Délmagyarország, 1995. április (85. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-13 / 87. szám

CSÜTÖRTÖK, 1995. APR. 13. • Az önkormányzatok vagyongazdálkodásáról A csődért mindenki maga felel BELÜGYEINK 3 Néhány kirívó szabálytalanságból, felelőtlenségből vagy hozzá nem értésből eredő esetet kivéve megfontoltan gazdálkodott vagyonával a mintegy 3200 hazai önkormányzat - mondták el szerdán az önkormányzatok vagyongazdálkodásával foglalkozó kétnapos országos konferencia megnyitóján. Az Esztergomban rendezett tanácskozáson helyhatósági szakemberek, valamint a Belügy-, illetve a Pénzügyminisztérium képviselői vesznek részt. Az ismertetett adatok szerint az önkormányzatok 1991. és 1995. között cél-, illetve címzett támogatással 6100 beruházást valósítottak meg 290 milliárd forint összértékben. Igaz, sok helyütt gondot okoz az intézményeik napi működtetése, fenntartása, de a teljességhez tartozik az is, hogy az önkormányzatok 300 milliárd forintnyi üzleti jellegű vagyonnal rendelkeznek. Sajnos, csak igen kis számban tartozik ebbe a körbe az a mintegy 600 település, zömében kisközség, amely egyetlen egy beruházással sem gazdagodott az elmúlt öt évben. Az elhangzottak szerint a már említett kétféle támogatást azért vették, illetve vennék még most is és a későbbiekben is igénybe az önkormányzatok, mert a 740 milliárd forintnyi ingatlanvagyonuknak csak mintegy 40 százaléka értékesíthető; ezek iránt azonban meglehetősen alacsony az érdeklődés. A központi támogatások többségét a vezetékes víz és gáz hálózatának kiépítésére fordították. E beruházások nagy része már befejeződött, s most a szennyvízelvezetés és tisztítás került előtérbe, amivel kapcsolatban arra hívták fel a figyelmet: ajánlatos, hogy a 2.000 lélekszám alatti települések ne egyedül, hanem a szomszédos községekkel együtt vágjanak bele az ez irányú fejlesztésbe, ugyanis nem csak a beruházás kerül sokba, hanem a későbbi működtetés is. Részben az előrelátás vagy a szakértelem hiánya miatt néhány önkormányzat olyan nehéz helyzetbe került, hogy gondot okoz számára intézmé-' nyeinek napi működtetése, több önkormányzatot pedig már a csőd fenyegeti. A híreszteléssel szemben a kormány ezen adósságokat nem kívánja átterhelni a többi önkormányzatra. A következményeket, ugyanis az eladható vagyon elvesztését a csődbe jutott önkormányzatoknak kell elviselniük. E településeken az iskolának, az orvosi rendelőnek, a kultúrháznak és más közintézményeknek továbbra is meg Itell maradniuk, mert úgynevezett forgalomképtelen vagyonnak számítanak, tehát ezeket nem lehet értékesíteni. • Horn első szóvivője Mit csinál Forró Evelyn? Forró Evelvn 1994. július 27-tól 1995. február 15-ig volt a kormány szóvivője. Január derekán olyan hírek kaptak szárnyra, hogy rövidesen valaki mást bíznak ineg azzal a feladattal, amelyet 6 látott el. A híresztelések valósággá váltak. Ám csupán találgatások láttak napvilágot arról, hogy miért is szakadt meg ilyen gyorsan és meglehetősen rövid idő elteltével a megbízatása. Forró Evelvnnel a múltról és a jelenről beszélgettünk. • A közvélemény ugyancsak megdöbbent felmentésének hírére. Önt is meglepetésszerűen érte? - Nem ért váratlanul. Már jó ideje tudtam, hogy be fog következni. Végül január 27-én közölték velem, hogy érdemeim elismerése mellett fölmentenek a kormányszóvivői munka alól. • Mivel indokolta döntését • a miniszterelnök? - Miután a kormányfőnek az utóbbi időben romlott a sajtója, ennek okát talán nekem is tulajdonították. Azonkívül úgy gondoliam. hogy a miniszterelnöknek bizonyos intézkedések, döntések meghozatalakor nyilatkoznia kell. Ezzel nem mindenki értett egyet. A konkrét részletek azonban nem hiszem, hogy a nyilvánosságra tartoznának. Úgy gondolom, hogy ha valamit föl lehet róni bűnömül, akkor azt, hogy én mindvégig sajtó- és nyilvánosságpárti voltam. Azon igyekeztem, hogy minden újságíró megkapja azí az információt, amire szüksége van. Azokat a föltételezéseket visszautasítom, hogy bizalmas információkat szivárogtattam volna ki. Ha ilyen kérdéseket tettek fel, elmondtam, hogy ezekre nem válaszolhatok. • Voltak elismerést kiváltó intézkedései? - Minden csütörtökre elemzést készíttettem az elmúlt hét kormányzati sajtóbírálatáról. Több miniszter visszajelzéséből tudom, hogy ez hasznos volt, mert segítette a tájékozódásukat. Rendszeres kapcsolatom volt közvéleménykutatókkal is. Reprezentatív felméréseket készíttettem egyegy, a lakosságot érintő intézkedések hatását illetően. Például a gyes, gyed támogatási rendszerének megváltoztatásáról, a nyugdíjkorhatár felemeléséről, az energiaárak emelkedéséről. Ezeket a felméréseket eljuttattam az érintett minisztériumokhoz, ahol pozitív volt a fogadtatásuk. • Az elmúlt időszak meghatározó és kitörölhetetlen időszak volt az életében. Megbánta-e végül, hogy elfogadta a megbízatást? - Ez olyan kihívás volt, aminek nem lehetett ellenállni. Bárhogy történt, mégis örülök, hogy elvállaltam! Örömmel és lelkesedéssel végeztem a munkámat az utolsó percig. • Megváltozott a kormányról alkotott véleménye a történtek után? - Nézze: a miniszterelnöknek joga van ahhoz, hogy megválassza a munkatársait. O úgy gondolta, hogy nem velem kíván tovább dolgozni. De ettől még nem változott meg a véleményem és nem is haragszom senkire. Mindig azt mondtam, hogy ezt a munkát addig lehet csinálni, amíg az ember azonosulni tud vele. A kormánynak egy, a közelmúltban hozott döntésével - mely szerint a televízióból ezer embert el kell bocsátani - nem tudok egyetérteni. Véleményem szerint is sokan vannak, ám ezt a televízió vezetőségére kellett volna bízni, és nem kormánydöntéssel elérni. Ha még szóvivő lettem volna, ez lett volna az a pont, amikor én kértem volna a fölmentésemet. • Maradt Önben keserűség vagy sikerült földolgozni a történteket? - Eleinte nehéz volt, de szerencsére a családom mindenben mellém állt, átsegített ezen az. időszakon. Előre kell nézni és belátni, az élet nem csupa siker. Olykor kudarcok is érik az embert. Furcsa, de a lányaim örültek, hogy véget ért ez az időszak és minden visszatérhet a régi kerékvágásba. • És visszatért? Újra a rádióban dolgozik? - Szirányi János a rádió elnöke miután megtudta, hogy mi történt, nyomban fölhívott. Hiszen úgy váltunk el, hogy visszavárnak. Gondoltam, hogy ismét visszamennék krónikát szerkeszteni. A Kossuth adó főszerkesztője megígérte, hogy jelentkezni fog. Mostanáig nem hívott. Most külsősként a Kurír belpolitikai rovatát szerkesztem. Az A3 televízió Riporter kerestetik műsorában pedig zsűritagnak kértek fel. Azonkívül készülök a Rádióban április 29-én induló új műsorra, amely egy nőknek szóló könnyed, politizáló műsor lesz. A címe: Világpartvis. Albert Melinda (Folytatás az 1. oldalról.) A pénzügyminiszter expozéját követően éles vita bontakozott ki arról, mely kormány okolható az ország jelenlegi helyzetéért. Pető Iván (SZDSZ) ugyanis felszólalásában leszögezte: a mai pénzügyi helyzet úgy keletkezett, hogy az előző kormányok megpróbálták elkerülni a komoly, érdekeket sértő intézkedéseket. Torgyán József, az FKGP frakcióvezetője beszédében a jelen kormányt okolta a hiányért. Szerinte nem gazdasági, hanem gazdaságirányítási válság van, amelynek során „ötletszerű sarcok kivetésével dezorganizálják a gazdaságot". Úgy véli, alternatív gazdasági programot kellene megvalósítani, aminek pénzügyi fedezetét többek között a bankárokfizetésének csökkentésével lehetne előteremteni. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke azt hangsúlyozta, hogy az SZDSZ és az MSZP választási ígéreteivel szemben állnak a mostani tervezett intézkedések. A politkus úgy vélte: a két kormánypárt megtévesztette a polgárokat, és így nyerte meg a választást. Orbán szavai szerint az ország jelenlegi helyzetéért - amikor vélekedése alapján a kormányzat havonta 10 millió forintos kárt okoz havonta elhibázott lépéseivel - egyértelműen az MSZP-t és az SZDSZ-t terheli a felelősség. Orbán Viktor felszólalása heves reagálásokat váltott ki a kormánypárti olalon. Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője azt bizonygatta, hogy a Fidesz választási programjában hasonló dolgokat ígért, mint amit most a kormányzat előterjesztett. Pető Iván, az SZDSZ frakciójának vezetője pedig azt hangsúlyozta, hogy pártja a választások előtt sem mondott mást mint most. Az Országgyűlés szerdai munkanapja Bogárdi Zoltán (MDF) napirend utáni, a mohi atomerőmű veszélyeire figyelmeztető felszólalásával zárult. Legközelebb az Országgyűlés április 24-én ül össze. ^J aaM® mMh i ) icsérni való műves választ kaptam egyik jegyzetemre. L J Több is érkezett, de amelyik mellettem szavaz, azzal nem illik foglalkoznom, ellenem viszont csak az egy szólt. Biztosan lakásszövetkezet tagja levélíróm is, de nem biztos, hogy két lakásszövetkezetben ugyanaz a gond ugyanolyan hatást vált ki. Ugyanabban a szövetkezetben se ugyanúgy érint két embert. Ilyenek vagyunk. Tabi IMSZIÓ szegény, szürke patyolatverebét juttatta levélírónk eszébe írásom, „amelyre egész évben szabadon lődözhetett minden rendű és rangú tollforgató. És ami lényeges, minden kockázat vagy retorzió nélkül.." Köszönöm szépen az érdememen fölüli besorolásomat. Nem akrom elkényeskedni a dolgot, és semmiképpen nem szeretek embert semmiféle állattal együtt említeni, de nekem mostanáig inkább - csúfondáros a párhuzam, bocsánatot kérek érte - a mindig farba rúgott kutya forgott az eszemben, a másik oldalról nézve a dolgot. Az. amelyik már akkor is elinalni akar, ha gazdája nem rúgásra emeli a lábát, csak lép egyet. Rossz tulajdonság, elismerem, de nemzedékünk sajátja. Elősorolja kedves levélírónk, mennyi jussa van a lakásszövetkezetnek rá, hogy nekem, mint lakónak „engedélyt" kelljen kérnem vízóra fölszereléséhez. Azért nem idézek belőle, mert töbségét magam is ismerem, sőt vallom. A párhuzamokat nem, nálunk nincsen lift, a közös lomkamrákat régen megszüntették már, és nem a liftről, nem a lomkamrákról szóltam, csak a vízórákról. Eszembe sincsen a tehát liftben nyúlketrecet tartani, és a lépcsőfordulóban se létesítenék hajtatóházat. Azt a példázatbeli „büszke állampolgárt" is inkább tartom gyöngeelméjűnek, mint joggal büszkének, aki nem hajlandó bejelenteni a vízára fölszerelésének a tényét. Az is bolond, aki kétszer fizetné ugyanazt. Itt tehát fölösleges résen lennie akármilyen hivatalnak. Biztosra veszem, túlzottan érzékeny a mi nemzedékünk. Régen nem viselünk már kurtavasat, de az is csípi a bőrünket, ha erősebben akar valaki simogatni. Mint az egyszer már megégett ember, a szappantól is félünk? Arról volt szó csupán írásomban - sajnálom, ha nem sikerült egyértelműbben megfogalmaznom -, hogy fölülről jövő fejedelmi hangnak tartom az ilyen formulát is: „a lakásszövetkezet engedélyezi vízóra fölszerelését". Ne „engedélyezze"! Az is elég, ha tudomásul veszi. Van annyira gazdag még mindig a nyelvünk, kismillió változattal ki lehet fejezni ugyanazt. A kurtavashoz képest valóban pehelykönnyű, és csak papirosból van, de szabad azt választani, ami az elinalni kész kutyában is riadalmat keltene? j V légsem ez volt az, amiért P. J. levelére nyilvánosan dU válaszolok. Határtalan örömmel tölt el befejező néhány sora: „A lakásszövetkezeti zsarnokság után célszerű lenne célba venni azt a törvényt, amely ma nem teszi lehetővé a kisebbség (például egy vagy több ház) korrekt, jogszerű kiválását." Amikor még nem kellett az a bizonyos kétharmados előzetes beleegyezés se, már akkor szorgalmaztam ugyanezt, az újságban is: nem jó, ha határainkat három tenger mossa! Azt hiszem, a belénk ivódott régi, renyhe reflexek buktatták meg akkor is. Ugyanazok, amelyek életben tartják az „engedélyt" is. f • „Elnéző a sajtó a Horn-kormány iránt" - mondják az ellenzékiek. „Egyáltalán nem rózsás a kormány és a média viszonya" - állította a kormányszóvivő újságírók előtt a minap egy szegedi előadása után. Csák Elemért (51 éves), a Horn-kormány (második) szóvivőjét kérdeztük. • Rossz a kormány PR (public relations) munkája - mondták a baloldali ifjak Horn Gyulának Szegeden. Az állítással a miniszterelnök egyetértett. Példaként a kormány március 12-én bejelentett, gazdasági megszorító intézkedéscsomagjának „rossz tálalását" említették. A kormányszóvivő találva érzi magát? - A kormányszóvivő elsősorban tájékoztató. A PR tevékenységet - melynek fontosságával tisztában vagyok autodidakta módon tanulom. Hiszem, hogy jó tájékoztatás nélkül nincs jó PR, viszont arculatformáló ötletekkel nem helyettesíthető a hiteles információ. Sok vonatkozásban szerencsétlenül sikerült a stabilizációs programról a tájékoztatás. Kényszerhelyzet alakult ki, nem lehetett előkészíteni. Ez intő példa arra, hogy bizonyos alapszándékok és bizonyos mennyiségű 0 KÉRDÉS • A kormányszóvivőhöz Bakik után kommunikációs tervek részlet nélkül ilyen intézkedési terveket nem szabad nyilvánosságra hozni. Ebből is tanulva például a modernizációs program kommunikációs terve végiggondoltabb. A programon még dolgoznak a szakemberek, de az ötletről már szólnak a médiumok. Arra fogunk törekedni, hogy a modernizációs program fontossága jól érthető legyen, s jövőképet adjon. • A szakszerűséget hangsúlyozva került hatalomra ez a kormánykoalíció. A szakszerűség egyik megnyilvánulási módja, hogy milyen a döntési mechanizmus, annak mely pontjain lépnek nyilvánosság elé. - A kormánynak nem csak lehetősége, hanem kötelessége is, hogy tájékoztassa a közvéleményt. Persze nem mindegy hogyan, milyen szakszerűséggel történik ez a tájékoztatás. Meggyőződésem: akkor kell elkezdeni a várható döntés megismertetését, amikor az ötlet megszületik, lehetőséget kell teremteni az állampolgárnak, hogy a döntés előkészítésébe, a szakmai vitákba is bekapcsolódjon, mert jobban megértheti a döntéshozók szándékait is. Meg kell adni a lehetőségét, hogy e vitába az érintettek is beleszóljanak. Ez erősíti a demokrácia érzetét, segíti a közös véleményformálást. A döntés megszületése után fontos a pontos, a lényeges információkat tartalmazó tájékoztatás, a döntés értelmezése. • Ön .33 esztendeje újságíró, volt moszkvai, majd washingtoni tudósító, aztán az expó sajtóCsák Elemér főnöke, s február közepe óta kormányszóvivő. Az újságírótól kérdezem: mennyire maradhat Csák Elemér, a kormányszóvivő független vagy kormánypárti? - Olyan valaki, aki a kormány ellensége, nem lehet a szóvivője. Ez természetes. A kormányszóvivő persze nem mindenben azonosul a kormány álláspontjával, de az alapvető c/élokkal igen. Ugyanakkor a tájékoztatás során a szóvivőnek arra kell törekednie, hogy a saját érzelmei, a saját világnézete háttérbe szorításával tárgyilagosan, pontosan és hitelesen számoljon be mindarról, amit ez a kormány csinál és dönt. 0.1.