Délmagyarország, 1995. április (85. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-05 / 80. szám

SZERDA, 1995. APR. 5. GAZDASÁGI MELLÉKLET III. Dr. Major Tibomé. Tisztességes polgári megélhetés. (Fotó: Révész Róbert) Ezen a helyen általában gazdasági társaságoktól, a szó szoros értelmében vett vállalkozókról írunk. Megismerve azonban dr. Major Tibomé szakgyógy­szerész életművét, a Kristály Patikát, az ember maid­nem felkiált: ha lehet üzletet vállalkozásnak nevezni, akkor ez az. kevesebbet. Az első kőműves 1992. május 4-én tartott terep­szemlét és június 16-án úgy nyitottam, hogy az utolsó doboz gyógyszer is a helyén volt. A városban többen foga­dást kötöttek, hogy nem lesz átadás határidőre. A Hogy lehet gazdaságosan működtetni egy patikát? - Nagyon nehéz dolog. Négy könyvelőt küldtem el. mire megtaláltam az igazit, aki pontosan tudja, hogy mennyit ér egy gyógyszer és hogy min­denért Fizetni kell, ha nem tel­jesítünk szerződéseket. Tévhi­tek élnek az emberekben, mi­szerint egy maszek patikában milliókat lehet kereseni. Nem: ez a tisztességes polgári meg­élhetést biztosítja és 5-6 év kell ahhoz, hogy eldőljön, ad-e alapokat a továbblépéshez. A Életképes-e a vállalkozás? - Harmadik éve nem vesz­y­| w jsághirdetésre lettem U figyelmes, melyben az Artimpex Kft. tudatja a gazdákkal, hogy Szege­den a Felhő utcában megnyitotta darálóját. Kíváncsi voltam, ugyan kik hozzák ide a tyúkok­nak és malackáknak szánt terményüket a város­központ tőszomszédsá­gába. Nem tudtam meg. mivel a pár napja műkö­dő létesítménynek még elvétve akad csak láto­gatója. s egyet sem si­került kifognom. A dará­lós és munkatársai azon­ban nem tétlenkedtek, a szomszédos épületben desztillált vizet palackoz­tak. Nem akármibe. Ösz­szegyüjtött, kimosott és sterilizált, használt üdí­tőitalos pillepalackokba. Hasznos ötletnek látszott, így a részleteket megtud­ni már indultam is a cég központjába. Babarczi István ügyve­zetőből megtudtam, hogy a februárban alakult kft. nem gyökerek nélküli. Erre a nevükben szereplő Art szótag is utal. Ugyanis a bölcsész dip­lomás Babarczi úr nevé­hez fűződik a Tanárképző Főiskolán 92-től beindí­tott képzőművészeti ma­gániskola. Családi vállal­kozásban. ugyanebben az időben nyitották meg a Kárász utcai művészellátó boltot. E szolgáltatási és kereskedelmi vonalat erősítették meg most a termékgyártással. 5 eb­ben a kategóriában élik a kezdeti szakaszt, még­hozzá egyszerre több cikkel. A legnagyobb falatnak ránézésre is a kerámia­lapos fűtőkészülék tűnik. Szerződéskötés előtt áll­nak egy német céggel, amely a jövőben itt gyár­tatná az odahaza népsze­rű termékét. A vállalkozás csapatmunkát igényel, a szegedi Ikarus fémmun­kával. a vásárhelyi Szili­Daráló kátipari Szövetkezet a kerámiával lenne részese az itt összeszerelendő készülékeknek. Az univerzális dízel előmelegítőből már né­hány százat legyártottak. E téli indítást és fogyasz­tás optimalizálást segítő termék forgalmában elsői­sorban a közületekre, cé­gekre számítanak. A most beindított Fel­hő utcai telephelyet a korábbi tevékenységével vette át a káefté. Terveik szerint az ioncserélt víz­ből Németországba is szállítanak. Minél több fogy belőle, annál keve­sebb használt pillepalack köt ki a szeméttelepen. Igen terebélyes kitérői­vel jutottunk el a daráló­tól ismét a darálóig, amely egyelőre csak kís­érlet. Az alapgondolat, hogy az állattartásban itt a városban is lesz felfutás, ha másként nem, az ön­ellátás szintjén. T. Sz. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ szegedi irodájának folyosóján hétfőn délelőtt szépszámmal akadt ügyfél. Nem maradtak munka nélkül az ott dolgozók, hisz volt kit az ablaknál útbaigazítani, s név szerint is szólon­gatták az ügyintézők a munkanélkülieket. A várakozók időközben a folyosói cédulákat is átböngészhették, hátha akad épp nekik való állás. Egy fiatal hölgy azonban megjegyezte, három hete is látta itt ugyanezt a cédulát, ame­lyik címen neki akkor azt mondták: az állás betöltve. Hátha most több sikerrel jár. Az igazgatóval. Vladiszavlyev Andrással erre és a hasonló esetekre is kitértünk, bár inkább a munkanélküliség kezelésének általános ten­denciái adták beszélgetésünk fő fonalát. Messze vidéken nem találnánk erre szakavatottabb embert, hisz. ó az. aki 72-től dolgozik a munka­üggyel kapcsolatos területeken, s az. Országos Munkaügyi Központ vezetőjeként is volt alkalma átlátni az általános összefüggéseket. A Elsorolná a főbb állomásokat? - Tíz. évig a megyei pályaválasztási intézet­ben. majd azt követően a szegedi munkaközve­títőben tevékenykedtem. A megyei munkaügyi szolgáltató irodában eltöltött öt évet követően. ' 90-ben sikerrel pályáztam meg a mostani posztomat. Az országos központ élén '93 őszétől eltöltött másfél évemet kezdettől átmenetinek • Akad munka a munkanélküliekkel Tartós hullám várható Szegeden, a József Attila sgt. elején egy#nagyon rossz állapotban lévő bolt helyén nyílt meg 1992-ben a város harmadik a magángyógyszertá­ra. A Milyen indlttás szükséges ahhoz, hogy egy gyógysze­rész fejest ugorjon az üzlet­vezetésbe, a gazdaságba? ­kérdezem a Kristály Patika tulajdomosát és vezetőjét, dr. Major Tibornét. - Messzebbről kezdem a válaszadást: több mint 20 éve vagyok a pályán és soha más nem akartam lenni, csak gyógyszerész. Nagyon szeret­tem már akkor is, amikor még messze nem becsülték ennyire ezt a szakmát. Tíz évig dolgoz­tam a Kígyó Patikában, ami egy nagyon jó iskolának szá­mított, sok mindent megtanul­tam. Kisebb gyógyszertárak­ban is eltöltöttem egy-két évet, amikor egy elhamarkodott döntéssel a társadalombiztosí­tást választottam. Rá kellett jönnöm, hogy nem nekem való az íróasztal mellett üldögélés. Hogy utólag mégsem bántam meg semmit, annak az az oka, hogy végül is a tb-nek köszön­hetem a magánpatikát. A Mivel magyarázza a döntését? - A társadalombiztosítástól nem volt visszaút a pályára, az állami gyógyszerészetben a privatizálás előtt létszámstopot rendeltek el. Egy út kínálko­zott: a magángyógyszertár. So­káig tartottak az előkészületek, kerestem a megfelelő helyet a városban, míg végül az Eliker­egységet az előprivatizáció során meg tudtam szerezni. A bérleti jogért milliókat kellett fizetni, majd következett a he­lyiség felújítása, berendezése... Óriási terheket vállalt a csalá­dom, készpénz, hitel, minden ráment. Ma sem vagyok kövér, de akkor tíz kilóval nyomtam tekintettem, így szegedi visszatérésem sem váratlan. A Mit talált itt? - Kezdjük az állapotot kifejező adatokkal. A 22 ezernyi regisztrált munkanélküliből valami­vel több, mint 8 ezer kaphat ellátást. Ezzel szemben 2,5 ezer betöltetlen álláshellyel szá­molhatunk a megyében. Itt is jellemző, hogy a regisztráltak 80 százalékának több mint fél éve, felének másfél éve nincs állása. Február elején pályakezdő munkanélküliből közel 2,5 ezret tartottunk nyilván. Az alacsony iskolázott­ságúak, és az elhelyezkedésre kevés esélyt adó szakmák képviselői az atlagnál is rosszabb pozícióban vannak. Ugyanígy a gyakorlattal nem rendelkező fiatalok és a nyugdíjas kort megelőző évtizedüket taposók sem állnak a kereslet élvonalában. A munkáltatók manapság már nem szeretnek utaztatásra áldozni, így elsősorban a kistelepülések ingázói szenvednek hátrányt. A Milyen szakaszok különböztethetők meg a munkanélküliségben? - Az egész országot felkészületlenül érje e jelenség, s kezdetben élt még a nézet: aki tisz­tességesen dolgozik, nem kerülhet veszélybe. A foglalkoztatási törvényt megalkotók sem látták előre a mértéket, s hogy mindez mibe fog kerülni. Ennek tudható be, hogy az ellátás idejét 2 évről másfélre, majd egyre kellett csökkenteni. Cégek és piacok tönkrementével aztán nap­jainkra tudatosult, hogy ez társadalmunk egyik legégetőbb problémája. A hónapról-hónapra drasztikusan emelkedő munkanélküliség '92-ig terjedő időszakában az volt szervezetünk leg­főbb feladata, hogy mindenki időben megkapja a segélyét. A '93 februári tetőzést követően, a szezonális ingadozásoktól eltekintve általában a csökkenés a jellemző. Mindez annak is betudha­tó, hogy sokaknak lejárt a járadékos időszaka, s a jövedelempótló támogatásra sem számítók olyan munkát is elvállaltak, amit korábban nem. A tartós munkanélküliség megjelenésével egy­idejűleg máig is ható új követelmények léptek előtérbe. Nekünk ehhez jó alap, hogy a mun­kaközvetítésre felsőfokú végzettségű embereink vannak. A Mik ezek a követelmények? - Többet kell foglalkoznunk az egyénnel. Munkatársainkat igyekszünk így felkészíteni, hogy az ügyfél szándékát, adottságait, kész­ségét, képességét lehető legteljesebben felis­merje, hisz megfelelő állást csak így ajánlhat. A munkáltatók is azt várják, hogy kevesebb legyen az időt rabló üresjárat. E tekintetben úgy kívá­nunk előbbre lépni, hogy közvetítőinket a fog­lalkozáspolitika aktív eszközeinek alkalmazá­sára képezzük tovább. Bonyolult és speciális esetekben munkatanácsadók segítik ki a közve­títőket. Gödöllőn az idén végeznek az első beis­kolázottak. Mindezzel ellentétben áll az a kelle­metlen tény, hogy a köztisztviselői munkabérek elmaradnak a versenyszféráétól, így a legjobb munkatársaink mennek el tőlünk. Az elején említett, nem naprakész cédula is a minőségi munka még meglévő hiányosságait mutatja. Az OMK élén eltöltött másfél évem ennek az alapgondolatnak megfelelően telt. Megvannak az alapjai, hogy országosan, egységes rend­szerben ebbe az irányba mozduljunk el. A Melyek ezek az aktív eszközök? - A munkanélküliek képzése, a munkál­tatókat ösztönző bértámogatás, esetenként a közhasznú munka. Mivel egyre inkább sze­mélyhez kötődőek a teendők, a hét körzetet ellátó kirendeltségeink szerepe felértékelődik. Az eddigieknél jobban gazdáivá kell válniuk az adott régióknak. A Mit lát sürgősen megoldandó problé­mának? - A többször módosított foglalkoztatási törvény némely kérdésben alul-, némelyben túlszabályoz. A munkanélküliek állományából célszerű lenne kiszűrni a munkavégzésre egészségügyileg alkalmatlanokat. Újra kellene szabályozni a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási feltételeit. Mivel a fiatalok szá­mára nem lehet perspektíva, hogy hosszútávon szociális támogatásból éljenek, ez is megerősít abban, hogy a szervezet legfontosabb feladata • nem lehet más, mint a tartós munkanélküliség elleni küzdelem. Tóth Szeles István • Kristály Patika Nem teremnek a milliók teséges a vállalkozás, amelyet a törvény előírása szerint bt. működtet. Itt különben nem úgy lehet fölvenni a versenyt, hogy minél több forintot ter­melünk ki, hanem a beteg ki­szolgálásával. Szeretni kell a szakmát, az embereket és nem szabad egy kérdést sem meg­válaszolatlanul hagyni. Na­gyon nehéz, ugyanis csak úgy egymás mellé tenni a profitot és az egészségügyet. A Hogyan élte meg a gyógyszeráremelést? - Nagyon nehezen. Nem az a baj, hogy a gyógyszerek árát végre rendezték, értékükön adják őket, hanem az, hogy ke­veset keresnek az emberek. És így végképp nem lehet gyó­gyítani. Mert mi történik? A nyugdíjasok és a gyerekes szü­lők vesznek gyógyszert, a kö­zépkorosztály pedig nem törő­dik az egészségével. A Most már nyugodtabb a család élete, mint a kezdeti időszakban? - A 12 éves fiam minden reggel megkérdezi, mikor jö­vök haza. és folyton azt kell válaszolnom: nem tudom. A 20 éves lányom, aki francia-ma­gyar nyelvű egyetemre jár Pestre, jobban érti a problémái­mat. Annyira, hogy eltervezte: a gyógyszerész szakot is elvég­zi. Most arra a pontra jutottam, hogy mérlegelnem kell: ma­radjak nyugton, figyeljek jo­bban a családomra, a fétjemre, akinek szintén felelősségteljes munkája van az ATIKÖFE élén, vagy lépjek tovább. Kezdjek-e újabb vállalkozásba az egészségügyben? Fekete Klára

Next

/
Oldalképek
Tartalom