Délmagyarország, 1995. április (85. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-01 / 77. szám

1995. ÁPRILIS 1., SZOMBAT mnnDM. • A derű mint orvosság Mottó: „A legjobb módszer önmagunk felvidítására, ha felvidítunk valaki mást. "• (Mark Twain) Nem mi mondtuk „A nők vigaszt nyújtanak, amire nélkülük soha nem lenne szükségünk." (Don Horvld amerikai író) .A női intuíció több millió éves nem-gondolkodás eredménye." (Rupert Hughes amerikai író) .Aki azt mondja, átlát a nökön, sokat veszít." (Groucbo Marx amerikai humorista) .Az egyetlen gondolat, ami megbékít a ténnyel, hogy nó vagyok az. hogy így nem fenyeget a veszély, hogy feleségül veszek egyet." (Maiy Wortley Moniagu angol író) .Egy nó férfi nélkül olyan, mint egy hát púp nélkül." (Graffiti) Kora-tavaszi éjszaka Kora-tavaszi éjszaka. Alszol —a takarón kezed, álmodban csillagok fagyott rügyeit melengeted A ház előtti fán, az ágak közein: sisakréseken keresztül bámul ránk a hold — Isten néz farkasszemet velem? Gyönyörű oltalmam, a holdfény dárdája téged nem sebez meg, mellbimbóid begyekre épült végvárai a szerelemnek. Elalszom én is, rettegésemet lágy szuszogásod szertefújja... S nyelved és nyelvem lángjai holnap összelobbannak újra. Baka István a művészeti kuratórium díjazottja Április elseje a bohókás cselszövések, a tréfás átejtések, a humoros ötletek, a bolondozások napja. Összeállításunkban mégsem könnyfakasztó vicceket kínálunk, csupán pár percnyi felüdülést eme örömködésre csepp okot sem adó időkben. Kínáljuk mindezt Szeged jeles polgárainak közreműködésével, akik valamennyien a nehéz „műfaj" képviselői, s akik most - engedvén csábításunknak - megajándékozzák önöket egy-két derűs, illetve békés A megszökött medika esete a professzorral - Amikor 1975-ben Szegedre kerültem a Kórélettani Intézet vezetői székébe, munkatársaim és a hallgatók egyaránt árgus szemekkel figyelték, milyen magas mércét állítok eléjük. hiszen szenvedő alanyai lesznek az új tanszékvezető követelményeinek, és alkalmasint a rigolyáinak is. A méregetéshez, a kóstolgatáshoz hozzátartozott, hogy egyik munkatársam megkért, legyek elnéző a vizsgán egy prominens szüló gyermekével, legalábbis figyeljek jól oda reá. Jól odafigyeltem, s az illető megbukott. Ettől kezdve elterjedt, hogy én bizony megbuktatom. akiért szólnak A .rémtetteimet" fokozandó, egészen fals hírek kaptak szárnyra vizsgakövetelményeimről.. A hallgatók egymást sokkolták, gerjesztették.. A félelen) odáig fokozódott, hogy a gyengébb idegzetüeken a pánik uralkodott el. mini azon a medikán. aki a laborban várakozott a vizsgára, s amikor meghallotta, hogy reá került a sor, hirtelen kiugrott az ablakon, s szabáA Szegedért Alapítvány tudományos kuratóriumának díjazottja dr. Telegdy Gyula akadémikus, a SZOTE Kórélettani Intézetének igazgató-professzora nem lágy sz hűségéről, a hiányosságok feletti nagyvonalú elnézéséről nevezetes a medikák és medikusok körében. A professzor úr, aki percig sem tagadja, hogy a vizsgáin nincs pardon, az őt övező legenda kialakulásának stációit jól ismeri. lyosan elmenekült. Szerencsére a földszinten vagyunk, baja nem esett, s később le is vizsgázott. Ez a történet legendává színesedett az évek során A hallgatók lassan elfogadták, megszokták a követelményeimet, amelyek ha magasak, akkor a betegek érdekében azok. A kórélattan az a tantárgy. amely a medicina alapjait foglalja magában, ennek elsajátításában nem ismerhetek pardont, mert a tudásbeli hiányosságok késóbb emberéletekbe kerülhetnek. Ha már a kórélettan professzorát is .elcsábítottuk" egy ' könnyed kis történet erejéig, akkor nem kerülhető el a kérdés: mi zajlik az idegrendszerünkben, amikor nevetünk, amikor jókedvűnek érezzük magunkat? - Ennek magyarázatára inkább csak teóriák léteznek válaszolja a professzor úr most már véresen komolyan -, amelyek nagyrészt állatkísérletekre támaszkodnak, s visszakanyarrxlnak Darwinig, aki leírta, hogy az állatoknak is van Ha észrevételük, véleményük van a Hölgyválasz bármelyik cikkével kapcsolatban, vagy egyszerűen csak szeretnek nekünk megirni örömüket, bánatukat, levelüket a kővetkező címre küldjék: „Hölgyválasz" Délmagyarország Kft. 6740 Szeged, Stefánia 10. (A közlésre érdemes levelekből minden hónap utolsó szombatján adunk válogatást). Rovatszerkesztő: Kalocsai Katalin A lányok sem mind angyalok Hiányérzet. Csínos hölgy loppant be a kapitányságra. Panaszt kívánt tenni, amién nem kapja a tartásdíjat. A vekfoglalkozó nyomozót alaposan szemügyre vette, a kérdésekre válaszolva sokat sejtetóen rebegtette szempilláját. Ezt észrevette a rendőr. Utolsó kérdése eképp hangzott: - Asszonyom, a tartásdíjon hívül valamiben szemed-e még hiányt? Sodró fa és sajtó. Egy öregúr szárnyaszegetten, felkötött karokkal kereste fel a rendőrséget. Feljelentést kívánt tenni, úgy biztosabb a láppénz jelszóval. Kedves, jó feleségét megdoigálta valami apróságért, mire az nyújtófával alaposan elverte mindkét kezét. Egy kérése volt csupán a férfinak: az újságba bele ne kerüljön, mert az egész város rajta fog róhögni. Használt cikk. A régi, .KMK-s" világban ektállítottak tiltott kéjelgésben jártas, kissé már éltes hölgyet. A Szegedért Alapítvány társadalmi-állampolgári kuratóriumának díjazottja dr. Szőke Péter ezredes. A városi rendőrkapitányt ezúttal arra kértük, hogy a bűnüldözés derűs, (tragi)komikus pillanataiból, történeteiből — mert, mint látni fogják vannak ilyenek — elevenítsen fel néhányat. Olyanokat, amelyeknek az állítólag gyengébb nem képviselői a főszereplői íme néhány gyöngyszem Szőke Péter „gyűjteményéből". - A kisasszony miix't foglalkozik. mely területen építi a szocializmust' - kérdezték. - Használtcikk-kereskedö vagyok. Nézzenek rajtam végig... Csirkepörkölt tarhonyával. Idős asszony adta át szabadulócédulájál Szőke Péternek. A cetlin az állt. hogy a hetvenhez közel járó hölgy tíz évet töltött a rács mögött - Kit tetszett megölni? - A férjemet. - Tán nem akarta megenni a csirkepaprikást> emóciójuk, érzelmi töltésük. Az elméletek közül hozzám legközelebb az áll, amelyik azt mondja: az információt - a kellemeset és a kellemetlent az agykéreg dolgozza fel, ami aztán átmegy az agyjlapi mezökre. Ott válik zsigeri és hormonális hátérrel bíró élménnyé. Ez az agyi történés hat a mimikái izmokra, amelyek megváltoztatják az arckifejezést, s e változás látható jelei jól megkülönböztetik egymástól a vidám, derűs arcot a szomorú, lehangolt emlx-r arckifejezésétől. A nevetés kapcsolatban áll a légzéssel és a vérkeringéssel is. A hirtelen ijedtség vagy a félelem előidézte reakció következtében a légzöizmok lebénulnak vagy gátlás alá kerülnek. Erre mondjuk: az ijedtségtől eláll a lélegzete. A nevető ember nagy lélegzetet vesz, majd szaggatott nevetés kíséretében bocsátja ki a tüdejéből a levegőt. Ilyenkor az erek kitágulnak, a szív vérellátása javul, a bőr ellenállása megváltozik. A jó kedélyű, sokat nevető emberek mindezek okán kevésbé valószínű, hogy infarktust kapnak, szemben azokkal, akiknek állandó szorongása miatt vérerei összehúzódnak, a szívük vérellátása rosszabbodik. Ilyeténmód a hosszú élet egyik titka a derű lehet. K. K. - Honnan tudja? Tarhonyával csináltam, neki meg krumplival kellett volna. Kivágta az egészet az udvarra. Én meg leszúrtam. Mese csókkal. A férj gyanútlanul ballagott az utcán, és látja, hogy a felesége nagy vehemenciával csókolózik az egyik kapualjban. Odarohant, a fickó, a tettes azonnal kereket oldott. Mi történt' - kérdezte az asszonyt. A nó ellihegte, hogy ment az utcán, amikor a férfi megtámadta. Csókolózásra kényszeritette és volt pofája még megtapogatni is. Ezután a házaspár a rendörségre ment, ahol előadta az előbbi mesét. Szemérem elleni erőszak miatt tettek feljelentést. Később az asszony kérte a rendőröket, ne nagyon keressék az elkövetőt, mert nem pont úgy történt az eset, ahogy a férjének beadta. - Nem találtuk meg az elkövetőt. Elvittük a balhét helyette - jegyezte meg mosolyogva Szóké Péter. V. Fekete Sándor A „bánatos költő" humora f. verse! Irta egy frissen borotvált Alanyi költő, hogy ezerkilencszáz És tizenöt miL Váltót nem protoagák. De sokat költött. Jöleg verset. Egy gyász Volt élete. Szerette ól az egyház. A Szegedért Alapítvány fődíjasa, dr. Péter László, a József Attila Tudományegyetem professzora, irodalom- és helytörténész kérésünkre egy Juhász Gyulához kötődő történetet mesélt eL - Egyszerelmú költőként jellemzik Juhász Gyulát, mintha minden nőhöz írt verse Annához, azaz Sárvári Annához szólna. Melankolikus, depresszióra hajló, bánatos költőként emlegetik, mintha nem ismerné a humort. A Szonett Júliához címú verse rácáfol a Juhász Gyuláról kialakult képre. .Szép Júlia, le kedves feminista. Ki könyvet ívtál végen Mária S más asszonyok cknén, biz az hiba. Hogy már megint nem mentem, sigya lista. Nagy bűneim listája, amelyen A lustaság elsó helyen virU, Bővült. Ez engem szintén nem vidít. De nálad s Márjánál a kegyelem! A Szeged és Vidéke című helyi lap munkatársának. Juhász Gyulának a baráti köréhez tartozott az 1910-es években egy feminista írónő. Vásárhelyi Júlia. Akiről annyit tudunk, hogy neve valószínűleg magyarosított, Hódmezövásár helyen született 1891-ben. A szegedi tisztviselőnő külső munkatársként írogatott a Szeged és Vidékébe, majd később a Délmagyarországba is. A békéscsabai Tevan Kiadó. 1912ben megjelentette Vásárhelyi Júlia novelláskötetét Mária és más nők címmel. A szonettben Juliász Gyula erre a kötetre utal. Vásárhelyi Júlia a Szegeden 1914-ben alakul! feministák egyesületébe elhívhatta Juhász Gyulát valami elöadásfélére, de a költő ott nem jelent meg, mert vagy elfeledkezett róla. vagy nem ért rá, ki tudja. Saját mentségére írta 1915-ben a Szonett Júliához, címú versét. Évődött egy fiatal lánnyal. egy kolléganövel, akibe nem volt szerelmes. A nők, a kékharisnyák ekkoriban jelentek meg a szerkesztőségekben, a könyvkiadóknál, amit annak idején kuriózumnak; érdekességnek tartottak. Juhász Gyula Szonett Júliához címú versében az őngúnyt is észre kell vennünk. Akkoriban már valóban eljegyezte magát az itallal, ez egy-két év múlva betegségének súlyosbodásához vezetett. Önkritikával és tréfával ütötte cl Juhász Gyula ezt az életét végigkísérő nagy gondját... Szójáték is rejlik a versben, melynek aláírása: Juniperus. Ez a latin neve a gyalogfenyőnek (a borókának). Ú.L