Délmagyarország, 1995. március (85. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-31 / 76. szám

8 KÖZÉLET DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1995. MÁRC. 31. A kormány várhatóan három nagy csomagban összesen 19 törvénymódosítást nyújt be az Országgyűlésnek, hogy a március 12-én nyilvánosságra hozott gazdaságstabilizációs döntések végrehajtása megkezdődhessék. Erről, valamint az ütemezésről, továbbá magukról a konkrét törvénymódosításokról 68 oldalas dokumentumban tájékoztatta az Érdekegyeztető Tanács tagjait a Pénzügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium. • Gazdasági stabilizációs program Három csomagtól főhet a fejünk • A csütörtöki kormányülés elé kerülő előterjesztés utal arra, hogy a kormány hatáskörében meghozható legsürgősebb döntések (a vámpótlék kivetése, a forintleértékelés) már megtörténtek. A most három csomagba „összezsúfolt" előterjesztések ügyében a kormány sürgős tárgyalást kér majd az Országgyűléstől, s a vita valószínűleg párhuzamosan folyik majd az idei pótköltségvetési törvényjavaslat tárgyalásával. (A pótköltségvetést egyébként a dokumentum szerint április 6-áig kell a kormány elé terjeszteni.) Az intézkedéseknek értelemszerűen továbbgyűrűző hatása is van. Az ÉT számára készített tájékoztató egy ilyen példát emitt, a gyógyszerár kérdését. Ismeretes, hogy a jelenlegi gyógyszerár-támogatási rendszer szerint az alaplistán lévő gyógyszerek esetében a társadalombiztosítás átvállalja az árnövekedést. Ez viszont valószínűleg túlságosan nagy terhet jelentene az egészségbiztosítási önkormányzatnak, ezért most vizsgálat kezdődik, hogy milyen újabb intézkedésekre van szükség. Ugyancsak új elem, hogy a kormány indokoltnak tartja megvizsgálni az ügyészségi dolgozókra vonatkozó szolgálati törvényekben foglalt juttatási rendszereket, hogy e körben is támogatás-megtakarftást lehessen elérni. A központi költségvetés likviditási szempontjaira való tekintettel várhatóan korlátozni fogják a központi költségvetési szervek és az elkülönített állami pénzalapok támogatásának folyósítását. Elképzelhető, hogy ugyanez történik a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok esetében. Az államháztartási (örvényben szabályozott pénzellátási rend módosításával annak lehetőségét próbálják megteremteni, hogy indokolt esetben, legfeljebb 20 százalékos mértékig csökkenthesse a kormány a támogatás időarányos havi folyósítását. Ennek megvalósítására a pótköltségvetés tesz majd javaslatot. Bérkorlátok A részletekre térve: a külgazdasági egyensúly javítását szolgáló intézkedésként, az exportfinanszírozás hatékonyabbá tétele érdekében közös irányítás alá kerül az Exporthitel Biztosító Rt., valamint az Eximhank Rt. annak érdekében, hogy növekedjék az agrárgazdasági export, az árualapok bővítésére, az ösztönzésre az általános költségvetési tartalék terhére többlettámogatást lehet nyújtani. Ha szükséges, a kormány még azt is kezdeményezni fogja, hogy az Országgyűlés módosítsa az erre az évre elfogadott előirányzatot. Különleges egyensúlyjavító intézkedéseket helyez kilátásba a kormány a számunkra fontos partnerországokkal kapcsolatban, s itt Németországot, a FÁK-országokat. Ausztriát és Olaszországot említi külön is a dokumentum. A bérkiáramlás szigorításával kapcsolatos intézkedések a már nyilvánosságra hozott számokat tartalmazzák, illetőleg az állami tulajdonú cégeknél a legfeljebb 10 százalékos átlagkereset-növekedés a tulajdonos jóváhagyásával meghaladható, maximum 15 százalékig. A felső vezetők prémiumfeltételként kapják meg a „keresetnövelési ajánlások" érvényesítését, javadalmazásukból pedig kiiktatják a jutalmazást. Szigorítják a bérkiáramlást a helyi önkormányzatok többségi tulajdonában lévő társaságoknál, s természetesen a csőd, illetve felszámolás alatt álló gazdasági szervezeteknél sem lesz mód a törvény által jelenleg előírt.kötelezettség vállalására. Sürgős eljárással tervezi a kormány módosíttatni a köztisztviselők jogállásáról és a közalkalmazottakról szóló törvényeket, hogy egyes járandóságok, juttatások mérséklődjenek. A dokumentum szerint átfogóan felül kell vizsgálni a minisztériumok és országos hatáskörű szervek feladatait, a teendők és a létszám közötti összhang megteremtése, a további kiadás- és létszámcsökkentés céljából. Az állami hivataloknál, intézményeknél - kivéve az államhatalmi szervekhez kapcsolódó hivatalokat, valamint az APEH-et - 15 százalékos leépítésről intézkedik majd a pótköltségvetés. A kormány a felsőoktatás hallgató/oktató arányát úgy szeretné átalakítani, hogy a nemzetközileg jellemző mértéktől való eltérés az első ütemben 30-50 százalékkal mérséklődjék. A védelemhez tartozó sorállomány létszáma legalább 5 ezer fővel csökken, a hivatásos állományé a haderőreform követelményével összhangban alakul. A Magyar Televízióban 1000, a Magyar Távirati Irodánál 200 fővel kevesebben dolgoznak majd, úgy, hogy ennek hatása az 1996-os év egészére jelentkezzen. (Ez a létszámleépítés legkésőbb 1995. július 1-jei végrehajtását követeli meg.) A dokumentum szerint elő kell készíteni a jelenleg tanulmányi eredményhez kötött felsőoktatási tandíj szeptember l-jétől történő általános fizetési kötelezettséggé tételét az állami intézményekben. (Kormányrendelet készül a részletes szabályozásról, beleértve a tandíjmentességet is lehetővé tevő ellentételezési módozatokat, a kollégiumi dijak, a különböző eljárási és térítési dijak új mértékeit.) Búcsú a családi pótléktól Várhatóan a pótköltségvetés tesz majd javaslatot arra, hogy értékesítsék a hivatali üdülőket, és szervezzék meg a központi üdültetést az állami intézményi szférában. A szociális ellátórendszerek átalakítása után a családi pótlék csak meghatározott, gyermekszám szerint differenciált jövedelemszintig jár majd, s a két keresős, egy gyermekes családok csak a gyermek hat éves koráig lesznek jogosultak az ellátásra. (Az eredetileg tervezett 15 ezer forintos limit 25 ezerre nőtt.) A gyermekgondozási díj július Ijével megszűnik. E juttatást a már jogosultságot szerzett családok az év végéig kapják meg. Új gyermekgondozási segély-rendszerit dolgoznak ki, a segély a gyermek három éves koráig jár majd, a családi pótléknál alkalmazott jövedelemlimit mellett. Összege 1995ben az érvényes öregségi nyugdíjminimummal egyezik majd meg. A jelenlegi gyes megszűnik, folyósítása szintén az év utolsó napján fejeződik be. Ugyancsak átalakul a várandósági pótlék, helyébe egyszeri, 10 ezer forint összegű szülési támogatás lép, a családi pótléknál alkalmazott jövedelemhatár érvényesítésével. Természetesen a gyes, a gyed és a gyet tervezett jogkiterjesztő lépéseire nem kerül sor. A települési önkormányzatok szociálpolitikai feladataik ellátásához kapott összeget ebben az évben 9 milliárd forinttal növeli a pótköltségvetés. Az év során egyébként egy új, egységes jövedelemkiegészítő támogatási rendszert dolgoznak ki, felülvizsgálva, átalakítva a jelenlegi elaprózott, párhuzamosan működő szociális ellátásokat. A támogatáshoz a jövedelmi és a szociális helyzetet regisztráló adatlap benyújtásával lehet majd hozzájutni. Az új juttatási forma működtetéséhez, a városokban családsegítő szolgálatokat alakítanak ki, az ehhez szükséges többletköltségeket a költségvetés biztosítja majd. Csökkennek a lakásépítési kedvezmények A lakásépítési kedvezmény rendszerét úgy alakítják át, hogy a költségvetés terhe az idén mintegy harmadával csökken, de a szociális körülményeik alapján valóban támogatásra szoruló többgyermekes családok helyzete nem lehet kedvezőtlenebb. Megszüntetik azt a lehetőséget, hogy a kedvezmény mértékének időközben történt emelkedése miatt a család az újabb lakásépítésnél (-vásárlásnál) ugyanazon gyerek után a kedvezménykülönbözetet megkapja. Csökkentik a méltányolható lakásigény mértékét és a kedvezményt meghatározott jövedelemszint felett megszüntetik. Az 1988. december 31-éig megkötött lakáscélú kölcsönök kamatait úgy alakítják, hogy idén a kamatterhek legfeljebb egyharmadát viselje a költségvetés, s a kamattámogatás jövőre számottevően tovább csökken. A társadalombiztosítási önkormányzatok végrehajtó szervezeteinek bér- és járulékkiadásait 3 százalékkal csökkentik, a dologi kiadásokra fordítható összeg 10 százalékkal lesz kevesebb, a tervezett irodaberuházásokból pedig legalább 2 milliárd forintot meg kell takarítani. Ezen a területen összességében 15 százalékos mértékű létszámleépítést kell elérni, ez az intézkedés azonban nem érinti majd a behajtással és ellenőrzéssel közvetlenül foglalkozókat. A munkaadók által fizetett betegszabadság időtartama 10 napról 25 napra emelkedik, s az első öt napra nem lesz kötelező a munkáltatónak kifizetni az átlagkereset meghatározott százalékát, utána pedig az eddigi 75 százalék helyett az átlagkereset 70 százalékát vehetik fel táppénzként a dolgozók. Ugyanakkor 1996-ra a kormány kilátásba helyezi a járulék mértékének csökkentését. A fekvőbeteg-ellátó intézmények átvilágításával, költséggazdálkodásuk felülvizsgálatával, a felesleges intézményi kapacitások csökkentésével megtakarítást kell elérni az egészségügyi ellátás területén, s az így felszabaduló költséget más fontos feladatokra lehet fordítani. Ösztönzik a munkavállalást A dokumentum szerint felülvizsgálat után szélesíteni kell a tb-járulékfizetés alapját, elsősorban a táppénz, a szerzői díj, az előadóművészek díjazása, valamint a munkáltatói étkezési támogatás utáni járulékfizetési kötelezettség bevezetésével. Meg kell vizsgálni a járóbeteg-szakellátásban a vizsgálati díj bevezetésének lehetőségét, és ki kell dolgozni a megfelelő feltételeket, a szabályozási rendszert. A foglalkoztatáspolitika eszközrendszerében olyan módosításokat terveznek végrehajtani, amelyek ösztönöznek a munkavállalásra, csökkentik a feketemunka végzésének lehetőségét. Korlátozzák a Szolidaritási Alapból finanszírozott előnyugdíj lehetőségét, ezt az időskorúak munkanélküli segélyezési rendszere (a munkanélküliek jövedelempótló támogatásával azonos összeg) váltja fel. Ugyanekkora segélyt kapnak majd a pályakezdők, s utóbbiak számára megszűnik az átképzési keresetpótló juttatás. Az alapok bevételét hatékonyabb munkaerőpiaci ellenőrzéssel, az engedély nélküli munkavállalás szigorításával, a munkaügyi nyilvántartás kötelező előírásával próbálják növelni. A Foglalkoztatási Alap a jövőben nem finanszírozza a korengedményes nyugdíjt, ezt a munkáltatóknak előre, egy összegben kell majd kifizetnie. A munkaügyi szervezetnek következetesebben kell majd érvényesítenie a szankcionálást azok esetében, akikről bebizonyosodik, hogy szándékosan nem kívánnak elhelyezkedni, s több erőfeszítést kell tenniük az üres álláshelyek feltárására, azonnali betöltésére. A munkanélküli legfeljebb két évig részesül majd támogatásban, ezután csak akkor kaphat majd jövedelempótló juttatást, ha előtte meghatározott ideig munkát végez. A munkáltatóknak a jövőben tbjárulékot kell fizetniük a végkielégítések után. A Foglalkoztatási Alap pénzeszközeinek takarékosabb felhasználása érdekében megszüntetnek több képzési támogatást. Szigorítják a munkanélküli alkalmazása esetén igénybe vehető támogatást: a tb-járulékkal kapcsolatos adókedvezményben a tervek szerint csak az részesül majd, aki a munkaügyi központ által legalább 6 hónapig nyilvántartott munkanélkülit alkalmaz. Az intézkedésekkel megtakarított pénzt foglalkoztatási célokra tartalékolni kell majd. A gazdasági stabilizációs csomag része, hogy meg kell állítani a helyi önkormányzatok eladósodási folyamatát, korlátozni kell hitelfelvételi lehetőségüket. A kormány kezdeményezi külön törvény megalkotását a tartósan eladósodott önkormányzatok fizetőképességének helyreállttására, s az ezzel kapcsolatos munkát fel kívánja gyorsítani. A közoktatásban szeretnék elérni, hogy a központi költségvetésben jelentkező normatív hozzájárulás ne növekedjék. Ennek érdekében fel kell mérni a közoktatási intézményhálózat hatékonyságát, a rendszer szerkezetét, az állami feladatvállalás mértékét, az egy pedagógusra jutó diákok létszámát, az osztályok átlaglétszámát, a pedagógusok által teljesttett tényleges tanítási időnek a törvényes munkaidőn belüli arányát. Mindezekkel kapcsolatban módosítani tervezik a közoktatási, a szakképzési, a közalkalmazotti törvényt, valamint az önkormányzati jogszabályt. A kormány fel fogja kérni az önkormányzatokat, hogy a költségvetési szervekkel azonos mértékű létszámcsökkentést hajtsanak végre. Bevételre tör a költségvetés Jelentős részét képezik a stabilizációs csomagtervnek azok az intézkedések, amelyek növelik a központi költségvetés várható bevételeit. Május 1jén megszűnik a háztartási tüzelőolaj-utalvány-rendszer és a fogyasztási adó visszatérítése a kiskereskedők számára. A személygépkocsik fogyasztásiadó-kulcsa valamennyi kategóriában 10 százalékponttal emelkedik, s a dokumentum szerint „növelni szükséges a személygépkocsik vélelmezett magáncélú használata után a kifizetőt terhelő személyi jövedelemadót". Az szja-n belül szűkítik az átalányadó választási lehetőségét, megszűnik a szövetkezeti átalakulást követően keletkezett szövetkezeti üzletrészekre eddig nyújtott befektetési kedvezmény. Megvizsgálják a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértékének, az öröklési és ajándékozási illeték általános mértékének rokoni csoportonkénti emelését, a mértékek differenciálásának lehetőségét. Áttekintik a szerencsejátékokat terhelő adók szabályozását, a többletbevétel elérésére érdekében szélesítik az adóalapot. A kormány szeretné korszerűsíteni az állami adósság kezelését, többi között növelni igyekszik az állampapírok forgalmát. Megkezdődik az előkészítő munka a kincstár koncepciójának kialakítására. A pénzügyi intézkedések sorában előkészítik a költségveési intézmények körében a nettó bérfinanszírozás lépcsőzetes bevezetését, javaslatot dolgoznak ki a hitelek visszafizetéséért és egyéb fizetési kötelezettségekért vállalt egyedi kormányzati kezességek korlátozására. A nagy port felvert indiai kormányhitel nem hoszszabbftható meg, az e célra előirányzott 2,7 milliárd forintot zárolni kell. Felmérik a kárpótlási igények pénzügyi kihatásait, és megvizsgálják a kárpótlási folyamat lezárásának lehetőségét. A Belügyminisztérium javaslatot dolgozott ki a személyi szám további alkalmazásának lehetőségére. Szigorított ellenőrzések A központi költségvetés helyzetét javftó egyéb intézkedések között a Hírközlési Alap forrásaiból 16 milliárd forintot bevonnak a költségvetésbe. Felülvizsgálnak egy sor eddig meghozott kormányhatározatot, és ahol lehetséges, mérséklik a költségvetés, illetve a privatizációs bevételek terhére vállalt kötelezettségeket. A feketegazdaság visszaszorítására, legalizálására rövid időn belül komplex kormányzati feladatterv készül. Ezt törvényjavaslat formájában a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, az APEH, valamint a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága dolgozza ki. Szigorítják az adó- és pénzügyi, a vám-, falamint a munkaügyi, társadalombiztosítási ellenőrzéseket, a tipikus visszaélési területekre koncentrálva. Javítják az ellenőrzésben részt vevő szervek személyi és technikai feltételeit, az APEH, a VPOP és a határőrség összesen 2,5 milliárd forintot, a rendőrség pedig 1 milliárd forintot kap erre a célra. Megvizsgálják a munkavállalói igazolvány bevezetésének lehetőségét, ez módot adna a társadalombiztosítási és a munkaügyi nyilvántartások összevetésére, összehangolására, a feketemunkavégzés lehetőségeinek szűkítésére. A benyújtandó törvényjavaslat indoklása szerint az intézkedések célja az egyensúlyromlás lefékezése, a stabilzációs követelmények teljesítése. A folyó fizetési mérleg hiányát 1-1,5 milliárd dollárral szeretnék mérsékelni (2,5 milliárd dollár alatt tartva a hiányt), míg az államháztartás deficitje várhatóan a nemzeti össztermék 4 százalékára csökken. Ez lehetővé tenné, hogy a külső egyensúly javításához szükséges monetáris szűkítés kevésbé terhelje a vállalkozói szektort, így a gazdaság élénkítését. Az elképzelések szerint az. infláció üteme az első félévben bekövetkező gyorsulást követően mára második félévben lassul. Van benne Egy életrevaló biztosítást , , A RÁCIÓ életbiztosítás rugalmas és sokoldalú Vegye^v""?MKL.atot! lehetőséget kínál azok számára, akik a jelenben 6722 Szeged, Csongrádi sugárút 12. a jövőjükről is gondolkodnak. TeL: (62) 324 130 Ésszerű válasz. Aktív gondoskodás. Európa-GAN Biztosító RAC10 ERŐT AD. HOLNAP IS.