Délmagyarország, 1995. április (85. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-01 / 77. szám

1995. ÁPRILIS 1., SZOMBAT mnnDM. • A derű mint orvosság Mottó: „A legjobb módszer önmagunk felvidítására, ha felvidítunk valaki mást. "• (Mark Twain) Nem mi mondtuk „A nők vigaszt nyújtanak, amire nélkülük soha nem lenne szükségünk." (Don Horvld amerikai író) .A női intuíció több millió éves nem-gondolkodás eredménye." (Rupert Hughes amerikai író) .Aki azt mondja, átlát a nökön, sokat veszít." (Groucbo Marx amerikai humorista) .Az egyetlen gon­dolat, ami megbékít a ténnyel, hogy nó vagyok az. hogy így nem fenyeget a ve­szély, hogy felesé­gül veszek egyet." (Maiy Wortley Moniagu angol író) .Egy nó férfi nél­kül olyan, mint egy hát púp nélkül." (Graffiti) Kora-tavaszi éjszaka Kora-tavaszi éjszaka. Alszol —a takarón kezed, álmodban csillagok fagyott rügyeit melengeted A ház előtti fán, az ágak közein: sisakréseken keresztül bámul ránk a hold — Isten néz farkasszemet velem? Gyönyörű oltalmam, a holdfény dárdája téged nem sebez meg, mellbimbóid begyekre épült végvárai a szerelemnek. Elalszom én is, rettegésemet lágy szuszogásod szertefújja... S nyelved és nyelvem lángjai holnap összelobbannak újra. Baka István a művészeti kuratórium díjazottja Április elseje a bohókás cselszövések, a tréfás átejtések, a humoros ötletek, a bolondozások napja. Összeállításunkban mégsem könnyfakasztó vicceket kí­nálunk, csupán pár percnyi felüdülést eme örömködésre csepp okot sem adó időkben. Kínáljuk mindezt Szeged jeles polgárainak közreműködé­sével, akik valamennyien a nehéz „műfaj" képviselői, s akik most - enged­vén csábításunknak - megajándékozzák önöket egy-két derűs, illetve békés A megszökött medika esete a professzorral - Amikor 1975-ben Szeged­re kerültem a Kórélettani Inté­zet vezetői székébe, munka­társaim és a hallgatók egyaránt árgus szemekkel figyelték, mi­lyen magas mércét állítok elé­jük. hiszen szenvedő alanyai lesznek az új tanszékvezető követelményeinek, és alkalma­sint a rigolyáinak is. A mére­getéshez, a kóstolgatáshoz hozzátartozott, hogy egyik munkatársam megkért, legyek elnéző a vizsgán egy promi­nens szüló gyermekével, leg­alábbis figyeljek jól oda reá. Jól odafigyeltem, s az illető megbukott. Ettől kezdve elter­jedt, hogy én bizony megbuk­tatom. akiért szólnak A .rém­tetteimet" fokozandó, egészen fals hírek kaptak szárnyra vizsgakövetelményeimről.. A hallgatók egymást sokkolták, gerjesztették.. A félelen) odáig fokozódott, hogy a gyengébb idegzetüeken a pánik uralko­dott el. mini azon a medikán. aki a laborban várakozott a vizsgára, s amikor meghallotta, hogy reá került a sor, hirtelen kiugrott az ablakon, s szabá­A Szegedért Alapítvány tudományos kuratóriu­mának díjazottja dr. Telegdy Gyula akadémikus, a SZOTE Kórélettani Intézetének igazgató-pro­fesszora nem lágy sz hűségéről, a hiányosságok fe­letti nagyvonalú elnézéséről nevezetes a medikák és medikusok körében. A professzor úr, aki percig sem tagadja, hogy a vizsgáin nincs pardon, az őt övező legenda kialakulásának stációit jól ismeri. lyosan elmenekült. Szerencsé­re a földszinten vagyunk, baja nem esett, s később le is vizs­gázott. Ez a történet legendává színesedett az évek során A hallgatók lassan elfogadták, megszokták a követelményei­met, amelyek ha magasak, ak­kor a betegek érdekében azok. A kórélattan az a tan­tárgy. amely a medicina alap­jait foglalja magában, ennek elsajátításában nem ismerhetek pardont, mert a tudásbeli hiá­nyosságok késóbb emberéle­tekbe kerülhetnek. Ha már a kórélettan pro­fesszorát is .elcsábítottuk" egy ' könnyed kis történet erejéig, akkor nem kerülhető el a kér­dés: mi zajlik az idegrendsze­rünkben, amikor nevetünk, amikor jókedvűnek érezzük magunkat? - Ennek magyarázatára in­kább csak teóriák léteznek ­válaszolja a professzor úr most már véresen komolyan -, amelyek nagyrészt állatkísérle­tekre támaszkodnak, s vissza­kanyarrxlnak Darwinig, aki le­írta, hogy az állatoknak is van Ha észrevételük, véleményük van a Hölgyválasz bármelyik cikkével kapcsolatban, vagy egyszerűen csak szeretnek nekünk megirni örömüket, bána­tukat, levelüket a kővetkező címre küldjék: „Hölgy­válasz" Délmagyarország Kft. 6740 Szeged, Ste­fánia 10. (A közlésre érdemes levelekből minden hónap utolsó szombatján adunk válogatást). Rovatszerkesztő: Kalocsai Katalin A lányok sem mind angyalok Hiányérzet. Csínos hölgy loppant be a kapitányságra. Panaszt kívánt tenni, amién nem kapja a tartásdíjat. A vek­foglalkozó nyomozót alaposan szemügyre vette, a kérdésekre válaszolva sokat sejtetóen re­begtette szempilláját. Ezt észre­vette a rendőr. Utolsó kérdése eképp hangzott: - Asszonyom, a tartásdíjon hívül valamiben szemed-e még hiányt? Sodró fa és sajtó. Egy öreg­úr szárnyaszegetten, felkötött karokkal kereste fel a rendőrsé­get. Feljelentést kívánt tenni, úgy biztosabb a láppénz jelszó­val. Kedves, jó feleségét meg­doigálta valami apróságért, mire az nyújtófával alaposan elverte mindkét kezét. Egy kérése volt csupán a férfinak: az újságba bele ne kerüljön, mert az egész város rajta fog róhögni. Használt cikk. A régi, .KMK-s" világban ektállítottak tiltott kéjelgésben jártas, kissé már éltes hölgyet. A Szegedért Alapítvány társadalmi-állampol­gári kuratóriumának díjazottja dr. Szőke Péter ezredes. A városi rendőrkapitányt ezúttal arra kértük, hogy a bűnüldözés derűs, (tragi)komikus pillanataiból, történeteiből — mert, mint látni fog­ják vannak ilyenek — elevenítsen fel néhányat. Olyanokat, amelyeknek az állítólag gyengébb nem képviselői a főszereplői íme néhány gyöngyszem Szőke Péter „gyűjteményéből". - A kisasszony miix't foglal­kozik. mely területen építi a szocializmust' - kérdezték. - Használtcikk-kereskedö va­gyok. Nézzenek rajtam végig... Csirkepörkölt tarhonyá­val. Idős asszony adta át sza­badulócédulájál Szőke Péter­nek. A cetlin az állt. hogy a hetvenhez közel járó hölgy tíz évet töltött a rács mögött - Kit tetszett megölni? - A férjemet. - Tán nem akarta megenni a csirkepaprikást> emóciójuk, érzelmi töltésük. Az elméletek közül hozzám legközelebb az áll, amelyik azt mondja: az információt - a kellemeset és a kellemetlent ­az agykéreg dolgozza fel, ami aztán átmegy az agyjlapi me­zökre. Ott válik zsigeri és hor­monális hátérrel bíró él­ménnyé. Ez az agyi történés hat a mimikái izmokra, ame­lyek megváltoztatják az arcki­fejezést, s e változás látható je­lei jól megkülönböztetik egy­mástól a vidám, derűs arcot a szomorú, lehangolt emlx-r arc­kifejezésétől. A nevetés kap­csolatban áll a légzéssel és a vérkeringéssel is. A hirtelen ijedtség vagy a félelem elő­idézte reakció következtében a légzöizmok lebénulnak vagy gátlás alá kerülnek. Erre mondjuk: az ijedtségtől eláll a lélegzete. A nevető ember nagy lélegzetet vesz, majd szaggatott nevetés kíséretében bocsátja ki a tüdejéből a leve­gőt. Ilyenkor az erek kitágul­nak, a szív vérellátása javul, a bőr ellenállása megváltozik. A jó kedélyű, sokat nevető em­berek mindezek okán kevésbé valószínű, hogy infarktust kap­nak, szemben azokkal, akik­nek állandó szorongása miatt vérerei összehúzódnak, a szívük vérellátása rosszabbo­dik. Ilyeténmód a hosszú élet egyik titka a derű lehet. K. K. - Honnan tudja? Tarhonyá­val csináltam, neki meg krump­lival kellett volna. Kivágta az egészet az udvarra. Én meg le­szúrtam. Mese csókkal. A férj gya­nútlanul ballagott az utcán, és látja, hogy a felesége nagy ve­hemenciával csókolózik az egyik kapualjban. Odarohant, a fickó, a tettes azonnal kereket oldott. Mi történt' - kérdezte az asszonyt. A nó ellihegte, hogy ment az utcán, amikor a férfi megtámadta. Csókolózásra kény­szeritette és volt pofája még megtapogatni is. Ezután a há­zaspár a rendörségre ment, ahol előadta az előbbi mesét. Szemé­rem elleni erőszak miatt tettek feljelentést. Később az asszony kérte a rendőröket, ne nagyon keressék az elkövetőt, mert nem pont úgy történt az eset, ahogy a férjének beadta. - Nem találtuk meg az elkö­vetőt. Elvittük a balhét helyette - jegyezte meg mosolyogva Szóké Péter. V. Fekete Sándor A „bánatos költő" humora f. verse! Irta egy frissen borotvált Alanyi költő, hogy ezerkilencszáz És tizenöt miL Váltót nem protoagák. De sokat költött. Jöleg verset. Egy gyász Volt élete. Szerette ól az egyház. A Szegedért Alapítvány fődíjasa, dr. Péter László, a József Attila Tudományegyetem professzora, irodalom- és helytörténész kérésünkre egy Juhász Gyulához kötődő történetet mesélt eL - Egyszerelmú költőként jellemzik Juhász Gyulát, mint­ha minden nőhöz írt verse An­nához, azaz Sárvári Annához szólna. Melankolikus, dep­resszióra hajló, bánatos költő­ként emlegetik, mintha nem ismerné a humort. A Szonett Júliához címú verse rácáfol a Juhász Gyuláról kialakult kép­re. .Szép Júlia, le kedves feminista. Ki könyvet ívtál végen Mária S más asszonyok cknén, biz az hiba. Hogy már megint nem mentem, sigya lista. Nagy bűneim listája, amelyen A lustaság elsó helyen virU, Bővült. Ez engem szintén nem vidít. De nálad s Márjánál a kegyelem! A Szeged és Vidéke című he­lyi lap munkatársának. Juhász Gyulának a baráti köréhez tartozott az 1910-es években egy feminista írónő. Vásár­helyi Júlia. Akiről annyit tu­dunk, hogy neve valószínűleg magyarosított, Hódmezövásár helyen született 1891-ben. A szegedi tisztviselőnő külső munkatársként írogatott a Sze­ged és Vidékébe, majd később a Délmagyarországba is. A bé­késcsabai Tevan Kiadó. 1912­ben megjelentette Vásárhelyi Júlia novelláskötetét Mária és más nők címmel. A szonettben Juliász Gyula erre a kötetre utal. Vásárhelyi Júlia a Szegeden 1914-ben alakul! feministák egyesületébe elhívhatta Juhász Gyulát valami elöadásfélére, de a költő ott nem jelent meg, mert vagy elfeledkezett róla. vagy nem ért rá, ki tudja. Saját mentségére írta 1915-ben a Szonett Júliához, címú versét. Évődött egy fiatal lánnyal. egy kolléganövel, akibe nem volt szerelmes. A nők, a kékharis­nyák ekkoriban jelentek meg a szerkesztőségekben, a könyvkiadóknál, amit annak idején kuriózumnak; érdekes­ségnek tartottak. Juhász Gyula Szonett Júliá­hoz címú versében az őngúnyt is észre kell vennünk. Akkori­ban már valóban eljegyezte magát az itallal, ez egy-két év múlva betegségének súlyosbo­dásához vezetett. Önkritikával és tréfával ütötte cl Juhász Gyula ezt az életét végigkísérő nagy gondját... Szójáték is rejlik a versben, melynek aláírása: Juniperus. Ez a latin neve a gyalogfe­nyőnek (a borókának). Ú.L

Next

/
Oldalképek
Tartalom