Délmagyarország, 1995. április (85. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-22 / 94. szám

SZOMBAT, 1995. APR. 22. • Pénteki párbeszéd a Sajtóházban A gazdaság kettészakította a társadalmat Rendezett, növekvő és dinamizáló gazdaságot adott át ténykedésének eredményeként az Antall-, majd a Boros-kormány - állította Póda Jenő (MDF) honatya. Nőtt az ipari termelés, a magántulajdon aránya meghaladta az 50 százalékot, az inflációt kordában tartották. A Horn-kormány indulásakor olyan volt a gazdaság, mint egy tüdőbeteg, melynek arcán pír látszik, mintegy utolsó fellángolásként - érzékeltette eltérő véleményét Fritz Péter (MSZP) országgyűlési képviselő. Most a nulláról indulva, egy modern gazdaság épületének felhúzása előtt az alapozással kell kezdeni a sokak számára fájdalmas munkát. A tegnapi Pénteki párbeszéd ezen kiindulópontjairól elrugaszkodva kiderült: Fritz szerint a legfontosabb a belső egyensúly megteremtése a stabilizáció mentén, lassú növekedéssel, és az államháztartás reformjára építve érhető el; Póda álláspontjának lényege, hogy gazdasági növekedés árán, a társadalmi békét fenntartva képzelhető el a stabilizáció. BELÜGYEINK 3 Képünkön, balról jobbra: Fritz Péter (MSZP) országgyűlési képviselő, Újszászi Ilona újságíró, Póda Jenő (MDF) honatya. (Fotó: Révész Róbert) A nyilvánosság a Bokrosprogram egyik lényeges eleme, mégis gyenge a kormány társadalmi kommunikációja. Ennek oka Fritz szerint a média, melynek - értelmezések helyett - a kormánydöntésekről való korrekt tájékoztatás lenne a dolga. Póda szerint a Horn-kormánynak nem a kommunikációs készség a leggyengébb pontja. hanem a tőkéhez való viszonya, melynek következménye, hogy leállt a privatizáció, vagyis az országba az elmúlt hónapok alatt nem jött be 170 milliárd forint. Fritz állította: a külföldi tőke azért tartotta magát távol az országtól, mert eddig a Horn-kormány sem szüntette meg az államháztartás pazarlását, amit kívülről olyannyira sürgetnek. A rövid távra szóló Bokros-féle megszorító intézkedések ezt a változást is meghozzák, éppen ezért érezhetően pozitív módon változik a tőke Magyarországhoz való viszonya. Az állami vagyon folyamatos értékvesztésének tényével, a privatizáció gyorsításának szükségességével egyetértettek. A Dél-Alföld érdekében lobbyznak, pártállástól függetlenül egyetértettek abban, hogy a mezőgazdaságot támogatni kell. A feketegazdaság kifehérítését lényeges lépésnek tartanák, de míg Fritz szerint kényszeríteni lehet az ottani vállalkozókat az adófizetők táborába, addig Póda szkeptikus, a politikai akaratot kevésnek találja, ha az ellen hat a közgazdasági környezet, például az elszabadulni látszó infláció, mely az egész országot a mélybe ránthatja. A gazdasági folyamatok félelmetes hatásának nevezte mindkét honatya a társadalom kettészakadását: Póda szerint a nyomorgó adófizetők és a dőzsölő adócsalók, Fritz szerint a Dunától nyugatra és az attól keletre élők, illetve a letargiában senyvedők és a bajokból való kilábalásban hinni tudók táborára. Mert annyi bizonyos - mondták egybehangzóan -: nincs magyar középosztály. Sajnos - tette hozzá a tegnapi Pénteki párbeszédet vezető újságíró: Újszászi Ilona • Hasonló lehetőségeket szeretnénk kapni, mint a szállodák, mert jelenleg jócskán háttérbe vagyunk szorítva - szögezte le Makalicza Lajos, a Magyar Turisztikai Egyesület megyei választmányának vezetőségi tagja, aki egyébként a szegedi Marika panzió tulajdonosa. - Hogy mire gondolok? Ha egy hotelban rendezvényt tartanak, akkor - nagyon helyesen - az újságban kiírják a szállodának a nev.ét. Ezzel szemben ha az újságíró egy panzióban készít interjút az ott vendégeskedő világhírű karmesterrel vagy neves külföldi cég képviselőjével, akkor a panzió nevét véletlenül se írhatja ki, mert az reklámnak minősül. Miért? Mondok más példát. A városba érkezőket KRESZ-táblák vezetik el a szállodákhoz. A panziók számára az önkormányzat ugyanezt már nem teszi lehetővé. így gyakorlatilag a nyilvánosságot nehezen kapják meg a panziók. • Szegeden hány panzió létezik, mi kell ahhoz, hogy annak minősítsék? m Panziósok a háttérben Felszálló ágban a családias vendéglátás Megérkezik a vendég a szállodába. A portán megkapja a kulcsát. Beszáll a liftbe, felmegy a harmadikra, megkeresi a szobáját. Ha kísérik - jobb helyeken ez történik -, akkor illik borravalót adnia. A Nyugaton már népszerű panziók esetében más a helyzet. A vendéget az ajtóban kupica itókával köszöntik, bemutatják neki a panziót, a szobáját, megkérdezik, miben segíthetnek, és ha névnapja van, akkor virággal kedveskednek neki. Kétségtelen, az utóbbi a hangulatosabb, a családiasabb vendéglátás. - Folyamatosan nyílnak az újak. Úgy gondolom, jelenleg húsz üzemel a városban. Szegeden legalább ötszobásnak kell lennie, hogy megkapja a panzió minősítést. A szolgáltatásban alapkövetelmény, hogy a szobában legyen rádió, televízió, telefon, legyen fürdőszoba, és biztosítani kell napi egyszeri étkezést. Külön éttermet 10-15 szoba esetében sem érdemes, nem éri meg kialakítani. • Milyen árfekvéssel dolgoznak? - A szállodákhoz képest a panzióban egy szoba féláron kapható meg. Főként a szegedi cégekhez üzleti tárgyalásra érkezők veszik igénybe ezt a vendéglátási formát. Általában egy-két napot töltenek itt. Sajnos, a turizmus idáig elkerült bennünket. Ezen úgy próbálunk változtatni, hogy a legalább három éjszakát itt töltő magyar vendégeknek 20 százalékos kedvezményt adunk árainkból. • Ahogy elnézem a színes prospektust, az jut eszembe, mégiscsak megélnek valahogy a panziósok. Nem is akármilyen színvonalon. - Igaz - válaszolta Makalicza Lajos. - Az indulás komoly erőfeszítést kíván. Később családi vállalkozásként üzeifielnek a panziók. Ha tisztességesen dolgozik, akkor tisztes megélhetést várhat tőle az ember. A szegedi húsz panzió mintegy kétszáz szobát jelent. amely fontos tényező a város vendéglátásában. Éppen ezért gondolom úgy, hogy a nyilvánosságnak se lenne szabad a panziósok mellett úgy „elmennie", mint eddig tette. W. F. S. ji mújiBií a

ehet jó mélyeket lélegezni. Mert ez egy ilyen évszak. Semmi pihegés, fujtatás, szapora ki s be. Nem tolul az orrba nyirkos köd, száraz és forró levegő. A langyos szellő sodorta édes akácfa-, cseresznyefa- és vadorgona virág illata elnyomja a förtelmes bűzöket és gázokat. A természet ilyenkor legyőzi a posztindusztriális világot, annak minden szennyét és mocskát. A hullámokban érkező illatfelhőtől mint hatalmas virágcsokortól elbódul az ember, és emlékezni és álmodozni kezd. És nem a szívével, és nem az agyával, hanem a tüdejével emlékezik. A Föld „párája" bennem ilyenkor életrekelti a régmúlt idők dolgait. Félek azonban, hogy kódolt illatemlékeim néhány évtized (vagy év?) múlva nem jönnek többé elő, mert már nem lesznek akác- és cseresznyefák meg vadorgona bokrok. Nem lesznek mézédes illatok. Csak szagok lesznek a Földön. Savanyú szag terjeng majd a légben, azt kavarja majd az északkeleti szél. S az édesség, az émelyítő édességszag majd csak a rothadást jelzi. Akkorra az aranyat érő májusi eső minden cseppjében találnak majd kénmolekulát; csupaszon állnak majd az erdők, hal nélküliek lesznek a tavak és a folyók; a drága anyaföld pedig nem ád termést, mert savas lesz az ő öle. S hogy miért nem vízió az) amit most itt leírok? Nos, a négy évvel ezelőtti mérések alapján 1991-ben Európában csak kénből 20 millió (!) tonnányi került a levegőbe. S akkor még a többi szennyezőanyagról nem is beszéltünk. Í.T e hogy Szegeden maradjunk. Ha valaki látni szeretné L—' a szépség és a pusztulás eklatáns példáját, az sétáljon el a Bérkert utca és a Fogarasi utca között lévő HoltMaros partjára. Döbbenjen meg, és szagoljon bele a levegőbe. • Játékos vetélkedőnek álcázva titkos tanácskozás kezdődik ma Mátraszentimrén, a Hotel Narádban. Titokzatos hölgyek és urak döntenek szombaton és vasárnap arról, hogy mennyi DAB árpalevet enged(j)ünk le a torkunkon a kánikulai hónapokban. Az utóbbira, vagyis DAB-sörtanácskozás a nyári forróságra, mint az a meghívóból kitűnik, az egész napos ima, fohász és egyéb, az afrikai törzsektől azon a földrészen már jól bevált és melegcsinálásra használatos recept a garancia. Szóval a lényeg: vasárnap éjjel, a DAB-bál végén felszáll a sörhab, s megtudjuk. hol és mekkora erővel tör ki néhány hét múlva a hordókból, üvegekből a - többek között az Euró Trade, valamint a DORT kft. által forgalmazott germán beer. 0. z. Tavaszí leiasz Ezen a héten nyitotta meg teraszát a Sóhordó utcában lévő Osztrák-Magyar Étterem. Papp Jenő üzletvezetőtől megtudtuk, hogy - akárcsak az étterem többi helyiségében itt is éjjel egy óráig várják a vendégeket, s igény szerint rendezvényeknek, találkozóknak is helyet adnak. Az egyébként csendes környezetben lévő teraszon hétvégenként cigánymuzsika várja a betérőket. Sőt, a szomszédban parkolót is üzemeltetnek, ahol a jobb hangulatban távozók bízvást otthagyhatják járműveiket. Az étterem különböző helyiségei természetesen arra is lehetőséget adnak, hogy párhuzamos rendezvényeket szervezzenek. Töröltek egy kormányrendeletet A kormány csütörtökön úgy döntött, hogy hatályon kívül helyezi a termőfölddel rendelkező munkanélküliek vállalkozóvá válásának támogatásáról szóló 152/1993. számú kormányrendeletet. Az 1993. október 28-án hozott kormányrendelet törlésének indokai között szerepel, hogy igen kevés munkanélküli volt képes eleget tenni azoknak a feltételeknek, amelyek alapján megkaphatták volna a bevezetett 200 ezer forint összegű visszatérítendő kamatmentes támogatást. • A Makó térségi Víziközmű Kft. ügyvezető igazgatóját, Medgyesi Pált nemrégiben választották meg a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara elnökévé. Annak apropóján kértük beszélgetésre, hogy várhatóan a nyáron megszületik a mérnök kamarai törvény. • Egy, a reflektorfénybe ritkán kerülő szakma esetében kivált jogos a kérdés: miért fontos a magyar mérnök és építész kamarai törvény mihamarabbi megalkotása? - A törvénytől azt váijuk, hogy megmenti a magyar mérnökök és építészek presztízsét és identitását. Pillanatnyilag ugyanis az a helyzet, hogy az elmúlt években megszületett a gazdasági kamarákról szóló törvény, melynek értelmében a vállalkozó mérnökök, tervezők, szakértők egy gazdasági kamarába tartoznak a kereskedőkkel, iparosokkal. Ez a tény hátrányos helyzetbe hozta a mérnök- és építésztársadalmat. Az egyik probléma tehát az identitás kérdése, a másik, hogy a magyar jogrendszerben lekezelt a mérnöktársadalom azáltal, hogy besorolták az ipari és kereskedelmi kamara 12 oszKÉRDÉS A születés előtt álló kamarai törvényről tálya közül valamelyikbe. Éppen azért lenne fontos a mérnökkamarai törvény megszületése, hogy ne oldódhasson fel a mérnöktársadalom más gazdasági kamarákban. • A mérnöki kamara létezik, hiszen akkor nem beszélgethetnénk kamarai elnöki minőségében Önnel. Mi a különbség a mostani és a törvénnyel szabályozott mérnöki kamara között? - Most köztestületként, társadalmi szervezetként működünk, nem pedig hivatásrendi kamaraként, mint ahogyan ez már az orvos-, a gyógyszerész-, az ügyvédtársadalomban működik. A jelenlegi kamara bizonyos jogokat, feladatokat átvállal az államtól, és önigazgatás formájában megold. Ilyen többek között az etikai problémák rendezése, a szakmai fejlődés előmozdítása, információs bázis megteremtése, és nem utolsósorban a mérnöktársadalom megélhetésének biztosítása. • Ma mire van jogosítványa a még köztestületiként működő kamarának? - A mérnökkamara Csongrád megyei csoportja - szerénytelenség nélkül mondhatom - a legjobban működő kamarai csoport az országban. Vannak olyan területek, amelyeken mindenkit megelőzünk, ide tartozik, hogy mi nyújtunk már olyan szolgáltatásokat, amiket csak hivatásrendi kamaraként szolgáltathatnánk. Létrehoztuk a műszaki könyvtárat, amelybe Medgyesi Pál átmentettük a mérnöktársadalom javára azokat az óriási értékű műszaki dokumentációkat, könyveket, amelyeket például a Délép és hasonló nagyvállalatok a korábbi évtizedekben felhalmoztak. A könyvtár közkönyvtári funkciókat is ellát. A Nemzetközi Mérnökszövetség kiadványai magyar fordításban már rendelkezésre állnak e könyvtárbán, és megvásárolhatók. Az, hogy ennyi szolgáltatást tudunk nyújtani, köszönhető a pszonzorainknak, valamint az Országos Műszaki és Fejlesztési Bizottságnak, és a Soros-alapítványnak, ahonnan igen komoly összegeket kaptunk. K. K.