Délmagyarország, 1995. április (85. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-25 / 96. szám

KEDD, 1995. APR. 25. BELÜGYEINK 3 Svena Lysgard és Roszík Gábor. (Fotó: Schmidt Andrea) • Norvég vendég a „Csillagban" Katolikus börtöncountry Egy ideje tudhatjuk, hogy nem számít különleges alka­lomnak az igehirdetés a sze­gedi „Csillag" börtönben, s volt már példa arra is, hogy egy zenekar koncertet adjon a rácsok mögött. A kettő együtt azonban még nem szerepelt, hétfőn ráadásul egy külföldi, norvég country-énekes lépett a börtönszínpadra s adta elő val­lásos témájú dalait. Nem mondhatni, hogy zsú­folásig telt a nagyterem; 57 el­ítélt üldögél szürkés-mákos egyenruhájában, a színpadon óriási faragott feszület, az egyik fogvatartott műve. Vá­runk egy kicsit, hátha szaporo­dik a közönség. A börtön veze­tői tanácstalanul tárják szét a kezüket, mit lehet tenni, hiszen Aknaveszély Gyalogsági és harckocsiak­nák telepítését figyelték meg a magyar határőrök a szerbek ál­tal ellenőrzött horvát területen. A Baranya megyei Lippó alatti határszakaszon botlóhuzalos gyalogsági aknákat, Kölkedtől délre pedig harckocsiáknákat is Svena Lysgard, norvég katolikus country-énekes kon­certet adott hétfőn délután a híres-hírhedt szegedi „Csil­lag" börtönben. Rejtő Jenő valószínűleg éveket adott vol­na az életéből ezért a mondatért, mely ráadásul mara­déktalanul igaz. A norvég vendég fellépését természete­sen igehirdetéssel kötötték össze, a rendezvényi szervező Magyar Testvéri Börtöntársaság elnöke, Roszík Gábor evangélikus lelkész is átadta az üzenetet a fegyház fog­vatartottjainak. ez csak egy lehetőség, ide nem vezényelhetik a rabokat. Per­sze nem is érdemes. így nem várunk tovább, nyakába akaszt­ja gitárját Svenna Lysgard, a mikrofonhoz lép, s belekezd élete történetébe. Mesél és da­lol. Feltűrte ingujját; jól látszik bal alkarján egy primitív teto­válás: elhelyeztek az úgynevezett krajinai Szerb Köztársaság fél­reguláris fegyveres alaku­latainak katonái. Feltehetőleg az 1991-től telepített aknamező robbanószerkezeteinek cseréjé­ről van szó. Ezt a területet ugyanis már korábban elakná­sították, s eddig három esetben fel is robbantak a töltetek. - Nem azért jöttem énekel­ni, hogy pénzt keressek - mu­tatkozik be Svenna az elítéltek­nek -, hanem mert valamikor én is börtönben voltam. Kábí­tószer-túladagolás miatt majd­nem meghaltam 16 éves ko­romban, s akkor dugtak egy zárt elmegyógyintézetbe ­majd a húrok közé csap, s lát­szik, megtalálta az utat az el­ítéltek szívéhez. Skandináviában a legnép­szerűbb country-énekesek közé tartozik Svenna, tudjuk meg később, éppen most készíti nyolcadik lemezét, két éve fel­hagyott a civil koncertezéssel, fő hivatásának tekinti a börtö­nökben való koncertezést. Fia­tal korában vagy öt bandája volt, élete a „szex, drog, rock & roir'-szentháromság jegyé­ben telt. Egyik bódulata alkal­mával már öntudatlanul nyitot­ta a gyógyszeres szekrényt, ki­kapott egy nyugtatókkal teli üveget, az összes pirulát leön­tötte a torkán, majd jött a kö­vetkező üveg, és a következő, amely - Isteni gondviselés!, és felfele mutat - szerencsére hashajtó volt. Majd énekel to­vább angolul Svenna, most ép­pen arról, hogy az Úr mind­annyiunkat a kezében tart, ma­gyarokat, norvégokat, svéde­ket, cigányokat... - Hat állomásosra terveztük most a „börtönturnét", a „Csil­lag" volt az ötödik a sorban. De nemcsak fegyházakba me­gyünk - magyarázza Roszík Gábor, a főszervező -, hiszen három koncertet adtunk az in­tézeteken kívül. Most például a szegedi imateremben lesz egy ökomenikus összejövetel. Az a nagyon fontos és csodálatos' ebben, hogy a börtönökben és a templomokban tartott kon­certek között sem mondaniva­lóban, sem énekben nincs kü­lönbség, mert Isten előtt vala­mennyien egyformán bűnös emberek vagyunk és Isten egy­formán szeret bennünket. Ez­zel szeretnénk felhívni a hívő emberek figyelmét is arra, hogy a börtönmisszió, a bünte­tésvégrehajtás szolgálatát talán kicsit más szemmel - jézusi szemmel nézzék. Hiszen Jézus is szerette az elítélteket; meg­bocsátotta bűneiket és úgy engedte el őket. Takács Viktoi • Megnyílt a Magyar Nyelv Hete A durva hang ellen Anyanyelvünk szépségének, tisztaságának őrzésével keve­sen törődnek mostanában. Sok a fésületlenül, rosszul, vagy szegényes színtelenséggel be­szélő ember. A tanítóknak su­gározniuk kell azt a tudatot, hogy szükségünk van a szép beszédre, amely önbecsülésün­ket, hazaszeretetünket is táp­lálja. Egyebek mellett ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg Bánffy György, az Anyanyelv­ápolók Szövetségének elnöke hétfőn a Magyar Nyelv Hetét a bajai Eötvös József Tanítókép­ző Főiskolán. Beszédében arra kérte az ifjú tanítójelölteket, hogy oktassák a gyerekeket még a tanórán kívül is a helyes és szép beszédre, küzdjenek a durva hang ellen, ami egyre in­kább divattá vált. Deme László egyetemi ta­nár, a kommunikációs hagyo­mányokról és napjaink előny­telen változásairól szólt. A töb­bi között hangsúlyozta: az if­júságnak kötelessége, hogy jól elsajátítsa a magyar nyelvet. Az anyanyelv több mint a nyelvek egyike, a felnövő gyermek ugyanis az anyanyel­vével válik a társadalom részé­vé, s a társadalomból kiemel­kedni is csak ennek ismereté­vel lehet igazán. • A hazai gazdasá­gi válság és a*Ya­lódi rendszerváltás elmaradása a lénye­gében két évtizede változatlan pénz­ügyi politika követ­kezménye - han­goztatta Pécsett tar­tott szombati nagy­gyűlésén a Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöke. Csurka István kije­lentette: megfonto­landónak tartja, hogy népszavazás döntsön az ország adósságterheinek enyhítésére irá­Csurka István népszavazást fontolgat nyúló tárgyalások megkezdéséről, mert a hitelek évi négy és félmilliárd dolláros kamatai el­viselhetetlen terhe­ket rónak az or­szágra. A kormány ma a nemzetközi pénz­világ törekvéseihez asszisztál, s ez a szovjet csapatok 1956-ban Szolnok­ról történt behívá­sához hasonlít ­mondta a .szónok. Március 12-én a szociális ígéretek­kel csalárdul hata­lomra jutott kor­mány voltaképpen beismerte: nem a nép érdekében, ha­nem a külső pénz­világ parancsára cselekszik - állí­totta. II HI rendőrség gépjármüveinek egy részét rendőrlovakkal <_|Ü helyettesítik a takarékosság érdekében, mondta Pin­tér Sándor országos rendőrfőkapitány a Rendőr napról nyilatkozva a hétfői Reggeli Krónikában. Ha jól emlékszem, ezt a sajátos zoológiai képződményt hívták emeletes rendőrnek. Az elv egyértelmű: a zab olcsóbb, mint a benzin. A ló nem kap durrdefektet. A lónak nem rozsdásodik az alváza. A ló környezetkímélő és nem kell rá zöld kártya, sőt mi több, „égési terméke" nem hogy szó nélkül lebomlik, de to­vábbi felhasználásra is alkalmas. A lovak terepen is jól használhatók: a ló már árkon-bokron túl van, mire az árokban vagy bokorban fennakadt kocsihoz megjön az autómentő. A lónak nem sül be a dugattyúja, ha kocka­cukrot szórunk az üzemanyag-beöntő nyílásába. A ló télen is szívató nélkül indul, és nem jegesedik a szélvédője (ami nincs, az nem jegesedik). A jól idomított ló magától is ha­zatalál, míg az elhagyott rendőrkocsitól ezt hiába várjuk. A lovakat lehet patkolni, viszont ha a rendőrautó kerekeire patkókat szegeinek, az nagyon megnehezíti a közlekedését. A lóra nem csapják rá az ajtót és nem marad belül a kulcs. f~Jje sok előnye mellett a rendőrlónak néhány hátránya is L Jvan. Váratlan nyerítése leránthatja a leplet a titkos megfigyelőről, egyből kilóg a lóláb. A ló nem szirénázik, és nem lehet a fülei közé villogó lámpát szerelni. A lócitrom megnehezíti a köztisztálkodást és gyalogosok balesetét is okozhatja. A lovagláshoz nem elég a jogsi és nincs a lovon féklámpa. Lóval Jaguárt üldözni esztelenség. A ló beázik és könnyebb rajta hörghurutot kapni. A lónak négy láha van, mégis... Négy rendőr négy lovon fér el, míg négyük­nek egy autó is elég (takarékosság). A ló könnyezni kezd a gázspraytól, az autó nem - a szemüveges lovak nagyon fö­lt űnöek. Előnyök és hátrányok százai. Dönteni, hála a magassá­gosnak, nem én fogok. Én csak meglovagoltam a témát. 1 A Pató Pál Párt kegyelmi kérvénye A Pató Pál Párt (PPP) ­amelynek bejegyzését jogerős végzéssel tagadták meg január­ban - felülvizsgálati kérelmet juttatott el a Legfelsőbb Bíró­sághoz. A legmagasabb bírói fórumhoz benyújtott iratban ki­fejtett álláspontjuk szerint a demokráciában helye kell hogy legyen a humoros bírálatnak, a szarkasztikus megfogalmazás­nak is. A PPP egyúttal kegyel­mi kérvénnyel fordul' a Magyar Köztársaság elnökéhez, és en­nek támogatására aláírásgyűj­tési akciót kezdeményez. • Mint ismeretes, a Pató Pál Párt 1993. októberében alakult. Alkotmánya szerint főbb célki­tűzései között szerepel - egye­bek mellett - Pató Pál és Hja Iljics Oblomov, valamint Szo­doma és Gomorra királyainak rehabilitálása, a/ alulról jövő kezdeményezések gyökeres ki­irtása, a táblabírói és a sztáli­nista nyelvhagyományok ápo­lása. A Legfelsőbb Bíróság janu­ári jogerős végzése - a Fővá­rosi Bíróság döntésével össz­hangban - hangsúlyozta: a vo­natkozó törvényi rendelke­zések értelmében közösségel­lenes célra nem lehet pártot lét­rehozni. A PPP demoralizáló, destruktív céljai ellentétesek a hatályos törvényekben megfo­galmazott célkitűzésekkel. Po­litikai választási pártként csak olyan demokratikus szervező­dési forma fogadható el, amely állampolgári érdekek és érté­kek demokratikus megjeleníté­sét és megvalósítását tűzi ki célul - szögezte le a Leg­felsőbb Bíróság határozata. 700 milliós MAV-kár A MÁV közvetlen bevétel­kiesése a 86 órás sztrájk ideje alatt összesen 663 millió forint, ebből a személyszállítás terén elszenvedett veszteség 244 millió forintot tett ki. Az árufu­varozásban pedig a MÁV-nak okozott kár 419 millió forintot jelent. Mindezt Magos György, a MÁV kereskedelmi vezér­igazgató-helyettese jelentette be a hétfői sajtótájékoztatón. A kereskedelmi vezérigazgató­helyettes elmondta: a közvetett kár felmérése ezek után kezdő­dik meg. • Nemrégiben a szentesi Tóth József Színházban Bé­kés és Csongrád megye hiva­tásos katonái vitatták meg a honvédség és a rendvédelmi szervek készülő, új, szolgálati viszonyát szabályozó tör­vénytervezetét. Az erre vo­natkozó koncepciót dr. Fehér József vezérőrnagy, a Honvé­delmi Minisztérium közigaz­gatási államtitkára és három munkatársa dolgozta ki. A ré­gió katonáival történt konzul­táció után beszélgettem a tá­bornokkal. • Államtitkár úr! Milyen stádiumban van a tör­vény? - A koncepció végleges szövege elkészült, mely a szentesihez hasonló másik ti­zenkilenc konzultáció s az érintett kormányzati tárcák véleményét egyaránt tartal­mazza. Ézzel párhuzamosan folyik a törvény szövegezése „élesben" is, melyet május végére kívánunk a kormány asztalára letenni. Az állam­0 KÉRDÉS A honvédelmi államtitkárhoz igazgatási egyeztetés után jú­niusban szeretnénk az Or­szággyűlés elé vinni. Innentől már nem rajtunk múlik, de bí­zom benne, hogy jövő év ja­nuár 1-től hatályba léphet. • Mire számít a parla­menti vitákon? - Én nem várok éles küz­delmet. Ha sikerül tisztázni a szakmai problémákat, megte­remteni a pénzügyi finanszí­rozás feltételeit, akkor politi­kai vitára nem kell számítani. Meggyőződésem, hogy mind a kormányzó, mind az ellen­zéki pártok tisztában vannak a törvény fontosságával, s in­kább a konstruktív együttmű­ködés lesz a jellemző, talán éppen hatpárti egyeztetés for­májában. • A törvénytervezet egyik újdonsága, hogy a kato­nák szolgálati viszonyuk­ban bekövetkezett sérel­müket - a korábbitót elté­rően - jogi útra terelhetik. Mennyire növeli ez meg a katonai híróságok munká­ját? - Nem biztos, hogy a kato­nai bíróságok hatásköre lesz az ilyen ügyekben dönteni, hiszen ezek inkább munka­jogi kérdésnek. Eleinte bizto­m Dr. Fehér József san ugrásszerű lesz azoknak a száma, akik ezzel az új jogor­voslati formával élni kíván­nak, de azután ki fog alakulni egy egyensúlyi helyzet. Jelen­leg főként a nem egyértelmű törvényi szabályozások alakí­tanak ki ilyen szituációkat. Az új törvény próbál ezen enyhíteni például azzal is, hogy szigorúan meghúzza a vonalat: meddig terhelhető a katona. Révász János

Next

/
Oldalképek
Tartalom