Délmagyarország, 1995. április (85. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-24 / 95. szám

6 RIPORT DÉLMAQYARORSZÁQ HÉTFŐ, 1995. ÁPR. 24. • Minden sértő szándék nélkül mondom: Isten háta mögötti település Pusztamérges. Már legalábbis közigazgatási szem­pontból. Ha Üllés felől közelít­jük meg a falvacskát, akkor a harmadrangú úton előbb azt tudatja velünk a tábla, hogy most értünk Bács-Kiskun me­gyébe, a pusztamérgesi leága­zásnál elkanyarodva azonban egy kilométer múlva visszaé­rünk Csongrádba. A két megye határán, mintha igazából se ide, se oda nem tartozna a ho­moki falu. Az áldatlan állapol­nak köszönhetően csökkent a lélekszám is, három évtizede 2500 ember lakott itt - mára csak 1300-an maradtak közü­lük. Élet az iskolaszövetkezet után A nyolcvanas évek közepén jöttek divatba az. iskolaszövet­kezetek, így természetesen Pusztamérges is létrehozta a sajátját. A diákok megtanulták így az általános iskolában a nö­vénytermesztés és állattartás alaptrükkjeit, a nebulóknak kis parcelláik voltak, a falu lakos­sága szaporítóházat és fóliát épített, valóban termeltek a gyerekek. Sőt, terményeiket el is adhatták. Nyolcszögletű kis furnérbódé hirdeti a templom melleit az egykori piacot, hi­szen az iskolaszövetkezet ma már a múlté. Azonban amíg létezett, ad­dig is jelentkezett a fő gond: a képzés csak általános iskolai szinten folyhatott, utána,a to­vábbtanuló fiúk mentek autó­szerelőnek, a lányok egészség­ügyi középiskolába. A faluba visszatérők nehezen találták a helyüket, legtöbbször munka nélkül lődörögtek, ugyanis a Középiskola emelkedik a homokon. • Nem csak a tőke - a technológia is német. (Fotó: Révész Róbert) tsz folyamatosan zsugorodott, szakmájukban pedig ritkán tudtak elhelyezkedni. Borcsök Antal - az iskola egykori biológia-technika taná­ra független jelöltként indult és győzött '90-ben - polgármes­terként nem volt hajlandó hagyni, hogy a település szé­pen lassan elhaljon. Megpró­bálta tehát „eladni" Puszta­mérgest. Itthon nem ment, kö­vetkezett tehát a külföld. A próbálkozások sikerét jelzi, hogy olasz tőkéből épült egy kacsavágóhíd, s legalább ek­kora harci tett a félkész gazd­asszonyképző - de ne vágjunk a dolgok elibe! Adnak, hogy ne kolduljunk Az iskolaszövetkezet elindí­tójaként már mocorgott benne a gondolat, hogy valahol foly­tatni kéne ezt a képzést, új szakmájában pedig a falu to­vábbélését, fejlődését szerette volna biztosítani. így bukkant fel a mezőgazdasági szakiskola ötlete, mely megtartó erő a te­• Pusztamérges előre menekül Középiskola épül a falu szélén lepülés számára, ráadásul hiánypótló intézmény a térség­ben. S hogy az ötlet nem ma­radt álom, az köszönhető egy találkozásnak. A németországi Vesztfália tartomány miniszté­riumának egyik főosztálya a volt szocialista országok támo­gatásával foglalkozik, s a hi­vatal főtanácsosa épp Szege­den érdeklődött a lehetőségek után. Több se kellett Börcsök Antalnak, máris vitte magával Pusztamérgesre. Szó szót követett, a tárgya­lások sikeresen alakultak, ta­valy pedig a hosszú egyeztetés után aláírhatták a szerződést: gazdasszonyképző épül Puszta­mérges határában. A német tartomány másfél millió már­kával, a magyar megyei köz­gyűlés pedig harminc millió forinttal járult a költségekhez. Ha valakiben esetleg sanda gyanú merülne fel, hogy miért jótékonykodnak külföldről ve­lünk, akkor azt el kell oszlat­nom. A rideg valóság: azért adnak pénzt, hogy ne menjünk oda koldulni. Az iskolaépítés­sel kapcsolatban is csak egy ki­kötést tettek: az épületnek leg­alább harminc évig az oktatást kell szolgálnia. Fél év alatt - télig készen Büszkén vezet ki bennünket a falu határába a polgármester, így látjuk, van mire elégedett­nek lennie. A gazdasszonykép­ző alapkövét tavaly szeptem­berben rakták le - benne van egyébként a jeles eseményről hírt adó Délmagyarország és Csongrád Megyei Hírlap egy­egy példánya is! -, azóta pedig már a második szintnél tarta­nak. A terveken mutatós épület alakja lassan kirajzolódik a ho­mokon is, a csupasz, téglafalak között járva látjuk, hogy hol lesz a kollégium, merre készül a tankonyha, s hogy hová ter­vezik majd a falut szolgáló ká­beltévé fejállomását. Az okta­tási épületek mellett hat hektá­ros tankertet és minifarmot ala­kítanak ki. A távlatokban feltű­nik még egy uszoda és egy tor­nacsarnok terve is, de ez annyira hihetetlennek tűnik, hogy csak félve írom le. Nem mellékes szempont egyébiránt, hogy az építkezés miatt meg­szűnt a munkanélküliség a fa­luban. - Az intézmény mezőgazda­sági középiskola lesz - magya­rázza Börcsök Antal -, első­sorban gazdasszony és gazda­képzéssel foglalkozik majd, eh­hez csatolható egyébként szak­munkás szintű általános állat­tenyésztő képzés is. Később szeretnénk az érettségire épülő gazdasszonyképzést beindítani. A szerződések szerint 1995 december 31-én sz.erkezetkész állapotban kell átadni az épü­letet, az oktatás 1996 szeptem­berével indulhatna be, a falu­beliek azonban nem akarnak eddig az időpontig várni: - Szeretnénk már az idén ta­nulókat toborozni, akiket egy évig a település buszával hor­danánk a Békés megyei Elekre, ahol egy ugyanilyen iskolában tanulhatnánk, jövőre pedig a kész pusztamérgesi gazd­asszonyképzőben folytathatnák ezt. Az elképzelések szerint két osztály indulna, egy kétéves gazdasszonyképző és egy há­rom éves általános állatte­nyésztő képesítést nyújtó. A je­lentkezési tájékoztatóból még hiányzik ez az intézmény ezért is írjuk le, hogy akikben fel­ébredt a kíváncsiság, azok a 06-60-302-979 vagy a 06-62-385-111 telefonszámo­kon érdeklődhetnek. A jelent­kezéseket május 15-ig várják, vizsga nem lesz, csak felvételi elbeszélgetés. Az ismert bölcsesség szerint az épít iskolát, aki a jövőre gondol. Pusztamérges pedig előremenekül, a forráshiányos település nem akar elsüllyedni a homoktengerben. Nem fél­nek az oktatási rendszer küszö­bön álló változásaitól sem, hi­szen sok kistelepüléssel ellen­tétben itt így nem fog gondot okozni a 9. és a 10. osztály. A polgármester gyakran sarkan­tyúzott vesszőparipája a falusi turizmus, mely magyar csoda­ként lassan működni kezd a homokon. Visszatérőként jön­nek már a dán'és a német turis­ták, s remélik, hogy a gazd­asszonyképzés is lendíthet még ezen. Takács Viktoi LEGKÖZELEBB [ A DUNÁHOZ LAKÁSOK, IRODÁK ÉS ÜZLETHELYISÉGEK VÁSÁROLHATÓK A DUNA-PARTON AZ Ú) VÁROSNEGYED - A DÉLI-PART - LEGFONTOSABB ÉPÜLETE MÁR ÉPÜL A BORÁROS TÉREN. LAKÓHÁZ. ÜZLETHÁZ ÉS IRODAHÁZ IZGALMAS KOMBINÁCIÓJA EGY ÉPÜLETBEN, KITŰNŐ KÖZLEKEDÉSI ÉS KERESKEDELMI ADOTTSÁGOKKAL. 3 PERCRE A BELVÁROSTÓL. A DUNA HÁZBAN ÍOO LAKÁS TULAJDONJOGÁT ÉRTÉKESÍTJÜK. TEHÁT BÉRLETRE ITT NINCS LEHETŐSÉG. • A DUNÁRA ÉS A VÁR FELÉ NÉZŐ LAKÁSOK 60-130 M2-IG • GARZON LAKÁSOK 30-55 1VÜ-IG • 5000 M2 ÜZLETTÉR 3 SZINTEN • 1200 M2 IRODATERÜLET • 260 PARKOLÓÁLLÁS KÁPRÁZATOS PANORÁMA, KLIMATIZÁLT. VÉDETT ÜZLET- ÉS 1RODATEREK. HŰTÖTT LAKÓSZOBÁK. MAGAS SZÍNVONALÚ ÉPÍTÉSZETI KÖRNYEZET ÉS KIVITELEZÉSI MINŐSÉG. ÍNFORMÁCIÓ: 215-1252, 216-9634, VAGY 266-4931-ES TELEFONSZÁMOKON. c/) < DUNA HAZ ^W | KÉREM KÜLDJENEK TÁJÉKOZTATÓT V1,ÍT A DUNA HÁZRÓL! Jones Láng Vf. Wootton NÉV CÍM CÉHEK HÁZA KFT. 1461 BUDAPEST. PF.: 287 V dmor </7t> KÜLÖNLEGES HÁZ, KÜLÖNLEGES EMBEREKNEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom