Délmagyarország, 1995. április (85. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-04 / 79. szám

e»—s, KEDD, 1995. APR. 4. RIPORT 7 „Mindenkitől önálló munkát várok" - mondja Kistelek új jegyzője • Tájékozódott, mielőtt pá­lyázatát benyújtotta? - A sokféle lehetőség közül azért épp Kisteleket választot­tam, mert ezt a nagyságrendet tartottam olyannak, amit a je­lenlegi tapasztalataimmal el tu­dok látni. Természetesen nyo­mon követtem a Kistelekkel foglalkozó cikkeket. Mielőtt a pályázatomat beadtam, meg­bízható ismerősöktói informá­lódtam a településről, utána­néztem, hogy vannak-e kezel­hetetlennek tűnő problémák. Úgy láttam, hogy mindenféle csatározás ellenére Kisteleken kiegyensúlyozott önkormány­zati munka folyik, aminek van­nak távlati céljai. Hogy ezek a célok elérhetőek-e, az majd a következő években derül ki. • Milyen kapcsolat várható a jegyző és a polgármester között? - Elképzelésem szerint a jegyzőnek szakmailag feltétle­nül támogatnia kell a képvise­lő-testületet és a polgármestert. A korrekt szakmai kapcsolaton kívül ennek bizalmi viszony­nak is kell lennie. Ez alatt nem abszolút és feltétel nélküli loja­litást értek, hiszen ha a jegyző bármilyen jogellenes intézke­dést tapasztal, akkor kötelessé­ge a maga eszközeivel a törvé­nyességet biztosítani. A jegy­zőket alapvetően két típusra le­het osztani: az egyik csak a szűken vett közigazgatás fela­datait látja el, minden mástól elzárkózik; a másik típus anél­kül, hogy másoktól venne el hatásköröket, a közigazgatáson túl sokat ad az intézményi-la­kossági kapcsolatokra, olyan intézkedéseket kezdeményez, amelyek a képviselőtestület tá­mogatásával újszerű eredmé­nyeket hozhatnak. Ehhez jó szervezőkészségre, új szemlé­letre van szükség. Ha a jegyző jól végzi a munkáját, a képvi­selő-testület és a polgármester kiegyensúlyozottan irányít, ak­kor az önkormányzat igazi te­lepülési erőközponttá válhat, amit a gazdálkodó szervezetek is támogatnak. • Találkozott már olyan je­lenséggel Kisteleken, amely­re nem számított? - A földkiadás, földkárpót­lás ügyében meglehetősen sze­rencsétlen helyzet alakult ki, amelynek rendezése nagy munka lesz. Bár ez nem a jegy­ző feladata, de úgy gondolom, hogy egy ilyen, a település életét nagymértékben befolyá­soló ügy mellett nem szabad szótlanul elmenni. Igyekszem összebékíteni alfeleket, keres­sük a legjobb megoldásokat. • Feszültség alakult ki az önkormányzat és a privati­zálandó lakásokban élők között is... - A képviselő-testület törvé­nyes döntést hozott, de hivatalba lépésem után láttam, hogy a végrehajtás nem volt tökéletes. Például nem kaptak megfelelő vételi ajánlatot a lakók, ezért már készül a részletes ajánlat, amelyben teljesebb ismertetőt adunk a lakások műszaki állapo­táról és a fizetési feltételekről. H. Zs. Dr. Szép Tibor. (Fotó: Somogyi Károlyné) • Decemberben Lengyel Ist­vánná dr.-1 Szatymaz polgár­mesterévé választották, (gy megüresedett Kistelek jegyzői széke. Február elején három pályázó közül a képviselők Dr. Szép Tibort választották új jegyzőjévé, aki 1992-ben a JATE ÁJTK-án szerzett diplo­mát, azt követően a szegedi polgármesteri hivatalban dol­gozott, majd Ásotthalom jegy­zője lett. Még csak néhány he­te foglalta el kisteleki hivatalát, de máris határozott elképzelé­sekkel és nagy lendülettel kez­dett dolgozni. - Emberi és szakmai szem­pontból is rendkívül jó munka­hely volt az ásotthalmi polgár­mesteri hivatal. Egyetlen jogi végzettségűként szinte minden területen absztrakt munkát is kellett végeznem, ez azt jelen­tette, hogy egészen az ügyinté­zők szintjéig minden területen tapasztalatokat gyűjthettem. Egy olyan településen, ahol he­tente kétszer néhány órára jele­nik csak meg az. ügyvéd, ter­mészetesen mindenféle lakos­sági ügyeket is intéznem kel­lett. Ezt azért szerettem, mert közvetlen kapcsolatom volt az emberekkel. Egy nagyvárosi hivatalban csak kis csavarok vagyunk a gépezetben, és ezért sokszor kőfejtésnek tűnik a munka. Ásotthalmon mindig láttam a munkám eredményét is. • Mennyiben lesz más dol­ga Kisteleken? - Itt már mások a súlypon­tok. Kistelek iparosodottabb település, még akkor is, ha a mezőgazdaságnak továbbra is nagyon fontos szerepe van. Úgy gondolom, hogy itt is olyan munkastílusban kell dol­goznom, ahogyan a korábbi munkahelyemen. Az intézmé­nyekkel elsősorban nem leve­lezésen alapuló kapcsolatokra törekszem - persze például a költségvetés kidolgozásakor ez sem kerülhető el -, hanem köz­vetlen együttműködésre, mert szeretek utánajárni az ügyek­nek. Akkor jó a közigazgatás, ha a jegyző és az ügyintézők nem ragadnak bent a hivatal­ban. alaposan ismerik a telepü­lést és jól előkészítik a képvi­selőtestület döntéseit. A haté­konyabb munka érdekében igyekszem jobb feltételeket ki­alakítani, ezért számító­gépesítünk, racionalizálunk. Mindenkitől önálló munkát vá­rok. Az intézmények is akkor működnek jól, ha a jegyző nem szól bele a szakmai munkájuk­ba. Rendszeres bírói szemlék 1995. február 15-e, az egészségügyi törvény módosítása előtt is voltak a pszichiátriai osztályokon. Azóta is vannak, de... Míg annak előtte csak a kényszerbe­utaltak esetében tartottak időszakos bírósági vizsgálatot, február 15-e óta az önkéntes gyógy­kezelésre jelentkezőket is bírósági felülvizsgálatnak vetik alá. A Magyar Pszichiátriai Társa­ság alelnöke, dr. Kuncz Elemér szerint ez sérti az önkéntes gyógykezelésre jelentkezők emberi jogait. Dr. Janka Zoltán professzorral, a SZOTE Ideg- és Elmegyógyászati Klinika pszichiát­riai részlegének vezetőjével a törvénymódosítással kapcsolatos problémákról beszélgettünk. - Legyen bírói végzés a Ha­beas corpus szellemében sürgős szükségből történt pszichiátriai intézeti gyógykezelésbe vétel esetén - kezdi a professzor. A sürgős szükség azt jelenti, hogy valaki olyan állapotba kerül, amikor már veszélyes önmagá­ra, illetve környezetére. Ebben az esetben a felvételt köpető 24 órán belül jelentést kell adnunk a bíróságnak, amely nyolc na­pon belül meghozza döntését. Ez a forma teljesen természetes, a dolog nyugaton is így műkö­dik. A fő gondunk a rendelettel, hogy ezentúl a saját kérésre fel­vett betegeken is - akiket a ti­zenötödik napig kell bejelente­nünk a bíróságnak - el kell vé­gezni a kötelező bírói felülvizs­gálatot harminc naponként. Ér­tem én, hogy van valami ügy­menet, de akkor is, miért nem elég az önkénteseket mondjuk a huszonötödik napon jelenteni. Tudni kell, hogy az átlagos ápolási idő 20-21 nap. Magya­rán, mire bejelentjük a saját ké­résre felvett beteget, s a bíróság szemlét tartana a 30. napon, ak­korra a többség távozik az inté­zetből. Akkor következik az újabb levélváltás, hogy a beteg már nincs nálunk. Ez mindket­tőnknek plusz adminisztrációt jelent. • Dr. Koczka Éva, az Igaz­ságügyi Minisztérium főosz­tályvezetője a törvénymódo­sítás szükségességével kap­csolatban az Európa Tanács emberi jogi egyezményének 5. cikkelyére utalt. Ami ki­mondja: ha valakinél sza­badságelvonásra kerül sor, szükséges, hogy ennek tör­vényességéről a bíróság rö­vid idón belül döntsön. - Értem én, hogy a törvény­módosítás motivációja a joghar­monizáció, az európai törvé­nyekhez való igazodás. Nincs is ezzel semmi bajom. A szándék helyes, a megvalósítás, a végre­hajtás azonban nem. A törvény ugyanis eleve azt feltételezi, hogy a pszichiátriai osztályok zártak, és a betegek nincsenek a valóság tudatának érzékelésé­ben. Ez egyik sem igaz. Nem vagyunk zártak, s az utóbbi fel­tételezés csak a betegek egy kis töredékére igaz. És most a kis töredék miatt módosítottak törvényt? Méghozzá úgy, hogy meg sem kérdezték a szakmai grémium, a Pszichiátriai Szak­mai Kollégium véleményét? Az európai orientációval kap­csolatban elmondanám, hogy eddig is a nemzetközi gyakor­„A pszichiátria nem zárt intézet" - vallja Di. lanka Zoltán, a SZOTE Ideg­es Elmegyógyászati Klinika pszichiátriai résziegének vezetője Dr. Janka Zoltán. (Fotó: Reves/ Róbertl Búskomorság - százalékokban Egy férfi életében 10, egy nő életében 20 százalék annak a kockázata, hogy valamikor búskomor lesz. Ami azt jelenti, hogy minden tizedik férfi és minden ötödik nő legalább egy­szer életében „belecsúszik" a depresszióba, amely lehet olyan mélységű, hogy indokolt a pszichiátriai kezelés. Egy adott időpontban az emberiség 4 százaléka depressziós. Ma­gyarországon is. Ami azt jelenti, hogy adott időpillanatban minden 100 emberből 4 búskomor. A depressziósok 75 szá­zalékának az agyán átvillan a halálgondolat. 15 százalékuk­nál a gondolatot tett követi. Öngyilkosok lesznek. latnak megfelelően dolgoztunk. Egy a mi bajunk: lovas nemzet vagyunk, de a nyeregben nem tudunk rendesen megülni, mert' hol az egyik, hol a másik oldal­ra billenünk át. Jó, kövessük az európai joggyakorlatot, de ne ilyen túlzásokkal, mint például az önkéntesek tizenöt napon be­lül történő jelentése. Azt mond­ta nem is oly rég egy lelkész a rádióban, hogy Magyarorszá­gon sokan vannak olyanok is, akik soha sem kerültek bíróság elé, mert nem követtek el sem­mit. A közgondolkozás szerint ugyanis azok kerülnek bíró elé. akik elkövettek valamit. Egy önkéntes pszichiátriai beteg ­aki a múltján rágódik, bűnössé­gi gondolatai vannak, felnagyít dolgokat - mit követ el? Általá­ban semmit. Nem elég baj az neki, hogy szerencsétlen „bele­csúszott" mondjuk egy depresszi­óba? Ha nem járunk el elég óva­' losan esetében, akkor szinte hiz­laljuk a téves eszméjét, hogy va­lóban bűnös. Az önkéntesek pro­cedúrája kvázi bírósági tárgyalás, amelynek vannak bizonyos krité­riumai - jegyzőkönyv, tanúk, hozzátartozó értesítése -, s amitől a bíróság nem tekinthet el. Kép­zelheti, valaki önként jön az osz­tályra szorongásos, depressziós tünetekkel, s még bíróság elé is kell állnia. • Elképzelhetőnek tartja, hogy ennek következménye­ként a pszichoszomatikus be­tegek, a krónikus neurózis­ban és depresszióban szenve­dők más osztályokon, mond­juk a belgyógyászaton je­lentkeznek problémájukkal? - Igen, van ilyen veszélye a dolognak. De ez csak akkor me­rülhet fel, ha a rendeletet rigo­rózusan betartjuk. Vannak stra­tégiáink arra nézve, ha a tör­vényt nem módosítják rövid • időn belül. Átkereszteljük az osztályt, személyiségi jogokra hivatkozunk, vagy ami legin­kább megvalósítható a gyakor­latban, hogy a kóros elmeálla­pot jogi kifejezést csak arra az esetekre tartjuk fenn, akiknél a valóság érzékelése súlyosan ká­rosodott és nincsenek döntéseik tudatában. Egyszóval a beteg érdekében mindent megteszünk. • Elhangzott már valami­lyen fórumon az az igény, hogy módosítsák a törvényt? - Igen. A Pszichiátriai Szak­mai Kollégium - melynek tagja vagyok - legutóbbi ülésén pél­dául nagy szótöbbséggel azt ja­vasolta: vonják vissza a tör­vényt. De a Fővárosi Bíróság Kollégiuma is bírálta a törvény­módosítást, és azzal fordult a Népjóléti Minisztériumhoz, hogy vagy vonják vissza, vagy jelentősen módosítsák azt. • Milyen a kapcsolatuk egyébként a városi bírósággal? - Súrlódásmentes és rendkí­vül intenzív. Futár hozza-viszi a jelentéseket a bíróság és a pszi­chiátria között. A bírák empati­kusak, tapintatosak, humánusak és becsületesek. Szabó C. Sziláid • Vámosok a Bugyiban utazott a lengyel Az elmúlt héten a Csongrád és Békés megyei vámosok 43 szabálysértést, bűncselekményt derítettek föl, amelyek értéke 11 millió forintra rúgott. Röszkén egy belépő jugoszláv állampolgár (természetesen ENSZ-engedély nélkül) sze­mélygépkocsija kárpitja mögé rejtett 350 darab, kikészítetlen. szárított pézsmabőrt, és azt pró­bálta meg becsempészni Ma­gyarországra. Három jugoszláv autóbuszon ismeretlen elkövetők 55 ezer forint értékű üvegárut. 62 ezer forint értékű kozmetikai cikket, valamint több mint egy­milliót érő autógumit igyekeztek szabályellenesen átjuttatni a ha­táron. Azért említettük, hogy is­meretlenek az elkövetők, mivel a pénzügyőrök érdeklődésére sen­ki nem válaszolta azt, hogy az övé lenne az áru. Ugyancsak röszkei történetek a következők: egy jugoszláv férfi autójában 56 darab Gorenje programkapcsolót rejtett el. Nem elég ügyesen tette, mivel megta­lálták. Honfitársai a Magyaror­szágra igyekvő autóbuszon 413 liter konyakot, hasonló mennyi­ségű vodkát próbáltak meg át­csempészni a határon. Egy kilé­pő buszon pedig 20-20 karton banán és motorolaj utazott, „gaz­da" nélkül. A vámosoknak a román hatá­ron is akadt néhány, említésre méltó fogásuk az elmúlt héten. Isztambulból érkezett az a ma­gyar autóbusz, amelynek pogy­gyászában 19 bőrdzsekit találtak, de senki nem jelentkezett a „tu­risták" közül, hogy az övé lenne az áru. Gyulánál egy lengyel fér­fi „bugyiban" utazott. Több mint százezer darab női alsóneműt találtak úticsomagjában. Orosházán a vámhivatal dol­gozói ismeretlen tettesek ellen fogalmaztak feljelentést, ugyanis a nagyszénási tollfeldolgozó üzem területén egy 100 köbmé­teres tartályban savazott hto-ma­radványt találtak. Az eljárás so­rán lefoglaltak 100 liter, a hami­sításhoz használt kénsavat, vala mint másfél mázsa mészport. A felsoroltakon kívül a vám­hivatal raktárába került még 55 liter konyak, kétszer annyi pálin­ka, 250 karton cigaretta, 300 liter tisztaszesz és 60 ezer forint érté­kű csokoládé. A külföldiekkel szemben a vámhivatalok 12 eset­ben szabtak ki pénzbírságot. W. F. S. CHEMOL AKCIÓS Ukrán import © AMMONIUM-NITRÁT 17 100 Ft/t+áfa ! VÉGKIÁRUSÍTÁS! I. o. román és hazai ©AMMÓNIUM-NITRÁT 17 400 Ft/t+áfa Nyugat-európai szabványnak megfelelő <D 3x17% KOMPLEX 25 950 Ft/t+áfa Friss beszerzésű, import © KÁLIUM-SZULFÁT 39 170 Ft/t+áfa Az 2, 4 műtrágya nagyszénási Agrokémiai Centrumban, az 1, 3 műtrágya békéscsabai telephelyeinken vehetők át. Értékesítés: CHEMOL RT. békéscsabai képviselete, Békéscsaba, Szarvasi út 79/1. Tel.: 66/442-042, 442-187, fax: 66/441-307 CHEMOL

Next

/
Oldalképek
Tartalom