigvitte volna a folyamatot a közművesítéstől a terület felparcellázásáig, értékesítésig. Mert gondolom, az Agronómia nem kukoricát akar itt termelni. A területnek óriási az értéke, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ezen a részen tervezik megépíteni a majdani harmadik Tisza-hidat. Sikerült telefonon elérni az Agronómia Kft. ügyvezetőjét, Gyuris Gyulát. Nem mondhatni, hogy repesett volna az örömtől, amikor meghallotta, milyen témában keresem. • Honnan szereztek tudomást arról, hogy eladó az újszegedi lőtér, kivel kötötték meg az üzletet? Mit akarnak kezdeni a 13,7 hektár földdel? - Az előbbi kérdésben nem kívánok nyilatkozni - jelentette ki. - Az utóbbiról meg annyit: nem gondolhatja komolyan, hogy üzleti titkokat kifecsegek. Maga honnan tudta meg a rádiótelefonom számát? Minden szakmának megvannak a maga üzleti titkai... V. Fekete Sándor • A honvédség nem áron alul, hanem az értékbecslésben megállapított összegnél jóval drágábban adta el Szeged melletti lőterét. Erdélyi Lajos ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője kedden elmondta, hogy a Szeged melletti lőteret 1994. elején 8,6 millió forintra becsülték fel a szakértők. Az ingatlanra zárt pályázatot írtak ki, amelyre azonban ajánlat nem érkezett. Az eredménytelen pályázatot követően 1994. végén tett ajánlatot a későbbi vevő, az Agronómia Kft., amely végül az idén februárban 12 millió forintért megvette a honvédség volt lőterét. A szóvivő utalt arra is, hogy a lőtér művelési ágból kivont területen helyezkedik el, távol a közművektől és nehezen megközelíthető helyen. A kialakított lőszerdombok megszüntetése, a teriilet átvizsgálása a vevő dolga. Az ingatlanon lévő épület pedig használhatatlan állapotban van. Mindezt a szóvivő annak kapcsán mondta el, hogy Póda Jenő MDF-es képviselő Szegeden tartott sajtótájékoztatóján azt állította: a honvédség áron alul adta el a 60 millió forint értékű területet és a szerinte feltűnő értékaránytalanság miatt kérte Keleti György miniszter vizsgálatát. Tűz keletkezett Csepelen, a Béke tér 2. számú ház egyik III. emeleti lakásában szerdán este. A szomszédok a tűzoltók megérkezéséig három gyermeket kivittek a lakásból. A csepeli tűzoltók a lakásban maradt negyedik gyermeket is kimenekítették s kézi tűzoltó készülékkel gyorsan eloltották a tüzet. A helyszínre érkezett mentők rendkívüli erőkkel: öt roham- és esetkocsival küzdöttek a súlyos füstmérgezést szenvedett gyermekek életének megmentéséért. Erőfeszítésük eredménytelennek bizonyult, és a lakásban magukra hagyott mind a négy gyermek meghalt. A legkisebb áldozat mindössze 11 hónapos volt. Molnár Jánosné 40 esztendőn keresztül volt a lőtér gondnoka. (Fotó: Gyenes Kálmán) • A vállalkozásokból származó átlagjövedelem alig egynegyede a bérből és fizetésből élők éves átlagfizetésének. amely a múlt évben 406 ezer forint volt mondta Pitti Zoltán, az APEH elnöke szerdán Kaposvárott. A vendéglátósok évi 90 ezer, a kereskedők pedig 70 ezer forintot kerestek tavaly, legalábbis ezt mutatják az adóbevallások. Az APEH elnöke úgy vélte: az igazságosabb közteherKözteherviselést! viselés érdekében szükség van az adózási rendszer átalakítására, a vagyonadó bevezetésére és a feketegazdaság felszámolására. Ez utóbbival kapcsolatban azt ígérte: földeritik és nyilvántartásba veszik a bejelentés nélkül működő vállalkozásokat, és indítványozzák a megszüntetésüket. Arra is mód van és élni is fognak a lehetőséggel, hogy kiszűrjék a fiktív számlákat - közölte az APEH elnöke, aki azzal kapcsolatosan is aggodalmát fejezte ki, hogy az utóbbi időben két és félszeresére nőtt a készpénzforgalom. Ezt terveik szerint limitálni fogják, vagyis megszabják a készpénzkifizetések felső határát, hogy ezzel is elejét vegyék a mind gyakoribb pénzmosásnak. • Ha valaki hozzászokott, hogy általában ő fektet másokat kétvállra a birkózószőnyegen, akkor az különösen nehezen viseli, ha az élet nevű sportágban számára érthetetlen okok miatt kerül padlóra. A zentai Horváth László 14 éves korától volt tagja a jugoszláv birkózóválogatottnak. Profiként is sportolt három szezont a Bundesligában. ezt követően edzősködött Németországban, Ausztriában és Zentán. Neve igen jól cseng szakmai berkekben. - Ausztriában dolgoztam vendégmunkásként, közben a fiamat behívták katonának kezdte a történetet Horváth László. - Nem volt egyszerű feladat, hogy őt Zábrábból haza vigyem Zentára. Féltünk, _ hogy megint elviszik, ezért átjött Magyarországra. Őseink Makóról származnak, ezért a fiam már megkapta a magyar állampolgárságot. Úgy gondoltuk. venni kellene egy • Egy zentai magyar szegedi kálváriája A jog fekteti kétvállra a birkózót? házat, hogy együtt lehessünk, ezért néztük ki ezt az ingatlant Szegeden a Nemestakács utcában. Fényképek kerülnek elő, amelyek azt dokumentálják, hogy iszonyúan elhanyagolt volt az épület, erős fantázia kellett hozzá, hogy valaki lehetőséget lásson benne az átalakításra. Ma már rá sem lehet ismerni a roskatag, udvari budis házra, mert gyönyörűen átalakították. Az egykor lerobbant épület ma korszeri! lakásokat rejt. Akkor hol itt a probléma? - kérdezhetnénk. - Az épülethez 4 pici, komfort nélküli lakás tartozott, de a? ingatlannak létezett egy ötödik tulajdonosa is. akinek egy pincerésze volt a ház alatt - magyarázta az egykori sportember. - Természetesen szerettem volna tőle is megvásárolni a pincéjét, ám előbb nem adta, később pedig nevetségesen magas árat kért. Négyzetméterenként 33 ezer forintot! És ez két évvel ezelőtt történt. • Akkor bizonyára a „pinceszomszéddal" keveredtek konfliktusba... - Pontosan - bólintott, miközben vaskos paksaméta között lapozgatott. - Amikor idejöttünk, megkérdeztük, hogy ő igényt tartana-e valamelyik lakásra a négy közül. Azt mondta, örült, hogy megszabadult tőle, ugyanis az egyik régebben az övé volt, eladta. Csupán a pincéről kellett egyezkednünk. Három lakás megvásárlási szándékáról írásban is lemondott. A negyedik pedig akkor nem volt téma, mivel OTP-hitel terhelte. Ez utóbbi kiegyenlítésére én adtam aztán pénzt a bentlakónak. Két évvel ezelőtt áprilisban hozzáláttunk a felújításhoz. Természetesen a hatalmas munka során az egész házat egyben kezdtük átalakítani. Amikor már minden a feje tetején állt. eltelt két hónap, már tulajdonon belül voltunk, akkor közölte a pincés hölgy, hogy a negyedik lakást illetően - amit a foglalózás után megvásároltam - mégiscsak élne elővásárlási jogával. • Ekkor jött a per? - Azért fordult bírósághoz, hogy az valamennyi szerződést hatálytalanítson, amelyet az egykori lakókkal kötöttem válaszolta. - Eközben felajánlottam neki, hogy a szakértő által megállapított összeg háromszorosát is megadom a pincéjéért, de azt nem tudom, amit ő kér. No, így született meg a per. • Mi lett az eredménye? - A szegedi bíróság elutasította a keresetét. Ő ezt megfellebbezte. A megyei bíróság neki adott igazat, sőt, a döntés szerint, ha 350 ezer forintot letesz, akkor birtokon belül érezheti magát, kap egy 34 négyzetméteres összkomfortos lakást a vele járó pincével és a telek negyede is őt illeti. Ez egyszerűen észbontó! A lakás és a telek értéke 2 millió körül van. És természetesen nem azért öltük bele a pénzünket, az energiánkat, hogy másokkal közösködjünk. Az átalakítás miatt az a bizonyos lakás nem is létezik. Ebbe nem nyugodhatunk bele, a Legfelsőbb Bírósághoz fordultunk jogorvoslatért. Ezen túlmenően van még egy dolog, amit piszok nehezen tudok lenyelni. Nagyon bánt. • Mi az? - Akár hová fordultam engedélyért, a bírósági tárgyaláson is állandóan hangsúlyozták: ez egy jugoszláv mondta keserűen Horváth László. - Nagyapám a magyar seregben szolgált. Én Jugoszláviában magyarnak éreztem magam, ugyanúgy büszke voltam rá a németeknél, az osztrákoknál, hogy magyarnak születtem. Eljöttem Magyarországra, 100 ezer márkát váltottam be forintra magyar bankban, felújítottam egy romot, vállalkozást indítottam. Mit kell még tennem, hogy itt is magyarnak mondhassam magam? V. Fekete Sándor