Délmagyarország, 1995. március (85. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-18 / 65. szám

6 OKTATÁSÜGY DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1995. MÁRC. 23. • A többség nézelődött, néhányan költekeztek Kőbányán A „leértékelt" Utazás '95 Különös aktualitást adott az idei Utazás szakkiállításnak a napokban bejelentett forintle­értékelés: az utazási irodák láthatóan zavarban vannak, többségük azonban még 5-10 százalékos kedvezménnyel kfnálja útjait Budapesten, az „Utazás '95" szakvásáron. Azt persze mindenki tudja, nem véletlen lett szellősebb az idei bemutató. A kiscégek tönkre­mennek, a nagyok pedig az exkluzív és drága utakra specializálódnak. A szegé­nyebb rétegekre nem lehet üzletet alapozni. Az átlag ember legfeljebb Kőbányára utazik, összegyűjti a prospek­tusokat, kilós/.ám hazacipeli ­s képzeletben utazik. A sereg­szemlén ugyan megjelentek a hagyományos külföldi „na­gyok" is, de mintha ők is érez­ték volna: kilencven-száz forintos márkénkénti ár mellett meg fog halni a magyar turizmus. - Most a belföldi utakat szervező cégeknek adták fel a labdát! - vélekedtek egysége­sen a szakemberek. Igazi san­szuk ugyanis nekik lenne a jövőben. Csakhogy... itthon sem érezhetjük magunkat igazán otthon: a szállodák drágák, a vendéglők csapniva­lók. A hazai vállalkozók az egyre bizonytalanabbá váló gazdasági környezetet látva Sátor is volt, kunyhó is gyorsan szeretnék megko­pasztani a turistát. Ki tudja, holnap lesz-e még vendég? - Érdekes a piac reakciója ­mondja dr. Bottyán Éva. az Atlasz Utazási Iroda vezetője. - Mindenki, a kormány is, azt várta, hogy a forintleértékelés hírére megcsappan az utazni vágyók száma. Lehet, hogy ez lesz, de akinek pénze van, az most esztelen költekezésbe kezdett. A megszorító intézke­dések éppen fordítva hatnak: nem érdemes spórolni, akinek van valutája, az most gyorsan elkölti, befizet valamilyen drágább útra. Az egykor szegedi székhe­lyű cég jó egy esztendeje már Budapestre költözött. Itt is, most is „bejött", hogy országos mmmmmnmnmmmmmm Reform ­újra Várhatóan március 30-tól újra megjelenik az egy hónapja szüneteltetett Reform című hetilap. Az AV Rt. ugyanis hozzájárult ahhoz, hogy már­cius 20-án a Képes Európa kiadója^- a Képes Hírlap Kia­dó Kft. - megvásárolja az új­ság kiadói jogait a Mai Nap Kiadó Rí.-tői - közölte tegnap Veres István, az új tulajdonos ügyvezetője. A Reform ko­rábbi előfizetőit várhatóan az előző tulajdonos, a Mai Nap Kiadó Rt. kártalanítja majd. Az információt Gazsó L Ferenc, a Mai Nap Kiadó Rt. vezérigaz­gatója is megerősítette, közöl­ve, hogy a kártalanítás mintegy 25 ezer korábbi előfizetőt érint majd. A több mint 40 millió forint adósságot felhalmozott hetilap szüneteltetésére egyéb­ként azért került sor, mert a Reform hetilap adósságai ve­szélybe sodorhatták volna az rt. kiadásában megjelenő Mai Nap című napilapot is - kö­zölte a vezérigazgató. Szenzációs négyes a gyomirtásban A kukorica, a napraforgó, a burgonya vagy a borsó gyomproblémáinak megoldása ma már szinte elképzelhetetlen korszerű gyomirtó szerek használata nélkül. A világ legnagyobb növényvédőszer gyártója a svájci Ciba egyedülállóan széles termékválasztékából a következő sikertermékeit ajánlja a magántermelőknek: széleslevelű gyomok ellen: Maloran, Patoran, Igran fűféle gyomok ellen: Dual Árainkról érdeklődjön a legközelebbi növényvédőszer kereskedőnél! GöfeXo] Kutatris a mezőgazdaság szolgalatában utazási irodát csak a fővá­rosban érdemes fenntartani. Bár az Atlasz vezetőnője is úgy látja, további megszorí­tások várhatók az utazási szakmában is, a nagyok ­legalábbis szerinte - továbbra is talpon tudnak majd maradni. Új irodát nyitni viszont életveszélyes. Ma már csak az tud megélni a piacon, aki minőséget tud kínálni. Persze ez a legtöbbször nem olcsó... - Andalúzia, Málta és Korfu az idei sláger - mondja búcsú­zóul dr. Bottyán Éva. Persze csak a gazdagabbak­nak, tegyük hozzá. A több­ségnek legfeljebb a kiskert marad. Az elmúlt évek nagy csődjei is figyelmeztetnek: az utazási irodák körül valami nincs rendben. Az egykor húzóágaztanak kikiáltott turiz­mus ma nálunk csak vegetál. S ha már kiutazásra - az egyébként pazar kínálat mellett - sem gondolhatunk, nézzük mit kínálunk mi, az ide tévedő idegennek. A hazai standokon, a megyék bemutatkozó pavi­lonjaiban még a „csikós-gu­lyás" magyar turizmust propa­gálnánk. Hol a paprikafűzérek csábítanának, hol egy suba, vagy egy nyereg. A külföldi vendég viszont elegáns szállo­dát, jó és megbízható éttermet és persze látványosságot keres­ne, ha hozzánk jön. De nem­igen jön... Ennyiért ugyanis heteket tölthet el az Adrián, vagy éppen Görögországban. Látvány dolgában pedig nem vehetjük fel velük a versenyt. Az elmúlt évek leggyengébb utazási kiállításának lehetnek szemlélői azok, akik rászánják magukat vasárnap estig egy kőbányai kiruccanásra. A nyári külföldi út ugyanis egyre inkább néhány ember kiváltsá­ga lesz - állítják a szakembe­rek, s ezt pontosan tudják a külföldi kiállítók is. A többség legfeljebb a jelenlétért jött el, a vékony pénztárcájú magyar piactól nem sokat remélhetnek az elkövetkezendő években. Talán csak az olaszok látnak tovább az orruknál, vagy opti­mistábbak az átlagnál: ők az idén is hatalmas területen állí­tanak ki, több kiló szemet gyönyörködtető katalógussal ejtve ámulatba a magyar láto­gatókat... De itt már a káprázat sem segít. Rafai Gábor • Egy hónapos divatbemutató Szegedi lányok, szegedi kosztümben A Partiscum Kft. öt éven át, minden tavasszal rendezett bállal egybekötött divatbemu­tatót. Ezt a hagyományt kíván­ja folytatni a Contrail Hungária Kft., amikor Divattrend '95 címmel, április l-jén este fél 8­tól, a Deák gimnáziumban ruhabemutatót rendez, a Par­tiscum Kft. manökenstudiója végzős növendékeinek közre­működésével. A tegnap tartott sajtótájékoztatón megtudtuk, hogy a rendezvény megszerve­zését szegedi kereskedők kez­deményezték, a bemutatót ti­zenkét cég, a Benetton szegedi márkaboltja, a Centrum Áru­ház, a Darling menyasszonyi ruhaszalon, az Éva móda, az In Time Kft., az Időzóna bizsu nagykereskedés a Komplett Rt., a Levis szegedi márkabolt­ja. a Mary cipőgyár, a M-Trade Kft. divatszalonja, a Passage shop és a Rómeó ruhaszalon támogatja. A kereskedők azt tervezik, hogy termékeikből nyáron, a szabadtéri játékok idején egy hónapon át, minden este tartanak majd divatbe­mutatót a Virág cukrászdában. • A finistere-i út tapasztalatai A franciák „felfedezték" a szövetkezeteket Három és fél éves múltja van a Szeged és Finistere me­gye közötti önkormányzati kapcsolatnak. Először innen utazott oda delegáció. Egy európai programot - amely a zöldségtermelést és a húsipari együttműködést ösztönözte ­már közösen pályáztak meg. Annak elnyerése, majd letelte után úgy döntött a két fél, hogy érdemes folytatni, ami elkez­dődött. Tavaly ősszel 15 francia mezőgazdasági szak­ember tett nálunk látogatást, ezt viszonozta a megye dele­gációja március 7-10-e között. Kovács László, a szentesi Árpád Szövetkezet marketing menedzsere, az agrárküldöttség vezetője elmondta, hogy a franciáknál mintaszerűen szer­vezik a szövetkezeteket. A gazdálkodóknak tálcán kínál­ják a képzést, az alapanyag­ellátást, és az értékesítést is megoldják. Számos ötletet jó lenne átültetni az itthoni gya­korlatba. Húsz évvel ezelőtt a finstere-i mezőgazdaság szinte a nullán állt, mára pedig kie­melkedő eredményeket ért el. Rájöttek, szövetkezés nélkül nem megy a mezőgazdaság előre. Hézső Sándor, az 1SV Hús­termelést Szervező Rt. ter­melési igazgatója arról számolt be, hogy Finistere-ben kima­gaslóak az állattenyésztés mu­tatói. A francia sertéshúster­melés 70 százaléka itt történik, évente 17 milliót vágnak. A tejtermelés 60 százalékát mondhatják magukénak az ottaniak. Kecsegtetőek a közös üzleti kilátások, ám a konkrét szerződésekhez még egyezteté­sek szükségeltetnek. Nem se­gítette ezt a törekvést a fran­ciák szempontjából a forint le­értékelése és a vám szigorítása sem. Kalandosan, vissza­fordulással, kényszerle­szállással indult a me­gyei önkormányzati és mezőgazdasági delegáció útja Ferihegyről. De, mint a tegnapi, szegedi sajtótájékoztatón meg­tudtuk, végülis szeren­csésen - egy párizsi bombariadóval és a nagy szél miatt nehéz franciaországi landolás­sal tarkítva - érkeztek meg Bretagne-ba, Fi­nistere megyébe. Az ott töltött napokról szá­moltak be a küldöttség tagjai a városházán. Az önkormányzati delegáció programjáról dr. Csenke László szegedi alpolgármester számolt be. Fogadta őket a me­gyei önkormányzat alelnöke, megbeszélésükön kölcsönösen szorgalmazták a kapcsolat szá­lainak szorosabbra szövését. Ellátogattak egy 1600 ágyas kórházba, megismerkedtek annak munkájával. Érdekes­ség: a franciáknál nem orvos, hanem közgazdász-menedzser irányítja a kórházat, amely egyébként nem önkormányzati intézmény. Felvetődött az orvosok kölcsönös tapasztal­cseréjének ötlete különös te­kintettel az anya- és csecse­mővédelem területére. Dr. Száké László gazdasági tanácsnok arról szólt, hogy az elképzelések között szerepel egy francia iroda létrehozása Szegeden, amely a konkrét üzletkötéseket segítené. Fran­cia vendéglátóik egyébként érdekeltek egy szegedi cég pri­vatizációjában. Hogy melyik­ben? Egyelőre titok. V. Fekete Sándor Koszorúzás Csemegi Károly síremlékénél Az Igazságügyi Minisztéri­um képviselői pénteken meg­koszorúzták Csemegi Károly­nak, az első magyar büntető törvénykönyv megalkotójának síremlékét a Fiumei úti teme­tőben. A csongrádi születésű. Szentesen munkálkodó Cseme­gi Károly 1867-től államtit­HHMnHHHMMHHHHnHi kárként tíz éven át dolgozott az Igazságügyi Minisztériumban. Rendkívül gazdag törvényszer­kesztői munkásságot folytatott. Életének kiemelkedő alkotása az 1878-ban beiktatott büntető törvénykönyv, az úgynevezett Csemegi-kódex és ennek örök­becsű indokolása. • Széles körből válogatva a forrásokat - mint beköszön­tőjében a szerkesztő, Barna Gábor írja -, melyek elsősor­ban a népi vallásgyakorlás formáira, s lelkiségi áramlatai­ra világítanak rá, az értelme­zést segítő rövid tanulmányok és mutatók kíséretében. Azzal a tudományközi szemlélettel, mellyel a tanszék kiváló tudós professzora, Bálint Sándor tevékenykedett, kinek szelle­miségét kívánják követni egy, a tanszékhez kötődő műhely­munkával. A sorozatindttó kiadvány a Szeged-Alsótanyán, a Bojárha­lom közelében a századfor­dulón élt és működött Engi Tüdő Vince gyógyító- és szentember 1901-1903. évi töredékes „betegnapló"-ja, amelyre 1993-ban talált rá dr. Sávai János teológiai tanár a szeged-csanádi püspökség levéltárában. S amelyet ele­mezve Sávai professzor azt írja, hogy „Engi Tüdő Vince nem kuruzsló. Ez az ember • Új szegedi kiadványsorozat Tüdő Vince betegei A József Attila Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke új kiadványsorozatot bocsátott űtjára DEVOTIO HUNGARORUM címmel. Célja, hogy kutatásra és fel­dolgozásra megjelentesse a vallásos népélet XVII-XX. századi magyar dokumentumait. lényegesen többet tesz." Mert a gyógyulásért végzendő jám­borsági feladatok sorát adja a hozzá segítségért fordulóknak: szinte hihetetlen mennyiségű imádságot, mellyel megtanul­hatják lelküket istenhez emel­ni; segít felszítani bennük a reményt és a mások felé for­dulást. Archaikus imáinak különleges értéke abban van, hogy „az egyszerű imádság kötelével biztos fogódzót ad a szenvedésben már szinte elmerülő társának. A lélek bel­ső szabadságára vezet...". Hogy ezzel kiket és miként gyógyított Tüdő Vince, annak bizonyítéka a napló, melynek 144 oldalnyi kéziratát Gry­naeus Tamás elemzi. A fel­jegyzési metódusból, a bete­gekről és bajaikról, a gyógyí­tásról közöl megállapításokat, von le következtetéseket, s foglalkozik mindennek utóéle­tével, illetve Tüdő Vince tanít­ványaival. Jelezve többek között, hogy e szentember ka­tolikus, (mi-olvasni tudó törpe­birtokos paraszt volt, akihez negyven kilométeres körzetből jártak több éve szenvedő kato­likusok, gyógyulásukért peni­tenciát, böjtöt, alamizsnálko­dást vállalva. „A gyógyulást Tüdő Vince Istennek és a hitnek tulajdonította, magát csak eszköznek tartotta. Ellen­szolgáltatást soha nem kért (ajándékot elfogadott). Diagn­osisai és egyéb gyógymódjai a korabeli hagyományos paraszti szemléletnek-világképnek megfelelőek voltak...". Engi Tüdő Vince naplóában a kézírat közlésére vonatkozó információkkal, betegségmuta­tóval, fogalommagyarázattal Barna Gábor segít eligazodni. Sávai János pedig a betegek adatait, földrajzi és életkori megoszlását foglalja áttekint­hetőséget adó táblázatokba. (Szent Gellért Kiadó, 1994) Szabó Magdolna

Next

/
Oldalképek
Tartalom